Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvény hatálybalépése óta eltelt négy év, és az elektronikus közbeszerzés bevezetése óta eltelt bő másfél év visszajelzései alapján a jogalkotónak, azt gondoljuk, hogy most lehetősége lesz felmérni azt, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszer, az úgynevezett EKR jelentős adminisztratív terheket csökkentő és átláthatóságot növelő hatása mellett melyek azok a tényezők, amelyek miatt továbbra sem tudunk tökéletesen megfelelni a XXI. századi kihívásoknak. Ezen kérdések vizsgálatának eredményeképpen jutottunk el ehhez a törvénymódosításhoz, amelynek keretében az átláthatóság érdekében egyszerűsítésre és a versenyképesség növelése érdekében gyorsításra teszünk javaslatot.A most benyújtott törvénymódosításnak célja tehát egyrészt az adminisztratív terhek csökkentése, az átláthatóság érdekében az egyszerűsítés és az eljárás elhúzódásának a megakadályozása. Fontos számunkra a szabályosság növelése az uniós források pénzügyi korrekcióinak megelőzését jelentő szabályok révén, valamint természetesen a felelős közpénzfelhasználás garanciáit is erősíteni kívánjuk.

A jogalkalmazók munkáját segítő számos egyszerűsítő szabályt tartalmaz az asztalon fekvő javaslat. Például csökken a hirdetmények kötelező adattartalma. Ez is egy jó példa az adminisztratívteher-csökkentésre.

Mi úgy gondoljuk, hogy csökkennek az adminisztratív terhek a Kbt. 5. § (3) bekezdésében meghatározott közbeszerzési kötelezettség megszüntetésével is. Ez a szabály az uniós jogi kötelezettségnél szélesebb körben felhasznált uniós vagy hazai támogatás mértékétől függően határozott meg a forrást felhasználó számára közbeszerzési kötelezettséget. Mivel ez a kötelezettség nem uniós jogon alapul, ezért a szabály az uniós jog bármilyen sérelme nélkül elhagyható.

A hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések Miniszterelnökség általi ellenőrzésének megszűnése a párhuzamosságok kiküszöbölését szolgálja. Már most szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy ha jól követtem az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhíreket, akkor egyes ellenzéki szereplők ezt azzal próbálják támadni, hogy akkor így majd az ellenőrzések gyakorisága, mélysége, minősége csökkenni fog, miközben az elmúlt egy-másfél évben folyamatosan azt hallottuk, hogy milyen értelmetlen dolog az, hogy a Miniszterelnökség ellenőriz bizonyos közbeszerzéseket. Tehát a két állítás közül az egyik bizonyosan nem állja ki a valóság próbáját.

Fontos azt ugyanakkor hangsúlyozni, hogy egyrészt ez a módosítás nem érinti az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések Miniszterelnökség általi ellenőrzését, ez uniós kötelezettség. Másrészt természetesen minden hazai forrásból megvalósuló közbeszerzés esetén is van lehetőség ellenőrzésre, az ellenőrzések meg tudnak történni, ugyanis a Miniszterelnökség mellett eddig is párhuzamosan működtek ellenőrző szervezetek, különösen az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Közbeszerzési Hatóság, amelyek továbbra is ellátják az ebből eredő hatásköröket és feladatokat. Pontosan a párhuzamosságok miatt az eddigi eljárások lassúnak bizonyultak, és a közbeszerzési eljárások tekintetében a lassúság költséges eljárásokat és bizonytalanságokat eredményez. Ezért ezeket szeretnénk ebben a törvényjavaslatban kiküszöbölni.

Az uniós források pénzügyi korrekciójával kapcsolatos kérdések rendezése miatt pontosításra kerül továbbá a versenyjogi jogsértésekre vonatkozó kizáró ok, vagyis az a szabály, amely alapján kizárhatók közbeszerzési eljárásból azok a gazdasági szereplők, amelyek az eljárásban történő ajánlattétel során kartelleztek. A módosítás felhívja a figyelmet arra az ajánlatkérői kötelezettségre, hogy az eljárásból azokat az ajánlattevőket is ki kell zárni, amelyek ugyan nem független vállalkozásként indultak az eljárásban, de a versenyjogot sértő tevékenységük révén kívánták az eljárás eredményességét befolyásolni.

A törvényjavaslat tovább egyszerűsíti a joganyagot azzal, hogy az uniós értékhatárok alatti közbeszerzések esetében hatályon kívül helyezi az úgynevezett összefoglaló tájékoztató közzétételét igénylő eljárásfajtát. Ezzel tehát ezekben az eljárásokban is fő szabállyá válik a hirdetmények alkalmazása az eljárás megindítása során, amely hozzájárul az átláthatósághoz és a verseny növeléséhez, amely ilyen értelemben a közbeszerzések szabályozottságát és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményét is jelenti.

A gyakorlati kihívásokra illeszkedő egyszerűsítésnek tekinthető továbbá az is, hogy kizárólag, még egyszer hangsúlyozom, kizárólag az építési beruházások, tervezési és mérnöki szolgáltatások körében a minőségértékelési szempontok alkalmazása kötelezővé tétele eltörlésre kerül. Ennek oka, hogy a Kbt. alkalmazásának eddigi tapasztalatait alapul véve nem minden esetben indokolt kizárólag ilyen értékelési szempontoknak a kötelező előírása továbbra is. Ennek ellenére marad az a fő szabály, hogy csak indokolt esetben értékelhetik az ajánlatkérők kizárólag az árat, de ezekben az esetekben is arról van szó, hogy az olcsóbb ajánlatot tevők kerülnek kiválasztásra mint a közbeszerzés győztesei. Tehát ez is végső soron a költségvetési pénzekkel való felelős gazdálkodás követelményét növeli.

(17.40)

S ha ezzel és a törvényjavaslattal kapcsolatban komoly vita alakulna ki, akkor pár tényadatot, statisztikai adatot hadd osszak meg önökkel, ami azt mutatja, hogy az új közbeszerzési törvény természetesen, mint egyetlen, ember által alkotott dolog sem tökéletes, de beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és az elektronikus közbeszerzés is növelte a versenyt és az átláthatóságot.

Az aktuális, 2018. évi beszámolók alapján  közbeszerzési hatósági beszámolókra gondolok  a kis- és közepes vállalkozások elnyert közbeszerzéseinek száma Magyarországon nőtt, 7700 ilyen közbeszerzésről beszélünk, miközben 2008-ban még csak 2700 ilyen közbeszerzés volt. Ezeknek az értéke is exponenciálisan nőtt, és nemcsak a száma, hanem az értéke. Összvolumenét tekintve 58 százalékban a közbeszerzésekben kis- és közepes vállalkozások a győztesek, ez az elmúlt tíz évben rekord, és 2008-ban csak 39 százalék volt. Az egyajánlatos közbeszerzések csökkenési tendenciája folyamatosan folytatódik mind a nemzeti, mind az uniós eljárások tekintetében. A hirdetmény nélküli eljárások aránya is jelentősen csökkent, az uniós eljárásrendben 10 százalékról 5 százalékra, a nemzeti eljárásrendben 2 százalékról 1 százalékra. Nyilván ezzel összefüggésben, tehát ettől nem függetleníthető módon a jogorvoslatok számában is folytatódik a csökkenő tendencia, tehát a közbeszerzési döntések vitathatósága ugyan erősödött, de a vitatása a konkrét döntéseknek pedig csökkent. Nyilván ez is azt mutatja, hogy e tekintetben nem lejtmenetben, hanem hegymenetben vagyunk.

Ezekből következően szeretném kérni az Országgyűlést, hogy a közbeszerzési törvényben a 2015-ben meghatározott irányvonalat tartva támogassa azokat az egyszerűsítési, gyorsítási és garanciális rendelkezéseket, amelyekre jelen törvényjavaslat tenne javaslatot, és szeretném kérni még egyszer ez ügyben az Országgyűlés valamennyi képviselőjének a támogatását. Köszönöm szépen a szót. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)