Készült: 2020.03.30.22:30:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

245. ülésnap (2009.11.18.), 12. felszólalás
Felszólaló Révész Máriusz (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Oktatási bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:20


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Nem meglepő módon az oktatási bizottság kisebbségben lévő tagjai a bizottsági ülésen gyökeresen másképp értékelték a helyzetet, és ez a bizottság is elsősorban a roma kisebbség helyzetével foglalkozott, de ez nem meglepő, mert ha elolvassuk a beszámoló címét, akkor száz emberből kilencvennyolcnak elsősorban a roma integráció, illetve a cigányokkal kapcsolatos kérdések jutnak az eszébe. Gyakorlatilag az ellenzéki oldalon teljesen általános volt ez a vélemény, hogy ezt a szokásos anyagot látjuk, ez az anyag leginkább mellébeszélés, nem a problémákkal, nem a helyzettel foglalkozik, mindenféle dolog össze van benne hordva, de igazából hiteles módon megállapítani azt, hogy ma Magyarországon ebben az ügyben mi a helyzet, nemigen alkalmas.

A bizottsági ülésen az ellenzéki képviselők ezzel szemben felhívták a figyelmet arra, hogy álláspontjuk szerint a helyzetet kizárólag az eredmények minősítik. Ugye, a focit is gólra játsszák, az a kérdés, sikerült-e berúgni a gólt vagy nem, hangzott el a bizottsági ülésen.

Itt is feltehetünk jó néhány kérdést: sikerült-e az elmúlt években integrálni a cigányságot a magyar társadalomba, vagy az integráció területén legalább valamilyen kis lépést tettünk-e előre? Jobb-e a helyzet, mint mondjuk, tíz évvel ezelőtt? Sikerült-e csökkenteni a cigányok között a munkanélküliséget? - hangzott el. Jobb-e a helyzet, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt? Csökkentek vagy növekedtek a feszültségek a romatársadalom és a többségi társadalom között? Sikerült-e előrelépni ezen a területen? Vagy feltehetjük azt a kérdést, hogy ma, 2009 végén egy hátrányos helyzetű roma gyereknek nagyobb esélye van-e elvégezni az általános iskolát és továbbtanulni, mint mondjuk, tíz évvel ezelőtt.

Az a baj, hogy ezekre a kérdésekre a bizottsági ülésen is az hangzott el, hogy sajnos, gyakorlatilag egyértelműen negatív választ tudunk adni, a helyzet nemhogy javult volna, hanem egyenesen romlott az elmúlt tíz évben.

Az oktatási bizottság tagjai egy kérdésben egyetértettek: mind a szocialista, mind a fideszes országgyűlési képviselők azt gondolják, hogy a cigányok társadalmi integrációja elsősorban a tanuláson keresztül vezet. Itt kibontakozott egy kisebb-nagyobb vita, inkább nagyobb vita a többségi és a kisebbségi oldal képviselői között, hogy ezen a területen vajon léptünk-e előre. A szocialisták azt mondták, itt eredmények vannak, ezt mi nem láttuk, felhívtuk néhány problémára a figyelmet.

Azt gondoltuk, hogy ebben az ügyben egy kimondottan integráció ellen ható lépés volt az, amikor megszüntették azt a gyakorlatot, amit a Fidesz-kormány bevezetett, hogy a családi pótlék akkor járjon egy családnak, ha a gyerek legalább elmegy iskolába. Ugyanis ebben a helyzetben most tegyük fel a kérdést, segítünk-e annak a gyereknek, annak a családnak, amelyik akkor is megkapja a családi pótlékot, hogyha a gyerek nem jár iskolába. A mi álláspontunk szerint nem, mert el fogja érni a 16-18 éves életkort, gyakorlatilag semmilyen végzettséggel nem fog rendelkezni, jó esetben segélyből lesz kénytelen megélni, rossz esetben pedig a törvényt áthágva fogja megtalálni a megélhetése forrását.

(8.40)

Ezt egy nagyon súlyos hibának érezzük, nagyon súlyos bűnnek, ami, azt gondoljuk, hogy egyértelműen a társadalmi integráció ellen hat.

De mondtunk erre másik példát is az oktatási bizottság ülésén, például 2003-ban bezárták a hetes otthonokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az az igazság, hogy vannak olyan családok, ahol teljesen szeretetteljesen nevelik a gyerekeket, tehát semmi nem indokolja, hogy állami gondozásba kerüljenek a gyerekek, ugyanakkor lehet látni, hogy a család nem tudja biztosítani azokat a feltételeket, hogy a gyerek, ha otthonról megy iskolába, egyáltalán elmenjen, ott tisztességesen felkészüljön a tanulásra, olyan állapotban jusson el az iskolába, óvodába, hogy a társai nem közösítik ki. Ezért az oktatási bizottság ülésén azt gondoltuk, hogy nagyon nagy hiba volt a hetes otthonok megszüntetése, és kimondottan egyébként a leghátrányosabb helyzetű rétegek, mondjuk, konkrétan egyébként a romák integrációja ellen hat.

(Dr. Szűcs Lajos elfoglalja jegyzői helyét.)

De előhoztuk azt a példát is, hogy a polgári kormány idején közel hússzorosára növekedett a cigány ösztöndíjas tanulók száma, és ha megnézzük, hogy mi történt az elmúlt években, gyakorlatilag azt tapasztaljuk, hogy ezeket az ösztöndíjakat néha nem kapták meg, néha féléves vagy még ennél is nagyobb késéssel utalták az ösztöndíjas hallgatóknak, márpedig azt gondoljuk, hogy ez is nagyon fontos kérdéskör.

Összességében azt állapítottuk meg, hogy a beszámoló alkalmatlan az általános vitára, nem foglalkozik a valós kérdéskörökkel, nem foglalkozik a valódi problémákkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hanem mellébeszélés történik benne, és ez alapján egyébként ezeken a területeken nem lehet előrelépni.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai