Készült: 2020.07.05.13:29:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

99. ülésnap (2011.06.15.), 357. felszólalás
Felszólaló Balogh József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Mezőgazdasági bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:14


Felszólalások:  Előző  357  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALOGH JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság a 2011. június 8-ai ülésén a T/3415. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és egyhangú szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja.

Bizottsági vélemény, hogy a piaci kiszolgáltatottság minimálisra csökkentése érdekében a Magyarországon termelt, előállított, forgalmazott termékek, a gazdaságot erősítő magyar termelés védelmében szükséges igénybe venni minden olyan eszközt, amely az adott termék piacát biztonságossá és kiszámíthatóbbá teszi. A mezőgazdasági termelés védelmében szükséges az olyan jogszabályok adta lehetőségek kiaknázása, amelyek a termelői, kereskedői szemléletet pozitívan befolyásolják, és ráébresztik a piaci szereplőket az együttműködés, a koncentrált fellépés és a minőségi árutermelés fontosságára. Ezek az előnyök legfőképp a termelők érdekeit szolgálják, hiszen a magyar mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelés védelme elsődlegesen és alapvetően a termelők érdeke.

A szakmaközi szervezet egy korszerű, európai piacszervezési és piacszabályozási modell, amely a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul, és a közös döntések érvényre juttatásával lehetővé teszi érdekeik hatékony képviseletét. Egy szakmaközi szervezet akkor minősül egy termék vonatkozásában reprezentatív szakmaközi szervezetnek, amennyiben a szervezet a tagjain keresztül a termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad részében érintett.

(20.50)

A reprezentativitást a szakmaközi szervezetnek kell bizonyítania. Az egyéb piaci szereplőkre vonatkozó tanácsi rendelet a zöldség-gyümölcs ágazatban működő reprezentatív szakmaközi szervezetek részére lehetőséget ad arra, hogy a tanácsi rendeletben meghatározott tevékenységeik keretében olyan szabályokat határozzanak meg, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy a nemzeti szabályok.

A borágazat szereplői kötelező mértékű befizetéseinek növekedését el kell kerülni. Ennek érdekében a marketingjárulék címén megfizetett összeg levonható a bortörvény szerint megfizetett bor-forgalombahozatali járulék összegéből. Ez lehetővé teszi a bormarketing-tevékenység hatékonyságának növelését, illetve biztosítja, hogy az ágazat szereplői számára a járulékfizetés maximális összege ne növekedhessen.

A hegyközségi közgyűléseken a szavazati jog személyes úton való gyakorlásának kötelezővé tétele jelentősen megnöveli az egyes tagokra történő befolyásgyakorlás költségét. Ennek megfelelően minden szavazati jogával élő tag közvetlenül értesülhet a közgyűlésen elhangzott felvetésekről és érvekről, és azok hatására sokkal rugalmasabban alkothat véleményt.

Mind a zöldség-gyümölcs, mind a borágazat szakmaközi szervezete által meghatározott piacfejlesztési hozzájárulás megfizetésének szabályait rögzíti, illetve meg nem fizetés esetén a szankciót helyezi kilátásba, amely a piacfejlesztési hozzájárulás megfizetésének garanciális szabályait jelenti. A zöldség-gyümölcs ágazatban a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedés önkéntes meg nem fizetése esetén, míg a borágazatban a marketingjárulék céljából szedett piacfejlesztési hozzájárulás meg nem fizetése esetén kerül sor állami szerv által történő beszedésre. A piacfejlesztési hozzájárulást a szakmaközi szervezeteknek a tanácsi rendeletben és e rendeletben meghatározott feladatok elvégzésére kell igazoltan fordítani.

A piacfejlesztési hozzájárulás, a végrehajtási bírság, illetve a termékpálya-felügyeleti bírság, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be. A települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 százaléka - kivéve, ha a bírság kiszabását megalapozó esemény miatt veszélyhelyzet kihirdetésére kerül sor, ami a központi költségvetés központosított bevétele - az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  357  Következő    Ülésnap adatai