Készült: 2020.02.24.22:53:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2019.06.20.), 140. felszólalás
Felszólaló Bartos Mónika (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:22


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a költségvetésnek egy teljesen új elemére szeretném felhívni a figyelmet, sőt egy olyan programra, amelyben világelsők vagyunk, hiszen egy olyan befektetésről, egy jövőbe való befektetésről szeretnék néhány szót szólni, amely valóban a fiataljainkat, az ő tudásukat, az ő jövőbeli boldogulásukat érinti, ez pedig a 2019-2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítása és annak egyik eleme, egy olyan külföldi nyelvtanulási program, amely a 2019/20-as tanév második időszakában, tehát 2020 nyarán indul. Azt látjuk és tudjuk, hogy egy modern, felgyorsult, globalizált világban élünk, amelyben  hogyha egy szóval kell jellemezni, akkor  igazi versenyhelyzet van, amelyet mi is érzékelünk a mindennapjainkban, és ez a versenyhelyzet csak erősödni fog a jövőben, és a gyermekeinket, a fiataljainkat egyre jobban érinti. Ebben a világban ami kapaszkodó lehet a számukra és pajzsként védheti őket, ami biztonságot adhat, az a tudás, és ahhoz, hogy a világban boldoguljanak, hogy kapcsolatokat teremtsenek, jól tudjanak érvényesülni a felgyorsult piaci körülmények között, az pedig a nyelvtudás.

2017-ben egy európai adatgyűjtés zajlott, és az alapján saját bevallásuk szerint a magyarországi felnőtt népesség csupán 42 százaléka beszél elfogadható szinten legalább egy idegen nyelvet. Hogyha megnézzük azt, hogy ez 2007-ben 25 százalék volt, akkor jelentős javulást érzékelhetünk, ugyanakkor még ez is, a 42 százalék is az Európai Unióban a legalacsonyabb, ezen szint alapján a hátsó sorban lévő országok közé tartozunk. Ezt azért érdemes kiemelni, hiszen ez a felmérés saját bevalláson alapul, és a nyelvtudásnak, a nyelvhasználatnak, a nyelvi kommunikációnak az egyik fontos eleme az önbizalom, hogy merjünk beszélni, le tudjuk győzni azokat a nyelvi kommunikációs gátakat, amelyek bennünk vannak  ami nem is csoda, hiszen egyedülálló, csodálatos, csodaszép anyanyelvünk van, de ez megnehezíti a másokkal való kapcsolattartást, kommunikációt, hiszen nekünk kell mások anyanyelvét megtanulni, ez tehát mindenképpen igaz , illetve valahogy bennünk, magyarokban van egy tartózkodás, amikor idegen nyelven kell megszólalni.

Én azért is tartom nagyon jónak a kormány áprilisban hozott döntését, amelynek alapján a szakgimnáziumokban és gimnáziumokban tanuló 9. és 11. évfolyamos fiatalok mindegyike, tehát közel 140 ezer fiatal kétszer kéthetes időtartamban külföldi nyelvtanulási programban vehet részt. Számos hozzáfűzött vélemény elhangzott már a programmal kapcsolatban. Ennek a programnak az egyik eleme csupán véleményem szerint, hogy a nyelvtudást, a nyelvhasználatban való magabiztosságot erősíti, a másik nagyon fontos elem, hogy pozitív érzelmi kapcsolatot alakít ki az első tanult idegen nyelvvel  hiszen ezekre vonatkozik a program , és valójában a pozitív érzelmi kötődés nagyon fontos, hiszen hogyha így végezzük a munkánkat, a tanulást, bármilyen feladatot, ami ránk hárul, akkor sokkal nagyobb eredményt tudunk elérni, sokkal sikeresebbek leszünk, hogyha azt jó kedvvel végezzük.

Ennek a nyelvi programnak tehát óriási előnye és lehetősége az, hogy motiválja a fiatalokat a nyelvtanulásra, hiszen mi magunk is tapasztaltuk diákéveinkben, illetve aki most is foglalkozik nyelvvel, most is érzi a saját bőrén, hogy a nyelvtanulás egy fáradságos munka, szinte mindennapi energiabefektetést igényel, és hogyha kialakul a fiataljainkban ez a pozitív hozzáállás, ez a motiváció, akkor lesz kedvük a nyelvvel foglalkozni. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy két részletben lehet a külföldi nyelvtanulást igénybe venni, az összesen egy hónapot a 9. évfolyamban is két hétben és a 11.-ben is két hétben meghatározva, összesen egy hónapot tölthetnek a fiatalok külföldön.

És hogy mely országokban is vehetnek részt és mely idegen nyelvek tekintetében? Az első tanult idegen nyelvek, az angol, a francia, a német és 2014-től a kínai, tehát utazhatnak a fiatalok Kínába mint célnyelvi országba, illetve az Európai Unió területén az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Németországba, Franciaországba és Ausztriába.

És hogyan lehet ezen részt venni? Azért is tartom fontosnak ezt elmondani, hiszen az ősz folyamán, október-november tájékán mindenképpen indul az előjelentkezés. Lehetőség van csoportos részvételre az iskola szervezésében, ami két utat nyit a nyelvtanulásra: egyrészt kinti szakintézetek, partneriskolák bevonásával a hazai és a külföldi szakintézmény nyelvi programját megvalósítva lehet a fiatalok nyelvtanulását segíteni, nyelvtudását erősíteni; a másik, hogyha a hazai iskola külföldi nyelviskola programját kínálja a fiataljainak. Azt gondolom, hogy a fiatalabb generáció, a 9. évfolyamosok inkább talán ezt fogják választani, de azt is feltételezem, hogy a 11.-esek vállalkoznak majd arra, hogy egyedül induljanak el, hiszen mód van az egyéni nyelvtanulásra is, amikor a fiatal maga választ ki egy nyelviskolát a célországokban, és ott tudja a nyelviskola által kínált nyelvi és egyben kulturális programot igénybe venni.

Fontos kiemelni a program kulturális oldalát is, hiszen ahhoz, hogy megértsük egymást, hogy tudjunk más országokban boldogulni, az ottani emberekkel szót érteni, nem elhanyagolható az, hogy ismerjük egymást, hogy megismerjük egymás kultúráját, hiszen hogyha nyitottak vagyunk a másik irányában, akkor egyfajta elfogadás is lehetővé válik, és ez a közös sikerélményeknek, a közös eredményeknek mindenféleképpen kulcsa lesz.

A programra  ahogy képviselőtársaim is látják  a költségvetésben 35 milliárd forint van. Ez egy felülről nyitott összeg, tehát az igényeknek megfelelően ez még változhat.

Ezt szerettem volna képviselőtársaim elé hozni. Én azt gondolom, hogy ez egy óriási befektetés, az egyik legnagyobb méretű befektetés a jövőbe annak érdekében, hogy a fiataljaink boldogulni tudjanak. Én úgy látom, hogy ez egy folyamatosan épülő és felépülő rendszer egyik eleme, hiszen az idegen nyelvi stratégiának csak egy része, és hogyha képviselőtársaim visszaemlékeznek, akkor a nyelvtudás erősítését és a nyelvvizsga megszerzését szolgálja az első sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényelhetősége vagy akár az a nyelvtanulási diákhitel, amit nemrégiben jelentett be a kormány, és a sikeres nyelvvizsga elérését szolgáló hitelprogram fiataloknak.

(19.10)

Köszönöm szépen a figyelmüket, és bátorítom képviselőtársaimat is, hogy az önökhöz forduló embereket bátorítsák a programban való részvételre. Én hiszem azt, hogy ez a fiataljainknak igazi örömet és igazi sikerélményt okozni, egy olyan lehetőséget fog, amely által megismerhetnek más országokat, kultúrákat, új barátságokat köthetnek, magabiztosabbak lehetnek, és hazatérve sikeresen és örömmel tudják majd a karrierjüket, illetve a magánéletüket is építeni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban, valamint szórványos taps a Jobbik padsoraiból.  Dr. Varga-Damm Andrea idézőjelet mutatva: A Fidesz gyöngyszeme!)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai