Készült: 2024.04.26.01:35:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

304. ülésnap (2013.09.23.), 257. felszólalás
Felszólaló Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:05


Felszólalások:  Előző  257  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Először is köszönöm Márton képviselőtársamnak, hogy tényleg érdemben részt vett a vitában és elmondta az álláspontját. Több tekintetben vannak közös pontok, mégpedig abban, hogy fontosnak tartja a nemzeti légitársaságot, megállapítja azt, hogy hasonlóan, amit elmondtam, tényleg egy jelentős veszteséget szenvedett el a magyar vendéglátóipar a nemzeti légitársaság kiesésével, viszont igazából a fő konklúziókban tényleg nem értünk egyet, mert több vitás pont van.

Egyrészt, mondjuk, nézzük meg, hogy mi volt ez a bizonyos európai bizottsági eljárás Magyarország ellen a százmilliárdos Malév-támogatás ügyében. Ugye ezt a Wizz Air kezdeményezte, tehát itt egy komoly piaci harcról van szó. Ennek nyomán született meg az elmarasztaló döntés 100 milliárd visszafizetésére vonatkozóan, amelyet úgy konkludált a kormányzat 2012-ben, hogy szerintük az értékes vagyonelemek felélésével, elhibázott privatizációval kényszerpályára állították a légitársaságot, és visszaállamosítással a Bajnai-kormány a helyzet kezelésének gazdasági-politikai felelősségét áttolta a jelenlegire. Ezzel is egyet tudok érteni. Viszont arra is emlékeztetnem kell, hogy a kormányzat ezzel kapcsolatban, az egész ügylettel kapcsolatban továbbra is azt állította 2012-ben, hogy a cél egy Budapest központú nemzeti légitársaság létrehozása.

Ezt a 100 milliárdot végül is nem kellett visszafizetni a Malév időközi felszámolásba jutásával. Azonban - erről nem beszélt képviselőtársam, pedig ez a lényeg - a Malévnél dolgozó, nagy tudással rendelkező szakembergárda letette az asztalra azt a koncepciót, amellyel igenis létre lehetett volna hozni kellő időben, a berepülési jogok megőrzésével - ugye, mint tudjuk, ezek a legértékesebb vagyonelemei szinte egy légitársaságnak, hiszen általában saját tulajdonú repülőkkel nem rendelkezik -, és ezek a berepülési jogok elszálltak gyakorlatilag, átszálltak például a Wizz Airhez pont, mondjuk. Úgy tudom, hogy például Oroszország vonatkozásában megállapodás van, hogy az orosz fél csak azt engedi, hogy egyfajta társaság gépe repülhet az orosz légtérben egy országból. Tehát jelen esetben ott szinte privilegizált jogai vannak a Wizz Airnek.

Visszakanyarodok viszont oda, amit a képviselő úr mondott, hogy ez természetes dolog volt, hogy Izraelben lefoglalták azt a Boeing gépet, csak egy probléma van, hogy nem izraeli cég volt a bérbeadó. Én úgy tudom, egy ír társaság volt a bérbeadó. Én nem tudok arról, hogy ott egy izraeli társaság lett volna a bérbeadó. Ha meg így volt, akkor nyilván ez sajnos még inkább azokra a pokol bugyraira mutat, amik a Malévnél dúltak: privatizáció, majd visszaállamosítás, tehát egy totál tönkretétele tényleg ennek az egész rendszernek.

És azért hadd kérdezzem már meg, ha már itt van Budai Gyula államtitkár úr, a volt elszámoltatási biztos, aki sikeresen befejezte úgymond munkáját (Dr. Budai Gyula: Ennek mi köze van ehhez a napirendi ponthoz?) 2012 nyár végén, hogy hol vannak a Malévot tönkretevő bűnösök. Börtönben vannak? Nincsenek börtönben. Nem tudjuk, hogy hol vannak. A Budapest Airport ügyében sem tudjuk, hogy hol vannak az elkövetők. Tehát azért itt nagyon nagy bajok vannak. (Dr. Budai Gyula: Nálad is, úgy látom, Tamás, elég komoly bajok vannak!) Szerintem a miniszterelnök úrnak sem tetszik, hogy így áll ez a helyzet.

Tehát visszatérek arra, hogy az adatcsere. Ez egy nagyon kardinális kérdés. Tehát azért bocsánat, most azt mondani, hogy szeptember 11-e után itt most szörnyen tombol a légi terrorizmus, és éppen ezért nagyon fontos az, hogy mondjuk, Izrael értesüljön arról, hogy mondjuk, a magyar utazók éppenséggel milyen adatokkal rendelkeznek; milyen körben, milyen célhoz kötöttséggel kapják meg ezeket az adatokat, azért ez nagyon nem mindegy. Még egyszer mondom, egy olyan állam kezébe adjuk magyar polgárok szenzitív adatait, amely állam azért nem riad vissza meg nem engedett módszerektől, akár titkosszolgálati és egyéb más módszerektől. De láttuk, hogy az Egyesült Államok se riad vissza. Tehát most már egy olyan országban élünk, ahol gyakorlatilag mindenki mindenkit nyilvánvalóan lehallgat és figyel folyamatosan. De ezt elősegíteni egy egyezmény keretében, azért nem hiszem, hogy elfogadható és támogatható dolog.

(19.30)

Nem kaptunk választ arra, amit Zakó László képviselőtársam is kérdezett, hogy miért kell ez az adatcsere, milyen szükséges keretek között. Ugye, ott van a megállapodás repülésbiztonsági része. Repülőtéri ismerőseim elmondták, számukra megdöbbentő az, hogy mint állam az államban a biztonsági zónákban az El Al biztonsági kísérői úgy sétálnak föl-alá Colttal az oldalukon, mintha otthon járkálnának. Ez nem jó! Ez Magyarország, ez a Liszt Ferenc repülőtér az új nevén. Álljon meg a menet! Ne grasszáljanak itt föl-alá Colttal a hónuk alatt az El Al biztonsági emberei. Tartsák be a magyar szabályokat, örüljenek, hogy leszállhatnak Magyarországon, és ne formáljanak maguknak különleges jogokat.

Egyébként ez az egész megállapodás tényleg arról szól, azon az előfeltételezésen alapul, hogy Izraelnek speciális jogai fűződnek a saját maga megvédéséhez. Ezt bizonyos szempontból figyelembe lehet venni, de ilyen alapon Magyarországnak is speciális érdekei fűződnek a saját maga megvédéséhez, mert annyi oldalról fenik a fogukat Magyarországra. Egyrészt az utódállamok különböző szolgálatai és hivatalos politikai szintjei, elsősorban a volt kisantant államok, de Izrael részéről is ez a helyzet, hiszen Simon Peresz részéről elhangzott az a kijelentés, hogy Magyarország megvásárlása, felvásárlása egy remek dolog és követendő cél. Az önvédelemhez való jog Magyarországot is megilleti, márpedig ha ezen a talajon állunk, akkor nem támogathatjuk ezt a megállapodást.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Én pedig nem tudok róla, és kérem Márton képviselő urat, mondja meg azt az uniós rendelkezést, amely jelen pillanatban tiltja azt, hogy a magyar állam úgy vegyen részt egy nemzeti légitársaság alapításában, hogy befektető csoportokat integrál és a legjobb jóhiszeműségét adja egy ilyen ügylethez. Lehet, hogy nem is ad bele forintot, de biztosítja a feltételeit annak, hogy létrejöjjön egy nemzeti légitársaság. Kérdezem államtitkár úrtól is, hiszen ő ebben sokkal illetékesebb, várható-e az, hogy a Sólyom Air légitársasággal a magyar kormányzat elég ésszerű és elvárható módon elkezdi a tárgyalásokat, és remélhetőleg egy nemzeti légitársasággá sikerül valamilyen módon partnerségben tenni.

Tehát én sokkal inkább a Sólyom Airrel kötött megállapodás becikkelyezéséről szóló törvény vitájában állnék itt a parlament előtt, de sajnos nem ezt kaptuk. Izraeli megállapodást kaptunk, ez pedig nem tetszik nekünk és ellenezzük. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  257  Következő    Ülésnap adatai