Készült: 2020.09.19.16:29:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

139. ülésnap (2004.04.05.), 190. felszólalás
Felszólaló Pogácsás Tibor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 2:18


Felszólalások:  Előző  190  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Talán nincs olyan város Magyarországon, amelynek határában ne rozsdásodnának kibelezett autókarosszériák. Az utóbbi időben évente mintegy százezer autót selejteznek le tulajdonosaik. Jelenleg nem megnyugtató, hogy mi lesz a sorsuk a szétbontott roncsoknak.

A Nyugat-Európában is problémát jelentő autóroncsok ártalmatlanítására az Unió három éve új szabályozást léptetett életbe. Ennek értelmében a gyártók, illetve az importálók kötelesek a hulladékká váló gépjárművek ártalmatlanításáról gondoskodni. Előírták azt is, hogy a kezeléskor a lehető legnagyobb mértékű hasznosításra kell törekedni. Eszerint a jövőben a tulajdonosok helyett a gyártóknak kell majd gondoskodni a roncs állapotba került, kiöregedett, totálkáros autók feldolgozásáról, újrahasznosításáról.

Az új szabályozásnak köszönhetően, úgy tűnik, egy gonddal kevesebb terhet kell cipelnie az autóstársadalomnak. Az uniós törvénykezésnek megfelelően azonban ez csak irányelv, a tagállamok maguk döntenek, hogy milyen finanszírozási konstrukció teremti meg az eltakarítás költségeit. A hollandok az első tulajdonostól szedik be a későbbi roncs eltüntetésének árát, a francia kormány gyakorlatilag nem avatkozik be a piaci mechanizmusokba, az angol és a német törvényhozás pedig kizárólag a gyártók, illetve a forgalmazók költségévé teszi ennek teljesítését. Melyik utat választja a magyar szabályozás, azaz kit terhelnek az ezzel járó költségek?

Az uniós irányelv megadja a kezelők működésének minimális környezetvédelmi követelményeit, a leselejtezett járművek hasznosításának arányait és azok teljesítésének időpontját is. 2006. január 1-jéig el kell érni, hogy minden kiselejtezett jármű tömegének legalább 85 százalékát, 1980. január 1-je előtt gyártott járművek esetében a 75 százalékát hasznosítsák. Hogyan tudunk megfelelni ezeknek a követelményeknek? Külön gondot jelent az, hogy nálunk nem lehet maradéktalanul érvényesíteni a környezetvédelemben általános, “a szennyező fizetö elvet, hiszen a hazai utakon tízezerszámra futnak még a jogutód nélkül megszűnt, keleti autógyárak típusai is. Hogyan kívánja megteremteni a kormány ezen forgalomból kivont járművek újrahasznosításának kérdéseit?

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  190  Következő    Ülésnap adatai