Felszólalás adatai

DR. BARTHA LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Déli szomszédunknál, Jugoszláviában az elmúlt hetekben olyan változások történtek, amelyekre már régóta várt hazánk, sőt talán nem túlzás azt mondani, hogy a világ demokrácia iránt elkötelezett minden kormánya.

De ugyanazt jelenti-e ez a helyi konfliktus a Föld minden polgárának? Több ezer kilométerről tekintve az egyszerű emberek számára ez talán csak egy nap mint nap felbukkanó sajtóhír volt, de ahogy földrajzilag közeledünk az események helyszínéhez, úgy szőtték át a történések a polgárok mindennapjait.

Szeged város polgármestereként s a déli határ közelségéből tekintve szeretném egy kicsit jobban bemutatni az elmúlt évek mindennapjait. Amiről sokan talán csak olvastak, nekünk közel egy évtizede életünk részévé vált. A háború elől menekülő sorköteles fiatalok, az életszínvonal zuhanása miatt áttelepülő családok tömegei vagy a határokon átnyúló rokoni kapcsolatokból eredő állandó aggódás beleivódott hétköznapjainkba. A jugoszláv hiánygazdálkodás következtében kialakuló illegális üzemanyag-kereskedelem, az alapvető élelmiszerekért kígyózó sorok, illetve az éjszakák csendjét megtörő, bevetésre induló vadászgépek dübörgése nekünk nem híreket, hanem a valóságot jelentették. És éreztük mindazt, amit egy válsággóc közelében érezni lehet: romló közbiztonságot, lassuló gazdasági fejlődést, elmaradó beruházásokat.

Történelmi hagyományaink azonban nem engedték, hogy problémáink ellenére ne segítsünk az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülteken. Amikor a múlt században a Tisza elmosta a várost, az újjáépítésénél Európa sietett a mi segítségünkre. Most Szeged sietett Európa segítségére, hogy közreműködjön a balkáni krízis megoldásában. Cselekedtünk, mert reménytelennek láttuk, hogy a Milosevics-rezsim önként átadja a hatalmat. Örömmel adtunk otthont a délkelet-európai stabilitási egyezményhez kapcsolódó konferenciasorozat legfontosabb állomásainak. A mára a világon is szegedi folyamatként ismertté vált elképzelés beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Az 1999. október 7-én, 8-án "Az önkormányzatok szerepe a stabilitási egyezmény végrehajtásában" címmel megtartott szegedi konferencián városunk kezdeményezésére felmértük a demokratikus helyhatóságok szükségleteit, és ennek eredménye alapján Szeged megyei jogú város közgyűlése 25 millió forint alaptőkével létrehozta az Esély a Stabilitásra Közalapítványt.

A magyar kormány volt az első a további segítségnyújtásban. Minket követtek más kormányok, illetve a nemzetközi szervezetek felajánlásaival elegendő forrás gyűlt össze egy nagyszabású humanitárius programhoz, melynek nem titkolt célja volt a jugoszláviai demokratikus erők pozíciójának megerősítése is.

A nélkülözés mellett a rezsim a teljes elszigeteléssel sújtotta a haladó mozgalmakat. Az elkobzott vagy leszerelt átjátszóállomások elnémították a demokratikus médiát. Szabad sajtó nélkül a változás csak nehezen volt elképzelhető, ezért a 2000. március 17-18-ai, "A média és a helyi önkormányzatok szerepe a stabilitási egyezmény végrehajtásában" című második szegedi konferencia már célirányosan foglalkozott a kérdéssel.

Az elmúlt hetek eseményei igazolták, hogy jó úton jártunk. A mai napig közel 400 millió forint értékű segélyt sikerült a legrászorultabbak részére eljuttatni, és azt reméljük - azt gondolom, erre minden reális alapunk megvan -, hogy további hasonló intenzitással tudunk segíteni.

A munkát azonban nem hagyjuk, nem hagyhatjuk abba, hiszen ezt a csírázó demokráciát talán most még jobban kell segítsük, mint valaha.

Novemberben szeretnénk harmadik konferenciánkat megrendezni, ahol már az újjáépítés, a gazdasági alapok megteremtésének segítése a tervezett témánk, hiszen Európa délkeleti kapujaként e munkában is szerepet kívánunk vállalni.

Tisztelt Ház! Szeged minden polgárának nevében büszkén mondhatom, hogy lehetőségeinkhez mérten mi is hozzájárultunk ennek a világpolitikai jelentőségű válságnak a rendezéséhez.

Reményeim szerint a jugoszláviai demokratikus pártok a közélet minden területén véglegesen magukhoz ragadják a kezdeményezést, hiszen az itt élők, nemzetiségiek jólétének megteremtéséhez és önazonosságának megőrzéséhez csak általunk van mód.

Egyúttal szeretném megköszönni a kormány támogatását, és azt, hogy bízott bennünk, bízott a szegediekben. Városunk a jövőben is örömmel áll a magyar külpolitika, a magyar kormány terveinek segítésére.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Kisgazdapárt és a Fidesz soraiban.)

(10.40)