Készült: 2020.04.05.03:09:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2016.11.10.), 100. felszólalás
Felszólaló Kissné Köles Erika (szlovén nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:47


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani Gospod Predsednik! Poslanke in Poslanci! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! A 2016. év a köznevelés kérdésében érintett köznevelési intézmények, fenntartók, települési önkormányzatok, nemzetiségi és egyházi közösségek, szülők, tanulók, praktikusan a köznevelés szolgáltatásait igénybe vevők teljes körében intenzív érdeklődést váltott ki. Nem véletlen! Az ugyanis, hogy egy társadalomban milyen színvonalú, mennyire korszerű és hiteles, a továbbtanulást és az emberi élet minden területén mennyire használható tartalmi elemeket közvetítő, mennyire tervszerűen és tudatosan építkező és átjárható, mennyire eredményes az oktatás színvonala, fokmérője annak, hogy az adott társadalom, a kormány, a szaktárca és annak intézményei mennyire tudatosan építik, kvázi biztosítják az ország gyermekeinek, fiataljainak, ezáltal az ország lakosságának a jövőjét.

A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek, mi szószólók ‑ jómagam középiskolai tanárként is ‑ kiemelt érdeklődéssel fordulunk az állami köznevelési közfeladat‑ellátás változásai, az intézményfenntartás új rendszerének a kialakítása, a tartalmi fejlesztések, a tanulók és tanárok életpályáját befolyásoló változások irányába.

A kormány és az emberi erőforrások minisztere által a T/12731. számon benyújtott törvényjavaslat több paragrafusa kiemelten is a nemzetiségi köznevelési kérdéseket, azoknak jogszabályi hátterét érinti, tisztázza, egyértelműsíti. A törvényjavaslat első pontja, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása a magyarországi nemzetiségek gyakorlatában azon okból is érdekes, hogy egyes nemzetiségekhez tartozó fiatalok közül anyaországaik és Magyarország között kötött oktatási, kulturális és további kétoldalú megállapodások okán az anyaországban szereznek szakmai végzettséget, diplomát. Ezek elismertetése a hatályos nemzetközi egyezmények, az uniós irányelvek, a lisszaboni elismerési egyezmény alapján lehetséges a nemzeti jog által szabályozott formában.

A hivatkozott törvény 5. §-a értelmében: „Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására szakértői bizottságot vagy szakértői bizottságokat hozhat létre.” Jelen tárgyalt javaslat a következőképpen módosít: „Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására szakértőt rendelhet ki. Szakértő az a személy lehet, aki oktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal és legalább tízéves oktatási vagy oktatásigazgatási szakmai tapasztalattal rendelkezik.” A módosítás a hatályban lévő szabályozást jelentősen egyszerűsíti. A nemzetiségi közösségek számára előnyt jelentene, ha a szakértő személye is közülük kerülhetne ki, különösen a köznevelés területén elhelyezkedni kívánó, leendő nemzetiségi nevelők, tanárok esetében.

A külföldön ‑ az anyaországgal rendelkező nemzetiségek esetében az anyaországban ‑ bizo­nyít­vá­nyo­kat, diplomát szerzett szakemberekre a nemzetiségi közösségek minden területen számítanak, így a törvénytervezet tervezett módosítását megnyugtató változtatásnak tartjuk.

A T/12731. számú törvényjavaslat 2. pontja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi törvény módosítása. A törvényjavaslat 3. §-a a nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. § 1. pont módosításait tartalmazza az intézmények alapfeladatai, tehát a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladatok definiálásával. A nemzetiségi köznevelés érintettsége több ponton átvezetés a jelen hatályos törvényből.

Nem volt jelen ez ideig azonban az alapfeladatok között a törvényjavaslat 3. §-ának az 1.15. pontjába került fogalom, a kiegészítő nemzetiséginyelv-oktatás. A 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról ‑ hivatkozva a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényre ‑ egyértelműen megfogalmazza a kiegészítő nemzetiséginyelv-oktatásra vonatkozó jogszabályi körülményeket. A 8. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatást milyen oktatási formák szerint lehet megszervezni. Ennek az e) pontja a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást is megnevezi. Az alapfeladatok közé kerülése tehát indokolt és a számunkra megnyugtató.

A Magyarország Kormánya által 2015-ben közreadott és e ház falai között is tárgyalt B/6626. számú „Beszámoló a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről 2013 februárja és 2015 februárja között” ugyanis hiteles adatok alapján bizonyítja e nemzetiséginyelv-oktatási forma működését. A beszámoló 6. számú melléklete tartalmazza ezen adatokat: e nevelési évben 35 intézményben 1284 gyermeket érintett.

E kérdéskörhöz sorolom a 8. § tartalmi elemét is, amely a nemzeti köznevelésről szóló törvényt 14/A. alcímmel egészíti ki.E paragrafus törvénybe iktatja a 17/2007. (III. 1.) EMMI rendelet kiegészítő nemzetiséginyelv-oktatásra vonatkozó rendelkezéseinek a lehetőségeit. Az EMMI-rendelet 2. pontja foglalja egybe a nemzetiségi óvodai nevelést, megfogalmazza ennek feladat- és hatáskörét. A T/12731. számú törvényjavaslat 8. §-a tartalmát a Magyarországi nemzetiségek bizottsága örömmel üdvözli. Kérjük a tisztelt képviselőket a törvényjavaslat támogató elfogadására.

A nemzetiségeket érintő változást foglal egybe a törvényjavaslat 14. §-a is. Eszerint: „Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre.” Az intézményi tanács feladatait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 121. §-a rögzíti. A paragrafus tartalmazza az intézményi tanács létrehozásával és működésével kapcsolatos szabályokat is, eszerint az intézményi tanács létrehozásának kezdeményezésére jogosult a nemzetiségi önkormányzat is. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 73. § (3) bekezdése ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzatok számára tag delegálásának lehetőségét a tanácsba nem tartalmazza.

E jogszabályi ellentmondásra egy szekszárdi német nemzetiségi önkormányzat hívta fel az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes figyelmét. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes a jogbiztonság és a nemzetiségi jogok érvényesülésének céljából vizsgálatot kezdeményezett. Az ellentmondás feltárása nyomán az AJB-3090/2016. számú ügyben megállapították, hogy nincs összhangban a köznevelésről szóló törvény és a nemzetiségi önkormányzatok által az iskolai intézményi tanácsba történő tag delegálásának módját szabályozó miniszteri rendelet.

Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága és annak a Köznevelési és kulturális albizottsága az ügyet október 19‑ei ülésén tárgyalta, az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos­he­lyet­tes közös jelentése nyomán üdvözli a szaktárca módosító indítványát.

Szeretném hangsúlyozni, mert még a köreinkben is ellentmondások, illetve félreértések fogalmazódtak meg, hogy a jogszabály kifejezetten a nem nemzetiségi önkormányzatok által, hanem az állami intézményfenntartó fenntartásában működő és az alapító okiratában rögzítetteknek megfelelően nemzetiségi nevelést is ellátó intézményekre vonatkozik.

A törvényjavaslat 16. §-át is üdvözli a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, hiszen magyarországi nemzetiségek esetében is előfordulhat, hogy nemzettársainkat érintő kérdés a nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermekek ingyenes óvodai ellátása.

(16.00)

Jelentős segítséget jelent a nemzetiségi közösségek számára a 20. § tartalma, amely kisebb lélekszámú nemzetiségek esetében segíti a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezését azzal, hogy meghatározott feltételek érvényesülése mentén határon túli pedagógusok számára is lehetővé teszi a nemzetiségi iskolában történő tanítást, anélkül, hogy diplomájukat honosítani kellene.

Nagy örömömre szolgál, hogy az előttem szólók, tehát valamennyi vezérszónok érintette azt a kérdést, hogy a jelen törvényjavaslat nagymértékben érinti a nemzetiségi köznevelést, és nagyon bízom abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásra kerül. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Hvala za pozornost! (Taps.)




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai