Készült: 2021.05.15.15:43:30 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 22 2010.07.05. 5:26  22-25

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés forradalmi kormánya minden jel szerint a nemzetközi pénzvilághoz, jobb nevén a nemzetközi burzsoáziához fordul brutális méretű dollárhitelekért. Nem csoda, hiszen a forradalmi gazdaságpolitika derekasan kicsúszott az időből, minthogy július 1-jétől már elvileg élniük kellene azoknak a jogszabályoknak, amelyeket a forradalmárok oly hevesen beígértek, ám megalkotásukhoz csak most kezdenek hozzá.

Nézzük hát a forradalmi kiskátét! A nemzeti együttműködés forradalmi kormányának víziói szerint a sokmilliós jövedelmekkel rendelkezők ezután busás adókedvezményekhez jutnak, illetve immár nemcsak a szokásos, hanem a milliárdos vagyonokat öröklők is teljes illetékmentességhez. Ennek ellensúlyaként az eddig adómentességet élvező legkisebb jövedelmek hamarosan meg lesznek sarcolva, illetve a pénzügyi szervezetek is dézsma alá esnek, amely dézsma összegét persze a dolgozókból, a vállalkozásokból majd kipréselhetik.

Minthogy a nemzeti együttműködés forradalmi kormánya első körben jobbára átcsoportosít, éspedig a szegényektől a gazdagok irányába, ebből az válik világossá, hogy elődje, a válságkezelő Bajnai-kormány egy igenis egyensúlyi költségvetést hagyott maga után. A forradalmi kormány persze nyilván keresi a további mozgásterét, hiszen az esetleges forradalmi vívmányokhoz bizony pénzre lesz szükség. Megalakulását követően volt is rögtön egy ötlete, amely csontvázhadművelet néven vonult be a magyar gazdaságtörténetbe. Csontvázak ugyan nem jöttek elő, dülledt szemek annál inkább, ugyanis ennek a hazánkat lejárató akciónak a mellékhatásaként a magyar fizetőeszköz egyetlen lendülettel mintegy 10 százalékot veszített az értékéből, és az összes további külső negatív hatás már eme első csapás által okozott romhalmaz tetejére rakódik. Bizony a bezúzott kirakaton könnyebben folyik be az eső, no meg a tolvajok sem restek egy kis zsákolásra.

A svájci frank közelgő szárnyalását nyilván nem lenne méltó a magyar kormány nyakába varrni, az viszont tény, hogy ez a brutálisan pancser avagy cinikusan kiszámított villámattak rettenetes károkat okozott a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak, tehát a magyar népnek, néhány bennfentes pedig értelemszerűen hatalmas pénzeket markolhatott fel. Egekbe szökő törlesztőrészletek, brutális benzinárak és egyéb gigantikus energiaszámlák zúdulnak a nép nyakába, amin az se sokat segít, ha egyszer majd talán adómentes pálinkával ihatja le magát a magyar. (Derültség az MSZP soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Kétszínű az a kormány, amelyik hónapok múltára ígér segítséget a kétszeresen bajba jutott devizahiteleseknek, közülük is csak azoknak, akik lakáshitelt nyögnek. Nem mond ugyanakkor semmit azoknak, akik gépkocsit vásároltak, és nem mond semmit azoknak a vállalkozásoknak sem, amelyek energiaszámlája ugyancsak az árfolyamoknak van kitéve. De általában is elmondható, hogy az agyonreklámozott 29 pontos költségvetési batyu tényleges gazdaságpolitikai jelentősége nulla. Ebből egy fikarcnyi gazdasági élénkülés sem kandikál ki, jóllehet a kormány úgymond elővigyázatosságból már most az általa korábban mélyen megvetett IMF-re pislog, vajon adna-e az úgy 10-20 milliárd eurónyi hitelt, azaz még egyszer vagy még kétszer annyit, mint amennyit az előző kormány a válságkezelésre vett igénybe; persze ezúttal szigorúan forradalmi alapon, ám nem tudni, hogy milyen célra.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Kormány! Egy ország gazdaságpolitikája akkor válik hitelessé és finanszírozhatóvá, ha az érthető, átlátható, kiszámítható és nem utolsósorban következetes. Ilyen volt Magyarország például a Bajnai-kormány idején, és ugyanilyen időszakot hagyott maga után a ma 78 éves Horn Gyula is, akinek ezúttal is jó egészséget kívánunk. (Taps az MSZP soraiban.)

Jelenleg a napnál világosabb, hogy önöknek csupán a nemzeti einstandolásra volt programjuk. Az önök eddigi országlása a csapkodás, kapkodás, kirugdosás, valamint a jobboldali oligarchák zsákmányszerzésének látványát erősítette meg a külső finanszírozók szemében, s ennek azonnali, metszően fájdalmas következményét szenvedjük el ezekben a napokban. Ideje hát észhez térni, és a kalandozások világából a XXI. századba visszatérni, mert már most rosszabbul élünk, mint négy hónapja. (Derültség és taps az MSZP soraiban.) Elődökre mutogatásból, vállalkozások kriminalizálásából, politikai nyilatkozatok, netán később majd a kedves vezető arcképének Észak-Koreát megszégyenítő kitacepaózásából nem lesz kibontakozás. Abból sem, ha újabb hitelekből akarják jóvátenni az önök által eddig okozott károkat. A devizaárfolyamok csak az őszinte szavaktól és az értelmes tettektől fognak csillapodni. Amíg ezek az árfolyamok olyan magasak maradnak, mint ma, addig bizonyosak lehetünk abban, hogy önök hazudnak.

Az önök politikája akkor válna hitelessé, ha például a katasztrófák sújtotta Borsodba szánnák a nemzetközi forrásokat, ha abbahagynák a pénzpiacok tesztelését, ha nekilátnának a mindennapok kormányzásához, de legfőképp, ha a forint egyensúlyi állapotát visszaállítanák.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 193 2010.07.13. 1:54  152-236

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én csak szeretném egy picit tisztába tenni, vagy hozzájárulni a tisztába tevéshez abban a tekintetben, hogy amiről mi most itt beszélgetünk, ez azért a Magyar Országgyűlés újkori történelme, a magyar demokrácia történelmének eddig, azt hiszem, első igazi kirekesztő törvényhozási szándéka. Igazi kirekesztésnek vagyunk itt tanúi, és tulajdonképpen persze, nyilván én magam is azt szeretném, hogyha ezt az egészet szépen a kormányoldal visszavonná, mindenesetre azért fölhívom arra a figyelmet, hogy valószínűleg rossz helyen kereskedik a Fidesz. Sokkal egyszerűbb lett volna, hogyha az álláspontját nem alkotmánymódosítás formájában, hanem a büntető törvénykönyvbe helyezi, hiszen a közügyektől való eltiltás vagy részleges eltiltás, az egészen konkrétan egy büntetőjogi kategória, a bíróságok szoktak ilyeneket kiróni.

Ez az egész alkotmánymódosítás most azt az üzenetet hordozza - elsősorban a fegyveres erők vagy a fegyveres testületek tagjai számára, hogy tehát, ha te ilyen szolgálatot vállalsz, akkor utána, ezek szerint most éppen három évig a közügyektől részlegesen el vagy tiltva egyelőre, aztán majd még meglátjuk, hogy ki mindenki jön itt sorra. Én azt hiszem, a demokráciának az az alaptétele, hogy mindenki választó és választható, és csak egy nagyon-nagyon szűk körben érvényesülhetnek korlátozások, ez itt, ebben a parlamentben szeretném, ha nagyon-nagyon világos lenne, hogy ez egy megengedhetetlen gyakorlat, hogy ilyen alapjogokat próbáljunk meg bárkitől is megvonni, arról nem is beszélve, hogy önök ezzel az összes magyar fegyveres testületet en bloc lekommunistázták. Egyébként szeretném elmondani azt is, hogy ezen az alapon a baloldali szavazóktól is előbb-utóbb majd meg lehet vonni a választójogot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 223 2010.07.13. 2:09  152-236

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom - és csak szeretnék reflektálni egy korábbi kormánypárti felszólalásra -, hogy az, hogy esetleg 6 darab módosító indítvány érkezik egy egyébként kidobni való törvényjavaslathoz, nem jelenti azt, hogy egyébként olyan nagyon széles egyetértés lenne a dolgok környezetében.

Jelzem nagy tisztelettel, hogy én egyike vagyok azoknak, akik azt mondják, hogy ezt az egészet legyenek olyan kedvesek kivinni a kukába, ez teljesen alkalmatlan arra, hogy a XXI. században Magyarországon bármiféle demokratikus látszatot próbáljon kelteni a kormányzó oldal.

De - és ezt is szeretném nagyon világossá tenni - politikailag sem hiszem, hogy egyébként a kormányzó oldalnak túl nagy érdeke lenne ennek az alkotmánymódosításnak az átvitele, merthogy ezzel egyébként tényleg maga ellen fogja vadítani az összes érintettet, még akkor is, hogyha egyébként az életben el nem akarna indulni semmilyen választásokon. Ilyen értelemben a Szocialista Párt szempontjából (Nevetve:) azt tudom mondani, hogy ez még jó is lehet, hiszen maguk ellen fordítanak számos társadalmi réteget.

(17.50)

Én ezt egy percig nem bánnám, egyébként magától is meglesz.

Viszont azért azt szeretném kérdezni, hogy ennek a 3 évnek mi a tulajdonképpeni logikája. Most akkor átnevelőtáborba megy egyébként az állományban maradó társaság, hogy elfelejtse minden korábbi életét, vagy mi lesz ez? És ha letelik ez a 3 év, mondjuk, azt mondjuk, hogy most innentől kezdve, mától számítottan 3 évig már mindenki elfelejti az összes odatartozó dolgot, nyilván nemcsak azok, akik leszereltek, hanem akik még ott vannak, nyilván azok is, akkor most majd 3 év múlva újra módosítjuk az alkotmányt, vagy akkor most már ez nem is olyan szempont, és akkor teljesen minden rendben van?

Szóval, ez ezzel az egésszel a baj, hogy ötletszerű, rángatja tulajdonképpen az egész törvénykezést, és az meg tényleg bohózatba illő, amit itt már többen is szóvá tettek, hogy ha 5 év nem, akkor legyen 3. Holnap majd bejön valaki önök közül, hogy ja, király szeretnék lenni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akkor izé, arra is alkotmánymódosítás. Szóval, egyszerűen ezt kérem, hagyják abba!

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 38 2010.09.13. 5:34  37-40

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Itt az elmúlt órában elképedve hallgattam a magyar miniszterelnököt, aki úgy viselkedett itt, mintha nem tudná, hogy a magyar pénzügyi szféra által fölvett hitelek egyáltalán milyen célokra fordítódtak az elmúlt években. Nos, akkor itt, a parlament nyilvánossága előtt tájékoztatom őt, hogy ez a pénz ott van benne az emberek házaiban, a magyar emberek által vásárolt autókban, a vállalkozások beruházásaiban, továbbá ott van azon fideszes vezetésű települések adóssághegyeiben, amelyek egyébként itt elénk tárulnak. Ha esetleg miniszterelnök úr a városokat romhalmazként akarja látni, akkor úgy is mondhatnám, hogy ez a pénz, amit ő hiányol, ott van Hódmezővásárhely, Kaposvár vagy akár az V. kerületi romhalmazok alatt.

Tisztelt Országgyűlés! Ami viszont tetézi ezt a gondot, az az, hogy a magát nemzeti ügyek kormányának hirdető hatalmi-üzleti csoport száz nap alatt háromszor döntötte be a forintot, ezáltal minden második dolgozó ember családjának életét nehezítette meg. Minden érintett magyar ember emiatt havonta több tízezer forintos többletkiadás alá görnyedt, vállalkozások garmadája roppant bele a megemelkedett költségeibe, miközben az önök klientúrája vastagon hasított az így kifacsart 800 milliárd forintból. Hiába ássa most elő titokzatos módon Varga Mihály a műcsontvázait, mindenki tudja, hogy ez nem más, mint porhintés és megtévesztés.

De vegyük sorra röviden a forint bedöntésének állomásait, tisztelt Országgyűlés! A görög párhuzam hamissága Kósa Lajostól, avagy az EU és az IMF tárgyalóinak elzavarása Matolcsy miniszter által, és végül néhány napja a minden realitást és valóságot nélkülöző utópisztikus miniszterelnöki beszéd volt az, ami mélyen belevágott a családi kasszákba.

A napokban önök előálltak egy nyolcpontos, roppant zavaros, a frankhitelesek állítólagos megsegítését célzó csomaggal. Nagyszerű! Ezzel csak az a gond, hogy önöknek korábban volt már egy ígéretük, bizonyos adósságkezelő intézmény létrehozására, amiből ez idáig nem lett semmi. Amellett, hogy ez a csomag alkotmányellenes és életképtelen, önök megint csak a saját hibájuk következményein próbálgatnak javítgatni, ahelyett, hogy amint azt mi, szocialisták kezdetektől fogva szorgalmazzuk, egy világos, a kivetendő adókat és a megtakarításokat nyilvánvalóvá tevő, áttekinthető gazdaságpolitikát hirdetnének, amely egy csapásra orvosolhatna minden felesleges terhet, azaz normális mederbe terelné a nemzeti fizetőeszközünk árfolyamát, illetve hűtené a hitelek kockázati felárait. Ez a mi egypontos javaslatunk.

Önök egyébként, tisztelt kormányoldal, tavasszal gazdasági szabadságharcot hirdettek, amit a múlt héten Brüsszelben egy világos fegyverletétellel tulajdonképpen be is fejeztek.

Belátták, hogy Magyarországnak senki a földön nem ad egy fillért sem, ha nem mondjuk meg azt, hogy mire kérjük, és miként leszünk képesek azt visszafizetni. Akkor viszont gyerünk, mondják meg a magyar népnek is, hogy mi várható, melyek az önök gazdálkodásának sarokpontjai!

Önöknek száz nap leforgása alatt sikerült lerombolni a jogállamiság összes biztosítékát. Az éveken át nyomuló populista kampányuknak hála, akkora felhatalmazást kaptak tavasszal, amivel a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak gyakorlatilag egybecsúsztak. Önökhöz a végletekig lojális köztársasági elnököt választottak, aki már első hivatalos megszólalásában jelezte, hogy a kormány munkáját csak segíteni szeretné, ahelyett, hogy ellenőrizné azt. Azért, hogy minden hatalom az önöké legyen, saját pártkatonáikat ültették az alkotmánybírói pozíciókba. A média feletti őrködést még nem kebelezték be teljesen ugyan, de a napokban az is terítéken lesz, hogy aztán az utolsó biztosíték is elvesszen.

Fékek és biztosítékok nélkül nincs jogállam, uraim, ahogy azt a jogász végzettségű narancsuralmi pártvezetés jól tudhatja. Ezreket bocsátanak el a közigazgatásból és az állami cégektől, minden független pozícióból, válogatás nélkül, hogy aztán oda a saját bizalmi embereiket ültessék be. Jó példa erre az Állami Számvevőszék, amelynek új vezetője kinevezése alatt érvek garmadát sorolták fel annak független mivolta mellett, aztán a napokban egy hangfelvételen azt lehetett hallani, hogy a fideszes politikuson keresztül az Állami Számvevőszéktől bizonyos önkormányzati jelöltek célzott vizsgálati megrendeléseket fontolgatnak nem fideszes polgármesterek ellen.

Ebben a terrorizált közéletben csak a félelem terjed, és nem véletlen, hogy bedöglött az összes állami projekt, vállalkozók tízezrei hónapok óta nem kapnak egy vasat sem a benyújtott számláik ellenértékeként.

Mi, szocialisták minden baloldali magyar ember nevében a leghatározottabban kikérjük magunknak az útszéli gyalázkodást, a közélet kriminalizálását és a méltatlan pocskondiázást, amelyre manapság túl sokan vállalkoznak a jelenlegi kormányerők soraiból.

Kérjenek bocsánatot a becsapott szavazóiktól, és mondják meg nekik, hogy bizony ezermilliárdos nagyságrendű megszorításokra készülnek! Csak maguk ellen dolgoznak, ha ezt nem teszik, hiszen október 3-a után mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy ezeket a bejelentéseket csalárd módon, csakis a saját hatalmi önzésük miatt tartották addig titokban.

Befejezésképpen hadd kedveskedjek Orbán Viktor miniszterelnöknek egy idézettel. Mivel mindannyian jól tudjuk, hogy a kormányfő futball iránti szenvedélyének az utóbbi hetekben gyakrabban hódolt, mint azt az ország türelme engedné, ezért egy magyar válogatott futballistának a múlt héten elhíresült mondatával zárom felszólalásom: "Ami most zajlik, annak köze nincs a realitáshoz, az hülyítés, az nevetséges."

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

(15.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 173 2010.10.20. 3:50  80-188

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai nap során rengeteg emelkedett hangú beszédet hallottunk, meg kevésbé emelkedett hangú beszédet is hallottunk, de én úgy gondolom, hogy egy ilyen vitanap azért arra jó, hogy néhány praktikus szempont mentén is néhány gondolatot váltson az Országgyűlés, és adott esetben néhány jó szándékú instrukcióval lássa el az elnökséget betöltő kormányzatot.

Persze ilyenkor, amikor azt hisszük, hogy Magyarország egy borzasztó nagy lehetőség előtt áll - és így is van egyébként, ezt jól hisszük -, ilyenkor azért mégis mindig egy kicsit úgy félre szokott siklani a dolog, és akkor elindul az ötletáradat, hogy mi mindent lehet itt még belepréselni egy adott félévbe, az elnökségi periódusba. Ugyanakkor a tagállami tapasztalatok pedig azt mondják, hogy nagyon rendben van a nemzeti büszkeségnek minden szelete, ezt megmutatni, azt kidomborítani, és a többi, de azért mégiscsak van itt huszonegynéhány további tagország, akiknek a speciális érdekei ugyanúgy megvannak egy adott elnökségi periódussal kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a trojkamechanizmus révén a tagországok azért előre le szokták egyeztetni azokat a napirendeket, menetrendeket, amelyek mentén egyébként egy ilyen elnökségi periódust sikerrel lehet végigvinni.

Én felhívom a figyelmet arra, hogy persze, mindent be lehet ajánlani a napirendbe, de az a sikeres elnökség, amelyik azt a keveset egyébként, amit vállalni és méltán vállalni tud, és amiben számíthat a többi tagország egyetértésére, azt meg tudja csinálni; az az elnökség, amelyik csak kezdeményez, de az égadta világon semminek nem jut a végére, az általában a kudarcos elnökségek világába tartozik.

Tudjuk nagyon jól, és a magyar miniszterelnök és Barroso bizottsági elnök úr legutóbbi találkozóján azért szó volt egy-két olyan dologról, ami nagyon magasan van a napirenden, ilyen például az energiaügyek dolga, az energetika általában, és ez valóban, a tagországok számára egy rendkívül fontos terület. Nem véletlenül születtek meg azok a megállapodások, hogy igen, Magyarország e tekintetben bizony azért fog valamit csinálni.

Jelzem nagy tisztelettel, hogy Magyarország akkor tud hitelesen ezen a területen bármit is csinálni, ha történetesen a hazai magatartása vonatkozásában néhány valódi, legalább a ráutaló magatartás szintjén valami valódi eredményfélét megpróbál felmutatni. Itt jelzem azt, hogy példának okáért, amiért Európa egésze lázban ég, és sok tagországban van is előrehaladás a megújuló energiák világában kalandozva, én méltán mondom, hogy ez olyan terület, ahol egyébként Magyarország sok ponton, akár úgy is mondhatnám, gólvonalon áll, és adott esetben igenis lehet kisebb-nagyobb eredményeket elérni. Most csak egy gyakorlati példát mondok: jelen pillanatban Magyarországon pusztán adminisztratív okoknál fogva a közintézmények, vagy mondjuk így: a nagyobb fogyasztók nem tudnak hozzájutni az úgynevezett H-tarifához, ami egyébként a hőszivattyúkhoz tartozó kedvezményes áramtarifa, mert, mert, mert - hosszú ennek a sora, hogy miért. De például ha ilyen aprónak mondható bottleneckeken túlmegyünk, akkor mégis azt tudjuk mondani, hogy igen, a magyar kormány idehaza is fel tudja mutatni azokat az ambíciókat vagy az azok körüli megoldásokat, amivel a nagyobb közösséget szeretné egyébként szintén vezényelni.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Én egy hangsúlyt szerettem volna tenni arra, hogy itt konkrét vállalásaink vannak, konkrét lehetőségeink vannak, ezek konkrétan lecsapható labdák, és nagyon óvom a magyar elnökséget attól, hogy olyan produkciókba bonyolódjon, mint amit itt az elmúlt fél évben kormányzás gyanánt művelt. Itt lehetséges valódi sikereket is elérni, úgyhogy sok sikert hozzá!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 199 2010.10.20. 5:40  188-248

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Normál felszólalásra jelentkeztem, két okból. Az egyik az, hogy amúgy is kétpercesre jelentkeztem volna az előbbi felszólalást követően. Ha Bertalan képviselő asszony olyan jól emlékszik, akkor még egy ténnyel szeretném a jó emlékezetét kibővíteni. '98-tól viszont Fidesz-kormány volt. Ha négy éven át nem jutott eszükbe önöknek az, ami most egyébként - akkor mennyi is? - tizenkét év után, akkor azt tudom mondani, hogy későn érő típus a Fidesz.

Viszont ami miatt e mellett a javaslat mellett szeretnék érvelni, a mi javaslatunk mellett, amit az előbb Varga László képviselőtársam is nagyon szépen körülírt, az az, hogy ez megint egy olyan törvény - egyébként ez jellemző a Fidesz pótcselekvéseire, vagy kormányzás fedőnéven alakított produkciójára -, hogy az ég adta világon semmilyen hatástanulmányt nem tesz a dolgok mögé. Maximum ilyen "mert minekünk kétharmadunk van", azt hiszem, ez volt az eddigi legerősebb érvük. Valóban, mint a kártyában az adu, mindent visz, én ezt belátom, csak így bohóckodás lesz ebből, kérem tisztelettel, és nem országvezetés.

Szóval, ennek a javaslatnak, amit Varga László képviselőtársunk fölvezetett, kellene, nagyon kellene hogy legyen valami garanciális eleme arra vonatkozóan, hogy és akkor a jövővel mi történik. Önök nagyon sokat hivatkoznak a családokra. A családoknak mindig ez a legfőbb kérdésük, hogy öt-tíz éves távlatban mi történik velük, ezt nézik. Önök most egy borzasztó komoly biztosítékot húztak ki a családok gondolkodása alól, és egyszerűen hagyják ezzel az erőszakos törvényhozatallal tulajdonképpen szétbarmolódni ezt az egész rendszert. Azért bátorkodom ezt mondani, mert rengeteg olyan munkavállaló van Magyarországon, aki egyébként nem valami nagy cégnél, ahol bérszámfejtési osztály van, meg nem tudom, mi minden, kis cégeknél, családi kft.-knél vagy önfoglalkoztató formációban dolgoznak egy vagy két családtaggal. Végiggondolták, hogy ezek az emberek mit fognak csinálni? Főképpen annak fényében is végiggondolták, hogy amúgy egyébként párhuzamosan megy az osztalékadónak a jelentős csökkentése? Ez azt jelenti, hogy munkaágon alig-alig fognak jövedelemhez jutni főleg a kis- és középvállalati zónában.

Magyarul, ez úgy meg fogja apasztani, egyébként még ezzel a fölbruttósított lopással is úgy meg fogja apasztani a tb-kasszának a bevételeit, hogy az csak úgy porzik. Mondhatnánk még jó pár hasonló érvet, persze tudom, hogy önöknek ezt teljesen fölösleges elmondani, mert majd nyomogatni fogják a gombot jó szokásuk szerint, de igyekszem legalább szembesíteni önöket azzal, hogy legalább tudják azt, hogy mit csinálnak, és annak mi a következménye.

Egyébiránt itt is szeretném megismételni azt, mert a bizottságban is váltottunk erről egypár szót, de a plenáris nyilvánossága mellett, hogy október 8-a, és ma van október 20-a, ebben a csodálatos 12 napban fantasztikus változáson ment át ez az egész ötlet.

(19.50)

Onnan indult a dolog, hogy a magyar-orosz miniszterelnöki, illetve orosz részről miniszterelnök-helyettesi találkozón fölvillant annak az esélye, hogy az oroszok által a MOL-ban birtokolt 21 százalékos részvénypakettet a magyar állam megvegye. Hurrá, a lelkes magyar miniszterelnök pedig kiadta az ukázt, hogy azonnal, bárhonnan kerítsetek 300-400 milliárd forintot! Önök persze elkezdtek keresni-kutatni, minthogy normál menetben nincs, tehát lopunk. (Derültség, közbeszólások a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.)

Innentől kezdve először önök fölvetettek egy ilyen békekölcsön formációt, hogy ez valami békekölcsön lesz, majd egyszer valahogy visszafizetjük. Másnap azt mondták, hogy tulajdonképpen most azért nem is biztos, hogy ezt teljesen visszafizetjük, de valahogyan majd kompenzáljuk; most pedig már ott tart a dolog, hogy nem, ezt a 14 hónapot aztán egészen biztosan elbukjuk, a munkavállalói oldalon, és önök pedig egyébként hagyják egy nagyon komoly jogbizonytalanságba torkollni ezt az egész folyamatot.

Jelzem nagy tisztelettel, hogy egyébként ebből az emberek le fogják ám azt is venni, hogy tulajdonképpen a munkavállaló, amikor diszpozíciót ad a munkáltatójának, hogy hova utalja a fizetését, egyik részét a bankszámlájára, a másik részét eddig a magánbiztosítóhoz - most leegyszerűsítettem a dolgot. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Eléggé.) -, ha most az állam ott beáll, és azt mondja, hogy á, á, én aztán nem engedem neked a magánbiztosítóhoz ereszteni a pénzedet, akkor ugyanezt majd meg fogja tenni a bankszámlánál is, hogy amikor be akarok fizetni a saját számlámra, odaáll az állam, és azt mondja, hoppá, most nekem kell erre vagy arra a pénz, és elveszem tőled? (Közbeszólások.)

Ez egyébként vissza fogja vetni még azt a nagyon-nagyon kevés - hogy mondjam - átlátható banki átutalási szisztémát is, mint ami eddig volt, és mindenki megpróbál ügyeskedni úgy, ahogy tud, menekíteni az állam spektruma elől minden fillérjét, minden utolsó fillérjét. És most indul, ez az az időszak, amikor az emberek már nem számlára, hanem igenis készpénzben fogják kérni a fizetésüket, egyszerűen azért, mert elveszítették a bizalmukat mindabban, amit úgy hívnak, hogy magyar állam. Hát aztán a Fideszről nem is beszélve.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 213 2010.10.20. 1:24  188-248

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak egy gyors reflexió. Itt az előbb elhangzott az elnök pallérozása. Ezt esetleg a Fideszen belül gyakorolják bátran, ugyanis azért az ismeretek hiánya még nem feltétlenül indok arra, hogy itt a parlament levegőjét mérgezzük. Ugyanis arról van szó, hogy mi valóban azért a 3 millió munkavállalóért aggódunk, amely 3 millió munkavállaló egyébként tulajdonosa azoknak a pénztáraknak, amelyektől most önök egyébként einstand alapon elveszik a befizetéseket. Tehát messzemenően nem a menedzsmentszervezetekért aggódunk, bánja fene, hogy mi történik velük, verseny van, hajrá, piacgazdaság van. Nem. Mi 3 millió pénztártag miatt aggódunk, 3 millió munkavállalóért. Ezt azért szögezzük le!

A másik pedig az, hogy mi történik ezekben az alapokban. Ezeknek az alapoknak soha nem vizsgáltatik, és az indexek sem foglalkoznak éves szintű kimutatásokkal, hanem kumuláltan azt mondják, hogy 5-10-15 éves terepen mit művelnek.

Szeretném elmondani, hogy minthogy ezek a pénztárak zömében - nem teljesen, zömében - államkötvényeket vesznek, ha mi azt állítanánk, hogy ezek a pénztárak egyébként képtelenek működni, és negatív eredményt hoznak, ez legfeljebb abban az esetben mutatkozik meg, ha a Fidesz olyan pocsékul kormányoz, hogy az állampapírok elértéktelenednek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 217 2010.10.20. 0:49  188-248

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Elnök úr, majdnem azt mondtam, hogy én is kérnék egy ügyrendit, mert most megint itt nyolcévezünk. Messzemenően nem erről van szó. Itt van egy kialakult rendszer, amire életpályákat tettek rá emberek, elrendezték a családi életüket, azt, hogy ki mit hogyan örököl és a többi, és a többi. Önök egyszerűen szétdúlnak családokat. Erre nem indok az, hogy mi nyolc évig mit csináltunk, kérem tisztelettel! Mi nyolc éven át is ezt a rendszert próbáltuk meg működőképesebbé, hatékonyabbá és a többi, és a többi, tenni. (Közbeszólások a Fidesz soraiban: Sikerült! - Nagyon sikerült!)

Önök most egyszerűen jönnek, szétdúlják, hurrá; de itt a mi módosító javaslatunk tekintetében egyetlenegy dologról van szó: világossá akarjuk tenni, hogy önök ezt a pénzt egyszerűen einstandolják, és nem is akarják visszaadni. Úgyhogy, ha ön itt bankárkormányozik meg minden, akkor tudja, mit mondok a Fideszre? Gömböckormány: mindent bekap és elvisz. (Derültség és taps az MSZP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 241 2010.10.20. 1:04  188-248

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. És még mindig abszolút a témánál maradva: a miniszterelnök úr a hétfői expozéjában itt azt találta mondani, hogy rajtuk aztán ne mást, csak a saját kormányprogramjukat kérjük számon. Egyébként Bertalan képviselő asszonynak még a bizottságban említettem azt, hogy mi is az, amit mi tulajdonképpen számon kérünk.

A kormányprogram, pontosabban a nemzeti együttműködési program néven futó kormányprogram 68. oldalán egy darab szikár mondat van a magánnyugdíjrendszerről, ez pedig a következő, betű szerint, szó szerint idézem: "Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek."

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mi módosító javaslatunk az önök kormányprogramjának a lehetséges megvalósítását tartalmazza, azaz garanciát, hogy ne kerüljön veszélybe. Azt, hogy ezt önök a saját kormányprogramjuk mentéseképpen sem képesek felfogni, borzasztóan sajnálom. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 291-293 2010.11.02. 10:35  198-328

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizony, itt az elmúlt napokban elég sok írásmű, elemzés született, amelyek a Fidesz kezdeményezését vették kritika alá, és őszintén szólva alig-alig látni olyan írásművet, egyébként nagy tekintélyű jogászok, alkotmánybírók és más, nagy tekintélyű személyiségek tollából, amelyek akár egy picit is védelmükbe vették volna az önök mostani kezdeményezését. Itt mondja Bárándy képviselőtársam, hogy ő egyet se látott. Tegyük hozzá, hogy egy-két felbérelt pamfletíró azért beszállt ebbe a meccsbe. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Jaj!) De a lényeget tekintve mindazok, akik saját maguktól szólaltak meg, azok egyértelműen elítélték ezt a szándékot, amit immár egy hete látunk az asztalunkon.

Tulajdonképpen érdekes ez a dolog, mert végül is az alkotmány elleni támadásként az egy darab háborús okot, a casus bellit ebben a bizonyos köztisztviselői végkifizetések körüli vágyakozásaikban jelölték meg.

Szerintem nem erről van itt szó. Mert lehet ilyen ürügyeket találni, persze, az előzőekben sok képviselőtársunk elmondta, hogy ez mennyire üres, lapos hivatkozás, de még ha éreztem is, hogy bizonyos volt kormánytagoknak, az elmúlt kormány minisztereinek a pénze is, a végkielégítése is terítékre került, ezeket most önök úgy mondják, mint erkölcstelen kifizetések, jóllehet ugyanezeket az erkölcstelen kifizetéseket még a 2002-ben lelépő Fidesz-kormány is fölvette. De spongya rá, mondjuk azt, hogy ezek a miniszteri végkielégítések tényleg az új kor követelményének megfelelően legyenek erkölcstelenek. Szerintem nem azok, de tételezzük föl, hogy lehet ilyet mondani.

Kettő-, négy-, hatmillió forintos összegekről van szó. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: 30-40 milliókról!) Ezeket a kettő-, négy-, hatmillió forintokat egyébként a Fidesz-kormány miniszterelnöke, miniszterelnök-helyettesei és miniszterei fogják évente zsebre vágni azon adórendszernek köszönhetően, amelyet önök itt egyébként úgy mellesleg előterjesztettek. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: És te nem? Rád nem vonatkozik? - Soltész Miklós: Végre, valami jó hír!) Csak hogy tudjuk, hogy miről beszélünk!

Végül is azon is gondolkodtam, miközben készültem a mai megszólalásra (Derültség és közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Hogyan készültél? - Az elnök csenget.), és olvasva az idetartozó különböző elemzéseket, hogy vajon az, amit a Fidesz szemére vetnek, hogy velejéig antidemokratikus, születetten antidemokratikus párt és ilyen párttagokból áll (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Ezt te mondod?), úgy gondolom, hogy ez nem feltétlenül igaz. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Menjél tíz métert előre!) Ugyanis a Fideszt a demokrácia önmagában nem zavarja, a Fideszt a demokrácia csak akkor zavarja, ha valami üzleti ügynek az ellenében hat. Amiről itt szó van, amiért önök most az alkotmányt szét akarják dúlni, ez csak kizárólag, szimplán biznisz. Ez az önök nagy biznisze, úgy is mondhatnám, hogy az ország kifosztásának gyönyörű fideszes terve. (Nagy felzúdulás, közbeszólások és derültség a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.) Végtére is azért csak nevezzük kifosztásnak azt... (Folyamatos közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Képviselőtársaim! Szanyi Tibornál van a szó! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Ja, kapitány úr!)

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Végül is nyugodtan kifosztásnak nevezhetjük azt, amikor önök - egyelőre most még csak ilyen beszólásokkal, meg némi törvényi rásegítéssel - lényegében a magán-nyugdíjpénztári tagokat az eddig fölhalmozott vagyonuk beszolgáltatására hívják föl. (Soltész Miklós: Mindjárt padlássöprés!)

(21.10)

Ez egyébként ténylegesen az '50-es évek idejét idézi, akkor ugyan az volt a hivatkozás, hogy azért kell a parasztoknak beszolgáltatni, mert enni akar a munkásosztály, most az önök hivatkozása az, hogy tömni akarják a magyar burzsoázia kezét, zsebét, kérem tisztelettel. (Szórványos taps az MSZP soraiban. - Novák Előd: Szondáztassák meg! - Derültség a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.) Ha nem így lenne, akkor önök nem mondtak volna le a 20 millió forint fölötti örökségek illetékmentességéről, ha nem így lenne, akkor önök nem vezetnék be ezt a bizonyos egykulcsos adót, ami kizárólag, még egyszer mondom, kizárólag a gazdagoknak jó, és ezzel szemben a szegényeket nagyon nagy mértékben sújtja. Ezen túlmenően nem ábrándoznának önök olyanokról, hogy 5 millió forintért majd légifényképezünk, most éppen 3,8 millió forintért új ruhát kapnak a rendőrök. Nem sajnálom tőlük az új ruhát, csak éppen közbeszerzés nélkül, ugye. Itt is valami havernak az üzlete a fontos. (Közbeszólásra:) Bocsánat, 3,8 milliárd. És még lehet sorolni azokat az ügyeket, amiket önök előrevetítettek, és 10-20-30-40 milliárdos projektekben öltenek testet, amelyek egyébként kizárólag az önök üzleti klientúrájának érdekeit szolgálják. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyellhetnéd magad!)

Egyébiránt még egy turpisság van az önök törekvésében. Ugyanis az alkotmányt most itt görcsösen módosítani akarják, ezzel együtt, ahogy az Alkotmánybíróság is rámutatott, nem szüntették meg azokat a törvényeket, amelyek ezeket az önök által erkölcstelennek tartott végkifizetéseket nemhogy megengedik, hanem egyenesen kötelezővé teszik az állami intézményeknek. Azaz önöknek nem valamiféle jogintézménnyel van bajuk, önök szimplán és egyszerűen az elmúlt 8 évben bármilyen módon az állam javára munkát végzőkön akarnak valamiféle bosszút állni, a törekvéseik hatálya alól kiszedik az önök saját korábbi, hasonló klientúrájukat, illetve megalapoznak a jövőnek is olyan tekintetben, hogy magát a törvényi helyzetet nem szüntetik meg. Ebből erősen lehet gyanítani azt, hogy amint önök úgymond a piszkos munkát maguk szerint elvégezték, ezt követően rögtön visszavezetik ugyanazt a rendet, hogy majd az esetleges saját klientúrájuk mégiscsak jól járjon. Na, ezt hívják, kérem tisztelettel, egyféle aljas bosszúállásnak.

Egyébként szeretném elmondani, hogy a magyar alkotmányosság nem önmagában van. Ez alapul azon jogokra, amelyeket a magyar állampolgárok akként szereztek, hogy egyúttal az Európai Unió polgáraivá is váltak. Azaz a magyar alkotmányosság felfüggesztése szerencsére a magyar állampolgárok számára nem jelenti a jogorvoslatok zártát, hiszem és bízom benne, hogy számíthatunk az európai intézmények közbejöttére is. Egyébként szeretném idézni azt a mondatot, amit önök a kormányprogramban is lefektettek, és ez úgy hangzik, hogy az állam nem változtathatja meg kénye-kedve szerint a törvényeket. Hát, tisztelt Fidesz, önök jelen pillanatban, úgy, ahogy van, fütyülnek a saját kormányprogramjaikra is, ahogy azt pillanatnyi érdekeik egyébként kívánják.

De ha már itt az európai jogi hátteret említettem, azért szeretném azt elmondani, hogy Európában alaptörvényekhez pusztán szavazati arányok által teremtett lehetőség révén nem nyúlnak. Az Európai Unióban elég szépen kialakult az a gyakorlat és nemcsak gyakorlat, hanem egyúttal ennek elvi és jogszabályi alapjai is vannak, hogy nemcsak az adott testületben elérhető szavazatokat kell egy-egy döntésnél figyelembe venni, hanem a szavazatok mögött lévő emberek számát.

Jelzem nagy tisztelettel, hogy önök sikeresen meg tudták szerezni 2010 tavaszán a magyar állampolgárok egynegyedének szavazatát, a választásra jogosult polgárok egyharmadának szavazatát és a választáson részt vevő polgárok durván felének az akaratát. Ez önöket, kérem tisztelettel, nem jogosítja fel arra, hogy szétdúljanak egy alkotmányt, éspedig pont azt az alkotmányt, aminek a védelmére önök fölesküdtek.

Az önök esküjében az van, hogy az alkotmányt és az alkotmányos rendet megtartom és megtartatom. Önök, kérem tisztelettel, ezzel a mostani gyalázatos műveletükkel a magyar történelemben úgy írják be a nevüket, hogy parlamenti esküszegők.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP, szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 303 2010.11.02. 0:59  198-328

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Nem vagyok a Házszabálynak rigorózus és minden betűre kiterjedően ismerője, csak kérdezem az elnök urat, hogy ha a parlamentben sértegetés hangzik el, akkor az alkalom-e arra, hogy viszontsértegessek. (Derültség.) Ha nem, látom, elnök úr, ön decens úriember, de akkor itt az előző sértegetőknek szeretném mondani, hogy természetesen én a magam részéről nagyon szívesen hozzájárulnék egy olyan akcióhoz, hogy a parlament összes jelenlévőjét megszondáztassuk, és az eredményt természetesen nyilvánosságra hozzuk, ez az egyik. (Derültség. - Az elnök csenget.) A másik pedig, az LMP-s képviselőtársunknak jelzem, hogy ma még én az égvilágon semmilyen tüntetésen nem voltam.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 46-48 2011.11.14. 2:41  45-55

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Nem látom a miniszterelnök urat. Ki fog válaszolni, elnök úr?

ELNÖK: Képviselő úr, mondja el a kérdését, aztán majd meglátja. (Derültség a kormánypártok soraiban.)

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Jó, elnök úr, én a miniszterelnökhöz címeztem - majd meglátjuk, hogy ki fog válaszolni. (Zaj.)

Tisztelt Elnök Úr! A napokban vált nyilvánossá, hogy a kormány az állam nevében és pénzéből meg kívánja venni a nagy hagyományú, jelenleg tőzsdén szereplő járműipari vállalatot, a Rábát. Az eddig elhangzott hivatalos indoklások rengeteg általánosságot tartalmaznak, nagyjából olyanokat, amelyekre hivatkozva szinte bármikor és bármire szabadon költhető lenne az adófizetők pénze.

Értjük mi azt, hogy úgy általában fontos - de konkrétan miért? Azt is értjük, hogy beleillik valamelyik kormánystratégiába - de az meg mit céloz, mit takar? Mi a cél? Egyébként azt is elismerem, hogy egy államtitkári nyilatkozat szerint tűzoltóautókra is nagy szükség van, és ezt a Rába épp gyártani is képes, de kérdem én: minek ehhez egy komplett vállalatot venni, hiszen pár tucat tűzoltóautó simán megrendelhető, mondjuk, a Rábánál.

És akkor vegyük ide, a tej is fontos. Miért nem vesz hát a kormány, mondjuk, tejüzemet vagy kenyérgyárat, esetleg gumicsontüzemet? (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Avagy ezek is mind tervbe vannak véve?

Tisztelt Ház! A Rába megvásárlása jelenleg minden magyar állampolgár zsebéből - idézőjelben - "csak" egy ezrest húz ki, habár a MOL alig negyedének megvásárlása már fejenként 50 ezer forintunkba került.

(14.20)

Apropó MOL: hogyan értékeli a tisztelt kormány azt az apróságot, hogy a tavasszal vásárolt MOL-részvények ma már nem érnek sokkal többet, mint a vásárláskori értékük felét? Eltőzsdézték, tisztelt kormány? Azt már fel sem vetem, hogy a maguk kezében mivé porladt az önök által einstandolt magánnyugdíjkassza.

Nos, maradjunk mégis a Rábánál. Kíváncsian kérdezem, mit szeretne gyártani a kormány a Rábában? Mi az a csodatermék, amit a kormány máshol nem vagy csak drágábban tudna beszerezni, és vajon mitől lesz ez olcsóbb a Rábában.

Ha ezekre lehet értelmes választ adni, akkor még azt is vegyük az adódó kérdések sorába, hogy vajon nem lenne-e célszerűbb már most minden piaci céget államosítani, hátha akkor minden jobban működne Magyarországon. Higgyék el, ugyanolyan tanácstalan vagyok, mint a teljes gazdasági sajtó és a szakmai közvélemény, tehát várom a kormány lehetőleg nem ortodox válaszát.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 52-54 2011.11.14. 1:09  45-55

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a lehetőséget, tisztelt elnök úr. Hogy a kornak megfelelő környezetbe ágyazzam itt az elmúlt percekben hallottakat, az interneten körülbelül ezt a semmitmondó blablát szokták fidiotizmusnak nevezni. (Zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.)

Valójában azért kilóg a lóláb, mert itt a sok szóvirág mögött egy nemzeti mázba bújtatott magánseftelésről van szó, tisztelt Ház; azért, mert ha valaki érti a bennfentes kereskedelem lényegét, pont önök utolérhetetlenek ebben, szó szerint utolérhetetlenek ebben. Ezzel együtt, ha a részvényágon nem sikerülne valamit csinálni, akkor azért még ott van egy nagyon fontos tényező, amit azért általában önök nem szoktak ilyenkor elmondani: a Rába üzleti értéke nem túl magas.

ELNÖK: Képviselő úr elfogadja-e a választ?

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Ellenben többszöröse azon telkeknek az értéke... (Kikapcsolják a mikrofonját.) Nem fogadom el a választ. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 343 2011.11.28. 1:21  292-351

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azért mondom, hogy tisztelt elnök úr, bár szívem szerint mondanám, hogy tisztelt Ház, de az a viháncolás, ami itt a parlamenti patkónak a kormánypárti oldalán van, egyszerűen méltatlan ahhoz... (Felzúdulás a kormánypártok soraiban, közbekiáltások ugyanonnan.) Látom, ordítani is tudnak időnként, nagyszerű, törvényt hozni ugyanakkor nem.

Szóval én attól tartok, hogy azon gyalázat és merénylet mellett, amit önök most több ezer ember ellen el akarnak követni ebben az országban, stílusosan a hüvelykujjukkal így kéne megnyomni a gombot (Hüvelyujjával lefelé mutat.), mert azt ugye akkor sokkal jobban megéreznék azok, akikre önök egyébként nemhogy nem gondolnak, hanem egyszerűen hovatovább saját magukra se gondolnak.

Egészen biztos vagyok abban, hogy egy ilyen törvényt elővezetni csak kétféle esetben lehet: az egyik a végtelen cinizmus, a másik pedig az, hogyha önök annyira magabiztosak, hogy ötpercenként és tízpercenként tudják változtatni a törvényeket, beleértve az alkotmányt is, nem számít önöknek az, hogy adott esetben ez tízezrek, százezrek vagy akár milliók életét keseríti meg. Amennyiben önök ezt a törvényt egyáltalán ideterjesztették, és meg is akarják szavazni, ezzel gyakorlatilag önök szimplán kiírják magukat a kultúrpolitika köréből.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbekiáltások a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 770 2011.11.30. 2:01  701-938

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr, meg a roppant elegáns megoldást is. Igazából én most nem az esztergomiakhoz szeretnék szólni, habár nyilván hozzájuk is, de valójában azt kívánom szóvá tenni, hogy egy történelmi városnak az amúgy egyébként nagyon súlyos problémáit próbálja most itt a Ház ilyen elég fura technikai megoldással rendezgetni: törvényjavaslat, visszavont törvényjavaslat, helyette új törvényjavaslat, miközben valamennyien tudjuk, hogy a demokrácia szabályai szerint talán a legokosabb megoldás mégiscsak az lenne, ha az esztergomiakra bíznánk, hogy tudjanak tiszta vizet önteni a pohárba. (Dr. Józsa István: Így van.)

Igazából én azt szeretném felvetni, mi több, akár javasolni is a Fidesznek, hogy próbáljon már egy kicsit valamennyire következetesebb magatartást tanúsítani, hiszen ha önök képesek egyébként az egész ország teljes területén egy fél diktatúrát, helyenként egész diktatúrát üzemeltetni, akkor talán a saját soraikban is valami hasonló megoldásnak lehetne helye.

(9.50)

Hiszen roppant egyszerű, önöknek van ebben már tapasztalata, a XI. kerületben és Gödöllőn már volt olyan, hogy valamilyen anomáliák rendezése érdekében - úgy, ahogy volt - szétcsapták a helyi szervezetüket, majd az új szervezet pedig megpróbált valamiféle rendet csinálni. Én egyébként csak javaslom önöknek, hogy fontolják meg, hogy az egyébként évek óta teljesen alkalmatlan, a város által is helyenként már-már orvosi esetnek tekintett képviselőiket vonják vissza valamilyen belső módszerrel, adják át a döntést az esztergomiak kezébe, és higgyék el, hogy ugyan 2010-ben egyszer pár dologban már tévedtek, de ezzel együtt mégiscsak a demokrácia az, amiben a leginkább lehet bízni.

Az esztergomiak meg fogják tudni választani azt a képviselő-testületet, amely egyébként a város dolgait is rendezni képes, önöknek pedig nem kellene itt a parlamentet szórakoztatni mindenféle álmegoldásokkal, nemes egyszerűséggel a saját berkeiken belül el tudnák intézni, és akkor a tévéközvetítést is sokkal hasznosabb ügyekkel tudnánk tölteni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 840 2011.11.30. 1:56  701-938

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelettel jelzem, hogy személy szerint engem hidegen hagy, hogy hol van Meggyes Tamás. Engem az érdekel, hogy hol van Esztergom országgyűlési képviselője. Remélem, hogy majd Esztergom országgyűlési képviselője, amikor már nem Meggyes Tamás lesz, akkor itt lesz, és piszkosul nem fog érdekelni, akkor sem, hogy hol van Meggyes Tamás személyesen.

Amúgy egyébként, elnök úr, azért kértem kétperces szót, mert itt tulajdonképpen érdemes azért rámutatni arra a féktelen képmutatásra, amit a Fidesz oldalán most már több éve is, de legfőképpen amióta kormányon vannak, azóta tapasztalhatunk. Szóval, egyenesen elképesztő az, hogy embereket képesek meghurcolni, kisvárosi könyvtárigazgatót képesek kirúgni azért az állásából, mert adott esetben valaha egy szocialista képviselővel kezet fogott, de képtelenek arra, hogy érdemben egy város ügyéhez hozzájáruljanak, akár a saját szervezeti keretein belül.

És elnök úr, tisztelettel, én azt gondolom, hogy ez a vita, ami itt folyik, és tulajdonképpen az, hogy a kormányoldalon egy ilyen halvány gyenge mentegetőzés, próbálkozás van, érdemben egyetlenegy politikai érvet nem mondtak a tekintetben, hogy miért nem képesek Esztergom városának polgáraira bízni a városukról szóló döntéseket. Ez lenne a tisztességes megoldás, és nem az, hogy önök itt összevissza, mindenféle halvány gyenge érvekkel próbálnak magyarázkodni azon, hogy miért is marha jó minden úgy, ahogy van, leszámítva azt, hogy majd az állam a kezébe vesz mindent, és akkor talán még jobb lesz.

Nem, tévedés! Az esztergomiaknak kell megoldani, és meg is fogják tudni oldani a dolgaikat, ha önök végre egyszer hagyni fogják őket. Egyébként amúgy ez az állami diktatúra, amit önök folytatnak, hogy mindenkinek kivesznek mindent a kezéből, persze aztán önök sem oldanak meg semmit - ez megmutatkozik a fűtetlen iskolákban, óvodákban, és még sok minden másban ebben a széles országban.

Álljanak a sarkukra, és próbáljanak valamit csinálni ott, Esztergomban. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Vissza kell hoznotok a pénzt!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 882 2011.11.30. 0:55  701-938

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelettel jelzem, hogy engem országgyűlési képviselőként nemcsak hogy remegéssel töltött el, mint HIller Istvánt, egyenesen megrettent az, hogy a kormány arra vállalkozik, hogy ezentúl minden egyes ellenzéki felszólalást valamiféle bírálatnak, értékelésnek és stílusvizsgálatnak fog alávetni. Jelzem nagy tisztelettel: a politikatörténetben ismerjük egyébként ennek a magatartásnak a kiváltó okát. Akkor, amikor egy adott hatalom úgymond kifogy az érvekből, amikor már fogalma nincs, hogy mivel mit akarnak csinálni, akkor elkezdi az ellenfelei stílusát minősítgetni.

Kérem tisztelettel, ezt a leghatározottabban visszautasítom. Volnának olyan szívesek végre egyszer kormányzásra emlékeztető tevékenységet folytatni, mert eddig még semmi ilyen nem történt, utána majd a választók fogják önöket minősíteni, de jelzem nagy tisztelettel: nem állnak jól ez ügyben.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Annyira szép, hogy te mondod ezt! Államtitkár is voltál, hova jutottál?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 57 2011.12.13. 5:23  40-74

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Folyamatos zaj.) Kicsit csodával határos szemekkel nézegettem az eddigi felszólalókat, hogy képesek voltak ebben a mostani parlamenti hangulatban elmondani a felszólalásaikat, ugyanis az a teremzaj, mondjuk így, ami itt az elmúlt fél órában vagy talán hosszabb ideje a teremben van, egyszerűen méltatlan ahhoz a témához, amit jelenleg tárgyal az Országgyűlés.

Úgy gondolom, hogy a munka törvénykönyve valójában bármelyik parlament, így a magyar parlament számára is valószínűleg a legfontosabb törvények egyike, hiszen egy olyan kulcskérdés szorul a paragrafusok közé, amely ma egy válságos világban kifejezetten a legfontosabb ügyek közé emeli ezt a témát.

Ha egy picit visszapillantunk, és nyilvánvalóan itt a módosító javaslatok közötti nézeteltérések is valahol egy történelmi háttérrel bírnak: valamikor a nyolcvanas évek tájékán az európai munkabéke és az európai jóléti államok kifejlődése között egy nagyon szoros összefüggés volt, mondhatni, egyféle konszenzuális állapotokat találtunk a kontinensen. Később, amikor világszerte, de Európában is megindult az a neoliberális kurzus, amelynek hatása alól sajnos Magyarország sem tudta kivonni magát, bizony akkor ezek a korábbi konszenzuális ügyek fölborultak, és igazából egyféle versenyelvű állapotok alakultak ki mindenütt, és ennek azért már akkor is a munkavállalók itták meg bizonyos fokig a levét.

Ennek a neoliberális kurzusnak az volt a lényege, hogy eleresztették a gyeplőt, gyakorlatilag kitalálták a flexicurity kicsit álságos kifejezést, azaz nem nagyon folytak bele a társadalmi erők az egyébként többé-kevésbé szárnyaló gazdaságok életébe. A válság bekövetkeztével viszont a kormányok, a jobboldali kormányok, és ez Magyarországon sincsen másképpen, a korábban bedobott gyeplőhöz képest ugyanennek a gyeplőnek a durva, brutális visszarántásához folyamodtak, amiben szemmel láthatólag a kontinensen mindenütt, így Magyarországon is a jobboldali kormányok kedvenc módszertanát látjuk megvalósulni, ez pedig a megszorítások, a megszorítások és a megszorítások politikája. Persze, nem így indult a jelenlegi kormány, hiszen mindazon ígéreteket, amelyek számára közbizalmat adtak, teljes mértékig figyelmen kívül hagyva, az embereket, a dolgozó embereket megkerülve, szó szerint hátba támadta a magyar munkavállalókat.

A válságból való kilábalás egyébként baloldali filozófiái szerint a növekedésre kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez a növekedéshez viszont elengedhetetlen a partnerek közötti munkabéke, azaz a kormány akkor járt volna el helyesen, ha nem csupán néhány kiválasztott és számára tetsző szervezettel vagy személlyel konzultál, hanem szinte az utolsó szál emberig kereste volna azokat, akiket még nem kérdezett meg, hogy őket is megkérdezze, hiszen a növekedés elképzelhetetlen rendezett munkaügyi viszonyok nélkül. Ha mind a munkavállaló, sőt, bizonyos mértékig még ezen törvény szerint a munkaadó is számtalan ponton elégedetlenkedik, abból egészen bizonyosan nem lesz gazdasági növekedés.

Szeretnék csatlakozni azokhoz az érvekhez, amelyek egyébként külön kitértek a nők foglalkoztatására. Ha végignézzük az európai példákat, azt látjuk, hogy azokban az országokban, ahol egyébként a nők foglalkoztatása számára az összes ismert és lehetséges kedvezményt, segítséget, előnyt megadták, ott egyfelől magas a foglalkoztatottság, magas a gazdasági növekedés, és magas a családokra jutó gyermekszám. Ilyen ország például Norvégia, és talán azt hiszem, az ő példájukat lett volna a legcélszerűbb tanulmányozni Magyarország számára is, amikor munkatörvénykönyvet fabrikál.

Mindent egybevéve azt látjuk, elnök úr, és azért is nem tudjuk elfogadni ezeket a legutóbbi javaslatokat, de magát a munka törvénykönyvét sem, mert egy jobboldali kormány valójában most, mint elefánt a porcelánboltban, megpróbált baloldali vívmányok erdejében eligazodni, azaz a munka világában. Sajnos, nem sikerült.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 14 2011.12.20. 5:09  13-16

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenféle szép jelzőket aggat a kormány a kormányzásának vagy kormányzóságának a különböző esztendeit jellemezve. Valamelyik esztendőt egyébként az elrugaszkodás esztendejének nevezte. Néha ezt keveri maga a kormányfő, hogy melyik is az, mindenesetre úgy látszik, az élet felülírta ezeket a show-bizniszből előrángatott szavakat, és valójában 2011 bizonyult az elrugaszkodás esztendejének, ez pedig konkrétan az Európától való elrugaszkodás esztendeje.

Természetesen valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a 2008 óta tartó válság, ami nyilván nemcsak Magyarországon, nemcsak Európában, hanem az egész világon nagyon komoly nyomokat hagyott a különböző nemzetgazdaságokon, bizony igen fájdalmas kihívások elé állítja a különböző országokat, és tulajdonképpen az erre adott válaszként elvileg akár nagyon rokonszenves is lehetett volna a nemzeti együttműködés rendszerének a kialakítása, hiszen szemmel látható a korábbi szabadversenyes globálkapitalizmus, a neoliberális teóriáknak a megszűnése vagy működésének a kimúlása bizony valamilyen másik szakaszba fog torkollani, ez pedig szemmel láthatóan - és ma már minden ezt igazolja - az együttműködések rendszereinek a felvirágzását eredményezheti. Tehát visszatérve, a nemzeti együttműködés rendszere akár jó is lehetett volna, ha ez nem pusztán egy szóvirág, és nem csupán egyféle politikai terrornak a fedőneve, amit a Fidesz egyébként azóta Magyarországon gyakorol. De hát a nemzeti együttműködés rendszerének, ami - még egyszer mondom - nagy sajnálat, hogy nem jöhetett létre eddig Magyarországon, párosulnia kell a nemzetközi együttműködés rendszerével. A nemzetközi együttműködésre pedig jó alapokat ad az, hogy Magyarország számos szövetségi rendszer része, hangsúlyozom, szövetségi rendszer része, amely nem abból áll, hogy vagyunk mi, meg az összes többi szövetségesünk, aki a mi ellenségünk.

Ez a felfogás, amit a Fidesz egyébként különböző háborús szócsaták közepette próbál a magyar közvélemény felé terelni vagy tárni, sajnos elég sok kárt okoz Magyarországon, hiszen nagyon komoly orientációzavart jelent. Sőt, ez azt is jelenti, hogy a kormány nem számol a nemzetközi együttműködés különböző előnyeivel, jóllehet talán az államtitkár úr, aki valószínűleg válaszolni fog a mostani felszólalásomra, tudja, ha máshonnan nem, egyetemi tanulmányaiból, hogy volt egy bizonyos úgynevezett Cecchini-jelentés annak idején az Európai Uniót megalapozandó törekvések sorában, amely a "cost of non-Europe", tehát a nem-Európa költségeit vette számba, és a nem-Európa költségeit fizeti most egyébként tulajdonképpen Magyarország, aminek persze egyéb súlyos következményei is vannak, lévén a kormány máshol nem talált pénzt, először kifosztotta a magánnyugdíjkasszát, eltapsolta azt a pénzt, vett belőle MOL-részvénytől kezdve az égen-földön mindent. Most egyébként legutoljára minden szándéka szerint a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékaira óhajtja rávetni magát, a Magyar Nemzeti Bankot akarja kifosztani, de úgy látszik, ez sem volt elég, mert kifelé is szaladgált. Először egy nagy "Allah akbar" felkiáltással elrohant a miniszterelnök Szaúd-Arábiába, ott nem kapott pénzt, utána az egyébként kommunista Kína vállát és homlokát simogatva onnan is próbált pénzt szerezni, ott sem kapott pénzt. Hát mi maradt? Semmi más, mint a barátok, azaz az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap.

Nos, tisztelt Országgyűlés, tisztelt államtitkár úr, az a helyzet, hogy a legutóbbi fejlemények, azt hiszem, végképp mutatják ezt az elrugaszkodást, amit műveltek önök, Európától. Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nem is olyan régen levelet írt Orbán Viktornak, amelyben elmondja az egyszeregyet, elmondja azt, hogy hogyan kell Európában együttműködni, hogyan kell Európában gondolkodni. Tulajdonképpen ami ebben az egész ügyben egészen kétségbeejtő, hogy az önök kormányfője, az egykori KISZ-titkár, Orbán Viktor még tavaly a második félévben rendkívül boldogan mondta, hogy ő ugyan euróövezeten kívüli ország vezetőjeként mégis most itt foglalkozik az eurózóna megmentésével, az a pénzügyi csomag, amire oly büszke volt Orbán Viktor, azt először egy héttel vagy tíz nappal ezelőtt vadul elutasította, most már ugye visszakullogott a tárgyalóasztalhoz, majd most nagy hangzatosan látszólag az IMF-et akarta elzavarni, de valójában az Európai Unió delegációját zavarta el.

Tisztelt Országgyűlés! Azt szeretném mondani, hogy sajnos nemcsak hogy ez a mostani felszólalásom volt az utolsók egyike a Magyar Országgyűlésben köztársasági keretek között, de úgy tűnik, hogy az európai Magyarország esetében is sajnos ez elmondható.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 136 2012.06.19. 3:25  133-145

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Igazából Sós Tamás elmondta az aggodalmaknak egy részét és amivel kapcsolatban módosító indítványt is nyújtottunk be, ugyanakkor van néhány olyan része ennek a mostani törvényjavaslatnak, illetve az ahhoz benyújtott módosító csomagoknak, amelyek azért sok mindenről árulkodnak.

Jómagam a 13. pontban szereplő javaslatról szeretnék egypár szót szólni, illetve annak fényében megvilágítani, hogy vajon mi minden motiváció lehet a kormány szándékrendszerében.

Őszintén szólva megütött az, hogy a kormány nemes egyszerűséggel immár törvényekbe foglalt mondatokkal igyekszik azt a látszatot kelteni - és valószínűleg erre is törekszik -, hogy a magánnyugdíjpénztárakat aztán úgy, ahogy van, nemcsak hogy megsebezték, nemcsak kifosztották, nemcsak szétrabolták, hanem most már megpróbálják a bűncselekmények nyomait is eltüntetni, azaz lényegében a magánnyugdíjpénztár megszűnése, felszámolása, végelszámolása és egyebek vízióját vetítik előre.

Ezt megszoktuk, a kriminalisztika ismeri ezeket a fogásokat, hogy amikor mondjuk, a csirketolvaj szépen az udvarban próbálja a saját lábnyomait elsepregetni, nehogy észrevegyék, hogy esetleg valami bűncselekmény történt. Ez a nagy kifosztás, amit a kormány végzett a magánnyugdíjpénztárak esetében, ez a röpke 3000 milliárd forint, na, hogy még véletlenül se jusson eszébe senkinek esetleg a jogi visszakereséseknél bármi olyan passzust találni, ami ezeknek még a maradékát rendben találja, ezért aztán most már eleve inszinuálja azt, hogy itt valamiféle felszámolás, végelszámolás van, és ennek megfelelően különböző szabályokat is alkot. Én úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül helytelen gyakorlat.

Más oldalról nézve viszont azért a törvény számtalan pontja olyan kitételeket tartalmaz, amelyekből joggal lehet arra következtetni, hogy egy picit talán javul, enyhül az egyébként nagyon jól fizetett uniós tisztségviselőknek a későbbi nyugdíjhelyzete. Hasonlatos ez a logika ahhoz, ahogy egyébként annak idején az adórendszert átszerkesztették, tehát hogy a szegényeket agyoncsapni, azokat kifosztani, és a zsákmányt pedig a gazdagoknak odaadni. Itt is ugyanez a logika érvényesül.

Bennem fölmerült az a gyanú, hogy esetleg a Fidesz egyik-másik prominense itt a bukásra álló kormányzás okán esetleg valami uniós intézménybe próbál elszelelni, és akkor ott már nagyjából el is akarja rendezni a maga nyugdíját. (Derültség a Fidesz soraiban.) Jelzem nagy tisztelettel, hogy mi a magunk részéről nem értünk egyet az ilyen törekvésekkel, már általában sem, hogy a jómódúakat jobb helyzetbe hozzuk, különösen nem, ami a Fideszen belüli, enyhén szólva bűnös kormányzásnak a következményei elől való menekülést illeti. (Ékes József: Hülyeségeket beszélsz!)

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 107 2012.06.27. 2:25  1-174

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Talán érdemes megemlíteni, és magunk számára is mindig fölidézni azt, hogy egy költségvetés mindenkoron a kormányzó parlamenti többség életfilozófiáját, gazdaságfelfogását, társadalompolitikáját tükrözi, és hát ez a mostani költségvetés is hű tükre mindannak, amit itt az elmúlt két évben megtapasztalhattunk.

Hát persze, ez a tükör mutatja - egyébként önöknek is, tisztelt fideszes képviselőtársaim - mindazokat a szeplőket, bibircsókokat, amik egyébként ezen a költségvetésen vannak. Egy dolog biztos: ez a költségvetés nem tartalmaz semmi olyan érdemi előrelépést, ami az országban a társadalmi-gazdasági életbe való beruházásokat jelentené, azaz önök olyan költségvetésben gondolkodnak, ahol úgy akarnak aratni, hogy előtte elfelejtettek vetni. Mindenesetre jelzem, és csak a szeplők, bibircsókok világában: a TEK, házőrség, palotaőrség háromszor annyi pénzt visz el, mint amennyit egyáltalán a kormány a politikai szféra, a pártok támogatására szán.

Ennek a költségvetésnek egyébként az egyik legnagyobb kárvallottja Budapest, a bűnös város. Úgy látszik, a Fidesz számára Budapest már a veszett fejsze nyele, pusztuljon, ahogy van, minden forrását elvonták. És hát lássuk be, ez a költségvetés jól mutatja, hogy az a kétharmad, amit maguk az ország többségének, kétharmadának hittek, az már az ország kétharmadának a nyomorult mivoltát mutatja. Igen, ezektől a nyomorultaktól akarják önök elvenni a pénzt, bármiféle szóvirágokat mondanak itt a parlamentben. Ezenközben persze tömik a gazdagok zsebét a torz adórendszerrel, és hogy önök is házilag jól járjanak, önök és rokonaik pedig tucathektárszámra lopják a magyar földet. Úgyhogy ez a költségvetés azt mondja nekünk, hogy ez az egyszerű emberek elől veszi el a falatot, úgy is mondhatnám, hogy a csirketolvajok költségvetése.

Ezzel együtt, elnök úr, mi szocialisták az ősz során egy olyan költségvetési tervezettel fogunk előállni, ami egyébként sokkal hosszabb horizontot mutat, mint ez az idei esztendő (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.): a 2014-es választásokat követő, 2014 nyarától életbe lépő országélénkítő, országélesztő költségvetést.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
208 161 2012.06.27. 8:52  1-174

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Egy korábbi megszólalásomban már utaltam bizonyos összefüggésekre, amelyeket szeretnék itt a Ház tárgyalásának mostani időszakában egy kicsit jobban kifejteni.

Ez a mondat, amit én bátorkodtam visszaidézni, ez arról szólt, hogy nincsenek Magyarországon beruházások, érdemben nincsenek olyan jellegű fejlesztések sem a magánszektor, sem pedig a közösségi, tehát az önkormányzati vagy állami szektor részéről, amelyek bárminemű gazdasági növekedést megalapoznának. Ez persze nem egy új jelenség, ezt már azért két éve tapasztaljuk.

Különösen érdekes ez, amikor idehozzuk azt az utóbbi időkben többször hangoztatott mondatot, kormányzati illetékesek, sőt még az államfő is Brüsszelben külön felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország, a magyar kormány mennyire fontosnak tartja a kohéziós pénzek világát, merthogy a kohéziós pénzek munkahelyteremtő jellegűek, sőt bizonyítottan ezek azok az európai segítségformák, amelyek tulajdonképpen a magyar gazdaság fejlődése szempontjából a legtöbbet jelentik.

(18.30)

Persze meg is kell dicsérni az ilyen kohéziós pénzeket, hiszen éppen ezeknek egy későbbi időszakra vonatkozó felfüggesztése is már napirenden volt az EU-ban, azután a minap immáron ezt a felfüggesztést visszavonták, de ettől függetlenül azért lássuk be, olyasmit vontak vissza, ami soha nem lett volna a miénk.

Ezt azért mondom, mert a mai számok szerint a 2007-2014-es időszakra vonatkozó EU-költségvetésben Magyarország számára megítélt vagy lehetővé tett kohéziós források egyharmadát immár sajnos nagyon nagy valószínűséggel Magyarország technikai értelemben sem képes lehívni, azaz egy jövőbeni időszakra vonatkoztatottan az EU azzal intette Magyarországot, hogy a kohéziós pénzek egy részét, a majdaninak is csak egy részét felfüggeszti; ez tulajdonképpen csak egy finom utalás volt arra a realitásra, ami arról szól, hogy ma ezeket a kohéziós pénzeket Magyarország nem tudja felhasználni. Összehasonlításképpen egyébként mondom, hogy míg 2010-ben a kohéziós pénzek százalékos felhasználásának listáján Magyarország az ötödik helyen volt, ma húsz fölött, ez azt jelenti, hogy egyértelmű a romlás más országokhoz viszonyítva is, de önmagában is borzalmas hátralépés következett be ebben a tárgyban. De különösen a kormánypárti képviselők figyelmét szeretném felhívni arra, mert ezt általában nem szokták tudni: a kohéziós pénzek alapvetően infrastrukturális és kisebb részt környezetvédelmi célokra használhatók fel. Ebből az infrastruktúra rész a fontosabb, más szavakkal: autópályák, vasutak, vasút-korszerűsítés, közlekedésfejlesztés és a többi. Tehát ezek maradtak el tulajdonképpen a Fidesz által 2010-ben végrehajtott rendszerváltás óta.

Viszont ezek a kohéziós alapok nem csak úgy tudnak működni, ahogyan ezt a képzeletbeli mesékben, fairy tale-ekben szokták mondogatni, hogy van itt egy tetemes magyar önrész. Jelzem tisztelettel, pont a kohéziós pénzeknél minimális a magyar önrész igénye, sokkal kevesebb, mint más európai uniós projekteknél, és nyilván a kormány azért szereti, mert amúgy egyébként ez egy finom pénz lenne, nagyon sok költségvetési hozzájárulás nem kell hozzá, és ez bizony látszik is a költségvetésben, nemigen rendeltek ehhez a célkitűzéshez különösebben semmilyen erőforrást. Ámde a kohéziós pénzek nemcsak állami alapon tudják az önrészeket felszívni, a kohéziós pénzek bizony a magánszektor közreműködésével is lendületet tudnak kapni, csak Magyarországon az a probléma, hogy a magánszféra is ugyanúgy bedugult, leállt, gazdasági növekedés nincs immár két éve, jövőre sem lesz. Most lehet olyan képzeletbeli számokat odabiggyeszteni, de pont Göndör István kollégánk mutatta ki, hogy ezek mennyire megalapozatlan, abszurd számok. Egy szó mint száz, a magánszféra sem nagyon lelkesedik ezekért a programokért az utóbbi időkben, hiszen számukra meg viszont a kormány másik ágon megbénította a hitelekhez jutás lehetőségét.

Hogyan bénította meg? Nyilván úgy, hogy a bankokra kivetette azokat az európai mértékben is kimagasló adókat, amelyeket a multikra kivetett adókként próbálja megetetni vagy eladni a közvéleménynek. Jelzem nagy tisztelettel, mielőtt itt most bárki esetleg visszavágna, hogy hű, a szocialisták mennyire, most itt a nagytőke meg a bankok oldalán állnak. Jelzem nagy tisztelettel, bármennyire is szeret vagy nem szeret valaki egy adott ágazatot, mondjuk, a pénzügyi ágazatot, én sem rajongok a bankokért, de az kétségtelen, hogy a bankoknak viszont komoly szerepük van a gazdaság finanszírozásában, amiben most pont azért nem vállalnak részt, mert a kormány olyan terhekkel üti őket agyon, amelyre csak egyféle válasz van: jó, ha a kormány elviszi a pénzt, akkor viszont megszüntetjük a hitelezést.

Nem tudom, emlékeznek-e, kedves kormánypárti képviselőtársaim, olyan időszakokra, amikor például olyan magasak lettek volna a kamatok, mint manapság. Jelzem, mind a vállalati, mind a magánszféra csak és kizárólag 10 százalék fölötti kamatokkal találkozik, sőt jellemzően ez inkább 13-14-15 százalék. Kigazdálkodhatatlan! Ahogyan a magyar kormány sem tudja kigazdálkodni a 9-10 százalékos állampapírhozamokat, most akkor a vállalatok miért tudnák kigazdálkodni a 11-12-13 százalékos kamatokból a számukra adódó terheket? Ez mutatja azt, hogy azok a várakozások, amelyekre az egész költségvetés épül, hogy itt tehát lesz valami kilábalás, hogy tehát majd a gazdaság növekedésnek indul... - kérem szépen, nagy tisztelettel jelzem: képtelenség, matematikai és közgazdasági képtelenség. Olyan időszakban, amikor tavaly vagy akár csak az idén vagy tavalyelőtt nem történtek meg az első kapavágások azokban a beruházásokban, amelyek egyáltalán gazdasági növekedést lennének képesek generálni, mi a csudától gondolják önök, hogy itt bármiféle gazdasági növekedés be tud indulni? Képtelenség!

A másik oldalról, ami egyébként a korábbi időszakokban igenis fűtötte nemcsak a magyar, de az európai gazdaságot is, a viszonylag bő pénzellátás a bankokon keresztül, na, meg ez sincs! Ha önöknek van valami ötletük, hogy mi az a harmadik dolog, ami alapján el fog indulni Magyarországon a gazdasági növekedés, hihetetlen kíváncsisággal hallgatom, mert amit eddig önök mondtak, meg amit a költségvetésbe próbálnak beleerőltetni, ez nettó - hogyan mondjam - bűvészkedés a semmivel. Képtelenség! És ezt próbálják önök itt a nyár derekán költségvetésként a hazai gazdasági, politikai szféra, illetve a közvélemény számára költségvetésként eladni.

Ezért mondtam én azt az imént, hogy igen, ez tényleg a csirketolvajok költségvetése. Hamiskás, pitiáner, egyáltalán nem számol semmilyen realitással, hanem próbálja összeszedegetni azt, ami a szeme láttára ott, a környéken ugrál, ha valahol lát egy forintot gurulni, arra már így lecsap a kormány, és akkor kész, viszi rohanva boldogan, hogy na, most akkor mekkora nagy bevételt csinált. Úgyhogy ez a költségvetés pont ezért elfogadhatatlan. Én nagyon-nagyon javasolom önöknek...Persze, meg fogják szavazni, nekem nincs efelől semmi kétségem, de ezzel együtt, tudják, mérhetetlen kárt okoznak az országnak.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 124 2012.09.25. 5:30  21-131

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonképpen nemcsak itt a parlamentben megy a polémia erről az egész kérdéskörről, hanem a való világban is. Azért elég sokat beszélgethetünk, én gondolom, hogy a politikai oldalaktól teljesen függetlenül mindenkinek megvan a maga ismeretségi köre, amelyen belül találkozik ennek a problémának valamilyen olvasatával, jómagam is egyébként. Ha nem is feltétlenül bírókkal, de mindenképpen a jogi, bírósági, alkotmányossági és egyéb témákhoz értő és közel álló emberekről van szó, akiknek a véleményét megismerhettem, és lehet, hogy ez valamiféle furcsa szelektivitás, de szeretném elmondani, hogy a Fidesz által ebben a témakörben végzett kacskaringóról - tehát 70-ről 62, 62-ről 65, erről az ívről - őszintén szólva, én nem találtam olyan embert, aki jót mondott volna. Nem találtam olyan embert, aki erre azt mondta volna, hogy igen, ebben van fantázia, igen, ennek van értelme, hanem mindenkinek, aki erről felém nyilatkozott, nagyjából úgy foglalható össze a véleményük közös halmaza, hogy itt az igazságügyi rendszert, a bírói függetlenséget próbálja meg a Fidesz valamilyen fokon föltörni, megtörni, áttörni, egyebek.

Magyarul: egy durva beavatkozás a Fidesznek a célja, és én úgy gondolom, hogy bárki, aki ebben az országban magát a demokratikus jogrend iránt elkötelezettnek tartja, az óhatatlanul is zsigerből tiltakozik ez ellen. Úgy is mondhatnám, hogy a Fidesz felszólalóin, politikacsinálóin kívül nem nagyon van ebben az országban olyan ember, aki ezzel a törekvéssel egyetért. Úgy is mondhatnám, hogy ennek a törekvésnek a szakmai és a társadalmi bázisa közel a nullával egyenlő. Ennek okán azt kell hogy mondjam, hogy amit a Fidesz a témakörben tesz és művel, az az ország szempontjából rendkívül káros.

Van ennek aztán egy olyan olvasata is, hogy ha az ember azokkal a joghallgatókkal beszélget, azokkal a fiatal szakemberekkel beszélget, akik azon gondolkodnak, hogy esetleg a bírói pályát választják, őszintén szólva, ilyenekkel is beszélgetve egy se mondta, hogy ő aztán bármilyen külső behatásnak engedni szándékozna, bármilyen politikai megrendelést teljesíteni akarna. Magyarul, úgy látom, hogy ha a Fidesz egy ilyen ciánozással a vezető bírói karban változtatásokat óhajt eszközölni, ez a törekvése pedig egyenesen nem fog sikerülni.

Magyarul, ez az egész művelet, és hozzáteszem, ennek az előzménye is körülbelül a sok hűhó semmiért kategóriába tartozik, és őszintén sajnálom egyébként, hogy Magyarországot, Magyarország közvéleményét, ezen belül pedig a magyar lakosságnak egy egész tetemes hányadát ezzel próbálják meg izgalomban tartani. Nyilván ez is eszköze és része annak a törekvésnek, hogy mindenféle kötekedő módon próbáljunk meg a társadalmi életbe olyan ügyeket belevinni, amik képesek elvonni a figyelmet a legfontosabb problémákról, ami körülbelül úgy foglalható össze, hogy ebben az órában is rengetegen utaznak a 6-os villamoson, akik éppen azon törik a fejüket, hogy még a mai nap be kéne fizetni a hatezer forintos villanyszámlát, és nem tudják.

Számukra egyébként mindenféleképpen megnyugtató lenne, hogyha általában nem kéne bíbelődni ilyen kérdésekkel, hanem lenne egy demokratikus légkör ebben az országban, amiben nem lennének olyan üzenetek, hogy ha akarom, akkor 62 év lesz a nyugdíjkorhatárod, ha akarom, 65 lesz, ha akarom, 42. Bármit mondhat a Fidesz, egyik óráról a másikra képesek ide behozni a Parlament falai közé törvényjavaslatokat, amikből seperc alatt aztán törvényeket faragnak, meg annak az ellenkezőjéből is, oda-vissza cikáznak. A lényegét tekintve nemcsak a jogállamiság egészét ássák alá ezekkel a műveletekkel, hanem egyúttal egy olyan fokú jogbizonytalanságot teremtenek ebben az egész országban, aminek az az üzenete, hogy ha sokat ugrálsz, rád is rád kerülhet a sor, ha nem vagy a rezsim kiszolgálója, te is bajba kerülhetsz, ha nem vagy a rezsim kiszolgálója, veled is így vagy úgy de el fogunk tudni bánni, amint egyébként ezt a Fidesz nagyban gyakorolja a helyi önkormányzatok sokaságán keresztül, ezen felül pedig itt a törvényhozásban is.

Magyarul, én úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben, tényleg őszintén, nagyon kisebbségben van a Fidesz. Itt persze, oké, egy 2010-es pillanatfelvétel alapján föl fogja tudni mutatni azt a kétszázvalahány képviselőt, aki ezt meg fogja szavazni, hurrá, de körülbelül önöknek ennél több embere ebben az ügyben nincs.

Köszönöm szépen. (Dr. Bárándy Gergely tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 215 2012.11.19. 0:48  200-216

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nagyjából úgy néz ki a dolog, hogy itt megint szégyenletes dolog zajlik a Parlament területén (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), hiszen záróvita gyanánt egyféle történelemhamisításba bonyolódik itt egyik-másik frakció. Én azt gondolom, a parlament akkor tenné helyesen a dolgát, ha azokkal az emberekkel foglalkozna, akik azokban az utcákban élnek, amelyekben most a névváltozást firtatja a Fidesz. Én úgy gondolnám, hogy ezt az önkormányzatokra, az ott élő emberekre kell bízni.

És egyáltalán, ha már a történelemhamisítást is ide vettük: én azért úgy gondolom, hogy a szovjet Vörös Hadsereg szabadította fel Magyarországot a náci elnyomás alól. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Pfuj! - Hazaáruló! - Szórványos taps az MSZP soraiból. - Zaj. - Az elnök csenget. - Pillanatnyi szünet.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 2 2013.03.05. 4:41  1-6

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Ismereteink szerint immár hatósági vizsgálatok folynak az ELTE Bölcsészettudományi Karán kipattant, alighanem súlyos bűncselekményre utaló ügyben. A feltételezett bűncselekmény abban áll, hogy valakik éveken át készítettek és vezettek személyi tulajdonságok szerinti listákat több száz diákról, onnantól fogva, hogy ezek a diákok megkezdték egyetemi tanulmányaikat. Sajtóértesülések szerint erős a gyanú, hogy ebben a förtelmes ügyben a magyarországi náci párt aktivistáinak mocskos keze matathatott éveken át. (Derültség és közbeszólások a Jobbik soraiban.)

Tisztában vagyunk azzal, hogy a konkrét ügyben a parlamentnek jelenleg nincs dolga, hiszen folynak a hatósági vizsgálatok. Van dolgunk viszont azzal, hogy miként néz ki ma a magyar felsőoktatás, kik és milyen befolyást gyakorolnak az egyetemi autonómiákra, mihez is kezd magával az egyetemet végzett fiatal. A kételyek listája hosszú, a megnyugtató válaszok listája rövid. Annyi jól látszik, hogy a Fidesz alig három esztendő alatt felére csökkentette a felsőoktatásra fordított állami pénzeket, és ebben az esztendőben mindösszesen 123 milliárd forintot szán erre a célra;123 milliárd forintot, azaz negyedannyit, mint amennyiért MOL-részvényeket vásárolt, avagy alig feleannyit, mint amennyiért most éppen egy gázszolgáltató céget kíván megvenni.

Másik összehasonlításban és éves léptékben a magyar agrárium ötször annyi támogatásban részesül, mint a magyar felsőoktatás. Matolcsy elvtárs még boldogult miniszter korában havonta - ismétlem, havonta - jelentett be nagyobb elvonásokat, mint amennyit a kormány ebben az évben a diplomák hazai megszerezhetőségére szán. Ezért a nem túl gáláns befektetésért cserébe a Fidesz ma alaptörvénybe akarja foglalni a fiatal magyar értelmiség röghöz kötését. (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Kiszolgáltatottság ez a javából, európai alapértékeket felrúgva, és csak a radikalizmust erősítve. (Balla György: Igyál valamit!) A kormány nyakra-főre köti a stratégiai megállapodásokat, a még idehaza is nem kis mértékben külföldieknek munkát adó multinacionális cégekkel, de nyomát sem látjuk a fiatalokkal való stratégiai megállapodásnak. Elérhető képzés egyre kevesebb, elérhető munkahely egyre kevesebb, fizetnivaló viszont annál több van.

Ebben a helyzetben nem csoda, hogy a fiatalok egyre inkább úgy látják, hogy a kormány a politika játékszerének tekinti őket. A jelenlegi kormánytól válaszok helyett csak elmúltnyolcévezésre telik, miközben hovatovább félmillióra duzzadt azok száma, akik külföldön keresnek boldogulást. Ne tévedjünk: akik elmentek, akik elmennek, azok a legjobbjaink, főleg a fiatalok. Adminisztratív eszközökkel, tiltásokkal, netán zsarolással a mai Európában semmire sem lehet menni. Adjuk hát meg a jövő nemzedékeinek a tiszteletet, és olyan alaptörvényen törjük a fejünket, amely a biztos megélhetés garanciáit adja idehaza. Olyan alaptörvényre van szükségünk, amely megvédi a fiatalokat az intim világukba való beavatkozásoktól, és amely kimenti őket a kilátástalanságot meglovagoló nácik befolyása alól. (Felzúdulás a Jobbik soraiban.)

Legyen a szorgalom és a tudás elegendő ahhoz, hogy bárki térítésmentesen folytathasson színvonalas egyetemi tanulmányokat. Váljék az ország olyanná, hogy a jó minőségű diplomákkal méltányos munkához és hasonló fizetéshez lehessen jutni. Csak ez a két dolog kell ahhoz, hogy a fiatalok kellő közéleti öntudatra ébredjenek, és ez esetben minden sanda listakészítő talaját veszti.

Tisztelt Országgyűlés! Mi, szocialisták, határozottan kiállunk egy, a jelen és a jövő nemzedékei közötti stratégiai megállapodásért, amelyben a boldogulás nem diktátumoknak, még kevésbé politikai hátszeleknek van kitéve. Ezért szorgalmazzuk, hogy a kormány ne feszítse tovább a húrt, hanem vegye komolyan azt a felelősséget, amelyet nemcsak ebben a ciklusban visel, hanem amellyel az ország jövőjének tartozik. Egyébként pedig március mindig remek alkalom, hogy Petőfi is eszünkbe jusson, aki világossá tette, hogy a nép nemcsak kér, de egyben ő az úr.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP és a függetlenek soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 38 2013.03.18. 3:01  37-43

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Picit sajnálom, hogy az ön főnöke eliszkolt innen az imént, de igazából boldog Sándor névnapot is szerettem volna neki kívánni, kérem, tolmácsolja. (Taps az MSZP soraiban. - Moraj a kormánypárti oldalon.)

Tisztelt Országgyűlés! Március 11-én, tehát múlt hétfőn az orbáni rendőrség összepakolt több középiskolást, majd hosszadalmas kihallgatás után fejenként 50 ezer forint pénzbírságra ítélte őket. A középiskolások cselekedete az volt, hogy meg akarták akadályozni, hogy a kormány erőszakot kövessen el a jogállamiság ellen. (Folyamatosan zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Igen, leültek a parlamenti sorompó elé, és transzparenseken fejtették ki a véleményüket. Szerintem ezek a srácok hősök, és mélyen igazuk volt abban, hogy önöket, kormánypárti képviselőket meg akarták akadályozni abban, hogy alkotmánytipró bűneiket elkövessék. Önök ezzel szemben erőszakot alkalmaztak, erőszakkal távolították el a fiatalokat, akik a haza védelmében jártak el. Önök ezt követően bejöttek ebbe a Házba, és kedélyesen megerőszakolták az országot, kiirtották a magyar jogállamiságot.

Önök 263-an azt hiszik, hogy 10 millió embert rabigába hajthatnak. Önök azt hiszik, hogy a hatóságaik képesek az erőszak fenntartására. Önök szellemi terrort is alkalmaznak, de már egyre inkább remegnek odahaza a frissen zabrált, méregdrága villáikban, hogy vajon mi lesz, ha a hatalom kipenderül a kezükből. (Közbekiáltások a kormánypártok soraiban.) 50 ezer forint - ennyit koboznak el az érintett diákoktól, de leginkább a szüleiktől. Önök átlagosan és fejenként, ámde naponta markolnak fel 50 ezer forintot, tehát méltán hihetik, hogy ez talán nem is olyan nagy pénz. Ha azt is idevesszük, hogy az önök üzleti holdudvara mit harácsol össze másodpercenként, akkor ez az 50 ezer forint tényleg nem nagy ügy, sőt alighanem ennyit akár tized másodpercenként is kiemelnek az ország zsebéből.

Kérdezem hát: bátor-e az a hatalom, amely tizenéveseket vág le többre, mint egy közmunkás havi bére? Bátorságnak gondolják-e azt, hogy marcona rendőrökkel vitetnek el diákokat, akik a véleményüket fejtik ki az önök bűneiről? (Zaj, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.) Értsük-e úgy ezt a hatósági erőszakot, hogy a fémkordont anno önök bontották le, de az élő kordon eltakarítását már csak a szerencsétlen, noha marcona rendőrökre képesek tolni?

Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 42 2013.03.18. 1:01  37-43

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Hát, államtitkár úr, ön mint egykori kordonbontó, meglehetősen szánalmas magyarázkodásba fogott. Azért azt szögezzük le, a történelem azt bizonyítja, hogy minden diktatúra roppant ideges (Dr. Staudt Gábor: Szerintünk te vagy ideges!),ha a jogszabályait úgymond megsértve látja. (Felzúdulás a kormánypárti oldalon.) A demokratikus állam türelmes. De nem csak ez van itt.

Nemrég, négy nappal az eset előtt Szegeden egy csonkolt kezű asszonyt büntettek meg a rendőrök 50 ezer forintra azért, mert enni kért az ételmaradékokból. Hát, ehhez képest önök meg itt félnáci félidiótákat tüntetnek ki március 15-én. (Dr. Soltész Miklós: Botka, Botka!) Szóval, államtitkár úr, maradjunk annyiban: demokratikus államban diákokat véleményért, éhező nőket ételkérésért nem büntetünk. (Dr. Répássy Róbert: Munkát követelnek, munkát nekik!) Világos?!

Nem fogadom el a választ. (Dr. Soltész Miklós: Szondát neki!) (Dr. Szanyi Tibor leül, majd a bal kezének középső ujját felfelé tartva balra int.) (Taps az MSZP-frakció soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 120 2013.04.16. 13:08  111-211

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Őszintén szólva, nyugodtan mondhatjuk, hogy a parlament történetében egy unikális alkalom van, hiszen egy olyan témát tárgyal a Magyar Országgyűlés, ami, hát finoman szólva sem feltétlenül dolga és kompetenciája. A Fidesz készített egy jelentést egy ügyről, aminek tulajdonképpen most csak az állítmányait szeretném mondani. A saját jelentésüket elfogadják, de elfogadhatatlannak tartják mások intézkedéseit, elsősorban az Európai Uniónak címezve, majd felhívják Vivien Reding biztos asszonyt, hogy viselkedjen rendesen.

Nem hiszem, hogy a Magyar Országgyűlésnek ilyen politikai proklamáció lenne a dolga, különösen nem parlamenti határozat formájában. Egy határozat mindig azt jelenti, hogy a Magyar Országgyűlés úgy dönt, hogy a kormány csináljon valamit. Hát, itt most semmilyen feladatot nem ad a kormánynak, piszkálódik úgy egyébként olyan témában, ami mindeddig a diplomácia térfelén volt, és ezt most valahogyan így a pártpolitika, mondanám azt, hogy az utcai politikai bozótharc szintjére rántja le. Úgy gondolom, ez nagyon méltatlan a Magyar Országgyűléshez. Hozzáteszem, hogy nem ez az első méltatlan dolog, amit a Fidesz ebben az Országgyűlésben és ezzel az Országgyűléssel tesz.

Ami az eset: egy szörnyű tragédia, két kisgyerek halála. Született egy magyar bírósági ítélet, aminek a végrehajtása körül, mondjam így, nemzetközi bonyodalmak keletkeztek. Amúgy egyébként maga ez a rész, hogy tehát a bűnös elnyeri a rá kiszabott büntetést, nagyjából nyugvópont felé tart, hiszen maga az elkövető, legalábbis úgy tudjuk, éppen a közelmúltban jelezte, hogy hajlandó megkezdeni, éspedig Magyarországon megkezdeni börtönbüntetését, amit - azt is jelezte - szeretne hazájában, Írországban folytatni.

(15.10)

Tehát, ha az a kérdés, hogy lehet-e, tudunk-e érvényt szerezni egy Magyarországon elkövetett bűncselekmény kapcsán Magyarországon született magyar bírósági döntésnek, akkor ebben az esetben az a válasz, hogy nagy valószínűséggel igen, hiszen még akkor is, ha évek múltán, de a bűnös börtönbe kerül. Itt azért hadd tegyek egy lábjegyzetes megjegyzést. Azt azért el kell ismerni, és ezt nagyon fontos, szép és folytatandó hagyománynak tartom, hogy az elmúlt tíz évben mindegyik kormány, még a jelenlegi is tett határozott erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ez az ügy nyugvópontra jusson, hogy egy család érzékenységére is tekintettel, Magyarország tekintélyére is tekintettel és még sok minden másra tekintettel nyugvópontra jusson. Ez az összes pozitívum, amit ebben az ügyben el lehet mondani; hozzáteszem, hogy tragédiával kezdődött.

Amit itt az előbb fölróttak nekem, finoman szólva is szerintem bárgyú. Éspedig azért, mert annak a bizonyos azeri baltás gyilkosnak az esetében is az volt a tét, hogy egy Magyarországon elkövetett bűncselekményért a magyar bíróság által kiszabott ítéletet végre tudja-e hajtani az ország vagy sem. Ott konkrétan meg nem, olyannyira, hogy szabadon engedték. Hát itt van az összefüggés a kettő között, és azért a történelem ezt önöknek semmilyen szinten nem fogja megbocsátani.

Ezzel együtt nézzük meg, hogy mit csinál a magyar parlament, határozatban. Március 9-én a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelenik egy interjú Viviane Reding európai biztossal, aki egyébként - önök ezt nagyon szépen kiszínezték, csak az igazságot eltakarva - annyit mondott, hogy nincs meglepve valamin. Nincs meglepve azon, hogy ez az ügy így húzódik, tekintettel arra, hogy ez az ügy konkrét stádiumát illetően egybeesik azzal a kritikahullámmal és tömeggel, ami Magyarország felé hárul, pontosabban a magyar kormány felé árad - és itt meg is állt. Kétségtelen, ebben benne van az, hogy azért szerinte sincs minden rendben Magyarországon; hozzáteszem, nemcsak ebből a nyilatkozatából derül ki, hogy kvázi semmi nincsen rendben a magyar demokráciát illetően.

De nézzük meg, kicsoda is Viviane Reding. Szeretném elmondani, és azért becsüljük annyira egymást Európában, hogy azért nem egy kispályás valaki, amúgy az önök pártcsaládjának a tagja, kedves Fidesz. Amúgy meg is beszélhették volna, például ma délután Reding asszonnyal, ott ülnek Strasbourgban, frakciógyűlésük van önöknek ott kint. Holnap konkrétan meg Magyarország lesz terítéken pontosan azon ügyek tekintetében az európai fórumokon, ami Reding asszony részéről a március 9-ei interjújában is kritika tárgya volt. Nem állt meg a vonat, kérem tisztelettel! Az önök kormánya, a magyar kormány, Orbán Viktor kormánya rendkívül súlyos diplomáciai nyomás alatt van. Önök pedig ebből próbálnak kitörni egy olyan hangulatkeltéssel, ami a diplomácia zónájából kihúzza ezt a témát, idehozza a parlamentbe, és szó szerint - ezt kell mondjam önöknek - útszéli politikai haszonszerzésre használják föl két gyerek halálát.

Egyébként csak úgy elgondolkodtam éppen, mikor készültem erre a mai napra, hogy vajon az ír elkövető, aki éveken át hezitált, hogy mit tegyen, nem nagyon dicsérem meg én sem érte; de azért azt is látjuk, hogy éppen az elmúlt napokban az egyik vidéki rendőrőrsön amúgy kihallgatás közben agyonvertek egy külföldi állampolgárt a magyar hatóságok emberei. (Dr. Gruber Attila: Elképesztő!) Hát azért szerintem ez úgy tud nemzetközi értelemben is aggodalmakat kiváltani, függetlenül attól, hogy bizonyos ügyeknek ki melyik ágán van. De önök ahelyett, hogy a saját pártcsaládjukban megbeszélték volna Reding asszonnyal, hogy ő tulajdonképpen mit gondol, mit lát, miért mit lát és hogyan, nem, önök nem tárgyalnak, hanem idehozzák a parlamentbe, és itt próbálnak ebből valamilyen cirkuszos határozatot kifacsarni.

Én sokkal inkább azt gondolom, az lenne a helyes, ha egy picit elgondolkodnának azon, miért is van holnap Magyarország sokadjára terítéken az európai testületekben: konkrétan a demokrácia magyarországi állapota, egyesek szerint nemléte miatt; miért volt ez a kiszólása Reding asszonynak március 9-én; vagy ahogy önök egyébként itt már egyféle boszorkányüldözés alá veszik a saját elvtársnőjüket, ha szabad így fogalmaznom; és akkor még a múltkor, 2010-ben meg '11-ben, meg nem tudom, mikor miket mondott, hühühű! Itt egyféle mítoszépítés van, mintha Reding asszony valami vörös ördög lenne. Nem, ugyan! Ő egy igazi vérbeli, európai, konzervatív politikus. Háromszoros európai biztos. Az egyik legfelkészültebb ember. Az Európai Bizottság egyik legfontosabb oszlopa - és önök most ennek mennek neki! (Dr. Staudt Gábor: Ennyit ér az Európai Unió.) Ennek mennek neki.

Mit jelent ez? Semmi mást, mint azt, hogy ennek a két kisgyereknek a halálát önök egyébként az Európa-ellenes szabadságharcuk igazolására akarják felhasználni. Ez egy bűntény egyébként hosszabb távon Magyarországgal szemben, mielőtt félreértenénk egymást.

Ami ebből az ügyből ki tud jönni, az nem mást, mint hogy önök egyébként kedvet csinálnak esetleg másoknak, hogy majd amikor Orbán Viktor, valamelyik magyar miniszter vagy valamelyik magyar főméltóság immáron sokadjára mond valami irgalmatlan nagy blődlit, mert amúgy szoktak, amikor kócerájnak nevezik az Európai Uniót, és hadd ne mondjam tovább, tehát amikor majd a maguk főminiszterei majd mondanak valami butaságot, akkor majd összeüljön ez a parlament, az a parlament, netán az Európai Parlament, és határozatban ítélje el a magyar kormány egyes tagjait. Ennek ez a következménye! A diplomáciában a kölcsönösség nagyon kemény dolog! Önök egy olyan útra tévednek most, aminek nagyon-nagyon rossz következményei vannak. Az ország további elszigetelését kockáztatják önök ezzel a lépéssel, teljesen fölöslegesen. Orbán Viktor ma este egy pohár kóla mellett megbeszélhetné ezt Reding asszonnyal. Nem, itt szenvedteti magukat meg egyáltalán az egész parlamentet, hogy hogyan kellene elítélni valakit az Európai Unió részéről.

No, egy szó mint száz. Én és a Szocialista Párt a leghatározottabban tiltakozunk ez ellen a gyakorlat ellen. Ez egy hétköznapi merénylet Magyarország nemzetközi mozgása és mozgásképessége ellen, hosszú távú következményeket is ideértve. És hogy ne szülessen ilyen parlamenti határozat, ezért egy módosító indítványt is benyújtottunk, amelynek az a lényege, hogy ha a Magyar Országgyűlés valóban a feladatát végezné, akkor bizony az lenne a dolga, hogy a Fideszt és csak a Fideszt ítéli el (Dr. Rétvári Bence: KDNP.) ezért az otromba és ocsmány törekvés okán.

Úgy látjuk, hogy ami itt folyik, az a kormány részéről más szemében való szálkakeresés, hogy a maga szemében lévő dupla gerendát valahogyan elfedjék, miközben a módszertan, az nem más, mint két gyermek halálát ocsmány politikai haszonszerzésre felhasználni.

(15.20)

Ezt a Magyar Szocialista Párt a lehető leghatározottabban visszautasítja, és felszólítjuk a Fideszt és egyáltalán bárkit ebben az Országgyűlésben, akinek ilyen merényletekre van kedve, hogy ne csinálja. De ne csak most, hanem meg ne próbálja még egyszer!

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 134 2013.04.16. 1:31  111-211

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Úgy látom, hogy fogalmi zavarban van a Fidesz. Nem jogi kérdésről beszélünk, mert egy parlamenti határozat nem egy jogi jellegű kérdés, egy parlamenti határozat az akarat kérdése, hogy mi legyen, mi történjen. Itt politikai vita folyik, itt tehát ne jogászokat keressünk, hanem inkább a józan ész felé próbáljunk meg elmenni.

Amúgy egyébként, amit Ékes képviselő úr mondott: most mi baj van az én stílusommal, ha szabad érdeklődnöm? Két olyan szót használtam, amiket talán ritkán használnak a parlamentben, a Fideszt bárgyúnak és ocsmánynak neveztem. Mi ezzel a baj? Mi ebben a szörnyűség? Hát bárgyú is meg ocsmány is! Tegnap egyébként a bárgyúság helyett igazából kérdésként tettem fel, hogy miért csinál magából bohócot a Fidesz, illetve tegnap még ironizáltam is, hogy Safarov meg a kedvencük, mert azt meg konkrétan úgy, ahogy van, innen a magyar börtönből önök szépen elengedték, majd utána, amikor ott kegyelmet kapott, magyarul nulla esély maradt arra, hogy a börtönbüntetését valaha is letöltse, ehhez képest önök egy fecnit nem írtak, egy hangot nem mondtak, nemhogy parlamenti határozatot hoztak volna. Ezért mondja Vadai Ágnes, hogy önök az általam említett bárgyún és ocsmányon kívül még képmutatóak is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az MSZP mögött ülő függetlenek soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 116-118 2013.04.22. 2:14  115-124

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Természetesen elfogadom.

ELNÖK: Megadom a szót, képviselő úr.

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! Országszerte megannyi plakáton látjuk ezt a bűvös szót: rezsicsökkentés, és itt a parlamentben meg a médiafelületeken a kormány rendkívüli erővel harsogja ezt a témát. Kétségtelen, elég sokan kaphattak az áram-, illetve a gázszámlák ügyében csökkentett számlákat, habár elég sok az anomália. Mint tudjuk, azért országosan ez nagyjából azt az eredményt hozta, hogy 5-10 százalékkal mérséklődtek, legalábbis az eddig megkapott számlákkal összehasonlítható mértékben.

Azonban tegyük nyilvánvalóvá, az embereket messzemenően nemcsak az áram-, illetve a gázszámlák érintik, hanem bizony a rendkívül megemelt biztosítások, a bankköltségek az egekben, a víz-, csatornadíjat plusz 30-40 százalékkal emelték a tavalyi esztendőben az önkormányzatok, telefon, különadók, közös költségek meg egyáltalán az infláció, plusz még a 27 százalékos áfa. Mindez olyan mértékben megemelte a háztartások költségeit, hogy ez az 5-10 százalék, amit villany-, illetve gázágon kaptak, lényegében eltörpül. De, hogy még konkrétabb legyek: a fővárosban a távhő ára, a hődíj 26 százalékkal emelkedett, 2283 forintról 2877-re. Kétségtelen, ezzel párhuzamosan csökkent valamelyest az alapdíj, de egy 50 négyzetméteres lakásra vetítetten ez 3 ezer forintos csökkenést eredményez, ugyanakkor a hődíjágon 5-10 vagy akár több ezer forintos emelkedést is.

A kérdésem, tisztelt államtitkár úr: önök mit gondolnak arról, hogy a rezsicsökkentés miért működik emelkedő árak mentén?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 122 2013.04.22. 0:54  115-124

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy államtitkár urat nem hatották meg a konkrétumok. Jelzem nagy tisztelettel, hogy a Fővárosi Önkormányzat határozata alapján a Főtáv küldte ki ezeket az árakat, illetve nemcsak kiküldte ezeket az árakat, amiket normálisan május 1-jétől kéne alkalmaznia, hanem már most is ezt alkalmazta. Tehát úgy látom, hogy önt a 26 százalékos hődíjemelkedés nem hatotta meg. Igaz, önök már mondták azt is, hogy a gazdasági visszaesés is növekedés, hiszen a negatív növekedés is növekedés. Hát, akkor ugye most az áremelkedés a rezsicsökkentésnek megfelelő az önök véleménye szerint.

Államtitkár Úr! Mi most itt vitázhatunk, csak éppen a lábukkal is szavaznak az emberek erre a rezsicsöppentésre. (Zaj a kormánypártok padsoraiban.) Fiatalok tízezrei hagyják itt ezt az országot minden évben, ők így csökkentik a rezsijüket, mert nem szeretnék, hogy a kormány rezsicsökkentése áldozatául váljanak.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 42 2013.06.03. 3:04  41-47

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Bár biztos vagyok benne, hogy a kérdéseimre egyébként Orbán Viktor lenne az illetékes, hiszen az ő személyes véleményét szeretném hallani, ezáltal a választópolgáraim is - mondom ezt azért, mert hogyha a miniszterelnök oly sokat hivatkozhat a választópolgárok felhatalmazására, akkor én is.

Orbán Viktor egyébként a saját maga által elnökölt párt, a Fidesz trafikmutyijában is kompetensnek bizonyult. Azt tetszett mondania, hogy bár megtehette volna, mégsem szűrte ki a rezsimjével nem rokonszenvező pályázókat. Kérem, miniszter úr, a főnöke nevében is kérem, értelmezze számunkra ezt a hozzáállást: melyik az a törvény, amelyik a kormánynak vagy a miniszterelnöknek ilyen szűrősdit egyébként megenged? Ha meg nincs ilyen törvény, akkor vajon Orbán Viktor forgatja-e a fejében valami ilyen jellegű törvény meghoztatalát? Szintén Orbán Viktor volt az, aki széles nyilvánosság előtt bratyizott a budapesti főpolgármesterrel, mondván, hogy bármilyen jópofaságra hajlandó, és képes törvényt csinálni, mutassanak rá, akár bárkinek a tulajdonát hajlandó elvenni, legyen az épület, vállalkozás, szerzett jog vagy bármi egyéb.

Kérdezem: a Margitsziget kiragadása a XIII. kerületi önkormányzat közigazgatási hatásköréből és egy új, még az egyébként tényleg ócska alaptörvényünknek is ellentmondó módon egy törvénytelenül létrehozott közigazgatási fogalom, tagozódás bevezetése vajon már beletartozik-e a főpolgármesternek tett ajánlatba, avagy szimplán csak a hétköznapi tolvajtempójuk része? (Zaj a kormánypártok soraiban.) Tudja-e már a miniszterelnök úr, hogy a Margitszigethez tartozó közigazgatási hatáskörök elragadása mögött milyen konkrét szándékok állnak? Az bizonyos, hogy idegenforgalmilag vannak sokkal frekventáltabb területei is a fővárosnak, tehát az ezzel kapcsolatos közismert handabandázást, kérem, ne emelje be a válaszába.

Ám hogy közelebb kerüljünk a lehetséges megfejtésekhez, azt is kérdezem: van-e a kormánynak tudomása arról, hogy a Sukorón füstbe ment terv vállalkozó gazdái változatlanul meg szeretnék valósítani kaszinóálmaikat? Kapott-e a miniszterelnök ezzel kapcsolatos megkeresést, és ha igen, úgy mikor, hol és mit válaszolt? Szóba került-e ez a téma a közelmúltban Budapesten zajlott egyik világkongresszusi gyűlés vezetői és a miniszterelnök avagy megbízottai között? Ehhez kapcsolódóan azt is kérdezem: tudakolták-e annak idején Matolcsy Györgytől, melyik is lenne az a majdani gigakaszinó, amely számára utolsó miniszteri intézkedései sorában biankó módon eleve adókedvezményeket biztosított?

Miniszter Úr! Az önök kormányának van még egy éve a 2010-ben indult terminusból. Az eddigi 3 év tolvajlásainak listája oly hosszú, hogy az többszörösen szétfeszítené egy interpelláció kereteit... (Zaj a kormánypártok soraiban. - Kikapcsolják a mikrofonját.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 46 2013.06.03. 0:56  41-47

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Államtitkár Úr! Itt a kaszinóügyet jól kikerülte, mutogat itt valamerre. Én az önök szándékait kérdeztem, indirekt beismerésnek tekintem a szavait. (Zaj, derültség a kormánypártok soraiban.)

Ami pedig itt az önök által hiányolt fejlesztéseket illeti, azért kíváncsi vagyok, a világ mely részén hiányolnak fejlesztéseket egy kiemelten védett természetvédelmi területen. Ezzel együtt inkább önök azzal a 20 milliárddal számoljanak el, amit ellenszolgáltatás nélkül iparűzési adóként nettó elvisznek a XIII. kerületből.

Ezzel együtt, államtitkár úr, amire maguk azt mondták, megvédik, fejlesztik, lett légyen az fogyatékosok ügye, nyugdíjak, termőföld, EU-pénzek, iskolarendszer, felsőoktatás, munkahelyek, ezeknek itt mind "annyi vót". Kérjük, ilyen módon ne védjék meg a Margitszigetet, illetve most majd az árvíz idején meglátjuk, mekkora nagy vitézek maguk a Margitsziget megvédésében.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
293 68 2013.06.26. 0:33  57-74

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az a helyzet, hogy képviselőtársaim már itt korábban elmondták, hogy ez a mostani művelet, amit a kormánytöbbség óhajt, ez az alaptörvénnyel, a nemzetközi szabályokkal égen-földön meg még a józan ésszel is ellentétes. Szeretném elmondani, hogy ami pluszt kap most a főváros, az semmi más, mint a telekalakítás joga.

Magyarul: a Fidesz-polip egy kalóztámadást indított a Margitsziget ellen. Tiltakozunk! (Felzúdulás, derültség a kormánypártok soraiban. - Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 232-234 2013.07.04. 5:36  197-238

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egyben tisztelettel kérem elnök urat, hogy esetleg itt a parlamenti Házszabálynak megfelelően volna olyan kedves visszautasítani a még megszólalásom előtti rágalmazó szavakat. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Megteszi, elnök úr? (Dr. Répássy Róbert: Ismételje meg, mik voltak azok!)

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr, beszéljen!

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Na jó! A vitában elhangzott egy olyan mozzanat, ami részemről azért kíván egyféle reakciót, mert úgy látszik (Zaj. - Az elnök csenget.), hogy a jobboldal bemagyaráz magának egy rakás hazugságot, majd utána axiomatikusan azt majmolja és blablázza és papagáj módon mondogatja akár évtizedeken át.

Kovács László soha nem riogatott semmiféle 23 millió románnal. (Nagy felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Wittner Mária: Na, ez aztán egy nagy hazugság! - Balla György: Nem volt az MSZMP tagja!) Na, erről beszéltem, ez az önök színvonala (Zaj. - Az elnök csenget.), hogy képtelenek még akár a tényszerűséggel is szembesülni, megnézni az egykori tudósításokat, megnézni az akkori pontos mondatokat. Önök kitaláltak valamit, ezt fújják, ezt mondják - lelkük rajta.

Viszont, amit ebben a parlamentben is szeretnék a leghatározottabban visszautasítani, úgy is, mint az Európai Unió egyik magyar állampolgára, nevezetesen, hogy a miniszterelnök burkoltan vagy kevésbé burkoltan, de úgy, ahogy van, Európát korruptnak nevezte. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Minek?!) Úgy fogalmazott, hogy Magyarországgal szemben fellépett egy olyan többség (Dr. Répássy Róbert: Az európai baloldalnak mondta ezt!), amely egyébként a Magyarországgal ellenséges úgynevezett multinacionális érdekeket védi. Jelzem nagy tisztelettel, ennyire pofátlan kormányfő nem nagyon volt az Európai Unió történetében, aki képes volt az egész Magyarországon kívüli Európát lekorruptozni, úgy, hogy egyébként reggeltől estig mást se tesz, mint dönti a lét Simicskának!

A másik, ami nagyon-nagyon fontos dolog, amit végig Strasbourgban a miniszterelnök csinált, ez az "ők" és "mi". Kérem szépen, a Fidesz szemmel láthatólag nem képes megbirkózni azzal a problémával, hogy felfogja, hogy Magyarország egy közösség tagja. Innentől kezdve nem "ők" és "mi" vagyunk, hanem mi vagyunk, és ezen belül nekünk van lehetőségünk a saját érdekeink érvényesítésére, természetesen nem a közös érdekekkel és a közös értékekkel szemben különösen.

Na, egy szó, mint száz, a Fidesz, nem utolsósorban a miniszterelnök roppant pökhendi strasbourgi szereplése okán egy bődületes vereséget szenvedett, még annyian sem álltak ki a végszavazás kapcsán a Fidesz, illetve Orbán Viktor mellett, mint ahányan a bizottsági szakaszban. A bizottságok szakaszaiban még nagyjából a matematikai pártarányok tükröződtek vissza, a végén, a plenáris szavazásnál meg egy bődületes vereség. Jelzem nagy tisztelettel - én most itt nem tudom neki elmondani, mondják el majd önök -, ezért nem érdemes Európában nagyképűsködni!

Úgyhogy ez a határozati javaslat, amivel önök itt most boltolnak, ez kérem szépen, semmi más, mint egy ügyetlen, ostoba durcizás, ez ennek az egésznek a műfaja, és ezzel próbálják azt a bődületes vereséget leplezni, amit Orbán Viktor és kormánya elszenvedett Brüsszelben. Nekem egyébként teljesen rendben van, mert ez látszik, hogy itt Orbán Viktor eljátszotta a sarokba szorított macska esetét, és most itt a parlamenthez rohant, hogy itt aztán, hű, majd mi felrobbantjuk, meg nem tudom, mit csinálunk az Európai Unióval (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ne fenyegetőzz!), viszont itt egyes képviselők pedig szó szerint a fába szorult féreg esetét játsszák el, akik egyébként nem kis mértékben hitványnak nevezik az Európai Parlamentet, amit szerintem valamennyi európai nemzet és európai polgár nevében nyugodtan kikérhetünk magunknak.

Végezetül. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Az elnök csenget.) A helyzet érdekes, mert Orbán Viktor egyfolytában valami ellenséges multinacionális érdekekről beszél, amiket itt Európa minden polgára, minden képviselője, minden országa egyedül csak Magyarországgal szemben akar csinálni. Senki mást nem bántanának, ugye, az ő képében, csak Magyarországot! Egész Európa összeesküdött Magyarországgal szemben! Ez az önök fóbiája. Akkor kérdezzék már meg a főnöküket, hetente mi a csudának köti ezeket a stratégiai megállapodásokat a multinacionális cégekkel! (Soltész Miklós egy poharat emel dr. Szanyi Tibor felé.) Mire föl? Akkor ő a stratégiai partnereinek üzen hadat, vagy hogyan? (Hevesen gesztikulál. - Derültség a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.)

Szóval, képviselőtársaim, szeretném elmondani, hogy az a határozati javaslat, ami egyébként itt előttünk van, az önök szektás fóbiájának és egyébként tudathasadásának az eredménye. Természetesen a Szocialista Párt részéről azért sem szavazhatjuk meg, mert egyébként ez sokkal inkább közel áll a hazaáruláshoz, mint amit önök egyébként bárki másra rá szoktak fogni. (Soltész Miklós: Egészségedre! - Ismét megemeli a poharat dr. Szanyi Tibor felé.)

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 325 2013.10.14. 9:03  218-335

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha már itt ilyen családiasra vettük ezt a mai vitát, és Keresztes képviselő asszony anyakénti felszólalását vettem, hogy ő aztán mennyire látja és érti a rezsicsökkentés lényegét, akkor jelzem nagy tisztelettel, hogy én meg éppen kispapa vagyok, van egy 8 hónapos gyermekem (Dr. Varga László és dr. Ipkovich György tapsol.), és értelemszerűen én is egy kicsit jobban nézem a különböző költségeket úgy is, mint apa. Kérem szépen, szeretném elmondani, hogy - maradjunk ennyiben - az a rezsigügyögés, amit a kormány csinál, annak a valósághoz túl sok köze nincs. Egyszerűen azért nincsen, mert a rezsi jóval tágabb fogalomkör, mintsem a villany- és gázszámla vagy adott esetben távfűtésszámla avagy vízszámla, ennél sokkal több dolog tartozik fogalmilag a rezsihez. Én azért megemlékeznék arról, hogy milliók számára vonták meg az utazási támogatást, akik egyébként a munkahelyükre ezáltal jóval drágábban tudnak menni. Akinek a bérletre kevésbé telik, annak, higgyék el, pontosan ugyanolyan rezsi a buszbérlet, mint adott esetben egy villanyszámla. A másik, hogy azért a rezsihez hozzátartoznak egyéb közüzemi költségek, mondjuk így, azok a bankköltségek, amiket önök az egekbe toltak, a különböző tranzakciós adók - Gúr képviselő úr már említette, hogy garmadával emelték fel a különböző adókat meg vezettek be új adókat -, no pláne, akkor itt még ebben a témakörben van a vezetékadó is, hogy mást ne mondjak, ami egy ismeretlen fogalom volt korábban. Egy szó mint száz, a rezsi, mint olyan, lényegesen tágabb kör, mint pusztán energiaszámlák, és ez a bizonyos lényegesen tágabb kör nagyon-nagyon megemelkedett árában és költségében egyaránt.

Az, hogy az élelmiszerek ára hovatovább az egekben van, az, hogy a csirkefarhátra önök 27 százalékos áfát szednek, ez mutatja azt a mérhetetlen érzéketlenséget, amikor önök összevissza beszélnek erről a bizonyos rezsicsökkentésről. De ha már itt tartunk, azért szeretném megjegyezni azt, hogy élvezettel hallgattam azokat az ostobaságokat, amiket itt állandóan pufogtatnak kormányoldalról, hogy a Magyar Szocialista Párt konkrétan a bankoknak meg a multinacionális cégeknek oldalán állna, s a többi. Jelzem nagy tisztelettel, hát önök kötik nyakra-főre a stratégiai megállapodásokat a különböző multinacionális cégekkel, több tucatot! Ha önök írásban stratégiai szövetséget kötnek a multikkal, akkor miért mutogatnak másra? Azt önök kötötték, az önök stratégiai partnere, az önök nagyszerű haverja, barátja az összes olyan multinacionális cég, akivel önök ilyen megállapodásokat kötöttek! Mi nem kötöttünk egyet sem, önök meg már vagy harmincat; ez az egyik.

Persze, az sem mindegy ám, hogy milyenekkel kötögetik ezeket a stratégiai szövetségeket. Olyanokkal, amihez önök nem értenek, például hozzáadott érték előállításához. Ezt azért bátorkodom mondani, mert mindenki, aki itt valamit termel Magyarországon, azokkal önök stratégiai partnerséget kötnek - Mercedes, Audi, ez, az, amaz -, amik materiálisan valamit termelnek; ezek a jó barátok, ezek a jó multik. De akkor, kérem szépen, miért nem veszik bele abba a stratégiai szövetségbe, hogy márpedig a magyar kormány azt akarja, hogy a magyar melós pont annyit kapjon, mint a német melós, mondjuk, a Mercedes-gyárban vagy az Audi-gyárban; ilyenekről megfeledkeznek. Önök nagyon jól elvannak azzal, hogy minimálbérezik ezeket a dolgozókat, és önök ezt mérhetetlen nagy stratégiai partnerségben intézik ezekkel a multinacionális cégekkel.

Amire viszont az önök foga fáj, és beszéljünk már nyíltan ebben a parlamentben, önök itt egy kiszorítósdit játszanak, önök tönkre akarják vágni azokat a szolgáltatócégeket, amelyek jelen pillanatban ezt a műfajt csinálják, azért, hogy később ezeknek a helyére beleüljön a Simicska Lajos és társai nevű bűnszövetkezet. Ez ennek az egész gyakorlatnak a célja, ez egy kiszorítósdi, időre játsszák a dolgokat, hogy ki meddig bírja, ki mikor rántja el a kormányt, és a többi, és a többi. Önöknek az a célja, hogy akik a sűrű fillért szedik, akik az embereknek havonta csekket küldenek, na, erre az üzletágra fáj az önök foga! Önöknek egyébként semmi más bajuk nincsen semmiféle rezsiköltséggel, mert ha lenne, akkor az élelmiszeráfát már rég levitték volna 5 százalékra, ahogy mi ezt javasoltuk. Amúgy egyébként, jelzem nagy tisztelettel, élelmiszeráfát egyedül a szocialista kormány csökkentett (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), amúgy a távhőáfát is a szocialista kormány csökkentette, és tette ezt akkor, amikor tombolt a világgazdasági válság, amikor kényszerűségből (Közbeszólás a Fidesz részéről: Aztán visszavette.), így van, visszavettük a 13. havi nyugdíjat. De akkor most hangosan is megkérdezem: ha önöknek ez annyira fájt, ha önök ezt gazdaságilag annyira indokolatlannak tartották, miért nem adták vissza? Miért nem adták vissza? Egy vasat nem adtak vissza belőle. Magyarul: igenis, sajnos ennek volt akkortájt egy gazdasági kényszerből fakadó értelme; ha nem lett volna, önök már rég visszaadták volna - de nem, önök ezt nem tették. Meg hiába mondják, hogy hányszorosára emelkedtek a gázdíjak meg az áramdíjak - azt hiszem, a gázra mondták, hogy a duplájára, a villanyra a háromszoros árat -, kérem szépen, ha ez gazdaságilag indokolatlan volt, akkor miért nem csökkentik felére vagy harmadára? Miért nem csökkentik felére vagy harmadára, miért csak 10 százalékokat kozmetikáznak a dolgon? Akkor az lenne az igazságos, nem? Mert ha indokolatlanul háromszorosra emeltük valaminek az árát, tessék visszatenni a harmadára! Miért nem csinálják?

Na, hát erről van szó, amikor ezekről a rezsicsökkentési műveletekről beszélünk, hogy önök igyekeznek bebújni e mögé a bűvös szó mögé, hogy rezsicsökkentés, miközben önök az élet szinte minden területén, minden pontján megnehezítették az emberek megélhetését. Rengeteg munkahely tűnt el, rengeteg ember veszítette el a munkahelyét, azokkal ki foglalkozik? Önök nem. Most elnézést, ha valaki munkanélküli már másfél éve, annak mekkora öröm most az, hogy 100 forinttal olcsóbb lesz az a villany, amelyik már rég ki van kapcsolva nála, mert már nem tudta fizetni? Ezek azok az embertelen dolgok, amiket önök egyébként itt olyan ájtatos képpel elővezetnek, hogy jaj, rezsicsökkentés.

Kérem szépen, miért nem vesznek vissza a Magyar Villamos Művek Tröszt profitjából? Miért van az, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt 30 százalékkal drágábban adja az elektromos áramot monopol állami nagykereskedőként, mint amennyibe az az európai piacokon ez idő tájt kerül? Miért nem annak a profitját csökkentik? Ott miért nem engednek? Ezek azok a kérdések, amelyeket önök egyébként soha nem eresztenek át sem a parlamentbe, sem az önök által birtokolt médiába, sehol. A lényegről nem engedik, hogy beszéljenek, hanem csak ide bejönnek, és zsolozmáznak itt erről, hogy rezsicsökkentés így meg rezsicsökkentés úgy.

Amúgy egyébként igen, mondom, ott voltam szombat délután Baján, ha hiszik, ha nem, azon a környéken, ahol még közvilágítás sincs - mert egyébként azon a bajai részen volt a mostani szavazás, ahol még közvilágítás sincs, tehát most akkor itt a rezsit vegyük is ide -, ott egyébként, ha hiszik, ha nem, az emberek nem arról beszéltek, hogy önök rezsit csökkentenek, hanem arról, hogy a Fidesz nekik fát ígért a szavazatukért. Ez megint egy olyan dolog, hogy itt előadják ájtatos képpel a valamit, ott pedig próbálnak az emberek nyomorúságával korrumpálni.

Amúgy egyébként, és ezzel zárnám is a felszólalásomat, amúgy az van, hogy az Európai Bizottság ez idő tájt egy szót nem szólt az önök lakosságot érintő rezsicsökkentési műveleteiről, ő például ilyen kérdéseket tett föl, hogy miért nem lehet ezentúl Magyarországon bírósághoz fordulni egy tarifa ügyében.

(20.50)

Eddig lehetett, most meg lezárták önök a bírósági utat. Ez nem azt jelenti, hogy bárkinek problémája lenne azzal, hogy most kisebb a tarifa, csak azt kérdezték meg, hogy adott esetben miért nem lehet európai módon bírósághoz fordulni egy tarifadöntés kapcsán. Egyébként pedig azt is kifogásolják, miért van az, hogy a tarifákat csak a lakosságra és bizonyos intézményekre értelmezik, miért nem a piac összegészére. Nyilván azért, mert akkor azt kellene mondaniuk, hogy ja, hát kell az állami bevétel a Magyar Villamos Művek Tröszt profitján keresztül. De ezeket a korrekt válaszokat önök kikerülik, és itt összevissza "ajrópaiunióznak" meg ellenségképet gyártanak, miközben, mondom, csak ezt a két fő kérdést tették fel, hogy miért nem lehet bírósághoz fordulni, illetve miért vannak fogyasztói csoportok megkülönböztetve. Tessék erre korrekt választ adni, nem pedig összevissza hadovázni meg mindenféle ilyen ostoba nyilatkozatokat kibocsátani!

Elnézést, de ez kicsit komolytalan, hogy a magyar parlamentben egy valós kormányzó erő ilyen bődületesen ostoba, hülye, gyerekes dolgokkal foglalkozik, mint ez a nyilatkozat, ami ma is itt előttünk van.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 347 2013.10.14. 9:37  336-382

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ennek az egész ügynek a jogi vetületéről majd, reményeim szerint, Ipkovich képviselő úr fog beszélni, én csak néhány politikai összefüggést szeretnék itt a plenáris ülés érdeklődő tagjai számára adni, de még azért ehhez hozzáteszem, hogy aki esetleg ilyen késői órában is követi a vitánkat, azért ez a "szubszidiaritás" nevű szó is megérdemel egy ismétlő jellegű magyarázatot. Most nagyon tömören és nagyon a magyar - hogy mondjam - gondolkodás szerint lefordítva: amit meg lehet csinálni valahol, azt nem kell központilag megcsinálni.

Na most, az, hogy ilyen hirtelen ilyen érzékeny lett a kormányoldal arra, hogy jaj, istenem, szubszidiaritási problémája van, merthogy most egy központi intézmény jönne létre az Európai Unión belül, abból a szempontból tényleg egy kicsit mosolyra fakasztó, hogy azok, akik itt összevissza centralizáltak égen-földön mindent, iskolaügytől kezdve egyebeket, most hirtelenjében rádöbbennek arra, hogy nekik szubszidiaritási problémáik vannak.

Amúgy egyébként itt azt kell mondjam, hogy az államtitkár úr nyilatkozata az irányadó: be akar bújni a parlament mögé. Ez azt jelenti - ugye az államtitkár úr mondta -, hogy a kormánynak nincs is álláspontja. Hú, ez egy jó kis kormány, most pont ebben az ügyben nincs álláspontja a kormánynak, ez bravúros, gratulálok; minden másban van álláspontja, ebben nincs. Ugyanakkor már most előre jelezte, hogy ő kész maradéktalanul végrehajtani - mármint a kormány - azt, amit a parlament kitalál.

A nemzetközi politikában vagy a diplomáciában ez a következőképpen zajlik: nem meri felvállalni a kormány az Európai Tanácsban az álláspontját, mert ott azért mégiscsak illik jófiúnak lenni a pénzért, hanem itt csinál, kreáltat az Országgyűléssel egy állásfoglalást, amely állásfoglalást utána már csak idézgetnie meg hivatkoznia kell, hogy lám, hát, én még éppenséggel..., de látják, milyen gonosz Országgyűlés van otthon Budapesten, hát mit nem mondott, énnekem nincs akkor innentől kezdve akkor mozgásterem - mármint a kormány erre akar hivatkozni.

Amúgy egyébként - csak hogy tisztába tegyük a dolgokat - még bizonyos dezinformációkat is beletol a kormány a rendszerbe. Nevezetesen: többször hallottam itt a parlament folyosóin, épületében a viták során, hogy mintha még a mi, tehát a szocialisták francia testvérpártjának is a magyar kormányhoz hasonló, pontosabban a kormányoldalhoz hasonló álláspontja lenne.

Jelzem nagy tisztelettel, itt konkrétan arról van szó, hogy még a nyáron a francia és a német külügyminiszter közös nyilatkozatban sürgette ennek az intézmények a létrehozását, mármint az európai legfőbb ügyész esetét. Na már most, azért az Európai Unió történelmét ismerve, hogy ha valami egy nagyon erős német-francia akaratra támaszkodik, akkor az egy intő jel, hogy abból előbb-utóbb lesz is valami. Magyarul, mi jóindulatúan például az európai ügyek bizottságában azt mondtuk, hogy ne kösse meg magát a parlament ebben az egész kérdéskörben, mert gyakorlatilag egyszerűen arról van szó, hogy amerre a világ meg megy, akkor mi óhatatlanul ki fogunk abból maradni, és annak lehetnek egyébként fájó következményei.

De hát a kormány miért is akar a parlament mögé bújni? Azért akar a parlament mögé bújni a magyar kormány, hogy ne kelljen ország-világ előtt nyilatkoznia azokról a disznóságokról, amiket Magyarországon az európai pénzek kapcsán esetleg bárkik is elkövettek. Most mondok egy napi példát: mondjuk, éppen most vitték el a Mezőgazdasági Hivatal valamelyik illetékesét pusztán abból az apropóból, hogy nem létező, mármint nem a tulajdonukban lévő földekre akartak fölszedni különböző európai támogatási pénzeket. Tehát mondjuk, van konkrét eset is, hogy finoman fogalmazzak.

Mindazonáltal, hogy azért még egy picit izgalmasabbá váljon a dolog, eddig is van, már most is van olyan európai uniós intézmény, amelyik Magyarországon igen jeles tevékenységet fejt ki, ez a csalás elleni hivatal, az OLAF. Igen ám, csak ugye az OLAF-fal meg az a helyzet, hogy ő megállapít valamit, mármint az OLAF magyarországi illetékesei megállapítanak valamit, aztán utána nincs tovább, nem tudja hova továbbítani, merthogy mondjuk, esetleg amennyiben fideszes érintett van egy ilyen dologban, akkor például lepattan a magyar ügyészségről a dolog, és ha Polt Péter így bevágja a dossziét az íróasztalába, hogy ebben ő aztán nem indít semmilyen vizsgálatot, vagy további ügyészi eljárást nem tart fontosnak, akkor abból nincs is.

Amúgy egyébként, amúgy egyébként szeretném elmondani azt is, hogy van arra is példa, hogy miként gondolkodik az Európai Unió, úgymond, arról a pénzről, amelyet az egyes tagországoknak biztosít. Hát szintén nem olyan régi az eset, konkrétan az történt, hogy szabálytalanságokat vélt felfedezni néhány európai vizsgálótestület a magyarországi EU-pénzek felhasználásában, így aztán nagyon szépen le is állította az összes finanszírozást. Természetesen nem volt eszköze arra, hogy itt további vizsgálatokat folytasson, például ilyen intézmények, mint az európai legfőbb ügyész hiányában, csak annyit mondott, hogy szabálytalanság van. Erre egy reflexió van: nem adunk pénzt; illetve aztán mégiscsak sikerült kiváltania magát Magyarországnak, mert egy szimpla, egyszerű ilyen 50 milliárd forint körül emlegetett büntetést kellett csak befizetni, és máris rendben van, mehet tovább a dolog. Magyarul a kormány így gondolkodik erről az egészről, hogy na bumm, legfeljebb fizetünk egy kicsikét, aztán utána megy tovább a cirkusz normálisan.

Na most, azért még azt is szintén el kell mondani, hogy ismereteink szerint, legalábbis a kormánnyal való levelezésből ez derült ki, körülbelül tíz olyan ügy van, amely Magyarországon az Európai Unió költségvetését érintő ügy - itt nem másról van szó, mert ebben a mai témában az Európai Unió költségvetéséhez köthető ügyekről beszélünk -, tehát tíz olyan ügy van, amely így vagy úgy, de az OLAF által jelezve lett a magyar hatóságoknak. Ebből összesen egyről tudtuk meg, hogy micsoda, az is konkrétan egy ilyen utánlövés vagy visszalövés volt a Fidesz részéről, mert itt a LEADER-pénzek kapcsán vizsgálódtak, aztán megállapították, hogy még sincsen semmi különösebb probléma.

De hogy mi a másik kilenc ügy, arról fogalmunk sincs, magyarul titkolózik a kormány: nem hajlandó elmondani, hogy az európai költségvetést, az európai pénzeket illetően milyen vizsgálatokat indítványozott az OLAF Magyarországon. Államtitkár úr, hajlandó beszámolni itt? Csak itt gyorsan egy kis listát, hogy melyik az a kilenc ügy, amelyikben javasolta az EU, hogy járjanak el a magyar hatóságok, és nem történt semmi. Konkrétan ezzel szembesülünk, hogy itt valamit bújtat, titkol a kormány.

Amúgy egyébként nyilván a szuverenitás kérdése egy állati érdekes dolog, azt összevissza lehet feszegetni mindenféle értelemben. Én azt gondolom egyébként, hogy nyilván bármennyire is előkészített legyen egy dolog, azért az Európai Tanácsban a Bizottság kezdeményezését igenis szakmailag lehet vitatni, lehet hozzátenni, lehet elvenni belőle, tehát ott is van egy jogalkotási procedúra, tehát nincs itt még a világ vége, ha valami nem tetszik. Biztos, hogy nekünk is egyébként vannak megfigyeléseink, hogy magában a rendelettervezetben mi legyen, és biztos vagyok benne, ha ez továbblendül az európai fórumokon, akkor bizony több ezer módosító indítvány is fog érkezni, össze fog állni ez az egész képlet.

Viszont az, hogy már most itt a parlament mögé bújva le akarja záratni ennek az egész kérdéskörnek a hazai továbbvitelét a kormány, számunkra azt jelenti, hogy ő márpedig valamit titkol, valamiért be akar bújni, sem a magyar közvélemény, sem az európai közvélemény elé nem engedi, és nem is akarja, még az elvi esélyét is el akarja vágni, hogy ezeknek az ügyeknek bármiféle további vizsgálata lehessen.

Nem árulunk zsákbamacskát: azzal, ahogy a különböző európai építési projektek folynak, elég sok szóbeszéd terjeng ezekről. Az is feltűnő, hogy a Közgépnek mekkora szerepe van ezekben az ügyekben; hát, bizony nem lennék meglepve, ha a titkolnivaló dolgok ebben a zónában lennének jól kereshetők.

Magyarul, itt a kormány lényegét tekintve valamiféle ilyen nemzeti szuverenitás dolgáról beszél, jóllehet, az én érzésem szerint, az én véleményem szerint szimplán bűnpártolásra készül.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 353-355 2013.10.14. 1:02  336-382

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Az az igazság, elnök úr - köszönöm szépen a lehetőséget -, igazából én nem nagyon szívesen állok szóba mindenféle ilyen félnáci ideológiák bajnokaival. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Te sértegetsz?) Tehát valójában én most csak azért kértem ezt a megszólalási lehetőséget... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Mennyit ittál? - Moraj, zaj az ellenzéki sorokban. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Azt javaslom a képviselő uraknak, hogy 22 óra 15 perc magasságában ne kezdjünk el olyan felesleges vitákat, amikből olyan konfrontációk lesznek, amik miatt esetleg reggelig itt fogunk ülni, és nem tudjuk megtárgyalni a napirendi pontjainkat, úgyhogy visszatérünk a tárgyra.

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Folytatnám... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ne beszéljetek egy olyan rendszerről, ami nem volt.) Igen. Mindenesetre azért azt szeretném mondani, hogy amennyiben a nyáron születik egy közös nyilatkozat (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Szégyelljétek magatokat! Félnáciztok? Nem szégyelled magad?) a francia és a német külügyminiszter közös hangjaként, amiben sürgetik ennek az intézménynek a felállítását, akkor ne kezdjünk el olyan téveszméket terjeszteni a Magyar Országgyűlésben, hogy Franciaország ezt nem támogatja, ezt szerettem volna csak mondani.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 373 2013.10.14. 1:47  336-382

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én türelmesen végighallgattam Ékes képviselő úrnak ezt a kioktató hangvételű szerecsenmosdatását, de szerintem ön nem értette meg a problémát, amit én itt felvetettem. Ez pedig a következő. Egy: itt ül egy államtitkár, és nem képes megszólalni a tekintetben, hogy mi az a tíz ügy, amiben eddig az Európai Unió hatóságai, köztük az OLAF indítványozta, hogy szülessen ebben hazai kormányzati vizsgálat. Magyarul: tíz ügyet tussolnak. Bocsánat, kilencet, mert egy már, amiről beszéltem, az megoldódott. Kilenc ügyet tussolnak, nem mondja meg, hogy mi az, amiben egyébként az OLAF indítványt tett, és a magyar ügyészség meg semmit. (Dr. Répássy Róbert: Én nem ügyész vagyok!) Oké, de egy kormánynak talán tudnia kéne ezekről, különös tekintettel arra, hogy az OLAF a kormányzathoz van bekötve.

A másik, ami egyébként ebben az ügyben idetartozik, hogy ez a parlament amúgy laikus testületként nagyon szép határozatokat tud hozni, csak a kormánynak nincs ebben a kérdésben álláspontja. Most mondta el az államtitkár, nincs álláspontja. Igaz, a bizottságban sem volt, ott hallhattunk valami tárcaálláspont-félét, de a kormánynak nincs álláspontja.

Három: egy ilyen ügyben pedig még a legfőbb ügyészt is illene megkérdezni. Na, az sem történt meg. Most itt aztán lehet lírákat mondani naphosszat meg minden. Titkolóznak, nincs álláspontja a kormánynak, bujkálni akar, és a legfőbb ügyész azt sem mondta, hogy Habakuk. Na most ezek után lehet itt hatalmas nagy pátosszal beszélni, csak semmi értelme.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
341 14 2014.02.06. 5:14  13-16

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hát egy pici pontosítás szükséges, mert a felszólalásom címe az, hogy "Rezsiadók".

Kedves Országgyűlés! Orbán Viktor kormányzói ámokfutásának második menete a zárórához közelít. Ő maga a minap ugyan elég satnya mérleget vont itt a héten, amely mérlegnek a lényege, hogy megvédte a senki által nem támadott Magyarországot, megdicsérte az elvándorolt félmillió magyar fiatalt, uszodákat ígért a félmillió éhező magyar gyereknek, illetve hencegett egy kicsit a frissen vásárolt orosz atomrezsójával. Nagyjából ennyi.

Pedig mesélhetett volna arról, hogy miért nyomorította meg a legszegényebbeket, miért vonta meg a rokkantnyugdíjasoktól például még az utazási kedvezményeket is. Aztán mesélhetett volna a kormánypárti zsargonban is csak rezsiadónak összegzett, mintegy negyven tételből álló adóemelésekről, amelyek következménye, hogy Magyarország még soha életben nem fizetett annyi adót, mint 2013-ban. Világrekorder áfa, sárgacsekk-adó, telefonadó, baleseti adó, bevásárlóadó, energiaadó, sóadó és még rengeteg más, ami lényegében népnyúzó sarc és sáp. (Zaj a kormánypárti oldalon.)

A kormány pénzéhsége azonban nem állt meg itt, habár amiről beszélek, az évente bő ezermilliárd forintnyi többletterhet jelentett a magyar embereknek, azaz négy év alatt 4000 milliárd forintot. Ehhez jön még a magyar dolgozóktól elkobzott 3000 milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarítás maradéktalan eltapsolása, illetve az ugyanannyit kitevő államadósság-emelkedés, azaz mindösszesen 10 000 milliárd forint.

Hölgyeim és Uraim! Az Orbán-kormány kevélyen jelentheti, hogy négyéves regnálása időszakában a csecsemőktől az öregekig minden magyar embertől 1 millió forintot szakított le, amúgy pluszban. Szóval, a Fidesznek Magyarország tényleg jobban teljesített, konkrétabban: jobban tejelt. Az ország négyéves összteljesítményéhez mérten ez az összeg bizony 10 százalék. Így mulatott a magyar 2010 és 2014 között, azaz akaratán kívül 10 százalék jattot adott Orbán Viktornak és népes családi-baráti körének. Köszönjük, kormányzó úr, hogy fizethettünk, de ebből elég volt.

A kormány azonban eme gyászos mérleg szépítésére odahazudja a bűvös szót, amit elnök úr is mondott: rezsicsökkentés. A 2010-ben és 2011-ben még lendületesen emelt közüzemi díjak háromlépcsős visszakorrigálása azonban nem fedi el azt a tényt, hogy a rendeleti ármeghatározással a kormány tulajdonképpen semmi mást nem csinált, mint kegyesen megengedte, hogy a magyar lakosság is megkaphassa a mintegy harmadával megcsappant európai energiaárak örömét. Bizony az orbáni áfium abban ölt testet, hogy ami nekünk jár, azt részben meg is kaptuk. Persze csak részben, mert Orbán Viktor és baráti társasága a tetemesen lecsökkent európai gázárakon is talált még nem kevés lefölöznivalót. Nevezetesen, évente és háztartásonként mintegy 15 ezer forintot, amely pénzt a magyar lakosság immár a mesés karibi szigeteken tudhatja Orbán Viktor egyik legbensőbb barátja, a főkajmán, bizonyos Garancsi István gondozásában. Hogy ki a fővirgin, az majd még ki fog derülni. Bőséges kárpótlás bizony ez nekik a szégyenteljes 8:1-ért.

Magyarország fosztogatása azonban a végéhez közeledik. Április 6-án bizony jön az ítéletidő, aztán a visszaszerzés. Ami a népé, az a népé. Addig is a mostani felszólalásom után várhatóan jön majd egy kis kormányzati elmúltnyolcévezés, egy kis simongáborozás s a többi. Lelkük rajta! Azonban előre szólok, Simon Gábor ügyét a hatóságok hónapokon át raktáron tartották, vártak arra a pillanatra, amikor az ügy talán a legjobban tud fájni a szocialistáknak. Ez azt jelenti, hogy önök a hatóságokat alantas módon nem az élet és benne a közélet tisztán tartására, hanem pártpolitikai célokra használják. (Zaj a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) Mindez evidens módon azt is jelenti, hogy kizárólag a politikai ellenfeleikkel szemben, ami legalább akkora bűn, mint amit önök a politikai riválisaik nyakába akarnak varrni.

Minthogy önöknek semmi nem drága, gondolom, józsaistvánozni is fognak. Nem veszik észre, hogy a maguk debreceni mister 20 százaléka pont 20 százalékkal tolta meg a lejtőn a forintot, amelybe a magyar családok százezrei gajdultak bele. Önöktől még a működő paksi erőmű is akár a Dunába omolhat, csak hadd pocskondiázhassanak kedvükre. Mindenesetre jellemző önökre, hogy önök minden állami pénzben csak a pártpénzeket látják.

Végezetül van itt még egy dolog. Önök egy gusztustalan szoborcsoporttal kívánnak emléket állítani Magyarország náci megszállásának (Zaj a kormánypárti oldalon.), profán módon a budapesti Szabadság tér... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)