Készült: 2020.09.18.16:13:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

158. ülésnap (2000.09.25.), 115. felszólalás
Felszólaló Pánczél Károly (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:37


Felszólalások:  Előző  115  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az elmúlt évben itt, a tisztelt Házban is sok szó esett természetes vizeink védelméről, állapotuk megőrzéséről vagy javításáról. A szakemberek, az érintett települések önkormányzatai, a települések lakói, a vízügyi dolgozók, környezetvédők kiváló eredményeket értek el például a Balaton vízminőségének javításán.

A nyári szezonban is ivóvíz minőségű volt a Balaton, és ez az idegenforgalomban is éreztette hatását. Az Tisza folyót ért emlékezetes cián-, majd nehézfémszennyezés ellenére a folyó újra életre kelt. A Tisza-tavat pedig sikerült megóvni a katasztrófától.

A pozitív példák mellett én most szeretném ráirányítani a figyelmet egy kiaknázatlan, az utóbbi négy évtizedben tönkretett tájegységünkre: a Ráckevei (Soroksári)-Dunára. A Ráckevei-Duna-ág és környéke, a Csepel-sziget természeti értékekben gazdag vidék; annak ellenére az, hogy kialakulása az emberi beavatkozás következménye, és 1920-ra nyerte el mai alakját.

Az ember és természet együttes közreműködésének eredményeként kialakult Duna-ág és környéke kedvező adottságai alapján az évek során kedvelt üdülőterületté vált. Az 57 kilométer hosszú, szabályozott, alig ingadozó vízszint, kis vízsebesség, a Dunáénál melegebb vízhőmérséklet, a szép természeti környezet, a főváros közelsége miatt az ország fontos idegenforgalmi központjává válhatna.

Az ország központi régiójában lévő területen a Széchenyi-tervvel összhangban óriási lehetőségek rejlenek. A térség környezeti és társadalmi adottságai, történelmi emlékei adottak a turizmus fejlesztéséhez. A vízi-, gyógy-, lovas-, falusi, horgászturizmus, az idegenforgalom prosperitást, fellendülést hozhatna a térségnek.

A befektetők azonban távol maradnak, mert a Duna-ág vizének szennyezőanyag-terhelési már a tűréshatáron vannak. Természetesen az idegenforgalmi befektetőknél is fontosabb az ott élők egészséges környezetének kialakítása, hogy jó legyen a térségben és az adott településen élni.

A Ráckevei-Dunából az '50-es években még inni lehetett. A halászlét a folyóból merített vízzel főzték. Ma a folyóág felső szakasza a bakteriológiai szennyezettség miatt fürdésre is alkalmatlan.

Hogyan alakult ki ez az állapot? Az elmúlt évtizedekben a folyóágat élő szennyvíztisztítónak használták. Ide ömlött a főváros dél-pesti részének tisztítatlan szennyvize.

A természet öntisztító képességének csodája, hogy az alsó szakaszon, a Tasi-zsilip közelében még ennek ellenére is első osztályú a víz minősége. A befolyó Duna eredendően magas szennyezőanyag-terhelése is jelentős. A befolyó vízzel együtt érkező hordalék mennyisége évente 25-40 ezer köbméter. Az iszap lerakódása mind fizikai, mint biológiai, kémiai értelemben komoly konfliktusforrás.

Az egyre erősödő feltöltődési folyamat következtében a Duna-ág vízmélysége egyre kisebb, ezáltal egyre kevésbé tud megfelelni a vele szemben támasztott igényeknek és követelményeknek. Ma a legfontosabb feladat a rehabilitáció megkezdése, a Duna-ági beavatkozás haladékot nem tűrővé vált. Az iszaptalanító kotrás megkezdésével e páratlan, sokszínű érték fennmaradása hosszú távra is biztosított lehet.

A közelmúlt eredménye, hogy átadásra került a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep, így közvetlenül tisztítatlan szennyvíz már nem kerül a folyóágba, de meg kell vizsgálni a tisztított szennyvíz Nagy-Dunába történő átvezetésének lehetőségét is. Az érintett önkormányzatok feltérképezték, és ha kellett, megszüntették az elszaporodó vízi állásokat, stégeket. A Ráckevei-Duna-ági Horgász Szövetség szabályozta a vízbe szórt etetőanyag mennyiségét.

A folyóág rehabilitációja nemcsak a térség érdeke. Az Európai Unióhoz való csatlakozás belátható közelsége a csatlakozási feltételek teljesítésének felgyorsítását igényli. Hangsúlyossá vált ebben a helyzetben az ország környezeti állapotának javítása is.

Tisztelt Ház! Elnök Úr! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Remélem, hogy így, a költségvetési vita előtt jó másfél hónappal sikerült ráirányítani erre a térségre a figyelmet.

Köszönöm. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  115  Következő    Ülésnap adatai