Készült: 2024.03.28.11:16:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

304. ülésnap (2013.09.23.), 327. felszólalás
Felszólaló Dr. Budai Gyula (Fidesz)
Beosztás vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:43


Felszólalások:  Előző  327  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok minden elhangzott ebben a ma esti vitában, és nekem először is, mielőtt bármit mondanék a vitában elhangzottakkal kapcsolatban, egy tiszteletteljes kérésem van minden frakcióhoz. Ez a jogszabály ne pártérdeket képviseljen, hanem nemzeti érdeket, mert azt gondolom, hogy a magyar termőföld a nemzeti érdeket kell hogy meghatározza. (Közbeszólás: Így van.)

Pontosan ezért nem értem Lengyel Szilvia képviselőtársam hozzászólását, hogy is mondta, hogy reméli, nemcsak beszélünk, hanem csinálunk is valamit, merthogy 2001-ben abbahagytuk. Képviselőtársam, én túl régen vagyok ebben a közegben, és szeretném önnek mondani, hogy azt a bizottságot a Medgyessy-kormány szüntette meg első intézkedéseivel. Annak a bizottságnak, ami akkor létre lett hozva a zsebszerződések felszámolására, az akkori igazságügyi miniszter asszony volt az elnöke. A szocialisták első intézkedése az volt, hogy megszüntették ezt a bizottságot. Tehát a történelmi hűséghez ez is hozzátartozik. Az már csak költői kérdés, hogy mi lett volna, ha az a bizottság akkor tovább működik. Akkor szerintem nem itt tartanánk most, ahol tartunk, sokkal előrébb lehetnénk ebben a kérdésben, és sok-sok mindent meg tudtunk volna akadályozni.

Tehát akkor is volt egy kormányzati szándék, csak a politika vihara azt a kormányzati szándékot elsodorta. Az az új kormány, amely jött, ezt a szándékot már nem akarta fenntartani. De szeretném önt megnyugtatni, és szeretném Magyar Zoltán képviselőtársamat is megnyugtatni, Gaudi képviselőtársamat is, hogy ennek a kormánynak tényleg az a szándéka, hogy az ilyen jellegű szerződéseket fölszámoljuk. Nagy István képviselőtársam nem azért hozta ide ezt a törvényt, hogy este 9 óra után itt elszórakozzunk. Valóban ő, mint annak a térségnek egyik polgármestere, ezt észlelte. Azt tapasztalta, hogy igen, valóban vannak olyan ügyvédi irodák a térségben, meg is neveztük azokat az ügyvédi irodákat. Ezeket az ügyvédi irodákat egyébként a Győr-Sopron megyei rendőrkapitányság is ismeri, mert a bizottsági ülésen beszámoltak arról, hogy melyek ezek az ügyvédi irodák. Igenis, van felelőssége ebben a kérdésben mindenkinek.

Tehát nem véletlen, hogy ez a jogszabály olyan kritériumokat határoz meg, amelyek próbálják az ügyészség hatáskörét tágítani és az ügyvédség, hogy így mondjam, mozgásterét szűkíteni. Képviselőtársamnak, Magyar Zoltánnak szeretném mondani, hogy nem visszalépés az ügyvédi titok kivétele ebből a jogszabályból. Gaudi Tamás képviselőtársammal gyakorló ügyvédként van elképzelésünk az ügyvédi titokról. Azt gondolom, a mostani vitába ez nem férne bele, ez egy 2-3 órás beszélgetés lenne az ügyvédi titok magyarországi alkalmazásáról, és hogy az ügyvédi titokba mi fér bele vagy mi nem fér bele. Egyről szeretném megnyugtatni.

Azért kerestük meg az Ügyvédi Kamarát, azért vontuk be az egész egyeztetésbe Bánáti János elnök urat, hogy az ügyvédségnek is üzenjünk. És Bánáti János elnök úr a kamarai székházban tartott ülésen azzal kezdte, hogy ő nagyon jól tudja, hogy az ügyvédeknek is van felelősségük. Ő azt is tudja, hogy sajnos valóban vannak olyan ügyvédek ma Magyarországon, főleg a Nyugat-Dunántúlon, akik arra szakosodtak, hogy ilyen jellegű szerződéseket készítsenek, hogy haszonélvezettel, használattal, opcióval, körülbelül húszféle ilyen jogintézmény van, amivel ugyan tulajdonjogot nem keletkeztetnek, de olyan jogviszonyt hoznak létre a felek között, ami a későbbiek során az eladónak, a haszonélvezőnek és mindenkinek hátrányt jelent.

Mi pontosan azt szeretnénk, hogy ezeket a jogcímeket, amelyek most egyrészt ugyan biztosítékot adnak a vevőnek, akár külföldi, akár belföldi, ezeket a jogcímeket ne tudják lehívni, ne tudják az ingatlan-nyilvántartásban, hogy úgy mondjam, élővé tenni, ne tudjanak tulajdonjogot bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Ez a tervezet és az előző jogszabály, akár az új földforgalmi törvény, amit önök kritizáltak, és tiszteletben tartom a véleményüket, de az a rész, ami kifejezetten a tulajdonátruházást igyekszik megakadályozni, akár a helyi földbizottságok révén, akár a hatósági jóváhagyás révén, pontosan ezt a komplex dolgot szolgálja. És természetesen azért vannak jogállami keretek, itt az ügyvédi titokra visszatérve szeretném ezt önnek mondani.

(22.00)

Az ügyvédek vonatkozásában van egy elég széles körben értelmezhető mentesség, hogy egy ügyvéd mikor köteles a hatóság előtt megjelenni, és mikor köteles az ügyfelével alkotott jogviszony keretében, hogy így mondjam, nyilatkozni, de ez a nyilatkozási lehetőség feloldható nagyon egyszerűen. Ugyanis, ha az ügyfél mentesíti az ügyvédet a titoktartás alól, már ki van ebből a körből véve, és azért ne felejtsük el, hogy abban a percben, amikor itt büntetőeljárások indulnak, abban a percen az ügyvéd és az ügyfél ellenérdekű fél lesz, mindenki menteni fogja a maga menthető dolgát. Az ügyfél, aki ilyen jellegű szerződést kötött - ez a vevő -, azt gondolom, ki fogja használni azt a lehetőséget, amit a nyomozó hatóság abban az esetben neki ad, hogy tárja föl az ilyen jellegű szerződést, és abban az esetben, amikor föltárja, és azt mondja, hogy kérem szépen, az okiratot szerkesztő ügyvédet vagy közjegyzőt felmentem a mentesség alól, innentől kezdve ennek az egész dolognak nincs jelentősége, azt gondolom. Tehát ezek ilyen jogtechnikai dolgok, és az ügyvédi titok mibenléte nem azon múlik, hogy most beleírjuk egy jogszabályba, hanem azon múlik, hogy a jogszabály mögött levő rendelkezések miként biztosítják ezt.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Magyar Képviselőtársam! (Magyar Zoltán felé fordulva:) Nekem nincsenek igényeim se önnel, se a Jobbikkal szemben. Ezeknek a javaslatoknak, amiket önök elmondanak, önmagukból kell fakadniuk, tehát a saját, belső érzéseikből, és én ezért mondtam önnek mindig - ön megsértődött ezen, de én tényleg, higgye el, hogy jó szándékból mondtam, nem azért mondtam, hogy most önt itt oktassam vagy leckéztessem -, azt gondolom, hogy ennek önmagából kell fakadnia. Ha ön föláll, és azt mondja, hogy a Jobbik Magyarországnak a magyar termőföld megvédése az elsődleges szempont, akkor kérem szépen, egy, kettő, három, várjuk ezeket a remek javaslatokat, mint ahogyan most mondta, hogy ön módosító indítványt terjesztett be.

Picit azért itt keverednek a dolgok, mert az NFA földhaszonbérletét és a zsebszerződéseket ne akarjuk már egy - hogy így mondjam - burokba terelni, és ne is keverjük össze, ugyanis a zsebszerződések eredetüknél fogva semmis, érvénytelen szerződések, tehát az a szerződés megkötésének a pillanatában érvénytelen, semmis szerződés. Az NFA földhaszonbérleti szerződéseinek érvénytelenségéhez az kell, hogy a bíróság kimondja, tehát nem lehet egy kategóriába sorolni ezeket a szerződéseket. És arra is kérem... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ezt MSZP-s politikus mondta.) Akkor MSZP-s, de én azt hallottam, hogy Magyar képviselőtársam támogatja ezt az elképzelést, én pedig nem támogatom, mert ennek a dolognak semmi köze ehhez a jogszabálytervezethez. Az egy teljesen más dolog, azt lehet más jogi úton rendezni, de ennek nincs köze ehhez a dologhoz.

Arra kérem Gőgös képviselőtársamat, hogy az MSZP vágyait ne akarja már becsempészni ebbe a szerződésbe. Tegyék meg a megfelelő lépéseket abban a körben, ami itt az NFA-s földhaszonbérletekkel kapcsolatosan folyamatosan fölvetődik önökben, tehát ne ebben a jogszabálytervezetben próbálják ezeket a kívánságaikat rendezni. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

A másik nagyon fontos dolog, és ezt máris indokolom, mivel ezek semmis szerződések, a semmis szerződések tekintetében semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat ma Magyarországon; a visszaható hatályra szeretném ezt mondani, tisztelt képviselőtársam. Tehát higgye el, hogy azért mi ebben megfutottuk a szakmai köröket, és igyekeztünk egy olyan jogszabályt megalkotni, ami azért egy konszenzuson alapul, és itt nem is a politikának kéne konszenzust találni, mert egy dologban egyetértünk, a magyar termőföldet meg kell védeni, olyan jogszabályi környezet kell Magyarországon 2014. május 1-jére, vagy inkább már holnapra, ami ezt teljes mértékben meg fogja oldani. És azt gondolom, hogy azokat a már jól bejáratott jogi normákat, amelyeket akár a polgári törvénykönyv meghatároz, hogy mitől semmis egy szerződés vagy mitől érvénytelen, azokat ne akarjuk pótolni egy visszaható hatállyal! Én azt gondolom, hogy azért ezeket fontoljuk meg. Természetesen én tiszteletben tartom az önök elképzelését, amit a visszaható hatállyal kapcsolatban elmondott, de azért itt ezek bizonyos jogtechnikai kétségeket, hogy így mondjam, fölvetnek a jogalkotás vonatkozásában.

Akkor képviselőtársam felé fordulok (Gőgös Zoltán felé fordulva:), mert akkor ezek szerint az MSZP nem támogatja ezt a törvénytervezetet; ha jól értelmeztem, képviselőtársam azt mondta, hogy ha ezeket nem építjük bele, akkor az MSZP nem támogatja. Képviselő úr, ha 2002-ben megszüntették ezt a bizottságot, akkor tegyék már meg, hogy most legalább támogatják! Legalább ebben legyen már konszenzus, mert ha akkor önök nem szüntetik meg azt a bizottságot, hanem az önök akkori igazságügy-miniszterének a vezetésével továbbviszik, és önökben lett volna politikai szándék - ahogy itt a Jobbik mondta, ebben egyetértünk teljes mértékben, ez a politikai szándéktól függ -, akkor most, 2013-ban, szeptember végén nem kéne itt erről éjszaka vitatkoznunk, hanem itt eredmények lennének. Eredmények lennének, és nem azon kéne gondolkoznunk, hogy hol lehet még bezárni azt a nagyon, hogy így mondjam, szűkre méretezett kiskaput, ahol a spekulánsok meg a profi jogászok, ügyvédek megpróbálják kijátszani ezeket a jogszabályokat.

Elnézést kérek, az előző időszak egyik legnagyobb mulasztása az volt, hogy erre a jogi kérdésre nem adták meg a választ. Nem is akarták megadni, az egy más kérdés, hogy miért nem akarták megadni, de nem adták meg a választ. Most, hogyha van egy kormány, aki meg akarja adni ezekre a fontos kérdésekre a választ, akár büntetőjogi vonatkozásában, akár a földtörvény vonatkozásában, akár egy külön jogszabály vonatkozásában, akkor nagy tisztelettel arra kérem, hogy támogassuk. Ha nem támogatjuk, akkor mondjuk azt, hogy nem kívánjuk támogatni, ugyanaz az elképzelésünk, mint korábban, mi azoknak az embereknek a pártján állunk, akik az ilyen jellegű szerződéseket kötötték, és akkor az egy egyszerű, világos beszéd. De ahhoz, hogy úgy mondjam, hogy kvázi kapcsolunk ehhez dolgokat, hogy akkor támogatja, ha, és elmondta azt, hogy akkor az NFA-s pályázatok tekintetében is alkalmazzuk ezt a jogszabályt, hát, képviselőtársam, én ezt nem nagyon értem, de a magam részéről ez nagyon nehezen illeszthető össze, és nem is nagyon támogatható.

Összességében én azt gondolom, hogy egy nagyon kreatív, jó vita volt ez a mai beszélgetés, és nincsenek messze az álláspontok, csak próbáljunk megmaradni magánál a törvény szelleménél, az előterjesztő elképzelésénél, hogy mi volt az eredeti szándék, és az a szándék szerintem egy díjazható szándék. Tehát ez a szándék az, hogy a magyar termőföldet megvédjük, a magyar termőföldet ne csak a külföldi spekulánsoktól, hanem a belföldi spekulánsoktól is védjük meg, és én azt gondolom, hogy ebben az egyben szerintem minden pártnak egyet kell értenie, és lehet benyújtani módosító indítványokat, lehet finomítani a törvényeket.

Egyébként azt szeretném mondani jogászként, hogy a puding próbája az evés lesz. Amikor ez a törvény hatályba lép, és van három olyan jogszabály, ami már hatályban lesz, hogy együttesen hogyan tudja ezt a hatást kifejteni; ha nem jó, képviselőtársaim, én ígérem, hozunk egy következőt, találjunk ki még valamit. Úgyis meg fogjuk látni!

Egyet tudok mondani, hogy már a polgári ügyészek perképviselete megindult, 14 ügyben indítottak közérdekből keresetet. És ha megadjuk nekik ezt a pluszlehetőséget, mert az ügyészségnek a legnagyobb problémája az volt, hogy nem tudtak föllépni, és itt nem a büntetőeljárásra gondolok, mert a büntetőeljárások mennek a maguk útján, hanem nem tudott az állam nevében föllépni, és nem tudta ezeket a dolgokat érvényesíteni.

És egyet szeretnék mondani: tehát az, hogy a naturális obligáció jogintézményét behozzuk a jogszabályba, ez olyan visszatartó erő Magyarországon, mint semmilyen, mert ha azt mondja az ügyész, hogy kérem, közérdekből indítványozom, hogy a területet az állam javára ítéljék meg, akkor mindenki el fog gondolkodni. Szeretném önöktől megkérdezni, hogy az Európai Unióban hol van ilyen jogszabály. Én egy-két környező országot ilyen szempontból végigtanulmányoztam, nincs ilyen, és nemcsak ez, hanem maga a büntetőjogi tényállás sem létezik egyetlen országban sem Európában.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ehhez kérném az önök támogatását, úgy, hogy én értem - ugyan nem én vagyok az előterjesztő, hanem képviselőtársam -, tehát én értem az önök elképzelését, egyet is értek sok mindenben, csak azokat a pusztán egyszerű jogi szempontokat kérem, hogy értsék meg, amelyeket most itt elmondtam önöknek.

Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence és Soltész Miklós tapsol.)




Felszólalások:  Előző  327  Következő    Ülésnap adatai