Készült: 2021.07.31.07:05:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

85. ülésnap (2015.06.12.), 116. felszólalás
Felszólaló Rig Lajos (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:15


Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár nem tisztem, de azért az MSZP-s képviselő úr ‑ bár nincs itt bent Tukacs képviselő úr ‑ pár olyan megjegyzést tett, ami nem állja a helyét; például a csípőprotézis-műtétre előbb kerüljön sor, és olyan szűrővizsgálaton vegyen részt. A csípőprotézis szűrése nem tartozik véleményem szerint ebbe bele, vagy én még nem tudok róla.

A kormányzatnak az egy pozitív lépése volt, és most itt meg kell dicsérnem a kormányzatot, hogy a teljes volumenkorlát alól mentesítette a tek-műtéteket, illetve nagy hangsúlyt fektettek még a laparoszkópos kolecisztektómiaműtétre.

(16.20)

Elhangzott, hogy a háziorvosoknak parkolási lehetőséget biztosítson az önkormányzat. Ez nagyon sok városi önkormányzatnál működik. A polgármesterhez benyújtja a kérelmet, sőt önkormányzati rendelet szabályozza azok körét, akik kaphatnak ilyen parkolási engedélyt, és ezzel élnek is a háziorvosok rendszerint. Tapolcán is így működik, Ajkán is így működik, és egyéb olyan városban, amely nagy hangsúlyt fektet a háziorvosok segítségére, bizony mindegyik önkormányzat megteheti ezt.

A szűrővizsgálatokkal kapcsolatosan viszont lenne egy felvetésem, javaslatom, hiszen a XXI. századnak majdnem hogy vezető halálokát kiváltó rosszindulatú daganatról, az úgynevezett melanoma malignumról van szó, amely korai halálozást okozhat; és nem magában a primer megbetegedés okozza az elhalálozást, hanem sok esetben a szekunder, a másodlagos tumor észlelése, ami általában csontba, vesébe ad áttétet, és már olyan későn kerül felfedezésre akár egy képalkotó, diagnosztikai eljárás során, amikor már menthetetlen a beteg. Akkor már több olyan daganatos betegség ‑ akár vastagbél- vagy amit említettem,vesedaganat ‑ van, ami a halálozásához vezet rövid hónapokon belül. És a fiatalság körében is egyre gyakoribb ez a megbetegedés. Amint említettem, ez a XXI. század megbetegedése. A napozás, a szolárium mind egy-egy kiváltó ok, és ha lehetne a fiatalokat, középkorúakat ösztönözni arra, hogy járjanak ilyen szűrővizsgálatra, és időben fedezzék fel, és kimetszésre kerüljenek ezek a bőrelváltozások, akkor a szekunder daganat megakadályozható.

Harrach képviselőtársam is mondta, és abban igaza van, hogy az ügyeleti rendszerben vita van az ügyeleti díjazással kapcsolatosan sok önkormányzat és háziorvos között. Azt tudni kell, hogy az önkormányzatok általában kistérségi társulás formájában látják el a központi ügyeletet, és ott általában 58 forint/fő kvótát ad minden egyes önkormányzat. Ennek véleményem szerint a 65 forintra való emelése megoldaná a háziorvosi ügyeletek rendszerét, megoldaná a háziorvosi ügyeletes orvosok díjazását ‑ meg lehetne emelni ‑, illetve azokban a térségekben, például Tapolca és kistérsége, ahol finanszírozási okok miatt állítottak le egy ügyeletes autót, a második autó újraindítása akár csak elsősorban a nyári időszakban, majd a téli időszakban is, ehhez az emeléshez viszont állami forrás szükséges, mert az önkormányzatok ezt saját forrásukból nehezen tudják megoldani.

Gandhinak volt egy nagyon jó idézete az egészséggel kapcsolatosan: az ember feláldozza az egészségét azért, hogy pénzt keressen, majd utána feláldozza a pénzét nyugdíjas éveiben, hogy visszaszerezze az egészségét. Sajnos ez igaz ma a magyar társadalomra. Ami előttünk áll, az egészségügyi alapellátási törvényben is, azt már képviselőtársam mondta, hogy nagy részében egyetértünk vele és támogatjuk is, mivel alapjaiban kellett megváltoztatni azt a rendszert, ami már hosszú idő óta nem működött.

A háziorvosi és házi gyermekorvosi vélemények alapján a fő probléma a mindenkori finanszírozásban és a foglalkoztatottak számának hiányában jelentkezik. Szükség van a praxisbevételek jelentős emelésére, a finanszírozás növelésére, mivel az eddigiek, de még a tervezettek sem nyújtottak biztonságot, csak lyukak betömködésére volt elég.

Olyan egészségügyre van szükség, amely a betegellátás súlypontját az alapellátás felé mozdítja. Erről beszélt képviselőtársam, és ez tőlünk nyugatabbi országokban ‑ akár ha a finneket nézzük ‑ nem egy elvetett példa. Amit az alapellátási törvény is tartalmaz egy olyan csoportpraxist, egy praxisközösséget, ott működik. Ott működik olyan, hogy 28 orvos együtt tud dolgozni, vagy 28 olyan szakember ‑ legyen köztük ortopédgyógyász doktor, legyen szemész, pszichiáter, gyermekgyógyász, nővérek, dietetikusok ‑, és ezek a praxisközösségek úgy együtt tudnak dolgozni, hogy helyi szinten meg tudják oldani azokat a feladatokat, amiket itt Magyarországon egy fekvőbeteg-ellátó intézet old meg. Azt is hozzá kell tenni, hogy Finnországban sokkal kevesebb az egy főre jutó kórházi ágyak száma, és ezzel összefügg az is, hogy sokkal kevesebb kórház jut az adott térségre. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy az egészségi állapotuk is jobb, mint a magyar embereké.

Pozitívnak gondoljuk mi is azt a lépést, hogy a pluszszakvizsgával rendelkező orvosok vállalhassanak járóbeteg-szakrendelést pluszban. Itt egyetlenegy olyan felvetődő probléma van ‑ illetve kettő ‑, vegyünk általában egy felnőtt háziorvost: vagy belgyógyász, vagy kardiológus, vagy sebész szakvizsgával rendelkezik. A gyermekorvosok általában neonatológiai, gyermekintenzív, illetve tüdőrehabi­litációs, allergológiai szakvizsgával rendelkeznek. Statisztikai átlagban ők adják a háziorvosok és a gyermekorvosok nagy többségét.

Ha egy kardiológiai szakvizsgája mellett szeretne egy járóbeteg-szakrendelést is helyi szinten megnyitni, ahhoz azért kellenek minimálfeltételek. Alsó hangon kell IBPM, holter EKG, terheléses EKG, és ha komolyan gondolja a kardiológiai szakrendelést, ahhoz kell egy szívultrahang, és ha egyszerű példát veszünk, ha egy atípusos mellkasi fájdalommal bemegy a szakrendelésére, ott elkészíti az EKG-t, egy non-STEMI infarktusra gondol, annak a legegyszerűbb és leggyorsabb diagnosztikája a troponin teszt, ami ‑ mindannyian tudjuk ‑ egy nagyon drága eljárás, és már magában ezt nem tudja finanszírozni az orvos.

A kérdés a következő. A költségvetésben lesz-e arra forrás, hogy ha ő szeretne ebben a rendszerben részt venni, akkor az állam pluszforrást biztosít egy ilyen járóbeteg-szakrendelés berendezésére. Illetve még egy olyan kérdés felmerülhet bennünk, hogy a járóbeteg-szakellátást nyújtó helyeken le vannak kötve a heti szakrendelési óraszámok. Ezek hogy lesznek átcsoportosítva? Kitől veszünk el? Vagy pluszóraszámokat biztosítunk akár a járásban vagy akár helyileg? Ha jól tudom, ugyanazon szakrendelésben párhuzamosság nem lehet egyugyanazon helyen, vagy nem lehet kötni. Ezek a kérdések ha megválaszolásra kerülnek, akkor biztonsággal mondhatjuk azt, hogy a várólisták csökkennek, legalábbis járóbetegszinten.

Viszont még egy kérdés felmerülhet bennünk. Eddig a háziorvosok kényelmi pozícióban voltak, hiszen járóbeteg-szakrendelésre utalták a betegeket, ezzel, ha úgy mondjuk, a saját vállukról levették a terhet, a felelősség terhét, hiszen ‑ és most visszakanyarodok ahhoz a problémához, ahol voltunk ‑ a diagnosztikai eszközök hiányában nem tudtak pontos diagnózist felállítani. A finanszírozás hiányában viszont amit említettem: olyan finanszírozási hiányban szenvednek a háziorvosok, hogy a meglévő gépeik ‑ például egy EKG-gép ‑ javítása, szervizelése is gondot okoz nekik. Sok háziorvos az önkormányzathoz fordul, hogy a meglévő gépeket javítsák, szervizeljék.

Nélkülözhetetlen ugyancsak, hogy a praxisjoggal rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok és az alapellátást végző fogorvosok ‑ itt a fogorvosokról nagyon kevés szó esett ‑ helyiiparűzésiadó-mentessé váljanak. Ezt az önkormányzat lehetővé teszi majd számukra. Szerintem nem sok olyan önkormányzat van, amelyik nemet fog nekik mondani. Eltörölni rendeletben nem lehet, mert alaptörvénysértő, tehát ezt nem lehet.

Ellátási körzet nélküli háziorvosokról sem esett szó; ugye, ezek a tek nélküli háziorvosok. Ők magát ezt az egészségügyi törvényt kicsit sérelmezik, mivel ők ezzel elég rosszul jártak, az ő kvótájuk a duplájára nőtt, tehát amiben ők dolgozhatnak. Eddig úgy volt, hogy a gyermekpraxisoknál 300, vegyes szolgáltatás esetén, vegyes praxisnál pedig 600 fő. Ez most mind a duplájára nő. Gyermekeknél 600, illetve a vegyes praxisoknál 1200 fő. Ez negatív diszkrimináció, tehát őket ez negatívan érinti. Ezzel is valamit kell tennünk, hiszen az ő számuk sem elenyésző, körülbelül 200 ezer főt látnak el ők is.

Az alapellátást végző fogorvosok helyzetére sem nyújt megoldást a törvényjavaslat. Tevékenységük a háziorvosi praxiséhoz képest gyengébben finanszírozott, miközben lényegesen anyag- és eszközigényesebb az ő tevékenységük. Ha csak a panorámaröntgen-gépet vesszük, annak a beszerzése sem olcsó dolog.

Úgy gondolom, hogy a háziorvosok tekintetében elhangzott az, hogy nagyon sok vállalkozóként teszi ezt meg, de nagyon sok nem, hiszen közalkalmazottként is dolgoznak.

Nem akarom sokáig húzni ezzel az időt.

(16.30)

Képviselőtársam nagyon sok olyan dolgot elmondott, amivel egyetértünk. Beadtunk módosítókat, én bízom benne, hogy a kormány azokat a módosítókat támogatni fogja, hiszen ez is egy előrelépés lenne az alapellátás történetében.

Azért pár statisztikai adatot mondok, hogy a humán erőforrás hiánya hol mutatkozik meg. Az a probléma, hogy ez 10-15 év múlva egy olyan hullámot fog elérni, amelyet majd nem tudunk kezelni normálisan, ha azok az orvosok is, amit államtitkár úr is mondott, nem jönnek vissza külföldről, vagy nem maradnak itt ebben a rendszerben, ahol tanulnak.

Például a külföldön munkát vállaló orvosok száma 2009-ben 887, 2014-ben ez a szám 948. Ápolók tekintetében ugyanígy 2009-ben 419 fő, 2014-ben 493. A betöltetlen háziorvosi praxisok száma, és itt 2008-ban kezdeném a felnőttpraxisokkal, 39, gyermek 16, a vegyes körzetek 107. Ugyanez a szám 2013-ban a felnőtt 55, a gyermek 38 és a vegyes praxisok száma 120. Ez is elgondolkodtató, hogy évről évre növekszik azoknak a praxisoknak a száma, amik betöltetlenek maradnak. Visszamehetünk addig, hogy az orvosok elvándorolnak, a fiatal orvosok nem vállalnak praxist, és az elöregedő, nyugdíjba vonuló háziorvosok helyére nem jön fiatal orvos.

A háziorvosok korrajza is ezt támasztja alá: 55-60 év közötti gyermekorvosok 942, a vegyes praxisokban dolgozók 745, és a 65 év felettiek között is nagyon sok gyermekorvos van, ez 339, a vegyes 243 és a felnőttek ‑ egy óriási szám ‑ 690 orvos, aki dolgozik 65 év felett. Ha ezeket a számokat nem fordítjuk meg, nem változtatjuk meg, akkor az a 10-15 éves hullám, amiről az előbb beszéltem, az tetőzni fog, és lehet, hogy nem is 10-15 év múlva, hanem az elkövetkezendő pár évben.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Ennyit szerettem volna. A Jobbik amúgy támogatni fogja a javaslatot. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai