Felszólalás adatai

ÉKES ILONA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ellenzéki képviselői több szempontból sem tartották az egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak. Álláspontunk szerint a törvényjavaslat számos pontja sérti az alapvető emberi jogokat, így nem áll összhangban a Magyar Köztársaság alkotmányával. A törvényjavaslat elfogadása esetében bevezetésre kerülő vizitdíj és kórházi napidíj nemcsak anyagi többletterhet ró a betegekre, hanem sérti a szabad orvosválasztás jogát, valamint az egészséghez való alapjogot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian ismerjük a magyar egészségügyi ellátásban meglévő különbségeket. Az elmúlt időszakban számos olyan lista került napvilágra, amely kimutatja, hogy egyes kórházak mennyivel rosszabb színvonalú ellátását biztosítanak, mint akár az átlag.

A törvényjavaslatnak azon rendelkezése, amely szerint a betegnek részleges térítési díjat, gyakorlatilag önrészt kell fizetnie, ha nem a lakhelyéhez legközelebbi három kórház valamelyikében láttatja el magát, vajon nem okoz-e esélyegyenlőtlenséget? Egy budapesti lakosnak nyilván nem okoz problémát a lakhelyéhez eső három legközelebbi kórház közül olyat választani, amelyben megfelelő ellátást kap, ám a vidéken élőknél már korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

A harmadik és egyben legfontosabb kérdés, amely miatt az emberi jogi bizottság ellenzéki tagjai nem tartották a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak, az a művi meddővé tétel kérdése. Mindannyian ismerjük az Alkotmánybíróság döntéséből fakadó problémát és jogalkotási kötelezettséget. Ezen próbált segíteni bizottságunk, amikor a nyár folyamán szakmai tanácskozást szervezett különféle szervezetekkel és a tudományos élet különböző képviselőivel. A tanácskozáson részt vett Molnár Lajos miniszter úr is, aki azt nyilatkozta, hogy a konferencián elhangzottakat be fogja építeni a törvényjavaslatba, sőt társadalmi vitát fog kezdeményezni a témában. Nos, tisztelt képviselőtársaim, társadalmi vita nem volt, és a javaslatból nem igazán tükröződik a konferencián elhangzott azon egyöntetű tudományos megállapítás sem, hogy egy fiatal csak a harmincadik életéve táján éri el azt a személyes érettséget, amely alapján felelősséggel tudna dönteni arról, hogy örökre meddővé téteti magát. Ez a harmincéves kor is alkotmányos megoldás lehetne.

Tisztelt Országgyűlés! Nem tudunk támogatni egy olyan törvényjavaslatot, amely hátrányosan érinti társadalmunk egy meghatározó részét, és nem tudunk támogatni olyan törvényjavaslatot, amely a felnőttkort alig elérő fiatalok számára teszi lehetővé, hogy örökre megcsonkíttassák magukat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)