Készült: 2024.03.29.09:34:14 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
42 228 2018.11.19. 3:48  227-228

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten Bregenzben jártam, ahol az Európai Unió osztrák elnöksége a szubszidiaritás elvéről szervezett konferenciát. Talán első hallásra nem tűnik a legizgalmasabb kérdésnek, de az Európai Unió jövője, a hatáskörmegosztás kérdése kapcsán annál fontosabb ügy ez. Milyen Európát akarunk hosszabb távon gyermekeinknek? Milyen európai intézményrendszert akarunk látni 2019-ben? Amennyiben a brexitre gondolunk, a brit állampolgárok döntésének egyik oka éppen az volt, hogy több területen több Londont és kevesebb Brüsszelt akartak. Az európai uniós integrációnak éppen az alapszerződések adják meg a keretét, tehát a határait is. A belső piaci integráció nem jelentheti azt, hogy például a szociális politikai, munkajogi, családjogi vagy büntetőjogi területen is aránytalanul korlátozzák az uniós intézmények a tagállamok hatáskörét.

A digitalizáció, a klímavédelem vagy a kereskedelempolitika olyan szintű kérdések, amelyekben uniós fellépés szükséges, de számos területen a tagállamokra és azok parlamentjeire hárul a szubszidiaritás elvének érvényesülése feletti őrködés. A magyar parlament nyilvánvalóan jobban tudja, hogy például mi a miskolci és a Miskolc környéki magyar emberek és magyar vállalkozások érdeke. Az Országgyűlésben is foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel korábban, legyen szó a villamosenergia-ár állami meghatározásának fenntartásáról vagy éppen a kiküldött munkavállalókról. E kérdésekben pedig nemcsak az Országgyűléssel, hanem visegrádi partnereinkkel is együtt léptünk fel. Meg kellett védenünk a rezsicsökkentés eredményeit, és közösen kellett a magyar építőipari vállalkozások, fuvarozók érdekében a fenntartásainkat megfogalmazni, mert az uniós jogalkotás éppen a régi tagállamok protekcionista törekvéseit segítették elő.

Az Országgyűlésnek tehát a különösen fontos uniós ügyekben őrködnie kell a tagállami hatáskörök védelme felett. Az uniós szakzsargonban ezt sárgalapos eljárásnak hívjuk, és akkor is alkalmaznunk kell, ha az Európai Bizottság nem nagyon akarja meghallani az álláspontunkat. Ezért is kell jövőre egy valóban polgárközeli Bizottság.

A konferencia arra kereste a választ, hogy miként tudjuk azonosan értelmezni ezt az elvet. Felszólalásomban elmondtam, hogy a visegrádi országok parlamentjeivel hasonlóan látjuk szerepünket uniós ügyekben. Szükség van a brüsszeli jogalkotás ellenőrzésére már a jogalkotás elején. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a sokféleség egysége az Unió, ezért nem lehet minden kérdést uniformizálni, uniós rendeletekkel egységesíteni. Több mozgásteret kellene kapnia a tagállamoknak, több irányelvi jogalkotásra lenne szükség.

Közös gondolkodásban vagyunk tehát Európa jövőjéről, hogy milyen legyen a 27-tagú Európa, miként lehet erősebb és egyúttal nyitottabb például a Nyugat-Balkán országai számára. E fontos munkában számítunk a kormány támogatására. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 31 2018.12.12. 3:47  30-33

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt nyolc évben Magyarország gazdasága történelminek mondható fejlődést írt le, mondják ezt nemcsak fideszes politikusok, hanem baloldali, sőt liberális kötődésű közgazdászok is. A GDP mélypontja 2009 harmadik negyedévében volt a 7,4 százalékos értékével, ezzel szemben most, 2018 harmadik negyedévében minden idők legmagasabb, plusz 4,9 százalékos GDP-jét állították elő a magyar emberek. Mindeközben a munkanélküliség a 2009 második negyedévi 9,6 százalékról 2018 második negyedévére 3,6 százalékra süllyedt, elérve ezzel gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot. De a Fidesz-KDNP-kormány tevékenységét nem elsősorban a statisztikák igazolják. Rengeteget tettünk azért, hogy a gazdasági élet szereplői optimistán, bizakodóan tekinthessenek a jövőbe. A magyar és a hazánkban megtelepedett külföldi gazdasági szereplők erősödése és Magyarországba vetett bizalma fontos ahhoz, hogy a magyar gazdaságot továbbra is növekedési pályán tudjuk tartani. És ez minden magyar embernek jó hír, mert ahol a cégek bővítést terveznek, az azt jelenti, hogy újabb munkahelyek jönnek létre, ahol a magyar emberek kapnak majd munkát, és újabb magyar cégek erősödnek meg beszállítókként vagy partnerekként. Mindez pedig jelentősen hozzájárul a magyar export és a magyar gazdaság növekedéséhez.

Miskolc és környékének országgyűlési képviselőjeként fontosnak tartom megjegyezni, hogy a gazdasági fellendülés hatásai ezúttal nemcsak Magyarország egy-egy régiójában koncentrálódnak, hanem gyakorlatilag minden területén. Ez pedig a lehető legjobb hír azoknak a területeknek, amelyeknek kevesebb jutott a megújulásból és a bizakodásból. Mindennél beszédesebb tény, hogy Északkelet-Magyarország három megyéjében, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben a helyi gazdasági szervezetek 2018 első félévében az egy évvel korábbi adatokhoz képest is számottevően növelték az új beruházások értékét. Borsod megyében az első félévben 104 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, 37 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Ez a növekedés volt a legnagyobb a megyék és a főváros rangsorában, és jóval meghaladta a 16 százalékos hazai átlagot is.

Nem kevésbé fontos számomra, hogy Borsod megyében a munkanélküliség tíz év alatt 10 százalékkal csökkent. Az adatok is jól mutatják, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépései az eddig lassabban fejlődő régiókat is helyzetbe hozták, új munkahelyeket, új lehetőségeket és megélhetést biztosítva az ott élő családoknak, felzárkózva ezzel Közép- és Nyugat-Magyarország régióihoz.

A fentiek okán kérem miniszter úr megtisztelő válaszát: remélhetjük-e, hogy a felzárkózás üteme az északkeleti országrészben a jövőben is fenntartható lesz; továbbá hogy a régió további fejlődéséhez mennyiben tud hozzájárulni például a miskolci repülőtér megtartása, továbbfejlesztése?

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 94 2019.03.05. 1:20  91-98

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 1996. június 21-én írták alá Firenzében az Európai Közösségek és az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodást. Ezt követően  ahogy hallhattuk  1999. június 1-jén lépett hatályba a megállapodás, illetve a hozzá csatolt jegyzőkönyvek.Jelen jegyzőkönyv célja, hogy az országaink között létrejött kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejárta miatt a megállapodás egyéb árucikkekkel folytatott kereskedelemre alkalmazandó elveit hivatalosan kiterjesszék a textiltermékek kereskedelmére is. Ennek érdekében szükségesek a megállapodás megfelelő módosításai. Az Európai Bizottságot 2010-ben hatalmazta fel az Európai Unió Tanácsa, hogy a módosítások érdekében tárgyalásokat kezdeményezzen, az eredményes tárgyalásokat követően pedig a felek 2011. április 7-én írták alá a kétoldalú textilkereskedelem kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyvet, amely 2017. július 1-jén lépett hatályba.

Így válik szerves részévé jelen jegyzőkönyv a fent említett megállapodásnak. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 102 2019.03.05. 2:12  99-110

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy Magyarország és a Belarusz Köztársaság között erősítse és fejlessze a gazdasági együttműködést, különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé tételével. Fehéroroszország az Eurázsiai Gazdasági Unió tagja, így a két ország közötti erőteljesebb együttműködés az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködést is erősíti. Belorusszia a 2017. évi adatok szerint Magyarország 55. kereskedelmi partnere volt, importunkban az 51., exportunkban az 53. helyen állt. A korábban tett erőfeszítéseknek köszönhetően a tavalyi esztendő első tíz hónapjában a Magyarország és Fehéroroszország közötti kereskedelmi forgalom elérte a 200 millió dollárt, amely 20 százalékos növekedést jelent. Jól jelzi a két ország közötti együttműködés fejlődését, hogy Fehéroroszország vízummentességet adott a magyar állampolgároknak, és cserébe természetesen Magyarország a schengeni szabályok keretein belül a lehető legnagyobb kedvezményeket nyújtja a fehérorosz vízumigénylőknek.

Az előttünk lévő 17 cikkből álló megállapodás, amelyet január 14-én írtak alá Minszkben, rendkívül alapos. Egyebek mellett pontosítja a beruházó és a beruházás fogalmát, rögzíti a diszkriminációmentesség és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét, szabályozza az elszenvedett veszteségek rendezése érdekében biztosított kártalanítás feltételeit, a kisajátítás szabályait, a beruházáshoz kapcsolódó jogátruházás kérdéseit, a vitarendezés módját, valamint szót ejt az időtartamról is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A két ország szándéka egyértelmű: kedvező feltételeket kívánnak biztosítani a szerződő felek beruházóinak, ami előmozdítja az üzleti tevékenységeket. Ez a nemzetközi szerződés pedig ezt a célt szolgálja. Kérem, hogy támogassák a megállapodás kihirdetését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 26 2020.05.19. 5:04  25-28

CSÖBÖR KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben, tíz évvel ezelőtt, a második Orbán-kormány megalakulása utáni napokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, szűkebben a pátriámban, a választókerületemben az elmúlt száz év legnagyobb árvize pusztított. A sors szeszélye folytán a katasztrófa egybeesett a trianoni évfordulóval. Tíz évvel ezelőtt, közvetlenül a kormányváltást követő napokban rögtön megtapasztalhattuk, hogy milyen az, amikor egy kormányzat sikeresen és eredményesen dolgozik. A képviselők a helyszínen lapátolják a homokzsákokat, a kormány tagjai pedig felügyelik a védekezést, és a miniszterelnök pedig úgy, mint napjainkban, személyesen látogatja végig a védekezés kritikus pontjait. 2010-ben egyébként a választókerületem szinte minden településén sújtott az árvíz: Arnóton, Alsózsolcán, Szirmabesenyőn, Miskolcon  akkor még a választókerületemhez tartozott , Gesztelyen, Hernádnémetin, Hernádkakon is, de a legnagyobb károkat Felsőzsolcán okozta az árvíz. A város 95 százaléka került víz alá; a 2200 házból 1800 károsodott, 201 pedig összedőlt. 201 család vesztette el az otthonát. Viszont jó volt látni, hogy az ország bármely területéről érkeztek a segítségek, sőt a határon túli magyarság is segített a védekezésben. A kormány pedig sikeresen végezte a munkáját, megvédte az embereket, újjáépítette a várost, a házakat, helyreállította a közbiztonságot, megépítette a gátat, és a környék közlekedését segítő miskolci elkerülőút is elkészült.

Tisztelt Ház! 2010-ben, tíz évvel ezelőtt a parlament új értelmet adott a trianoni évfordulónak. Május 31-én elfogadta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, az Alaptörvény pedig kinyilvánította, hogy felelősséget vállal minden határon túli magyarért is. A nemzeti összetartozás napján azokról a határon túli magyar tanítókról, polgármesterekről, lelkipásztorokról, papokról és minden magyarról megemlékezünk, akik a múlt század húszas éveitől napjainkig ápolták a magyar kultúrát, ápolják ma is, és ápolják a magyar nyelvet is.

Azóta minden magyar tudhatja, hogy sehol és soha nincsen egyedül. Felelősen gondolkodó magyar kormány minden magyar embernek, éljen bárhol is a világban, legyen kitéve bármilyen veszélynek, árvíznek, járványnak vagy elnyomásnak, meg kell adjon minden segítséget; úgy, ahogy ezt a jelenlegi kormány is teszi, nem törődve az ellenzéki oldalról érkező  egyébként megdöbbentő  tiltakozásokkal.

2010-ben az árvíz idején így volt ez Felsőzsolcán, most pedig a járvány idején mindenütt, ahol a magyar közösségeknek szükségük van a támogatásra, így Kolozs megyében, Maros megyében, Beregszászon, Csíkszeredában, Kovászna megyében, Zilahon, Horvátországban és bárhol a világon.

Tisztelt Ház! A Trianon óta eltelt közel száz év alatt sem halványult meg a magyar történelem legtragikusabb eseményének az emlékezete. A rendszerváltás idején és azóta is több vezető politikai erő azt sugallta, és azt sugallja ma is, hogy mondjunk le a nemzeti öntudatunkról, a szuverenitásunkról azért, hogy az egyesült európai államok része, hogy Európa része lehessünk.

Engedjék meg, hogy ideidézzem gróf Apponyi Albertnek a békeszerződés aláírása után mondott híres figyelmeztetését: önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek itt most megásták Magyarország sírját. Soha nem volt annyira aktuális ez a mondat, mint épp napjainkban, amikor Európa országai az önfeladás felé haladnak, mi, magyarok pedig a legnehezebb órákban is az összetartozásból merítünk erőt, és az összefogásból adhatunk leckét másoknak.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)