Készült: 2020.10.27.22:19:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 74. felszólalás
Felszólaló Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:46


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ÁGNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kapcsolódva államtitkár úr expozéjához, meggyőződésem, hogy mindig, amikor a parlament elé kerül egy nagyobb, egészségügyet érintő törvénycsomag, akkor célszerű nemcsak azt önmagában néznünk, hanem az egészségügyi rendszer egészét is érdemes megvizsgálni, hogy lássuk, hol tartunk.

Tudjuk azt, hogy az egészségügyi rendszerek mindenhol a világon számos problémával küzdenek. Finanszírozási problémák, a rendszer hatékonyságának, annak növelésének kérdése, az egészségügyben dolgozók problémái ‑ ezek mind világszerte jelen lévő gondok, amelyekre a különböző egészségügyi kormányok különböző válaszokat próbálnak adni. Úgy gondolom, hogy a rendszer javításának az egyik kulcsa az, hogy képesek legyünk szembenézni ezekkel a problémákkal, és azt kell megvizsgálnunk, hogy van‑e tudatos elképzelésünk, és ha igen, milyen forrásokból, milyen koncepció mentén szeretnénk azokat megvalósítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyugodtan kijelenthetjük azt, hogy Magyarországnak ma olyan kormányzata van, amely igenis törődik az egészségüggyel, amely szembe tudott és szembe tud nézni a kétségtelenül jelen lévő problémákkal, és ami ennél is fontosabb, hogy tudatos és valódi koncepció mentén teszi ezt. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról, miért gondolom, hogy 2010 óta a tudatosság jellemzi a kormány egészségpolitikáját.

Ma is érvényes két stratégiai dokumentum, amelyek mentén az elmúlt években haladtunk. Az egyik a Semmelweis-terv, a másik pedig az „Egészséges Magyarország” ágazati stratégia, amelyek kijelölik azokat az irányokat, amelyek mentén konkrét lépésekkel, intézkedésekkel sikerült valódi eredményeket felmutatni az elmúlt években. A teljesség igénye nélkül szeretnék ezek közül az intézkedések közül néhányat megemlíteni.

2010 után el tudtuk kezdeni az alapellátás megerősítését. Az alapellátásra, tehát többek között a háziorvosi és védőnői finanszírozásra ma 44 százalékkal több pénz jut, mint 2010-ben. Ha ezen belül a háziorvosokat nézzük, ez a növekedés még nagyobb: több mint másfélszer annyit költünk háziorvosi finanszírozásra, mint 2010-ben.

Az országszerte elindult egészségügyi fejlesztési program során 500 milliárdnyi fejlesztés valósult meg kórházainkban, rendelőinkben. Többlépcsős béremelési program kezdődött el már 2012-ben, és a kormány elindította a rezidensösztöndíjak rendszerét is.

A kormányzat 2010-től sikeresen stabilizálta a közvetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerét. Ennek köszönhetően a közvetlen lakossági gyógyszerellátás gazdasági helyzete javult.

2010 után Európa egyik legkomplexebb népegészségügyi intézkedési sorozatát hajtottuk végre. A közforgalmú zárt terekben történő dohányzás megtiltása a dohányzás visszaszorítására tett óriási jelentőségű lépés volt, amely komoly, hosszú távú jelentőséggel bír a szív- és érrendszeri halálozás és a kiemelkedően magas, tüdőrák okozta halálozás visszaszorítására.

A népegészségügyi termékadó bevezetésével látható, hogy már kevesebb egészségre káros élelmiszert fogyasztunk. A népegészségügyi termékadónak köszönhetően az egészségügyi ágazat több mint 110 milliárd forint bevételhez jutott, és ez teremtette meg a 2012-13-as egészségügyi béremelés alapját.

(13.40)

Elsők között voltunk Európában, akik felléptek az egészségre káros transzzsírsavak visszaszorítása érdekében, és az is egy fontos és örömteli eredmény, hogy az elmúlt két évben 20 százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság.

A várólista-csökkentési program kezdete, azaz 2012 óta a várólistán szereplő betegek száma kevesebb mint a felére csökkent, míg 2012-ben 70 ezer beteg neve szerepelt ezeken a listákon, addig ma körülbelül 33 ezer várakozó van, és a program még nem ért véget.

Ha a költségvetési számokat nézzük, valódi többletforráshoz jutott az ágazat, gyógyító-megelőző ellátásra 2010-hez képest jövőre már 282 milliárd forinttal több pénz jut. Ha ehhez hozzátesszük, hogy jövőre béremelésre és egyéb feladatokra közel 200 milliárd forint többletforrás van, vagy hogy 56 milliárd forintos uniós fejlesztés indul az ágazatban, azt láthatjuk, hogy a kedvező folyamatok tovább folytatódnak.

Az ellátórendszerben azonban időről időre szükség van olyan szakmai változtatásokra, amelyet több törvényi szintű jogszabály mentén tudunk érvényesíteni. Ez történik most is. A most tárgyalt egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvényekről szóló T/12729. számú törvényjavaslat is összesen tíz törvény módosítását jelenti. Nézzük ezeket!

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvény módosítása olyan jogosítványt ad a tiszti főorvos kezébe, ami lehetőséget biztosít számára, hogy országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendeljen el járványveszély esetén. Szakmailag indokolt és nagyon fontos módosítás ez, amely segíti járványügyi biztonságunk fenntartását és annak erősítését.

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatások komplex fejlesztése bizonyos szempontból teljesen új alapokat ad a magyar egészségügynek. Az e‑egész­ség­ügyi rendszer alapjainak a kiépítésével az eddigi legnagyobb mértékű egészségügyi informatikai beruházás indult el, amelynek egyik eredményeként megszűnik a bizonytalan dokumentáció, ami papíralapon közlekedett egyik intézményből a másikba ‑ ráadásul nem egységesen megírt módon ‑, esetleírások, laborleletek; ezek a digitális térben fognak a jövőben mozogni. Gyakorlatból tudjuk, hogy ennek óriási jelentősége van a hatékony betegellátás szempontjából.

További eredmény, hogy a szakellátó intézmények számára biztosítottá válik a közeljövőben induló új központi informatikai rendszerhez, az EESZT-hez történő csatlakozás. Ehhez természetesen egy legmagasabb adat- és kibervédelem biztosítja az egészségügyi ágazaton belüli hatékony kommunikációt.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolt személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosítása teremti meg azt a hátteret, amely az EESZT azonosítási és jogosultságkezelési nyilvántartásának pontosítására törekszik, és ennek pontos működését későbbiekben miniszteri rendeletben szükséges szabályozni.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény technikai módosítása mellett nagyon fontos, hogy egységes hatósági ellenőrzést megvalósító rendelkezéseket léptet életbe, például valótlan készletbeszerzések kiszűrése, egyes gyógyszertári mulasztások, ezekhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettség érvényesítése érdekében.

Az egészségügyről szóló törvényben több változás is van. A hagyományos kínai gyógyászati tevékenységet végző személyek, a személyek neve és az engedélyezett tevékenység a jövőben mindenki számára megismerhető adattá válik. Az egészségügyi szolgáltató házirendjének a jövőben kötelezően tartalmaznia kell a leletkiadás szabályait, úgy, ahogy államtitkár úr mondta. És kötelezővé válik a szövetátültetésben részt vevő donor és recipiens kórbonctani vizsgálata, ezáltal annak megállapítása, hogy a donáció szerepet játszott‑e az esemény bekövetkeztében. Eddig szervátültetéseknél ez megvalósult, most kiterjesztjük szövetátültetésre is.

Az egy megyét érintő egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére a továbbiakban kizárólag az egészségügyért felelős miniszter azonnali tájékoztatásával lesz lehetőség. Ezenkívül felhatalmazó rendelkezésre sor kerülhet, hogy a válsághelyzeti és vészhelyzeti ellátás finanszírozásának részletes szabályai is megalkotásra kerüljenek. Egészségfejlesztési irodák megalakítása után biztosítani kell ezek finanszírozását, úgy, ahogy államtitkár úr említette. E finanszírozás rendeletben történő szabályozása a jövőben ennek alapján biztosított lesz.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásnak forgalmazásáról s ezek szabályozásáról szóló törvény módosítása továbbra is megerősíti azt, hogy Magyarországon a dohányzás visszaszorításáért folytatott küzdelem továbbra is egy népegészségügyi és egészségpolitikai prioritás, és mindent ennek megfelelően kell hozzárendelni és szabályozni.

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény megfelelő módosítása biztosítja az ágazati kollektív szerződés jogi hátterének rendezését. Fontos, hogy a kedvezőbb jogosultságok valamennyi jogviszonyban álló dolgozóra kiterjesztésre kerülhessenek. Köztudott az, hogy rendszeres érdekegyeztető megbeszélésekre kerül sor az egészségügyi kormányzat és az egészségügy reprezentatív szakszervezetei között annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók méltó megbecsülésének lehetőségét közösen kialakítsák. Komoly siker az, hogy a nyár folyamán egy többlépcsős, kiszámítható mértékű bértárgyalás eredményesen lezárult. Több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesül jelentős béremelésben, amelynek első ütemét 2016. szeptember 1-jétől indítottuk el. Az ápolók bére 2019-re átlagosan 65 százalékkal, a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek bére pedig két év alatt 207 ezer forinttal fog nőni. Senki nem fog kevesebb pénzt kapni. Az egészségügyi szakdolgozók számára emellett 2016. szeptember 1-jétől új egészségügyi szakdolgozói bértábla is bevezetésre került.

A gyógyszerpolitikát illetően két törvény módosítására is sor kerül. A korábbi törvénymódosításokhoz hasonlóan most újabb pszichoaktív anyagok, ezúttal 13 új anyag kerül felvételre a szigorúbb elbírálás alá tartozó veszélyes pszichotróp anyagok úgynevezett „A” jegyzékébe. A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye után fizetendő éves fenntartási díj megfizetésére irányuló kötelezettségek betartása érdekében szankciót vezetnének be, azaz a gyógyszer forgalmazását felfüggesztenék a teljesítésig; ez is a szabályok betartását segítő intézkedés.

Az engedélyezés előtti gyógyszerek esetében a gyártó köteles a készítményt térítésmentesen biztosítani a beteg részére a kezelés teljes időtartama alatt. Ha a kezelés alatt a hatóság engedélyezi a gyógyszer forgalomba hozatalát, s az támogatással is rendelhetővé válik, akkor a jogszabály kimondja, hogy a gyártónak csak a befogadásig kelljen térítésmentesen biztosítani a gyógyszert. 2017. január 1-jétől életbe lép a többségi gyógyszerészi tulajdoni hányadra vonatkozó korábbi jogszabály, amely szerint 2017. január 1-jétől minden magyarországi patikában gyógyszerésznek kell többségi tulajdonosnak lenni. Ehhez kapcsolódóan a mostani javaslat erősíti az OGYÉI hatósági ellenőrzési jogosítványait. Ezek a változtatások mind a hatékony és biztonságos közvetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerének erősítését szolgálják.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a mostani törvénycsomag-módosítás az egészségügy számos területét érinti, előremutató szakmai változtatásokat tartalmaz, és én ennek megfelelően bízom benne, hogy ez lehetőséget ad arra, hogy egy szakmai vitát tudjunk lefolytatni a törvényjavaslat kapcsán. A törvényjavaslatot a Fidesz-frakció támogatja, erre biztatnám képviselőtársaimat is. Megköszönöm, hogy elmondhattam, és köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

(13.50)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai