Készült: 2020.02.23.18:37:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

26. ülésnap (2018.10.02.), 98. felszólalás
Felszólaló Bartos Mónika (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:31


Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha geológiai szempontból tekintjük a folyamatokat, akkor minden teljesen rendben van. Ahogy Áder János köztársasági elnök úr is elmondta, évmilliókkal ezelőtt is volt már hasonló helyzet. Sőt, ezen túlmenően az élővilág is nagyon jól tudott spontán alkalmazkodni, igaz, hogy földtörténeti léptékben, a klímaingadozáshoz. Amiről viszont most beszélünk, az nemcsak a bolygónk, hanem az emberi civilizáció, hiszen ha a NÉS-ről beszélünk, akkor az emberi civilizációról és rólunk van szó. Hiszen ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól, a víztől, a termőföldtől, a tájtól, úgy az alkalmazkodóképességünk is nagyrészt elveszett. Sajnos, a modern társadalmak civilizációs vívmányai, így a közműellátás, az élelmiszer-ellátás, az ipari tevékenységek, az infrastruktúráink rendkívül sérülékenyek a külső környezet változásaira, és ez független attól, hogy ezeket a változásokat mi magunk okozzuk-e vagy sem. Valóban, ha ezt az alkalmazkodóképességet elveszítjük, akkor már előtérbe kerülnek biztonságpolitikai kérdések is.

Én azért örülök a mai vitának, képviselőtársaim, mert a kisebb-nagyobb politikai csörtéktől eltekintve úgy látom, hogy egyetértünk nagyon sok mindenben.

(15.30)

Egyetértünk abban, hogy felelősek vagyunk azért a világért, amiben élünk, felelősek vagyunk azért a bolygóért, ami az otthonunk. És abban is egyetértünk, hogy ez egy megosztott felelősség, mindenkire szükség van ahhoz, hogy sikereket tudjunk elérni.

Ugyanez volt a tapasztalatom az elmúlt héten Brüsszelben, amikor részt vettem az Ázsia-Európa parlamenti partnerség 10. találkozóján. Ennek 2004 óta tagja Magyarország. Az ott lévő képviselők 51 államot, két szervezetet, összességében a Föld népességének 60 százalékát képviselték. Ezen a találkozón is a klímaváltozás volt a fő téma.

Azt érdemes megjegyezni, hogy Ázsia és a csendes-óceáni térség szerepe kiemelkedő mind a klímaváltozás okai, mind pedig negatív hatásai tekintetében. Van egy kockázati index, a globális éghajlatváltozási kockázati index, és e szerint az index szerint a klímaváltozás által a világon tíz leginkább érintett ország közül négy  Mianmar, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam  Délkelet-Ázsiában található. Sok képviselő ezen a fórumon felszólalt és elmondta, hogy milyen súlyos hatásai figyelhetők meg az éghajlatváltozásnak az országában. Például a bangladesi képviselő asszony elmondta, hogy 18 millió embert veszélyeztet közvetlenül a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedése.

Azért is tudtam velük együtt érezni, mert a Kárpát-medence is az éghajlatváltozás negatív hatásaira nagyon érzékenyen reagáló területek között van. Az is elmondható, hogy az éghajlati sérülékenység komplex elemzése alapján az éghajlatváltozás Magyarország településeit nem egyformán fogja érinteni, lényeges területi különbözőségek figyelhetők majd meg. Tehát ahogy Magyarország települései között, úgy a világ országai között is ez a különbség megfigyelhető, és megfigyelhető is lesz.

Itt szeretném képviselőtársaim elé hozni a fenntartható fejlődési célok rendszerét, amely 2015-ben került elfogadásra. A vita első felében, amikor Áder János köztársasági elnök úr felszólalt, akkor őt Kőrösi Csaba kísérte el, aki nagyon nagy szerepet játszott a fenntartható fejlődési célok kidolgozásban akkori ENSZ-nagykövetként. Azt tudjuk, akik ezzel a témával szoktunk foglalkozni, hogy a fenntartható fejlődési célok 17 fő célterületet és 169 célkitűzést foglalnak magukban.

És miért is hozom ide a fenntartható fejlődési célokat? Két okból. Az egyik, hogy korábbi elemzések szerint a párizsi megállapodás végrehajtását célzó, a tervezett, nemzetileg meghatározott vállalások legalább 154 fenntartható fejlődési alcélhoz kapcsolódnak, azokhoz igazodnak a 169-ből. Ebből látszik, hogy a párizsi megállapodás végrehajtása és az azt szolgáló, ahhoz igazodó NÉS-2 nem elválasztható a fenntartható fejlődési célok végrehajtásától, és ahogy Bencsik János alelnök úr is elmondta, a NÉS -2-nek a fenntarthatóság felé való átmenet feltételrendszerének kell megfelelni.

A második dolog, amiért a fenntartható fejlődési célokat idehoztam, az pedig az, hogy korábban utaltam rá, hogy Magyarország települései sem rendelkeznek ugyanolyan adottságokkal, feltételekkel, nem ugyanolyan módon lesznek kitéve az éghajlatváltozás hatásainak, és ugyanígy a világ országai sem. És ami nagyon jó a fenntartható fejlődési célok megközelítésében, az az, hogy mindenkit cselekvésre ösztönöz. De azt is kifejezi, hogy mindenki a saját útját kell hogy járja, a saját feltételei, adottságai, lehetőségei szerint kell hogy kihozza magából a legtöbbet. És ezt a szemléletet a NÉS-2 is tartalmazza és hordozza.

De hogyan is kell cselekednünk, és mi is kell legyen a zsinórmértékünk, ha szembekerülünk ezzel a küzdelemmel, ami az éghajlatvédelmet jelenti? Idehoznám azt az útmutatót, amit még egyetemista koromban kaptam, ami úgy szólt, hogy „Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.” Ez a Teremtés könyvében megfogalmazott útmutató szólalt meg más szavakkal Áder János köztársasági elnök úr beszédében is, aki azt mondta, hogy használjuk és ne kihasználjuk természeti erőforrásainkat. De hogyan lehet ezt a mindennapokra lefordítani? A helyesen megválasztott klímapolitikai irányok, a megfelelően ambiciózus kibocsátáscsökkentési célok az adott ország versenyképességét is pozitívan befolyásolják. Ez egy olyan mondat, ami a NÉS-2-ben, illetve annak ismertetésében szerepel, és ez a versenyképességre hívja fel a figyelmet, ha távolabbi fókuszból nézzük, akkor arra, hogy ez a helyzet nem csupán veszélyt, hanem lehetőséget is jelent a számunkra.

Nagyon sok minden fejben dől el, ezért nem mindegy, hogy hogyan állunk az előttünk lévő kihívásokhoz. Áder elnök úr ezt úgy mondta reggel a felszólalásában, hogy szükségből erényt kovácsolhatunk. De ha minden fejben dől el, akkor ez azt jelenti, hogy az emberfőkkel is van dolgunk. Azt gondolom, hogy ez nagyon igaz, és a NÉS-2 felépítése is mutatja ezt, hiszen a NÉS-2 terjedelmének kétharmadát a nemzeti alkalmazkodási stratégia és a partnerség az éghajlatért szemléletformálási terv teszi ki.

Tehát a NÉS-2 kétharmada az emberfőkkel foglalkozik, és próbál bennünket tanítani, tanítani arra, hogy mit és hogyan kell tennünk, szemlélnünk ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodjunk a sokszor gyors változásokhoz. Tanít arra, hogy egy megváltozott világban nem lehet a régi séma mentén gondolkodni, valóban szemléletformálásra van szükség. És tanít arra is, hogy tudatosan élve úrrá lehetünk a problémákon, de ezért a maga területén mindenkinek tennie kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott, elhangzik a vitában, számos világvégét, utolsó ítéletet idéző kép is megelevenedett előttünk. Elhangzott, hogy nincs vesztegetni való időnk. Ugyanakkor reménnyel kecsegtet, hogy a szükségből erényt kovácsolhatunk. Hazai és nemzetközi fórumokon is lesznek még teendőink, vitáink, harcaink, véleményt cserélhetünk a fenntarthatósággal, az éghajlatváltozással kapcsolatban. Egy dolgot azonban szerintem nem szabad elfelejtenünk, hogy mi vagyunk az átmenet generációja. Ez azt jelenti, hogy sem a szüleinknek, sem a nagyszüleinknek nem kellett olyan feladatokkal, gondolatokkal megbirkózni, amikkel nekünk meg kell. És tudjuk azt  saját tapasztalatból is tudjuk , hogy a szokásokat, a gondolatokat a legnehezebb megváltoztatni, és ehhez idő kell.

Teljesen újra kell tanulnunk a bolygónkhoz és az életünkhöz való viszonyt, ezért nem szabad megijednünk, mivel nehéz az út, ezért tényleg időbe telik, amíg megtanulunk ezen járni. És én arra biztatom képviselőtársaimat, hogy minden eredménynek örüljünk, és higgyünk abban, ha ezeket a gondolatokat társadalmasítjuk, akkor eredményeket érhetünk el közösen.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai