Készült: 2020.04.07.13:51:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

203. ülésnap (2005.03.01.), 108. felszólalás
Felszólaló Mesterházy Attila (MSZP)
Beosztás ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:17


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

MESTERHÁZY ATTILA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Azért gondoltam, hogy én is jelentkezem, mert elhangzott számos olyan észrevétel, javaslat, amiben talán ha én is mondok véleményt, akkor meg tudunk annak felelni, amit Hargitai képviselő úr is mond, hogy legyen valamilyen vita.

Németh Zsolt azzal kezdte, hogy amit én elmondtam, az egyfajta piszkálódás, én azt mondom, hogy inkább számvetés és a kronológia számbavétele volt, de ha ezt piszkálódásnak veszi, akkor ezt örömmel veszem, mert ez elvezet oda, hogy végre arról beszélünk, amiről kell hogy beszéljünk.

Az én kérdésem arra irányult, hogy októberben mi történt ebben az ügyben, ugyanis októberben semmit nem változtatott a kormány azon a javaslaton, amit beadtunk a parlamentbe. Tehát azzal érvelni, hogy azért kellett a Fidesznek megváltoztatnia az álláspontját, mert a kormány az utolsó pillanatban változtatott lényegében valamit ezen a törvényen, ez így nem igaz, hiszen ugyanaz a törvényjavaslat, módosítási javaslat volt októberben, mint ami előtte szeptemberben, és aztán az előtte lévő hónapokban benyújtás előtt. Tehát ezért tettem fel a kérdésemet, hogy vajon mi történhetett októberben, hogy ilyen 180 fokos változás történt a frakció álláspontjában.

A másik fontos tisztázandó kérdés, hogy a kormány és annak egyetlen képviselője - de az MSZP nevében is beszélhetek - soha nem riogatott senkit sem azzal, hogy nem rendezhetők meg 2006-ban a kisebbségi önkormányzati választások. Soha nem mondtunk ilyet. Annyit mondtunk, hogy 2004-ben megváltozott a magyar alkotmány, amire Hargitai úr is utalt, ebből kifolyólag most az alkotmány egy nagyon egyértelmű álláspontot fogalmaz meg.

Az alkotmány a legfelsőbb rendű szabály ebben az országban, ezért nem a megrendezés válik kétségessé azáltal, hogyha nem változtatunk semmit sem a jelenlegi szabályokon, hanem pusztán azt mondtuk, hogy fennáll annak a veszélye, hogy ha nem változtatunk, nem módosítjuk ezt a választójogról szóló törvényt, akkor ha alkotmányossági kontrollt kér bármelyik magyar állampolgár ebben a témakörben, akkor az Alkotmánybíróság kimondhatja azt, hogy az a jogszabály, aminek alapján 2006-ban megszervezzük vagy megszerveztük a választásokat, az nem felel meg a magyar alkotmánynak.

Ebben az esetben további problémákat vet az fel, hogy mit kezdünk majd azzal a helyzettel, hogy volt egy érvényes kisebbségi önkormányzati választás 2006-ban, amiről kimondta tulajdonképpen az Alkotmánybíróság, hogy annak a jogi bázisa, a legitimitása megkérdőjeleződött, mert nem alkotmányszerű az a jogszabály, aminek a bázisán ezt létrehoztuk.

Tehát a kormány mindig pusztán azt mondta, hogy ez alkotmányossági problémákat vet fel.

(16.00)

És ha a képviselők azt mondják, hogy ma is van olyan létező magyar jogszabályunk, amely a magyar alkotmánnyal nem harmonizál, akkor ebben is egészen biztosan igazuk van - biztos, hogy van, csak adott esetben nem hívják fel az Alkotmánybíróság figyelmét arra, hogy vizsgálódjon alkotmányossági szempontból, ezért senkit nem érdekel, működik az élet, és természetesen együtt élünk ezekkel a szabályokkal. Csak én azt gondolom, hogy ez egy nagyon érzékeny terület, amikor valamilyen versenyről, választásról beszélünk, egy ilyen választási versenyben mindig vannak nyertesek és vesztesek, és talán nagyobb a veszélye annak, hogy valaki úgy gondolja, hogy mégiscsak kérni kellene ilyen alkotmányossági kontrollt az Alkotmánybíróságtól. Nota bene, nem árt, hogyha a kormányzat és a parlament olyan törvényeket fogad el, amelyek összhangban vannak az alkotmánnyal, hiszen talán ez az elsődleges feladatunk.

A másik: várjuk a javaslatokat, és nagyon örülünk annak, hogy most Németh Zsolt is elmondta, hogy el fognak készülni ezek a módosító javaslatok. Én elhoztam magammal azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a kormány és a Magyar Szocialista Párt képviselői készítettek, ez 48 darab módosító indítvány, amelyet mi is le fogunk adni az általános vita végéig; a különbség egyelőre az, hogy nekem itt van a kezemben, a többit pedig várjuk a Fidesz-frakciótól.

Nagyon nyitottan állunk ezekhez a módosító indítványokhoz, amelyeket Németh Zsolt úr mondott, de egyet hadd szögezzek le - és nagyon fontos, hogy ebben mindnyájan egyetértsünk. Ő azt mondta - próbálom idézni, lehet, hogy nem teljesen tökéletesen idézem -, hogy teljesen egyértelmű megoldás is elérhető ebben a kérdéskörben. Mi teljesen érdekeltek vagyunk abban, hogy ez a teljesen egyértelmű megoldás megszülessen, egy esetben nem: hogyha a teljesen egyértelmű megoldás egyenlő a Fidesz által javasolt javaslattal. Tehát ha az egy jó javaslat, konstruktív javaslat és előreviszi az ügyet, a kormány nem fog meghátrálni az elől, hogy elfogadja ezeket a javaslatokat, de ugyanezt kérem a Fidesz-frakciótól is: a javaslatot kompromisszumként értelmezzük, mégpedig a kompromisszumnak esetleg abban a pesszimista definíciójában, hogy a végén a kompromisszummal mindegyik fél elégedetlen egy kicsit, hiszen ez azt jelenti, hogy mindenki feladott a saját álláspontjából egy picit, hogy közeledjenek egymáshoz az álláspontok.

Tehát ha Németh Zsolt úr azt érti a teljesen egyértelmű megoldáson, hogy mi tokkal-vonóval - elnézést a kifejezésért - elfogadjuk azokat a javaslatokat, amelyeket a Fidesz tett, ez csak abban az esetben lehetséges, hogyha mi szakmailag száz százalékban egyetértünk ezekkel a javaslatokkal. Ha ezek egy részével kapcsolatban azt gondoljuk, hogy igen, jó az irány, de egy picit változtatni kell rajta, akkor elvárjuk a Fidesz-frakciótól is, hogy ugyanolyan mértékben, amilyen mértékben mi ehhez pozitívan állunk, a Fidesz-frakció is úgy álljon ehhez hozzá, hiszen ahogy az én zsebemben sem, képviselőtársam zsebében sem, de a Fidesz-frakció tagjai zsebében sincs ott a bölcsek köve, ami mindig megmondja az egyértelmű, abszolút igazságot. Ezért mondom azt, hogy ebben a tekintetben, azt gondolom, egyet fogunk érteni Németh Zsolttal, hogyha kompromisszumot és adott esetben nem - ha nagyon durván akarok fogalmazni, akkor azt mondanám - diktátumot jelentene a kormányzat vagy bármely képviselő számára.

Azt mondta Németh Zsolt, hogy felelőssége van ebben a kormányzatnak. Ezt senki nem vitatja. Rögtön jeleznék egy dolgot: őneki is és a többi parlamenti képviselőnek is van ebben felelőssége. Magyarul: a felelősségünk közös ebben a kérdésben, és ha abban kezdünk el pingpongozni, hogy ki tudja megakadályozni kétharmados törvényként, hogy azt mondja, a kormány el akarja szabotálni ennek az elfogadását, fura lenne, ha pont a kormány tudná elszabotálni egy kétharmados törvény megszavazását. De engedjük meg azt, hogy igen, nézőpont kérdése, hogy ki tudja elszabotálni, vagy az ellenzék vagy a kormány el tudja szabotálni, és akkor állunk közel az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy 130 képviselő el tudja szabotálni, mert az az egyharmada a magyar parlamentnek. Tehát hogyha valaki máshogy szavaz, mint amit a frakció kér tőle, akkor, ha 130 képviselő egyformán szavaz, az megakadályozza a kétharmados törvény elfogadását. Ezért gondolom tehát, hogy ebben egyfajta kompromisszumra, toleranciára és empátiára van szükség.

Németh Zsolt és több felszólaló is megemlítette a '93-as 97 százalékos konszenzust. Én erre rögtön hozzáteszem, hogy ehhez kellett akkor egy konstruktív ellenzék, és azért merem ezt ilyen határozottan kimondani, mert akkor mind a Magyar Szocialista Párt, mind a Fidesz ellenzékben volt. Ezért nyugodtan mondhatom azt és ajánlhatom mindannyiunk számára, hogy ugyanezt a konstruktív magatartást kell biztosítani ebben a kérdésben is. Mi és én a magam részéről ezért mindent el fogok követni.

Farkas Flórián sok mindenről beszélt, egyről nem, ami pedig nagyon érdekelt volna az ő esetében, hogy mi a véleménye az elektori rendszerről, ugyanis a legtöbb probléma az elektori rendszerrel kapcsolatban a roma kisebbség esetében merült fel, és a Fidesz vitatja annak a szükségszerűségét, hogy változtassunk valamit ezen az elektori rendszeren. Nagyon kíváncsi lennék arra, úgy is, mint ebben aktívan részt vevő politikus, mi a véleménye, osztja-e a Fidesz álláspontját abban, hogy az az elektori rendszer, amely most van, az jó. Mi ezt hallottuk és a kisebbségi vezetők is ezt hallották Németh Zsolttól február 18-án, amikor ebben egyeztetést rendeztek, illetőleg - most már tudom a Fidesz politikusaitól - Báthory János és Bába Iván részéről is ez hangzott el az egyeztetéseken. Ez tehát nagyon érdekelne.

Amúgy a megyei szintről: a megyei szint egy lehetőség. Nem azt mondjuk, hogy mindenkinek kötelező létrehoznia a megyei szintet, azt mondjuk, hogy lehetőségként létrehozhatja egy olyan önkormányzat, amely olyan fejlettségi szinten van, vagy olyan számossága van az önkormányzatainak, hogy már van értelme megyei szinten is partnerséget vállalnia az amúgy létező megyei önkormányzatokkal. Ez nem kötelező, tehát az a kisebbség, amelynek nincs annyi számosságú önkormányzata, az értelemszerűen nem hozza létre, amelynek meg van, és úgy ítéli meg, hogy az a munkáját megkönnyíti, a hatékonyságát növeli, attól miért akarjuk elvonni ezt a lehetőséget. Én azt gondolom, adjuk meg a lehetőséget.

Regionális szint: olyanhoz lehet jelenleg törvénymódosítást beadni, ami létezik. Jelenleg a regionális szint egyelőre még nem létezik, nem működő közigazgatási egység Magyarországon, ezért ehhez nehéz most passzintani. Tehát nem tudunk előrerohanni a kisebbségi önkormányzatoknál abban, hogy ott legyen regionális szint, miközben még a magyar államigazgatás nem tart ott. Amúgy teljesen egyetértünk azzal, hogy ha elérünk ide a fejlettségben a magyar állami közigazgatásban, akkor ehhez természetesen hozzá kell majd passzintani a kisebbségi módosításokat és a kisebbségi önkormányzatokat is.

A személyi hatályt nagyon gyorsan elhadarom. Gruber úr mondta, hogy miért. Erre tudnék négy választ mondani, talán ez még belefér az időmbe. Az első válasz az, hogy azért, mert ma is így van, ma is bárki szavazhat, akiket ön elmondott, az mind szavazhat ma, jelenleg a kisebbségi önkormányzati választásokon - egy. Kettő: a másik válaszom az, hogy azért, mert a Fidesz javasolta. El akartuk fogadni, amit önök javasolnak - megtettük, most az a baj, hogy elfogadtuk. Három: miért baj az, hogyha itt élő, esetleg magyar feleséggel, férjjel rendelkező, állandó lakcímmel, munkahellyel rendelkező görög, bolgár, szerb ember azt mondja: a feleségemet vagy az ő kisebbségi közösségét segítem, elmegyek én is vele szavazni vasárnap, én is behúzok egy x-et az adott kisebbség - görög, német, s a többi - képviselőjére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ráadásul a kisebbségek is kérték - ez a negyedik válaszom -, hogy ez számukra is egy jó pluszeszköz lenne, hiszen pluszszavazókat tudnak ezzel nyerni. A többit pedig majd később mondom el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai