Készült: 2024.03.28.21:10:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (2011.05.03.), 26. felszólalás
Felszólaló Dr. Mátrai Márta Mária (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:03


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott T/2942. számú törvényjavaslat az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendeletet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényt módosítja. A törvényjavaslat szerint a 2010. évi I. törvény módosításának aktualitását a tervezett intézeten kívüli szülés - köznapi megjelöléssel otthonszülés - közigazgatási, jogi kereteinek a megteremtése adja. A javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy szabályozott módon a szülőket a lehető legkevésbé terhelő adminisztratív kötelezettségek mellett kerülhessen sor azoknak az újszülötteknek az anyakönyvezésére, akik az anya döntése alapján intézeten kívül születnek.

A T/2942. számú törvényjavaslat rendezni kívánja a nem tervezetten, intézeten kívül született újszülöttek anyakönyvezését, továbbá az 1982. évi 17. törvényerejű rendeletben szabályozott eljárási kérdéseket pontosítja a törvényerejű rendeletet teljes egészében felváltó, 2012. január 1-jén hatályba lépő, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény. A javaslat hatálybalépése is az otthonszülés egészségügyi szabályainak az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) kormányrendelet tervezett alkalmazási időpontjához igazodik.

Az otthonszülés feltételeit rögzítő kormányrendelet 2011. április 1-jén lépett hatályba, és fő szabályként a május 1-je utáni szülésekre vonatkozik. A szabályozás szerint a szülés levezetőjének működési engedéllyel kell rendelkeznie, amelyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ad ki. Rögzíti azt is, hogy azoknak, akik részt vesznek e szülészeti ellátásokban, milyen képzettséggel kell rendelkezniük, mi a faladatuk, mi a felelősségük, milyen hatáskörük van, és milyen dokumentációs kötelezettségeik vannak. Ha a kismama úgy dönt, hogy nem szeretne kórházban szülni, akkor a terhessége 36. hetéig meg kell választania, hogy milyen egészségügyi szolgáltatónál és milyen felelős személlyel fogja a szülést lebonyolítani. A felelős személyek ugyanis vagy munkaviszonyban, vagy szerződéses jogviszonyban kell hogy álljanak egy egészségügyi szolgáltatóval, vagy szülész-nőgyógyász szakorvosi végzettséggel kell rendelkezniük, vagy pedig felsőfokú végzettségű szülésznőnek kell lenniük, de ez utóbbi esetben legalább kétéves szülőszobai gyakorlattal kell rendelkezniük, és szükséges, hogy már legalább 50 szülésnél igazoltan közreműködjenek. A szülésznő felelős személynek június 1-je után választható.

Ezek a rendelkezések a személyi garanciái annak, hogy az anyakönyvi eljárásban nevesített, visszahivatkozott felelős személy közreműködésével biztosítható legyen a tervezetten intézeten kívül született újszülöttek anyakönyvezése. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága a nemzetközi trendek figyelembevételével valamennyi érintett bevonásával olyan jogi szabályozást kíván létrehozni, amely a szakma által megkövetelt feltételek megléte esetén alternatívát kínálhat a várandós nő részére a szülés helyének megválasztásakor. Ugyanakkor hangsúlyozzák: nem kívánják ösztönözni az otthonszüléseket. A szabályozás elsődleges célja az, hogy az otthonszülés kockázatát a minimálisra csökkentsék.

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium képviselője egyértelműen kifejtette, hogy a világ számos országában a várandós anyák három lehetőség közül választhatják ki, hogy hol kívánják világra hozni a gyermeküket. Az otthonszülés gyakorisága országonként változik. Például Amerikában a szülő nők 0,2 százaléka, az Egyesült Királyságban mintegy 2 százaléka és Hollandiában 30 százaléka választja ezt a módot. Azokban az országokban, ahol lehetőség van az otthonszülésre, nagyon szigorú kritériumok alapján választják ki azokat az édesanyákat, akiket az egészségi állapotuk erre alkalmassá tesz. Ezekben az országokban szabályozzák a személyi és tárgyi feltételeket, szükség esetén a kórházba szállítás rendszerét és annak feltételeit.

A feltételrendszer szigorúságát jelzi, hogy például Hollandiában, ahol a leggyakoribb az otthonszülés, a tengerparthoz közeli körzetben az egyik otthonszülést végző csoport például nyáron nem vállal pácienseket, mert a turistaforgalom miatt sürgős esetben a kórház elérése nagyon nehézkessé válhat.

(10.00)

Az otthonszülésről világszerte - ott is, ahol engedélyezett - szikrázó viták zajlanak napjainkban is. A szakmai kollégium is szükségesnek tartja az otthonszülés magyarországi szabályozását, felhasználva a külföldi tapasztalatokat. Egységes a nemzetközi álláspont a tekintetben, hogy azok a várandós anyák szülhetnek otthon, akiknek a terhessége szövődménymentes. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium a jogszabály előkészítése során hozott végleges álláspontja szerint szigorú kritériumok alapján válogatott, alacsony kockázatú esetekben az otthonszülés nem jelent fokozott veszélyt, ezért a megfelelő szabályok betartása mellett a nőknek meg kell adni a választás jogát. Eddig semmilyen egyértelmű szabályozás nem volt a kérdés rendezésére, és ennek a rendezetlenségnek 2003 óta sajnos több gyermek és édesanya is áldozatául esett.

Az állampolgári jogok biztosa 2007 októberében állásfoglalást adott ki, és ebben az állásfoglalásában már megemlítette, hogy 2010-ben az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége, egyúttal legfontosabb feladata, hogy garantálja minden ember élethez, emberi méltósághoz való alkotmányos és korlátozhatatlan jogát. Az államnak azonban garanciákat kell biztosítani ahhoz, hogy az alanyi alapjogok valóban érvényesülhessenek.

Az élethez, az egészséghez való jog, az önrendelkezés joga azonban olyan alapvető jogok, amelyek lényeges tartalmát törvény nem korlátozhatja. Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség fejezete 2. cikkében a következőket mondja ki: "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg."

A szülés eseményének biztonságos folyamatát lehetővé tevő intézményben intézmény- és normarendszer e körben vizsgálható, és az állam objektív, intézményvédelmi feladataként értelmezhető, azaz elengedhetetlen, hogy az állam a szülő nő és gyermeke életének védelméről jogalkotással és egyéb szervezési intézkedésekkel - például a szakmai követelmények felállításával - gondoskodjon.

A születés mint élettani folyamat, jellegéből adódóan számos esetben intézeten kívül zajlik le. Magyarországon évente 500-600 gyermek jön világra nem kórházban, kórházon és egészségügyi intézményen kívül. A nem tervezett módon, orvosi közreműködés nélkül világra hozott újszülött korábban nehezen volt anyakönyvezhető, mert nem volt tisztázott egyértelműen, hogy a szülőnek milyen dokumentumokat kell az eljárás megindításához bemutatnia. A jogalkotó ugyanis ezt az esetet elmulasztotta szabályozni.

A vizsgálatot az állampolgári jogok országgyűlési biztosa olyan szülők panaszára folytatta le, akiknek gyermekét az orvosi pecsét hiányára hivatkozva 9 hétig nem anyakönyvezték. Nem volt szabályozva ugyanis, hogy miként kell bejelenteni annak a gyermeknek a születését, akinek világrajöttekor nem volt jelen orvos, és a joghézagot a jogalkotó 2009-ben részletesen már rendezte. A T/2942. számú törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a születést - ha nem tervezett, intézeten kívüli szülésről van szó - valamennyi esetben szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja.

A törvényjavaslat szabályozza továbbá a felügyelet nélkül hagyott gyermekek jogi helyzetének rendezését, szabályozza az anyakönyvi eljárás díjazását többletszolgáltatás esetén, például hivatali helyiségen kívül és a hivatali munkaidőn túl történő többletszolgáltatás esetén. Szabályozza az ikergyermekek esetében az utónévviselést, az anyakönyvi kivonatok külföldön történő felhasználásának módját, és a nyilvántartási szabályokat is részletesen tartalmazza.

Összefoglalva, tisztelt Országgyűlés, megállapíthatjuk, hogy a tervezett, intézeten kívüli szülés jogi szabályozásának részeként alapvető fontosságú, hogy szabályozottan kerülhessen sor az újszülöttek anyakönyvezésére, akik az anya döntése alapján intézeten kívül, a szülők otthonában vagy erre kijelölt más helyen születtek. Ehhez kapcsolódóan egyértelmű törvényi szintű rendelkezést kíván az is, hogy az orvosi közreműködés nélkül, nem tervezetten, intézeten kívül született újszülöttek miként anyakönyvezhetők.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényi szabályozás ezekre a kérdésekre választ ad, ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek ezt a törvényjavaslatot támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai