Készült: 2020.04.10.08:59:40 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 118 2018.06.28. 10:25  1-134

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Vállalkozásfejlesztési bizottság tagjaként kívántam, kívánok felszólalni, értelemszerűen a vállalkozásokat érintő ügyekben a 2019-es költségvetéssel kapcsolatban. De nem tudom megállni, hogy néhány apróságra ne reagáljak az előttem szólókhoz. Az első: a legnagyobb udvariassággal mondom Varga-Damm Andreának, hogy a Házban nagy különbséggel, nagy fölénnyel megválasztott országgyűlési képviselő államtitkárok is vannak, így aztán nincsenek többen, mint mi ebben a pillanatban, nem beszélve ebben a pillanatban a házelnök úrról, aki szintén kormánypárti. Tehát amikor azt tetszett mondani, hogy hányan vagyunk, akkor ott némi tévedésben tetszett lenni.

De sokkal izgalmasabb számomra  mert ez csak játék, nyilván nem komoly -, amit Ander Balázs mondott néhány felszólalással korábban, tekintettel arra, hogy régóta ismerem őt egyébként, egy megyéből jöttünk, és azt látom, hogy mindig ugyanazt csinálja, aztán mindig más eredményt vár tőle. Eddig kétszer kapott ki Szászfalvi képviselőtársamtól, de az a helyzet, hogy ha így folytatja, akkor meglesz a harmadik is. Tudniillik olyan állításai vannak, amik a valóságismeret teljes hiányáról árulkodnak (Derültség a Jobbik soraiban.), hogy mondjak egyet mindjárt itt a legelején, ön azt mondta, képviselő úr, hogy mi azt állítjuk, hogy a létező világok legjobbika jött el Magyarországon. (Ander Balázs: Be is kiabálták, hogy így van!)

Na már most, a létező világok legjobbikáról mi soha nem beszélünk, soha. Egyről beszélünk: Magyarország fejlődő pályán áll, vélhetően április 8-án is ezt mondták az emberek. Most ehhez képest önök meg a létező legrosszabb világot látják Magyarországon, ezért nehéz a dialógus kettőnk között. És hogyha valaki abban az országban, ahol minden gazdasági elemzés szerint  számos számot lehetne itt most felsorolni  javuló tendenciákat mutat a kiskereskedelmi forgalomtól a befektetési rátáig, a munkanélküliségi rátától egyébként az államadósság GDP-arányos csökkenéséig, ebben az országban a létező világok legrosszabbikát látja, akkor lehetséges, hogy az ő készülékében van a hiba.

Most már az az érzésem, amikor Ander Balázs felszólal, akit néhány éve ismerek, és valamikor, amikor a megyei közgyűlésben ült, akkor én úgy vettem ki a szavaiból, hogy a létező világok legrosszabbika az a Gyurcsány-Bajnai-kormány időszaka volt (Ander Balázs: Van benne igazság!), ma jelentős változást érzek az ő hangjában, mert közben az egyébként fejlődő pályára állt Magyarország, a 2018-as Magyarország már rosszabb az ő szemében, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok időszaka. (Ander Balázs: Miért nincs börtönben?)

Ez az a közeledés, ami az elmúlt egy évben érzékelhető volt a Jobbik politikájában, és vélhetően ezt jutalmazták meg az ön esetében is a somogyi választók.

De térjünk vissza a vállalkozásokra, amelyek tekintetében, most túl azon, hogy ennek a bizottságnak vagyok a tagja, a kaposvári vállalkozók véleményét próbáltam mindig itt a jogalkotásban, illetve a frakcióban is beépíteni a munkámba, tekintettel arra, hogy az előző ciklus elején vállalkozókkal közösen alapítottunk Kaposváron egy vállalkozói klubot, amelyik időről időre összeül, így aztán biztosítja számomra az interaktivitást és az ő véleményük ismeretét. Ezenkívül törekedtem arra az egész ciklus során, hogy heti rendszerességgel látogatást is tegyek náluk, és kikérjem újra és újra a véleményüket.

Szóval, tisztelt képviselőtársaim, hazánk jövő évi költségvetési tervezetének elemzését sokféle szempontból hallhattuk már itt ebben az elmúlt két napban. Engedjék meg, hogy a magam részéről a vállalkozásokat érintő adópolitika vonatkozásában tegyem meg ezt. Egy ország gazdaságát ugyanis a vállalkozások éltetik. A kis- és közepes méretű vállalkozások különösen fontos szerepet töltenek be a GDP-termelésben, a foglalkoztatásban, az innovációban, így a gazdasági versenyképesség erősítése elképzelhetetlen nagyszámú, stabil hátterű, növekedésorientált és innovatív kkv nélkül. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban kiemelten kezelik a vállalkozói készségek és képességek fejlesztését, a vállalkozói szellem és az önfoglalkoztatás iránti nyitottság megerősítését, a kkv-k közvetett segítését  mint például vonzó üzleti környezet megteremtése, kiszámítható szabályozási környezet biztosítása, a bürokrácia csökkentése  és közvetlen segítését a vissza nem térítendő támogatások vagy éppen kedvezményes hitelek révén.

Egy vállalkozás stabil, hosszú távú működésének alapfeltétele az előre tervezhetőség. Éppen ezért egy vállalkozás életében és működését tekintve mindig meghatározó jelentőséggel bír a következő évi költségvetés, pontosabban annak stabilitása és kiszámíthatósága, a költségvetés egyensúlyának a megteremtése. Tudniillik ezek azok a dolgok, amelyek összességében nagyobb teljesítményre sarkallják őket.

Örvendetes, hogy a magyar kormány mindezen elvek mentén ismét egy olyan költségvetési tervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek a jövő évre vonatkozóan, amely tovább növeli a vállalkozói kedvet. Mindez pedig olyan intézkedések révén valósítható meg, mint a vállalkozókkal 2016-ban megkötött, többéves bérmegállapodás, amely alapján jövőre tovább csökkennek a munkát terhelő adók, így újabb lépéseket teszünk a teljes foglalkoztatottság irányába. Jelzem, Kaposváron most már inkább a 3-as szám felé közelít a munkanélküliségi ráta, közelebb van a 3-ashoz, mint a 4-eshez, így ott is újabb lépéseket teszünk a teljes foglalkoztatottság felé.

Itt érdemes megjegyezni, hogy 2010-hez képest ma 750 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, Kaposváron is több ezerrel. Nem úgy, mint a szocialista kormányok idején, amikor is megemelték a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot, a munkaerő-piaci járulékot, sőt közterheket róttak ki még a nyugdíjas munkavállalókra is.

2. Az adórendszer egyszerűsítése és átláthatósága jegyében a szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre a reálkereset alakulásának függvényében várhatóan további 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökken.

(19.10)

Fontos, hogy az új szabályozás lefedi a korábban egészségügyi hozzájárulást viselő jövedelmeket is, így ez az adónem megszűnik. Éles ellentétben a 2010 előtti kormányok adópolitikájával, amikor Magyarországon szinte mindennapos jelenség volt, hogy 12-24 hónapon belül változtak az alapvető adókulcsok, és az adónemek nem megszűntek, hanem mindig újabbak tűntek fel.

3. A kisvállalati adó, a kiva. Átalakításával az adórendszer már 2017-ben megteremtette a még kedvezőbb adózási környezetet a kkv-k számára. Az adónem vonzerejének további növelését szolgálja, hogy 2019-ben már egymilliárd forint bevételig, illetve mérlegfőösszegig választható. De példaként hozhatnám a 2013 januárjával bevezetett kisadózó vállalkozók tételes adóját, vagyis a katát is. Elvitathatatlan előnye, hogy az ezt választó vállalkozók egyszerűsített rendszer szerint adózhatnak. Ez nemcsak előre pontosan tervezhető, havi fix összegű adót jelent, hanem az adminisztráció egyszerűsítését is.

4. Nem mehetünk el szó nélkül a gyorsuló forráslehívás mellett sem. A rendelkezésre álló 12 000 milliárd forint uniós forrás ütemezett gyors lehívása mellett ebben a periódusban az elsődleges cél az, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre. Ennek érdekében a vállalkozások általános, illetve energetikai, infokommunikációs fejlesztéseit, kutatás-fejlesztést és innovációt, a kiemelt turisztikai fejlesztéseket és a foglalkoztatás növelését 2019-ben továbbra is jelentős összeg szolgálja.

5. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében tett intézkedések hatására javult az adóbeszedés hatékonysága, és növekedtek a fogyasztási forgalmi adóból származó bevételek. Ezek szintén olyan körülmények, amelyek komoly jelentőséggel bírnak a költségvetés tervezése, megalapozottsága szempontjából.

Tisztelt Ház! A kkv-k gazdasági szerepe napjainkra felértékelődött, hiszen a Magyarországon működő vállalkozások döntő része a kis- és közepes vállalkozások csoportjába tartozik. A kkv-szektor gazdasági szempontból jelentős szerepet tölt be az ország jövedelemtermelésében, a külföldi tőke működtetésében, a beruházásokban, valamint a társadalmi aspektusból a munkahelyteremtésben, foglalkoztatásban. Éppen ezért minden olyan költségvetési tervezet, amely ösztönzőleg hat a fejlődésükre, kétségkívül támogatandó. A kormány jövő évi költségvetési tervezete pontosan ilyen.

Éppen ezért a magam és a frakcióm részéről ez a költségvetés támogatandó. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 130 2018.06.28. 2:03  1-134

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Varga-Damm Andrea kárhoztatja a somogyi gazdasági adatokat. Bizonyos értelemben joggal, de én mégis többre becsülném nála a somogyi emberek teljesítményét, amit az elmúlt években elértek. Tudniillik abszolút értéken nyilván nem tartozunk a legerősebb, leggazdagabb megyék közé. Mikor tartoztunk? Úgy tetszett beszélni, mintha most csúsztunk volna le, miközben a helyzet fordítva áll. Az a helyzet, hogy folyamatosan javulnak a többi megye relációjában a somogyi adatok. Két percbe nem fér bele, majd egyszer megbeszéljük egy iskolai találkozó alkalmával. (Derültség.)Potocskánénak szeretném mondani, neki is igaza van abban, hogy a TOP-pal kapcsolatban dolgunk van. Ebben igaza van, azonban annyiban szeretném kiigazítani, hogy mintha valamilyen boszorkánykonyhában valakik elrontottak volna valamit, ezt próbálta sugallni, miközben egy ’14-20-as tervezési költségvetési ciklusról beszélünk és annak a közepén járunk. Ehhez képest a jelentős TOP-források ott vannak az önkormányzatok folyószámláin. Ahol egyébként, ahogy hallom, Siófokon is elmaradtak az előkészítéssel. Tehát a probléma az, hogy lehet, hogy ott van a folyószámlán a pénz, csak nem készültek el a tervek, nem készültek el az előkészítési munkák, amiben lehet, hogy Potocskánénak is jelentős szerepe van és felelőssége.

Ander Balázsnak szeretném mondani, úgy látom, hogy nagyon ideges. (Ander Balázs: Dehogyis.) A múltkor cigányozott egy jót itt a Házban (Nagy zaj.  Az elnök csenget.), aztán utána szerinte a sajtó őt szétszedte ezért. Ha úgy érzi, hogy ezért a cselekvéséért önt szétszedi a sajtó, akkor nagyon egyszerű a megoldás: ne cigányozzon, nem fogja senki önt bántani. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Hagyja ezt abba, és akkor nem lesz ideges, és nem kell hangoskodnia. Köszönöm, megtisztelő volt a figyelmük. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 66 2018.10.30. 4:37  59-85

GELENCSÉR ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a Fidesz-frakcióval karöltve kiemelt feladatának tekinti a magyar kis- és középvállalkozói szektor erősítését. Ennek érdekében a vállalkozásfejlesztési politika fő célja a hazai vállalatok által előállított hozzáadott érték növelése, a hazai vállalatok beruházásainak, termelékenységének, versenyképességének erősítése révén.Az elmúlt években a kormány vállalkozásbarát politikája, a vállalkozói szférával való együttműködése sok területen hozott komoly előrelépést. Nemcsak az mondható el, hogy a vállalkozók évről évre kevesebb adót fizetnek, hanem az is, hogy az Európai Unióban például a magyar vállalkozások fizetik a legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adót. A kormány intézkedéseinek köszönhető gazdasági eredmények, a növekedés stabilitása és kiegyensúlyozottsága egyaránt azt mutatják, hogy az ország jó irányba halad. Örvendetes, hogy a kormány kiemelten támogatja a kkv-k növekedési esélyeit, egyebek mellett a finanszírozási forrásokhoz jutás könnyítésével, az uniós források gazdaságfejlesztést szolgáló felhasználásával, a beszállítói fejlesztési programmal, az építőipar támogatásával, a vállalati környezet fejlesztésével és a szakképzés fejlesztésével is.

Mindannyian emlékszünk még rá, hogy ez nem volt mindig így. A szocialista kormányok elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhetően az akkori kormány intézkedései kimerültek az adóemelésben: az áfakulcs emelése például 5 százalékponttal, az evakulcs emelése 10 százalékponttal és új adónemek bevezetésével is, ilyen volt a kamatadó.

(12.40)

A magyar gazdaság gyenge lábakon állt, a kkv-k helyzete szinte kilátástalan volt. Szerencsére mindez már a múlté. A hazai tulajdonú kkv-k és az exportszektor helyzetbe hozása érdekében a kormány és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt hozott már intézkedéseket. A kormány tovább kívánja javítani a hazai kis- és középvállalkozási szektor versenyképességét. Ennek érdekében kerülne sor a törvénytervezet szerinti intézkedések meghozatalára.

A felsorolt célokat szem előtt tartva a benyújtott javaslat a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosítására irányul, azon belül is a nemzeti szabványosításról szóló törvényben elhelyezendő felhatalmazó rendelkezés alapján egy szakértői bizottság jöhet létre, amely meghatározza azoknak a leginkább építőipari szabványoknak a körét, amelyekre a legnagyobb piaci igény mutatkozik. A műszaki szabályozási bizottság tagjai a közigazgatás szereplőin kívül a szakmai érdekképviseleti szervek képviselői lennének. Az általuk kiválasztott szabványokhoz pedig az érintett ipari vállalkozások kedvezményesen férnének hozzá, ami érdemben előmozdítaná a versenyképességük növekedését.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köztudott, hogy a kis- és középvállalkozások fontos szerepet töltenek be az ország jövedelemtermelésében és a foglalkoztatásban. Ez itt korábban is elhangzott. Tekintettel arra, hogy erejükön felül kiveszik a részüket a munkahelyteremtésből, kiemelten fontos e vállalkozások versenyképességének fokozása. Jelenleg azonban olyan kihívások állnak a magyar vállalkozások előtt, mint a termelékenység növelése, a munkaerőigény kezelése és nem utolsósorban a már említett versenyképesség javítása. Összességében elmondható tehát, hogy a tárca által benyújtott javaslat jól szolgálja azt a célt, amely szerint a kormány tovább kívánja javítani ennek a szektornak a versenyképességét, a foglalkoztatás növelését és az ország növekedési potenciáljának emelését.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz és a KDNP-hez hasonlóan támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 53 2019.07.08. 4:44  41-87

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A 108 éves Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola Kaposvár belvárosában a város egyik meghatározó intézménye, amely a település egyik ékköve lehetne. Az ott folyó munka, a zenei oktatás és nevelés tekintetében már mindenképpen az jelenleg is, a több mint egy évszázados épület azonban a városhoz és az iskolához egyaránt méltatlan állapotban van. Az iskola épületének felújítása elodázhatatlan, ezért módosító javaslatot nyújtottam be az Országgyűléshez 100 millió forint támogatásra. Fontos ez, mert a zeneoktatás például a jelenlegi zeneiskolánál is idősebb, több mint 160 évvel ezelőttre vezethető vissza Kaposváron. Az itt dolgozók Kodály szelleméhez hűen: „Legyen a zene mindenkié!” a művészképzés mellett minden kisiskolás zenei nevelését tűzték ki elsődleges céljukként. Ez határozza meg napjainkban is a pedagógiai tevékenységüket. Ezt szem előtt tartva különösen nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusok nemzeti értékeink, gazdag népzenei örökségünk és hagyományaink ápolására, azokra az értékekre, melyek fontosak a polgári kormány számára, s melyek a balliberális politikusok számára semmit sem jelentenek. Ezt bizonyítja, hogy a kaposvári zeneiskola a Gyurcsány-kormány idején hiába kért többször is, nem kapott támogatást.

Az intézmény rendszeres közreműködője a város és Somogy megye kulturális életének, a tanulók és pedagógusok tanévenként átlagosan 180 alkalommal lépnek fel a város különféle rendezvényein, évente mintegy 60 hangversenyt bonyolítanak önállóan.

(13.20)

Háromévente országos fuvolaversenyt, évente regionális versenyeket rendeznek, melyekre várják az alapfokú művészeti iskolák vonós, fa- és rézfúvós, valamint zongoraszakos tanulóit. Ezekhez az eredményekhez elengedhetetlen, hogy professzionális hangszereken tanulhassanak a növendékek.

Tisztelt Ház! 2018-ban a Kodály-programban való részvétellel az iskola 8 millió forint értékben kapott lehetőséget új hangszerek beszerzésére, és közel 1,2 millió forintért a meglévő hangszerparkot újíthatta fel, ezzel is elősegítve a tehetségek felkutatását.

A Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában zeneszeretetre nevelik a hozzájuk beiratkozó több mint ötszáz tanulót, lehetőséget biztosítva számukra, hogy a megszerzett tudásukat minél több alkalommal bemutathassák.

Fontos a tehetségek felkutatása és felkarolása. A polgári kormány az oktatáspolitikájában mindig is nagy hangsúlyt fektetett a tehetséggondozásra, ellentétben a Gyurcsány-kabinet oktatási elveivel, akik iskolákat zártak be, és a vidéki diákok csak másodrangú állampolgárnak érezhették magukat. Évente legalább két jótékonysági hangversenyt tart az intézmény, különböző szervezetek vagy rászoruló személyek támogatására.

A pedagógusok elhivatottsága és szakmaisága nyomán számos elismeréssel büszkélkedhet az iskola. Mentoráló intézmény, az Oktatási Hivatal bázisintézménye, és „Kiválóra akkreditált tehetségpont” megtisztelő címeket visel évek óta. Mindezek ellenére azonban a 108 éves épület szerkezetileg és energetikailag olyan rossz állapotban van, hogy felújítása az állagmegóvás szempontjából elengedhetetlen. A módosító javaslatom célja többletforrás biztosítása egy általános felújítás érdekében.

Az intézmény ahhoz keresett forrásokat, hogy méltó módon maradhasson a régió művészetoktatásának egyik meghatározó szereplője. A fejlesztéssel a szakmai programok a XXI. század elvárásainak megfelelő környezetben kerülnének megrendezésre, ezzel is hozzájárulva Kaposvár megyei jogú város kulturális életének fellendítéséhez. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 202 2019.11.05. 9:56  165-212

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Alapvetően egy szakmai felszólalással készültem, de az itt elhangzottakra muszáj néhány pontban reagálnom, már csak azért is, merthogy úgy hozta a jószerencsém, hogy néhány évig működhettem fenntartóként. 11 nagy szakképző intézmény, emlékeim szerint körülbelül hatezer diákja járt ezekbe az intézményekbe, ahol tapasztalatokat szereztem, és az itt elhangzott, főleg baloldalról elhangzott mondatokra nem lehet nem reagálni.Tehát az első észrevételem az, hogy azok az idők, finoman szólva, nehezek voltak. Ha most azt mondja Arató Gergely, hogy az akkori GDP 5-6 százaléka volt a ráfordítás, akkor szeretném mondani Arató Gergelynek, hogy minimum kettő probléma van ezzel. Az egyik probléma az, hogy ezt nem a kormány biztosította, hanem csak egy részét, a másik részét az e miatt az alacsony normatív támogatás miatt eladósodott fenntartó önkormányzatok. (Dr. Vinnai Győző: Így van!) Tehát amikor önök 5-6 százalékos szintről beszélnek, az nagyjából 2-3 százalék lehetett anno a kormányzati büdzséből, tekintettel arra  amennyire emlékszem rá ennyi idő távlatából , hogy 50 százalékra volt elég a szakképzési normatíva a szakképző intézmények fenntartásához. Tudja, Arató Gergely úr és a fejét rázó Kunhalmi Ágnes asszony, nem kívánom önöknek azt az élményt, amiben akkor volt részem, amikor a beszállítókat be kellett hívjam az önök finanszírozása miatt, és azt kellett kérjem, hogy már ne 60 napra szállítsanak, hanem legyenek kedvesek 90 és 120 napra is szállítani, azért, hogy tudjunk étkezést biztosítani ezekben az intézményekben.

De van még egy probléma az ön 5-6 százalékával. Az egy GDP-arányos szám, igazából a „trükkök százai” pártból értem én a számokkal való trükközést is, de akkor mennyi volt a GDP, a nemzeti össztermék és ma mennyi! Vagyis azt szeretném mondani önnek, hogy amikor azt mondja, hogy ugyanazon a GDP-százalékon állunk, az az önök részéről egy óriási beismerés, hogy ma jóval többet fordítunk a szakképzésre, hiszen az akkori GDP-nek jelentősen magasabb értéke most a nemzeti össztermék, ergo sokkal többet költünk még akkor is, ha százalékos arányban annyit.

Kunhalmi Ágnesnek is, akinek egyébként a felszólalásaiból néha érződik a segítő, támogató szándék, tehát a magam részéről egy kicsit meg is vagyok lepődve ezen, de kedves képviselőtársam, azt mondja, most már többedszer is hallom, hogy a törvény benyújtása maga a beismerése annak, hogy egyébként eddig nem jól mentek a dolgok. Itt az a baj, hogy ha változatlanságot tapasztal az ellenzék, akkor az a kritika, hogy nem nyúlunk hozzá ahhoz, amihez hozzá kellene nyúlni, és ez harsog át a túloldalról; amikor hozzányúlunk, akkor meg az az állítás és vád fogalmazódik meg, hogy ezzel mi beismertük, hogy eddig nem volt jó. Tehát ez a „van sapka, nincs sapka” esete, ez egy kicsit hitelteleníti szerintem a kritikákat.

És a „miért éppen most?” kérdésére hadd válaszoljak, bár szerintem itt már nagyon sokszor elhangzott, de a magam nagyon egyszerű módján. Megállapodtunk abban, hogy itt, ezen a területen a munkaerőpiac determinál, ebben konszenzus van a kormány és az ellenzék között. A munkaerőpiac határozza meg, hogy egyébként mit akarunk csinálni. Ugye, nem gondolják komolyan, hogy az elmúlt kilenc esztendőben nem változott a munkaerőpiac?! Drámai változáson ment keresztül a munkaerőpiac (Dr. Vinnai Győző: Nőtt a foglalkoztatottság!), ennek következtében hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Tehát a dolognak szerintem ez a logikája (Dr. Vinnai Győző: Nőtt a foglalkoztatottság 50 százalékkal!), és ezen nem tudom pontosan, hogy mit nem lehet érteni, de hátha ezzel a reagálással valamit segítettem a megértésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudjuk, a kormány kiemelt célja a magyar gazdaság teljesítményének megőrzése és a teljes foglalkoztatottság elérése. Ennek érdekében számos célzott intézkedés került bevezetésre az elmúlt években. A gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője azonban a megfelelően képzett, minőségi munkaerő. A szakképzési rendszer megújítása éppen ezért kulcsfontosságú.

A gazdasági növekedés fenntartása mellett a makrogazdasági tényezők is szükségessé teszik a szakképzés átalakítását. Az elmúlt években a gazdasági növekedés folyamatos volt Magyarországon, a munkanélküliség, ahogy ezt említettük, felére csökkent, a foglalkoztatottság jelentősen nőtt, mindez a reálbérek emelkedésével párhuzamosan zajlott. A munkaerőpiacot ma már a kereslet és nem a kínálat jellemzi. A gazdaság folyamatos működése számára nélkülözhetetlen a szakképzett munkaerő, amelyből a további fejlődést, illetve a növekedést gátló hiány alakult ki. A gazdaság, a technológia és a munkaerőpiac gyors változásai azonban folyamatosan újabb feladatok, kihívások elé állítják a szakképzést és a felnőttképzést, így hatékony, a felmerülő kérdések kezelésére rövid és hosszú távon is alkalmas intézkedések megtételét követelik meg.

A technológiai fejlődésből fakadóan főbb kihívások például: az új szakmák megjelenése, amelyekre a jövő szakembereit, a tanulókat és a már munkavállalóként dolgozókat is fel kell készíteni. Az új technológiák megjelenésével át-, illetve felértékelődik az emberi tényezők szerepe is, olyan készségek elsajátítására van és lesz szükség, amelyek jelenleg még nem, vagy csak ritkábban jelennek meg elvárásként az egyes munkakörök betöltésénél. Az üres álláshelyek száma megkétszereződött, így minőségi többletmunkaerő biztosítására van szükség.

A szakképzés presztízsét magasabb szintre kell emelni, a fiatalok körében ugyanis jelenleg a gimnázium a legnépszerűbb iskolatípus, míg a szakközépiskola a legkevésbé. A végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékének további csökkenése problémát jelent. Az életen át tartó tanulás  hallom, hogy örülnek , mindig is támogattuk, life-long learning, készségszinten van mindenkinél ennek a fontossága, és ennek a népszerűsítése a felnőttek körében. Az oktatásnak, ezen belül különösen a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerőpiac igényeihez, a gazdaság elvárásaihoz igazodóan kell működnie, szükség esetén változnia, hiszen a szakképzési rendszer alakíthatja ki a vállalatok által elvárt kompetenciákat. Cél, hogy a szakképzési, felnőttképzési rendszer jól működő, bevált elemeinek megtartása mellett olyan új lehetőségek, képzési utak is megvalósulhassanak, amelyek biztosítják a képzési rendszer alkalmazkodóképességének növelését.

(20.40)

A szakképzés azonban jelenleg csak részben tudja kiszolgálni az országos és a területi, valamint ágazati gazdasági igényeket, még úgy is, hogy az utóbbi időben jelentős és sikeresnek bizonyuló lépések történtek, például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésével a duális szakképzési rendszer kialakítására. Szakképzési rendszerünk azonban alapvetően nem a munkaerőpiac valós keresletén alapul még mindig, hanem elsősorban  amit képviselőtársam is mondott  kínálati alapú, ez pedig hosszú távon gazdaságunk versenyképességének csökkenéséhez vezetne. A kínálatvezérelt képzési gyakorlatot fel kell váltania a keresletvezérelt szakképzési rendszer kialakításának. Ehhez a hosszú évek alatt konzerválódott szabályozási, működési és finanszírozási gyakorlatot jelentősen meg kell változtatni. Jelen törvényjavaslat pedig jól szolgálja a kormány Szakképzés 4.0 elnevezésű stratégiájában meghatározott célkitűzéseket, vagyis a karrierlehetőség megteremtését, hiszen az érettségivel rendelkezők munkaerőpiaci kilátásai jobbak, mint az érettségivel nem rendelkező szakképzetteké, a modern tanulási és oktatási környezet létrehozását, például tanműhelyfejlesztést korszerű digitális oktatási tartalmak útján, és naprakész oktatói tudás biztosítását.

Tisztelt Képviselőtársak! Egy szó, mint száz: ez a törvényjavaslat úgy alakítja át a szakképzést, hogy az egy rugalmas, a gazdasági változásokhoz és az általuk diktált kihívásokhoz jobban igazodni képes rendszer alapjait teszi le. Megtisztelő volt a figyelmük. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)