Készült: 2020.02.23.14:44:59 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 62 2018.06.20. 5:00  59-70

BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevezetésképpen engedjék meg, hogy egy élményemet megosszam önökkel. Ez év márciusában az Interparlamentáris Unió Genfben tartott közgyűlésének egyik kísérő rendezvénye a Balti-tenger országai fennállásának 100. évfordulós ünnepsége volt. A magyar delegáció március 26-án este Gediminas Kirkilas, a litván seimas alelnökének és egyben IPU-delegációja vezetőjének meghívására részt vett a litván állam megalapításának centenáriumi ünnepségén.

A litván parlament alelnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy idén februárban az államiság 1918-as visszaállítását, márciusban pedig a függetlenség 1990-es visszaszerzését ünnepelte Litvánia, amely mindkét alkalommal Oroszország, illetve a Szovjetunió fennhatósága alól szabadult fel. A genfi ENSZ-székházban rendezett koncerttel egybekötött eseményen felszólalt többek között az észt, a finn és a lett delegáció vezetője, akik mindegyike rövid beszédben emlékezett meg országa függetlenségének közelmúltban ünnepelt 100. évfordulójáról.

De hogy miért is mesélem ezt el önöknek? Az esemény kiemelt pillanatai közé tartoztak azok a baráti hozzászólások, amelyekkel több meghívott ország képviselője köszöntötte az ünnepelteket. Köztük volt Catryna Bilyk ausztrál szenátor asszony is, aki amellett, hogy méltatta a függetlenségük 100. évfordulóját ünneplő országokat, elmondta, hogy számukra teljesen ismeretlenek azok a problémák, amelyekkel a kontinenseken együtt élő nemzeteknek, országoknak meg kell küzdeniük, hiszen Ausztrália egymaga található egy kontinensen, egy óriási szigeten, és nem szembesül olyanféle, a történelem viharai vagy az együttélés következményei miatt fellépő helyzetekkel, amikkel a kontinenseken egymás mellett élő államoknak szinte a mindennapokban szembe kell nézniük.

(11.00)

Bevallom, hogy érdekes volt hallgatni szenátor asszony felvetését, gondolatait. És mint láthatjuk, az élet ma is igazolta a szavait, hiszen az Országgyűlés előtt egy olyan javaslat fekszik, amely a Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti államhatárt érinti.

Az élet alakította ezt így, hogy erre szükség van, és ahogy államtitkár úr is elmondta, a szerződés elfogadásával egyidejűleg egy, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozása tárgyában 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1958. évi 15. törvényerejű rendelet kerül hatályon kívül helyezésre.

Az élet, illetve a természet alkotó munkája miatt van erre szükség. Olyan pillanatot élünk, amikor megváltoznak hazánk határai, méghozzá hat különböző ponton, ezzel a szerződéssel 0,18 négyzetkilométer terület cseréjére kerül sor, vagyis ennyi kerül át Magyarországtól Szlovákiához és viszont. Az Ipolyon végzett vízgazdálkodási, -szabályozási munkák miatt Letkésnél, Ipolytölgyesnél, Perőcsénynél és Tésánál bekövetkező változások következtében Szlovákia területe mintegy 3 hektárral csökkenne, aminek kiegyenlítésére Hontnál kerül sor.

Amint elhangzott, valóban, Somoskőújfalu önkormányzata csatornázási munkálatokat végeztetett, és az államhatáron átnyúló szennyvízcsatornát létesített. Az ebből fakadó helyzetet is rendezni kell annak érdekében, hogy az érintett területek hasznosíthatósága biztosítva legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ehhez hasonló határváltozás nem egyedülálló, utoljára két évvel ezelőtt történt hasonló, igaz, akkor nem Szlovákiával, hanem Szlovéniával cseréltünk 25 ezer négyzetkilométert (sic!) a Lendva-patak szabályozása miatt. Az előttünk fekvő javaslat elsősorban a korábban említett célokat szolgálja, de elősegíti azt is, hogy az államhatár megjelölése, láthatóságának biztosítása, a határjelek karbantartása megfelelő módon történhessen. Ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 74 2018.06.20. 3:46  71-82

BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Több mint 330 halott és 1300 sebesült. Halottak, sebesültek, árvák, gyászoló családok, megtört életű és megtört szívű emberek. Szomorú, de ez is hozzátartozik az elmúlt három esztendő európai történéseihez. Pedig minden élet drága. A terrorizmus társadalmi fejlődésünk torzszülöttje, ahogy erre Freund Tamás Prima Primissima- és Agy-díjas professzor úr is rámutatott. A Közel-Keletről és Afrikából Európába irányuló migráció az elmúlt években példátlan mértékben növelte a kontinens terrorfenyegetettségét. Az elmúlt évek halálos támadásainak elkövetőiről minden alkalommal bebizonyosodott, hogy migrációs hátterük van, vagy ők maguk is bevándorlók, vagy szüleik, vagy nagyszüleik azok. A másod- és harmadgenerációs migránsok közül az elmúlt években százszámra keltek útra, hogy a Közel-Keleten harcoljanak, ott terroristakiképzésben vegyenek részt, majd visszatérjenek Európába. Egyáltalán nem elhanyagolható tömegről van szó. Becslések szerint a négy leginkább érintett országban, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és Belgiumban összesen legalább háromezer főről beszélhetünk.

Az európai terrorizmus elleni harc egyik legnagyobb kihívása ezeknek a személyeknek a nyomon követése. Az Európa Tanács a migrációs hullám mellett a számos ET-tagországot egyre intenzívebben érintő terrorista fenyegetés hatására döntött új normaalkotásról, és szimbolikusnak is tekinthető, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv 2015 őszén nyílt meg aláírásra. A terrorizmus, szélsőség és radikalizmus elleni harc azóta is kiemelten szerepel a szervezet napirendjén. Bár az Európa Tanács emberi jogi szervezetként a migrációs kérdésekre is elsősorban humanitárius problémaként tekint, mégis felismerte, hogy az illegális migráció olyan veszélyes kísérőjelenségekkel párosul, mint a terrorizmus erősödése. Ezért szükségesnek vélte már meglévő jogi eszközeinek továbbfejlesztését, a terrorizmus megelőzéséről szóló egyezmény kiegészítését olyan aspektusból, amely a terrorszervezetekhez csatlakozó, terroristakiképzés céljából utazó külföldi harcosok jelenségét is megfelelően kezeli.

Az egyezményt kidolgozó szakértői csoportban magyar részről is aktívan részt vettünk, sőt a terrorizmussal foglalkozó ET-munkacsoportban azóta is aktívan jelen vagyunk. Jelentős lépés, hogy a terrorizmus megelőzése érdekében már a terrorista csoportban és kiképzésben való részvétel, a terrorcselekmény elkövetése céljából történő külföldre utazás és ennek finanszírozása, illetve megszervezése és elősegítése is büntethető. A magyar büntető törvénykönyv már megfelel ezeknek a szempontoknak, a 315-316. §-a éppen ezekkel az esetekkel foglalkozik, így a kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetésének nincsen akadálya.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.(Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 78 2018.07.17. 1:37  77-79

BARTOS MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. június 5-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország Kormánya és az Ománi Szultánság Kormánya között a diplomata-, szolgálati és különleges útlevelekkel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló T/532. számú törvényjavaslatot.Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Az összegző módosító javaslat a Külügyi bizottság módosító javaslatát tartalmazza, amely kizárólag technikai módosításokat foglal magában.

Az előttünk fekvő javaslat összhangban áll a kormányprogrammal, amely szerint Magyarország Kormánya külpolitikájának alapvető célja, hogy a magyar érdekek nemzetközi fórumokon és kétoldalú kapcsolatokban történő következetes képviseletével elősegítse az ország nemzetközi súlyának növekedését. Kérem képviselőtársaimat, hogy mindezek figyelembevételével ezen érdekek szélesebb körű szolgálata érdekében támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 102 2018.07.17. 1:24  101-104

BARTOS MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket arról, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 5én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország és a Szlovák Köztársaság között az államhatárról szóló szerződés kihirdetéséről szóló T/533. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta. Az összegző módosító javaslat a Külügyi bizottság módosító javaslatát tartalmazza, amely kizárólag technikai módosításokat foglal magában.

A régi, 1956. október 13-án aláírt, a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályait tartalmazó szerződés rendelkezései elavultak, ezért került megalkotásra a mai viszonyoknak és követelményeknek megfelelő új megállapodás. Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 98 2018.10.02. 10:31  93-124

BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha geológiai szempontból tekintjük a folyamatokat, akkor minden teljesen rendben van. Ahogy Áder János köztársasági elnök úr is elmondta, évmilliókkal ezelőtt is volt már hasonló helyzet. Sőt, ezen túlmenően az élővilág is nagyon jól tudott spontán alkalmazkodni, igaz, hogy földtörténeti léptékben, a klímaingadozáshoz. Amiről viszont most beszélünk, az nemcsak a bolygónk, hanem az emberi civilizáció, hiszen ha a NÉS-ről beszélünk, akkor az emberi civilizációról és rólunk van szó. Hiszen ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól, a víztől, a termőföldtől, a tájtól, úgy az alkalmazkodóképességünk is nagyrészt elveszett. Sajnos, a modern társadalmak civilizációs vívmányai, így a közműellátás, az élelmiszer-ellátás, az ipari tevékenységek, az infrastruktúráink rendkívül sérülékenyek a külső környezet változásaira, és ez független attól, hogy ezeket a változásokat mi magunk okozzuk-e vagy sem. Valóban, ha ezt az alkalmazkodóképességet elveszítjük, akkor már előtérbe kerülnek biztonságpolitikai kérdések is.

Én azért örülök a mai vitának, képviselőtársaim, mert a kisebb-nagyobb politikai csörtéktől eltekintve úgy látom, hogy egyetértünk nagyon sok mindenben.

(15.30)

Egyetértünk abban, hogy felelősek vagyunk azért a világért, amiben élünk, felelősek vagyunk azért a bolygóért, ami az otthonunk. És abban is egyetértünk, hogy ez egy megosztott felelősség, mindenkire szükség van ahhoz, hogy sikereket tudjunk elérni.

Ugyanez volt a tapasztalatom az elmúlt héten Brüsszelben, amikor részt vettem az Ázsia-Európa parlamenti partnerség 10. találkozóján. Ennek 2004 óta tagja Magyarország. Az ott lévő képviselők 51 államot, két szervezetet, összességében a Föld népességének 60 százalékát képviselték. Ezen a találkozón is a klímaváltozás volt a fő téma.

Azt érdemes megjegyezni, hogy Ázsia és a csendes-óceáni térség szerepe kiemelkedő mind a klímaváltozás okai, mind pedig negatív hatásai tekintetében. Van egy kockázati index, a globális éghajlatváltozási kockázati index, és e szerint az index szerint a klímaváltozás által a világon tíz leginkább érintett ország közül négy  Mianmar, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam  Délkelet-Ázsiában található. Sok képviselő ezen a fórumon felszólalt és elmondta, hogy milyen súlyos hatásai figyelhetők meg az éghajlatváltozásnak az országában. Például a bangladesi képviselő asszony elmondta, hogy 18 millió embert veszélyeztet közvetlenül a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedése.

Azért is tudtam velük együtt érezni, mert a Kárpát-medence is az éghajlatváltozás negatív hatásaira nagyon érzékenyen reagáló területek között van. Az is elmondható, hogy az éghajlati sérülékenység komplex elemzése alapján az éghajlatváltozás Magyarország településeit nem egyformán fogja érinteni, lényeges területi különbözőségek figyelhetők majd meg. Tehát ahogy Magyarország települései között, úgy a világ országai között is ez a különbség megfigyelhető, és megfigyelhető is lesz.

Itt szeretném képviselőtársaim elé hozni a fenntartható fejlődési célok rendszerét, amely 2015-ben került elfogadásra. A vita első felében, amikor Áder János köztársasági elnök úr felszólalt, akkor őt Kőrösi Csaba kísérte el, aki nagyon nagy szerepet játszott a fenntartható fejlődési célok kidolgozásban akkori ENSZ-nagykövetként. Azt tudjuk, akik ezzel a témával szoktunk foglalkozni, hogy a fenntartható fejlődési célok 17 fő célterületet és 169 célkitűzést foglalnak magukban.

És miért is hozom ide a fenntartható fejlődési célokat? Két okból. Az egyik, hogy korábbi elemzések szerint a párizsi megállapodás végrehajtását célzó, a tervezett, nemzetileg meghatározott vállalások legalább 154 fenntartható fejlődési alcélhoz kapcsolódnak, azokhoz igazodnak a 169-ből. Ebből látszik, hogy a párizsi megállapodás végrehajtása és az azt szolgáló, ahhoz igazodó NÉS-2 nem elválasztható a fenntartható fejlődési célok végrehajtásától, és ahogy Bencsik János alelnök úr is elmondta, a NÉS -2-nek a fenntarthatóság felé való átmenet feltételrendszerének kell megfelelni.

A második dolog, amiért a fenntartható fejlődési célokat idehoztam, az pedig az, hogy korábban utaltam rá, hogy Magyarország települései sem rendelkeznek ugyanolyan adottságokkal, feltételekkel, nem ugyanolyan módon lesznek kitéve az éghajlatváltozás hatásainak, és ugyanígy a világ országai sem. És ami nagyon jó a fenntartható fejlődési célok megközelítésében, az az, hogy mindenkit cselekvésre ösztönöz. De azt is kifejezi, hogy mindenki a saját útját kell hogy járja, a saját feltételei, adottságai, lehetőségei szerint kell hogy kihozza magából a legtöbbet. És ezt a szemléletet a NÉS-2 is tartalmazza és hordozza.

De hogyan is kell cselekednünk, és mi is kell legyen a zsinórmértékünk, ha szembekerülünk ezzel a küzdelemmel, ami az éghajlatvédelmet jelenti? Idehoznám azt az útmutatót, amit még egyetemista koromban kaptam, ami úgy szólt, hogy „Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.” Ez a Teremtés könyvében megfogalmazott útmutató szólalt meg más szavakkal Áder János köztársasági elnök úr beszédében is, aki azt mondta, hogy használjuk és ne kihasználjuk természeti erőforrásainkat. De hogyan lehet ezt a mindennapokra lefordítani? A helyesen megválasztott klímapolitikai irányok, a megfelelően ambiciózus kibocsátáscsökkentési célok az adott ország versenyképességét is pozitívan befolyásolják. Ez egy olyan mondat, ami a NÉS-2-ben, illetve annak ismertetésében szerepel, és ez a versenyképességre hívja fel a figyelmet, ha távolabbi fókuszból nézzük, akkor arra, hogy ez a helyzet nem csupán veszélyt, hanem lehetőséget is jelent a számunkra.

Nagyon sok minden fejben dől el, ezért nem mindegy, hogy hogyan állunk az előttünk lévő kihívásokhoz. Áder elnök úr ezt úgy mondta reggel a felszólalásában, hogy szükségből erényt kovácsolhatunk. De ha minden fejben dől el, akkor ez azt jelenti, hogy az emberfőkkel is van dolgunk. Azt gondolom, hogy ez nagyon igaz, és a NÉS-2 felépítése is mutatja ezt, hiszen a NÉS-2 terjedelmének kétharmadát a nemzeti alkalmazkodási stratégia és a partnerség az éghajlatért szemléletformálási terv teszi ki.

Tehát a NÉS-2 kétharmada az emberfőkkel foglalkozik, és próbál bennünket tanítani, tanítani arra, hogy mit és hogyan kell tennünk, szemlélnünk ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodjunk a sokszor gyors változásokhoz. Tanít arra, hogy egy megváltozott világban nem lehet a régi séma mentén gondolkodni, valóban szemléletformálásra van szükség. És tanít arra is, hogy tudatosan élve úrrá lehetünk a problémákon, de ezért a maga területén mindenkinek tennie kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott, elhangzik a vitában, számos világvégét, utolsó ítéletet idéző kép is megelevenedett előttünk. Elhangzott, hogy nincs vesztegetni való időnk. Ugyanakkor reménnyel kecsegtet, hogy a szükségből erényt kovácsolhatunk. Hazai és nemzetközi fórumokon is lesznek még teendőink, vitáink, harcaink, véleményt cserélhetünk a fenntarthatósággal, az éghajlatváltozással kapcsolatban. Egy dolgot azonban szerintem nem szabad elfelejtenünk, hogy mi vagyunk az átmenet generációja. Ez azt jelenti, hogy sem a szüleinknek, sem a nagyszüleinknek nem kellett olyan feladatokkal, gondolatokkal megbirkózni, amikkel nekünk meg kell. És tudjuk azt  saját tapasztalatból is tudjuk , hogy a szokásokat, a gondolatokat a legnehezebb megváltoztatni, és ehhez idő kell.

Teljesen újra kell tanulnunk a bolygónkhoz és az életünkhöz való viszonyt, ezért nem szabad megijednünk, mivel nehéz az út, ezért tényleg időbe telik, amíg megtanulunk ezen járni. És én arra biztatom képviselőtársaimat, hogy minden eredménynek örüljünk, és higgyünk abban, ha ezeket a gondolatokat társadalmasítjuk, akkor eredményeket érhetünk el közösen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 269 2018.10.29. 2:08  268-285

BARTOS MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014-es országgyűlési határozat 46. §-a szerinti eljárásában 2018. október 25-ei ülésén megtárgyalta a H/385., a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló határozati javaslatot, valamint értékelte a határozati javaslathoz benyújtott, az összegző jelentés mellékletében szereplő, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot, és arról állást foglalt. A Törvényalkotási bizottság eljárása során a határozati házszabály 42. §-ában és 44. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülését is megvizsgálta. A Fenntartható fejlődés bizottságának módosító javaslatáról állást foglalt, azt támogatta. Emellett a Törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjainak javaslatára további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg és fogadott el.

A Törvényalkotási bizottság a határozati házszabály 46. § (50) bekezdése alapján az általa támogatott, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot, valamint az általa megfogalmazott módosítást tartalmazó összegző módosító javaslatot H/385/5. szám alatt benyújtotta. A bizottság a határozati javaslathoz benyújtott, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat tárgyalását 2018. október 25-én lezárta. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 140 2019.06.20. 9:22  1-163

BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a költségvetésnek egy teljesen új elemére szeretném felhívni a figyelmet, sőt egy olyan programra, amelyben világelsők vagyunk, hiszen egy olyan befektetésről, egy jövőbe való befektetésről szeretnék néhány szót szólni, amely valóban a fiataljainkat, az ő tudásukat, az ő jövőbeli boldogulásukat érinti, ez pedig a 2019-2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítása és annak egyik eleme, egy olyan külföldi nyelvtanulási program, amely a 2019/20-as tanév második időszakában, tehát 2020 nyarán indul. Azt látjuk és tudjuk, hogy egy modern, felgyorsult, globalizált világban élünk, amelyben  hogyha egy szóval kell jellemezni, akkor  igazi versenyhelyzet van, amelyet mi is érzékelünk a mindennapjainkban, és ez a versenyhelyzet csak erősödni fog a jövőben, és a gyermekeinket, a fiataljainkat egyre jobban érinti. Ebben a világban ami kapaszkodó lehet a számukra és pajzsként védheti őket, ami biztonságot adhat, az a tudás, és ahhoz, hogy a világban boldoguljanak, hogy kapcsolatokat teremtsenek, jól tudjanak érvényesülni a felgyorsult piaci körülmények között, az pedig a nyelvtudás.

2017-ben egy európai adatgyűjtés zajlott, és az alapján saját bevallásuk szerint a magyarországi felnőtt népesség csupán 42 százaléka beszél elfogadható szinten legalább egy idegen nyelvet. Hogyha megnézzük azt, hogy ez 2007-ben 25 százalék volt, akkor jelentős javulást érzékelhetünk, ugyanakkor még ez is, a 42 százalék is az Európai Unióban a legalacsonyabb, ezen szint alapján a hátsó sorban lévő országok közé tartozunk. Ezt azért érdemes kiemelni, hiszen ez a felmérés saját bevalláson alapul, és a nyelvtudásnak, a nyelvhasználatnak, a nyelvi kommunikációnak az egyik fontos eleme az önbizalom, hogy merjünk beszélni, le tudjuk győzni azokat a nyelvi kommunikációs gátakat, amelyek bennünk vannak  ami nem is csoda, hiszen egyedülálló, csodálatos, csodaszép anyanyelvünk van, de ez megnehezíti a másokkal való kapcsolattartást, kommunikációt, hiszen nekünk kell mások anyanyelvét megtanulni, ez tehát mindenképpen igaz , illetve valahogy bennünk, magyarokban van egy tartózkodás, amikor idegen nyelven kell megszólalni.

Én azért is tartom nagyon jónak a kormány áprilisban hozott döntését, amelynek alapján a szakgimnáziumokban és gimnáziumokban tanuló 9. és 11. évfolyamos fiatalok mindegyike, tehát közel 140 ezer fiatal kétszer kéthetes időtartamban külföldi nyelvtanulási programban vehet részt. Számos hozzáfűzött vélemény elhangzott már a programmal kapcsolatban. Ennek a programnak az egyik eleme csupán véleményem szerint, hogy a nyelvtudást, a nyelvhasználatban való magabiztosságot erősíti, a másik nagyon fontos elem, hogy pozitív érzelmi kapcsolatot alakít ki az első tanult idegen nyelvvel  hiszen ezekre vonatkozik a program , és valójában a pozitív érzelmi kötődés nagyon fontos, hiszen hogyha így végezzük a munkánkat, a tanulást, bármilyen feladatot, ami ránk hárul, akkor sokkal nagyobb eredményt tudunk elérni, sokkal sikeresebbek leszünk, hogyha azt jó kedvvel végezzük.

Ennek a nyelvi programnak tehát óriási előnye és lehetősége az, hogy motiválja a fiatalokat a nyelvtanulásra, hiszen mi magunk is tapasztaltuk diákéveinkben, illetve aki most is foglalkozik nyelvvel, most is érzi a saját bőrén, hogy a nyelvtanulás egy fáradságos munka, szinte mindennapi energiabefektetést igényel, és hogyha kialakul a fiataljainkban ez a pozitív hozzáállás, ez a motiváció, akkor lesz kedvük a nyelvvel foglalkozni. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy két részletben lehet a külföldi nyelvtanulást igénybe venni, az összesen egy hónapot a 9. évfolyamban is két hétben és a 11.-ben is két hétben meghatározva, összesen egy hónapot tölthetnek a fiatalok külföldön.

És hogy mely országokban is vehetnek részt és mely idegen nyelvek tekintetében? Az első tanult idegen nyelvek, az angol, a francia, a német és 2014-től a kínai, tehát utazhatnak a fiatalok Kínába mint célnyelvi országba, illetve az Európai Unió területén az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Németországba, Franciaországba és Ausztriába.

És hogyan lehet ezen részt venni? Azért is tartom fontosnak ezt elmondani, hiszen az ősz folyamán, október-november tájékán mindenképpen indul az előjelentkezés. Lehetőség van csoportos részvételre az iskola szervezésében, ami két utat nyit a nyelvtanulásra: egyrészt kinti szakintézetek, partneriskolák bevonásával a hazai és a külföldi szakintézmény nyelvi programját megvalósítva lehet a fiatalok nyelvtanulását segíteni, nyelvtudását erősíteni; a másik, hogyha a hazai iskola külföldi nyelviskola programját kínálja a fiataljainak. Azt gondolom, hogy a fiatalabb generáció, a 9. évfolyamosok inkább talán ezt fogják választani, de azt is feltételezem, hogy a 11.-esek vállalkoznak majd arra, hogy egyedül induljanak el, hiszen mód van az egyéni nyelvtanulásra is, amikor a fiatal maga választ ki egy nyelviskolát a célországokban, és ott tudja a nyelviskola által kínált nyelvi és egyben kulturális programot igénybe venni.

Fontos kiemelni a program kulturális oldalát is, hiszen ahhoz, hogy megértsük egymást, hogy tudjunk más országokban boldogulni, az ottani emberekkel szót érteni, nem elhanyagolható az, hogy ismerjük egymást, hogy megismerjük egymás kultúráját, hiszen hogyha nyitottak vagyunk a másik irányában, akkor egyfajta elfogadás is lehetővé válik, és ez a közös sikerélményeknek, a közös eredményeknek mindenféleképpen kulcsa lesz.

A programra  ahogy képviselőtársaim is látják  a költségvetésben 35 milliárd forint van. Ez egy felülről nyitott összeg, tehát az igényeknek megfelelően ez még változhat.

Ezt szerettem volna képviselőtársaim elé hozni. Én azt gondolom, hogy ez egy óriási befektetés, az egyik legnagyobb méretű befektetés a jövőbe annak érdekében, hogy a fiataljaink boldogulni tudjanak. Én úgy látom, hogy ez egy folyamatosan épülő és felépülő rendszer egyik eleme, hiszen az idegen nyelvi stratégiának csak egy része, és hogyha képviselőtársaim visszaemlékeznek, akkor a nyelvtudás erősítését és a nyelvvizsga megszerzését szolgálja az első sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényelhetősége vagy akár az a nyelvtanulási diákhitel, amit nemrégiben jelentett be a kormány, és a sikeres nyelvvizsga elérését szolgáló hitelprogram fiataloknak.

(19.10)

Köszönöm szépen a figyelmüket, és bátorítom képviselőtársaimat is, hogy az önökhöz forduló embereket bátorítsák a programban való részvételre. Én hiszem azt, hogy ez a fiataljainknak igazi örömet és igazi sikerélményt okozni, egy olyan lehetőséget fog, amely által megismerhetnek más országokat, kultúrákat, új barátságokat köthetnek, magabiztosabbak lehetnek, és hazatérve sikeresen és örömmel tudják majd a karrierjüket, illetve a magánéletüket is építeni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, valamint szórványos taps a Jobbik padsoraiból.  Dr. Varga-Damm Andrea idézőjelet mutatva: A Fidesz gyöngyszeme!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 334 2019.12.02. 5:37  333-336

BARTOS MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 28-án tartott ülésén megtárgyalta az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló T/7686. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el. Magyarország keleti kapcsolataiban Vietnam kiemelt partnerország. Az elmúlt években fokozatosan kialakult egy színes, többdimenziós és modern együttműködés országaink közözött, amelyek további fejlesztésében elkötelezett mind a vietnami, mind a magyar fél.

(20.40)

Figyelemre méltó Vietnam látványos gazdasági és társadalmi fejlődése, ami nagymértékben az ország kormányának kiegyensúlyozott és pragmatikus politikájának köszönhető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elmondhatjuk azt is, hogy Vietnam a nemzetközi vérkeringésbe is sokféleképpen igyekszik bekapcsolódni, amit az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti delegációjának tagjaként magam is megtapasztalhattam, hiszen az Interparlamentáris Unió 132. tavaszi közgyűlésére a vietnami nemzetgyűlés meghívásának eleget téve 2015 tavaszán Hanoiban került sor, és a közgyűlésen 680 képviselő vett részt, és 45 ország delegációját az adott parlament házelnöke vezette.

A javaslattal kapcsolatban kiemelném még azt, hogy Vietnam gazdasági növekedésének éves üteme tartósan 6 százalék felett van, és gazdasági értelemben mára az egyik legnyitottabb ázsiai országgá vált, ahol a külkereskedelem a GDP közel 200 százalékát teszi ki. Vietnam külkereskedelmi mérlege 2018-ban 23,3 milliárd dollár többlettel zárt. Megemlítendő még, hogy a vietnami bruttó nemzeti össztermék közel 7 százalékkal növekedett a vietnami állami statisztikai hivatal adatai szerint.

Magyarország a kezdetektől fogva konstans módon támogatta a Vietnammal kitárgyalt szabadkereskedelmi és beruházásvédelmi megállapodások mielőbbi aláírását és megkötését. A beruházásvédelmi megállapodás kedvező feltételeket kínál, és további ösztönzést ad majd kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolataink kölcsönösen előnyös fejlesztéséhez, és érdemi gazdasági hozadékot biztosít mind Magyarország, mind Vietnam számára.

Jelen nemzetközi szerződés története 2012 júniusában kezdődött, amikor is az EU és Vietnam között megindultak a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások. A tárgyalások hivatalos lezárásának bejelentésére 2015. december 2-án került sor. Döntés született arról is, hogy a megállapodást kettébontják egy kizárólagos, uniós hatáskörbe tartozó szabadkereskedelmi megállapodásra, és egy, a tagállamokkal megosztott hatáskörű területeket is lefedő beruházásvédelmi megállapodásra. A szabadkereskedelmi megállapodás és a beruházásvédelmi megállapodás létrehozásának célja a felek közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, elősegítése, különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé, biztonságosabbá tételével, és így a beruházások ösztönzésével. A beruházásvédelmi megállapodás modern beruházásvédelmi szabályokat tartalmaz, amelyek az új beruházási bírósági rendszeren keresztül lesznek végrehajthatóak, és biztosítja, hogy mindkét fél kormánya a megállapodással összhangban megalkossa az állampolgár érdekeit figyelembe vevő jogszabályokat.

Az EU és Vietnam közötti szabadkereskedelmi és beruházásvédelmi megállapodás aláírására 2019. június 30-án került sor Hanoiban. A beruházásvédelmi megállapodás elfogadása hosszabb időt vesz majd igénybe, tekintve, hogy az összes tagállamnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy az uniós szinten hatályba léphessen. A beruházásvédelmi megállapodás Magyarország részéről történő aláírására az ahhoz szükséges jogi felhatalmazás megszerzését követően, 2019. június 26-án került sor Brüsszelben. A hatálybalépést követően a megállapodás lehetőséget nyújt a kereskedelem növelésére, illetve a munkahelyek és a növekedés támogatására mindkét fél számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A beruházásvédelmi megállapodás elfogadása, tekintettel Vietnam dinamikusan bővülő gazdaságára és a hagyományosan fejlett magyar-vietnami külgazdasági kapcsolatokra, támogatható véleményem szerint. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 338 2019.12.02. 2:49  337-340

BARTOS MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. november 28-án tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország Kormánya és a Bolgár Köztársaság kormánya között a Bolgár Köztársaság budapesti diplomáciai képviseletének ingatlanszükségleteit illető kérdések rendezéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/8012. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és Bulgária között komplex, többrétegű kapcsolatrendszer áll fenn. Történelmi gyökereink és a földrajzi közös pontokon túl összeköt minket egyrészről az európai uniós tagság, másrészről az, hogy mindkét ország tagja a NATO-nak, tehát a két ország közötti diplomáciai kapcsolat minőségének nagyon komoly védelem- és biztonságpolitikai implikációi is vannak.

Közel 40 évvel ezelőtt, 1980. december 6-án ültek le egymással a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság képviselői azon célból, hogy a bolgár nagykövetség alkalmazottainak átadott földterületek tartós használatát és az építési feltételeket rendezzék. Az akkor aláírt megállapodás azonban, mint tudjuk, hagyott maga után rendezetlen ügyeket, ami a végrehajtást illeti. Ezért a szóban forgó törvényjavaslat célja a bolgár diplomáciai képviselet ellátására szolgáló ingatlanok jogi helyzetének rendezése. Bulgária jelenleg birtokol egy-egy épületet a Pajzs utca 24-26., illetve a Hegyalja út 4. szám alatt. Azonban azoknak a telkeknek, amelyeken ezek az ingatlanok állnak, a magyar állam a tulajdonosa. Ennek a két teleknek a tulajdonjogát Magyarország most átadja Bulgáriának. Ezenkívül a bolgár fél jelenleg használ további három ingatlant, a Levendula utca 15-17., a Bartha utca 6. és a Stromfeld Aurél út 22. szám alatt, amelyeket most 4 millió euró kompenzációért átad Magyarországnak.

Összességében elmondható, hogy ez a törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleg fennálló rendezetlen viszonyoknak véget vessünk, tovább emelve ezzel a magyar-bolgár kétoldalú kapcsolatok minőségét. Köszönöm képviselőtársaimnak, ha támogatják a javaslatot, és köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 346 2019.12.02. 1:52  345-347

BARTOS MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság 2019. november 28-án tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország Kormánya és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló T/7996. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat arra irányul, hogy a Marokkói Királyság és Magyarország között az elítéltek átszállítását hatékonyabb és egyszerűbb eljárássá tegye. Ennek a megállapodásnak fontos és egyértelmű logisztikai előnyei vannak, ezen a ponton túl azonban kiemelt jelentőségű célja az is, hogy az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedését elősegítse. Az, hogy a megállapodás biztosítja számukra azt a lehetőséget, hogy végrehajtandó büntetésüket saját államukban töltsék le, jelentősen előmozdíthatja társadalmi reintegrációjukat.

A magyar-marokkói kétoldalú kapcsolatok sokat fejlődtek az elmúlt években, és ez az egyezmény, amely egy hasonló tárgyú, a bűnözők kölcsönös kiadásáról szóló másik egyezménnyel együtt került megvitatásra, egyhangú támogatást kapott képviselőtársaim részéről az általános vita folyamán. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az előterjesztést továbbra is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.