Készült: 2024.04.20.10:35:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

80. ülésnap (1999.06.21.), 168. felszólalás
Felszólaló Homa János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Emberi jogi bizottság
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:  Előző  168  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HOMA JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt adatvédelmi Biztos Úr! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága 1999. május 19-ei ülésén tárgyalta meg az adatvédelmi biztos J/860. számon benyújtott beszámolóját, és azt a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.

A beszámolóból kiderült, hogy az adatvédelmi biztos esetében megállt az a rendkívül intenzív ügyszámnövekedés, amely az első két-két és fél évben volt jellemző. Ahogy itt is elhangzott, az adatvédelmi biztos úr úgy ítélte meg, hogy ez egy pozitív visszajelzés a társadalomtól. Pozitív fejlemény munkája szempontjából is, hiszen ha tovább folytatódott volna az ügyszámok duplázódása úgy, ahogy eddig minden évben, akkor bedugult volna az adatvédelmi biztos hivatala.

Említésre méltó statisztikai adatként szerepel a beszámolóban, hogy az elmúlt évben a magángazdaságban 10 százalékkal növekedett, míg az állami, önkormányzati területen 10 százalékkal csökkent a közhatalommal szembeni panaszok száma. Ebből több következtetés is levonható. Az egyik az, hogy az állam apránként elveszíti azt a monopóliumát, hogy mindig a közhatalom sérti meg a szabadságjogokat. A polgárokat e tekintetben egyre inkább meg kell védeni a többi polgártól, illetve a magángazdaságtól is. A magángazdaság kiépülésével olyan agresszív üzletpolitikával, kereskedelmi formákkal találkoznak a polgárok, amely formák egyébként máshol sem ismeretlenek, mindenesetre a magyar lakosság számára szokatlanok, és ez ingerli őket. Ez különösen vonatkozik a direktmarketing-tevékenységre, a bankok nem elfogadható gyakorlatára, ami a személyes adatok megkövetelését vagy mértéken felüli gyűjtését illeti. Akad olyan bank, ahol teljesen természetes, hogy például a honvédelmi szolgálatra vonatkozó adatokat, illetőleg olyan személyes, családi adatokat is kérnek bizonyos ügyletekhez, amelyekhez egyébként semmi közük nem lenne. Vonatkozik ez a biztosítótársaságokra és elég jelentős mértékben a telefontársaságokra is.

Az adatvédelmi biztos szerint ebben a témában a legsúlyosabb veszélyeztetést a média jelenti, a médiában zajló verseny és ennek olyan kinövései, olyan elfajulásai, amilyenre a mi életünkben még nem volt példa. Az adatvédelmi biztos elmondta, nem azt kifogásolja, hogy a világban tapasztalható brutalitást a média bemutatja, de azt nem helyesli, hogy a nagypapát odaállítják a kamera elé, aki elmondja, hogy megerőszakolta az unokáját, majd a gyermekkorú lányt is kamera elé citálják - egy cselekvőképtelen gyereket ilyen összefüggésben bemutatni nem szabad.

Általános adatvédelmi probléma - bár a rendőrségi törvény meglehetősen körültekintően szabályozza -, hogy a rendőrség milyen személyes adatokhoz férhet hozzá és milyen garanciákkal. A jogi szabályozás szabad értelmezésével azonban a rendőrség az utóbbi időben hajlamos arra, hogy az adatkérés szigorú szabályaival szemben a lefoglalási jog intézményét kijátssza: tudniillik a büntetőeljárás szabályai szerint inkább lefoglalást alkalmaz, semmint a rendőrségi törvény alapján adatkérést. Ezt a gyakorlatot meg kell változtatni.

Az ülésen szóba került az Alfa Szövetség és az adatvédelmi biztos vitája is.

Elhangzott - hihetetlen -, hogy 93 százaléknyi panasz érkezett személyes adatok megsértése ellen és csak 7 százalék az információszabadság ügyében. Kérdésekre válaszolva az adatvédelmi biztos elmondta, talán általános európai tapasztalatként is megfogalmazható, hogy az emberek számára a magánélet máshol is fontosabb, mint a közügyek.

Az adatvédelmi biztos felhívta a figyelmet a médiák önszabályozására. A sajtó-önkormányzati szervek önszabályozása szigorúbb lehet, mint az állami jog általi szabályozás.

Az adatvédelmi biztos kérdésre válaszolva elmondta, nincs adatvédelmi vonatkozása annak, hogyan lehet egyházat alapítani törvény szerint, illetve hogy mely vallási közösség minősíthető egyháznak, illetve mely vallási közösség fosztható meg az egyházi jogi státustól.

A bizottság elismeri azt a tevékenységet, amit a beszámoló is tükröz, ezért az adatvédelmi biztos beszámolóját általános vitára alkalmasnak találta, és a parlamentnek elfogadásra ajánlja.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  168  Következő    Ülésnap adatai