Készült: 2019.12.05.15:56:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

172. ülésnap (2000.11.09.), 50. felszólalás
Felszólaló Kuncze Gábor (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:26


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt most a részletes vita keveredik valamivel, ami a Ház szabályainak ugyan nem felel meg, de kár lenne szó nélkül elmenni mellette.

Szóval, kedves Molnár képviselőtársam, ön ül egy olyan párt frakciójában, amely immár két éve mutatja be a kormányzati munka karikatúráját. Hát hogy merészel ön egy teljes kormányzati ciklusról bármilyen fajta kritikát elmondani akkor, amikor közben húszmilliós táskákkal flangálnak a képviselőik (Molnár Róbert közbeszól. - Domokos László: Elnök Asszony! Nem a költségvetésről beszél!), amikor közben a minisztériumaikban több száz millió forintot elsíbolnak, és ezek után azt az embert akarják fölmenteni, aki rendet akar teremteni ezen a területen?! Kétségkívül kilógott a sorból, mert normális. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) De ez mind nem ad önnek alkalmat arra, hogy itt bárkit elkezdjen sértegetni, tisztelt képviselőtársam.

Ami Domokos László képviselőtársam felszólalását illeti, az szintén az általános vita kereteiben megszokottakról szólt, de arra is kénytelen vagyok reagálni. A képviselőtársam beszélt a tb-járulék csökkentéséről. Most már tudjuk ugye, hogy az nem 3 százalék lesz, hanem 2. Ilyen módosító indítványt majd még azért hozni kell. (Derültség az MSZP soraiban.) De ebből egyéb problémák fognak származni, és erre a későbbiek során még vissza fogok térni. A probléma az egész kérdéssel azonban az, hogy miután az egészségügy területén az égvilágon semmi nem történt, és miután a nyugdíjreformot éppen sikerül lebontogatni, ezért a tb-járulékcsökkentés árát valójában a betegek, az egészségügyben dolgozók fogják majd megfizetni, meg feltehetően azok a nyugdíjasok, akiknek a gyógyszertámogatása ezt meg fogja sínyleni.

Ha már a nyugdíjasoknál tartunk, tisztelt képviselőtársam, egyszerűen elképesztő, hogy milyen félrevezetés folyik ebben a Házban. Először is, 1999-re önök nem adták oda azt a nyugdíjemelést, amit a törvény meghatározott, és ami hivatva volt kompenzálni az 1997-es megállapodások szerint azokat a veszteségeket, amelyeket a stabilizációs intézkedéscsomag következtében a nyugdíjasok kénytelenek voltak elviselni. Először arról tessék a nyugdíjasoknak mesélni - mert ez már nem beszéd, hanem mese -, hogy miért csökkentették önök 7 százalékkal a nekik akkor járó nyugdíjemelést!

A 2000-es pozíció: önök 6 százalékos inflációval számolták, és azt mondták, hogy 8,25 százalékos nyugdíjemelés, az egy 2,25 százalékos reálnyugdíj-emelés. Most ugye adnak 3 százalékot. Ha az infláció 9 százalékos lesz, akkor ahhoz a 2,25 százalékos megígért reálemelkedés 11,25 százalékot tesz ki, pontosan annyit, mint amennyi most az emeléssel lesz. Vagyis ebben a 3 százalékban az égvilágon semmilyen kamat nincsen. Ha valaki azt mondja, hogy ebben kamat van, akkor Selmeczi Gabriella téved, az összes többi meg mind hazudik, tisztelt képviselőtársaim! (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Ráadásul, ha az infláció meg fogja haladni a 9 százalékot, akkor még a 8,25 százalékos reálnyugdíj-emelkedés sem igaz, akkor ráadásul ott is át vannak verve a nyugdíjasok.

Ami a 2001-et illeti, ugyanerre a metódusra épül majd a probléma, mert bizony az infláció nem annyi lesz, amennyivel önök számolnak, következésképpen a nyugdíjemelés nem fog eleget tenni még a mostani előírásoknak sem, amiket önök egyébként ahányszor akarnak, annyiszor változtatgatnak a saját szájuk íze szerint.

Minimálbér - hát lehet vele büszkélkedni, tisztelt képviselőtársaim, de hol vannak a hatásvizsgálatai ennek? Milyen következménnyel jár a kisvállalkozásokra? Milyen problémákat fog okozni a munkahelyeken? Milyen gondokat fog okozni az önkormányzatoknál, egyéb intézményeknél? Ilyenek nincsenek, ez egy vakrepülés, aminek a következményeit önök nem ismerik, nem tudjuk a feszültségeket, de a kezelés módjára eszközök nincsenek. Ezért javasoljuk mi azt egyébként, hogy ha már ezt elfogadjuk, akkor viszont vezessük be a diplomás minimálbért 80 ezer forintos értékben, hogy legalább a diplomások esetében valamilyen kompenzálásra sor kerüljön.

Ami a módosító indítványainkat illeti, ezeket részletesen ki fogják majd fejteni a képviselőtársaim, én egyfajta csoportosításban szeretnék róluk beszélni. Mi olyan javaslatokat adtunk be, amelyek egyrészt valamilyen módon javítanak az elkövetkezendő két évben a helyzeten, másrészt hosszú távon megalapozhatják a jövőt. Említettem már az általános vitában is, hogy az önkormányzatokban élnek az emberek, ott veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ha valahol javítani akarunk a helyzetükön, akkor a feltételeit az önkormányzatoknál kell ennek megteremteni, a települések fejlesztésére, a szolgáltatások javítására, erősítésére.

 

(9.10)

 

Most ehhez képest mi történik? A beígért béremelések fedezete elviszi az összes többi pénzt, ami szabadon rendelkezésre állna. A 40 százalék minimálbér jelentős feszültségeket gerjeszt. A 2 százalékos tb-csökkentés azért probléma, mert 3 százalékos csökkentéssel számolták ki a támogatásokat, ezért ez az összeg az intézményeknél hiányozni fog, és egyébként pedig a dologi kiadások emelése nem fedezi az inflációt sem, ezért itt veszteségek vannak. A javaslataink: növeljük 5 százalékról 10 százalékra a helyben maradó összeget annak érdekében, hogy nőjön az önkormányzatok döntési szabadsága, és így valóban legyenek egy kicsit jobban önkormányzatok, mint amilyenek az 5 százalékkal lennének.

Növelni kívánjuk az oktatási normatívát azzal, hogy a 90 százalékos garanciát visszahozzuk, könyvtár-, taneszközfejlesztésre, közoktatás-fejlesztésre kívánunk normatívákat biztosítani azért, hogy ez a szolgáltatás, az oktatási szolgáltatás magasabb színvonalú legyen.

Látjuk, hogy az okmányirodák részére biztosított feltételrendszer nem elegendő, ezért kívánjuk növelni az okmányirodára fordítható összegeket. Látjuk, hogy a fejlesztésekre fordítható összegek nem elegendők, ezért kívánjuk növelni a cél-, címzett támogatásra fordítható összegeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Módosító javaslataink másik nagy csoportja az infrastruktúra-fejlesztések köre. Abban talán mindnyájan egyetértünk, hogy gyorsabban felzárkózni csak beruházásokkal, részben infrastrukturális beruházásokkal lehet. Ezért olyan csomagot adtunk be, amely többet akar fordítani erre a területre, elsősorban a cél-, címzett támogatások esetében az önkormányzati beruházásoknál, itt pedig az útépítéseknél; és a módosító javaslataink részletesen megmondják azt is, hogy mely elkerülő utakról, mely országos úthálózatok fejlesztéséről van szó.

A Széchenyi-tervről itt vita indult. Nem akarok róla vitatkozni, elnevezhetünk egy éves beruházási programot, vagy kétéves beruházási programot bárhogy, nevezhetjük még akár Széchenyi-tervnek is, nagyon helyes, vannak benne pozitív dolgok. A Széchenyi-tervnek azonban momentán egyetlenegy feladata van: elfedni, hogy több mint két éven keresztül az égvilágon semmi nem történt, mert meg lettek állítva a beruházások, és nem volt helyettük az égvilágon semmi más. Aztán ezt a problémát egy hangzatos, jól csengő névvel próbálják elfedni. Nem baj, csak ne feledkezzünk el arról, hogy a nem cselekvést a névadás soha nem fogja pótolni.

Különböző környezetvédelmi beruházásokra is konkrét javaslatokat tettünk. Azt látjuk, hogy vita van arról, maradjon-e a helyén az a miniszter, aki végre akart valamit csinálni a környezetvédelem területén, és végre rendet akart teremteni, és végre a közpénzek elherdálásának és ellopásának gátat vetett. A miniszterelnöknek majd most választania kell, hogy vajon Ligetvári miniszter úr az, aki mellett érdemes kitartani, vagy továbbra is Grespik László mellett kell kitartani. Sajnos már látszik, hogy ezt a nem túl nehezen megválaszolandó kérdést rossz irányba fogja megválaszolni. Ezért aztán javaslatokat teszünk arra, hogy addig is, amíg ez az átmeneti állapot van, legyenek elindítható beruházások, például a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág rendbetételénél.

Közbiztonság. - Tisztelt Képviselőtársaim! Idén elindult a rendőrség látványos eladósodása. Most visszafogja a felújításait, visszafogja a futásteljesítményeit, nem fizet túlórákat. Ezzel a költségvetéssel, amelyet a jövő évre benyújtottak, ez fel fog erősödni, újra elindul a rendőrség eladósodása, úgy kell majd megint valakiknek helyre tenni ezt a problémát, ugyanezt látjuk a kilencvenes évek elejétől kezdve. Mi olyan javaslatokat adtunk be, amelyek ezt a folyamatot valamilyen módon képesek megtörni.

Domokos képviselőtársam azt mondta, hogy a panellakások energiaracionalizálásával kapcsolatban majd módosító indítványt fognak benyújtani, fontosnak tartják a kérdést. Asztalos Ildikó képviselőtársam benyújtott ilyen módosító indítványt, de önök a bizottságokban leszavazták. Most akkor mit akarnak ezzel a problémával?! (Taps az SZDSZ padsoraiból.) Ott a módosítás, meg lehetne támogatni, ha ön komolyan gondolná, amit mondott.

Végül van egy módosító javaslatunk, mert van most egy probléma: alultervezett infláció, alultervezett bevételek, ennek következményeként év végén 100-150 vagy akár 200 milliárd forintos többletbevétel is keletkezhet, annak függvényében, hogy az infláció mennyire fog eltérni az elhatározottól. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem engedhetjük meg, hogy ezt a pénzt a parlament megkérdezése nélkül költse el a kormányzat. Mi arra tettünk javaslatot, hogy ha a többletbevételek meghaladják az eredetileg tervezett mértéket 2 százalékkal, akkor a kormányt kötelezze az Országgyűlés arra, hogy jöjjön be ide a parlamentbe, és vitassa meg, kérje ki az Országgyűlés döntését a többletbevétel felhasználásáról. Annak idején a kiadás mértékével kapcsolatban tettünk ilyen szabályt, most kénytelenek vagyunk a bevétel, illetve a hiány mértékével kapcsolatban, most kénytelenek vagyunk a bevételtől való eltéréssel kapcsolatban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Áttekintve a bizottsági vitákat, megint úgy látjuk, hogy az ellenzéki módosító javaslatok a helyesírási hibák kijavításán túlmenően nem sok esélyt élveznek. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy érdemes mégis újra és újra beadni a jobbító szándékú javaslatokat, mert az a véleményünk, hogy látniuk kell a választóknak az alternatívát, vannak más elképzelések, más lehetőségek is. És természetesen annak a lehetőségét sem adtuk fel, hogy valamelyik módosító indítványunk, amely egy adott területen a pozíciókat javíthatná, végül mégis elnyerheti a tisztelt Ház figyelmét. A képviselőtársaim a részletes vitában ennek érdekében fognak érvelni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai