Felszólalás adatai

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Hegedűs Lorántné jegyzők lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ferenczi Gábor jobbikos képviselő: "Akkor sem segítenek majd, amikor piros hó esik?" címmel. Ferenczi Gábor képviselő úré a szó.

FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, vegyen elő tollat, papírt, és igyekezzen érdemben válaszolni majd felvetéseimre. A helyiek élete ugyanis korántsem rendeződött, és nem tért vissza a normális kerékvágásba a vörösiszap-katasztrófa után sem Kolontáron, sem pedig Devecserben. Még mindig rengeteg a kérdés, az aggodalom. Mindenkit kár ért, aki itt élt a katasztrófa pillanatában, mindenkit megilletne tehát, de mindmáig hiányzik az erkölcsi kártérítés. Sokaknak a mai napig nem térítették meg a katasztrófa során keletkezett károkat, a másodlagos károkról nem is beszélve, számos gazdasági hátrány csak most kezd érződni a településen. Kolontáron bezárt például az egyik élelmiszerbolt, mert nem volt már vevő a településen. Sokan nem tudják eladni a házakat azok valós értékén, akik pedig maradni szeretnének, építeni a helyi közösséget, azok ingatlanjainak értéke több millió forintot zuhant. A helyiek nem hitelképesek, hiszen házaikat rendkívül alacsonyan értékelik fel, mivel a bankok rontottak az érintett települések besorolásán. Ezeket a károkat ki fogja megtéríteni az ártatlanok számára?

Tovább fokozza a településeken a hangulatot, hogy a felelősségre vonás tekintetében sem történik semmi. Hallottuk a hírt a vádemelésekről, ugyanakkor a vizsgálóbizottság által feltárt tényekről, ami szerint a katasztrófa oka egyértelműen a hanyag, profithajhász tulajdonosi szemlélet volt, sehol nem olvashatunk. A gátfal süllyedése a műholdfelvételek tanúsága szerint jól mérhető volt legalább egy évtizede, a humán és ökológiai katasztrófát pedig a tározóban felhalmozott, az engedélyezett mennyiség többszörösét kitevő, mintegy egymillió köbméternyi, erősen maró, lúgos folyadék okozta. Úgy gondoljuk, hogy megkezdődött a MAL Zrt. vezetői felelősségének elmaszatolása a vörösiszap-katasztrófa kapcsán, hiszen az önök által vezérelt sajtóban a valódi okok helyett a talajtörést jelölik meg a tíz halálos áldozattal járó tragédia okaként.

Tisztelt Államtitkár Úr! Sokan féltik joggal az egészségüket. A február közepén tapasztalható rendkívül szeles idő hatására a MAL Zrt. tározóiból elszabadult vörösiszappor vörösre festette Kolontár települést és környékét. Február 16-án már a Veszprém Megyei Napló is beszámolt a történtekről. Tili Károly polgármester úr telefonon elmondta, hogy az esetet tapasztalva azonnal értesítette a környezetvédelmi hatóságot, a katasztrófavédelmet és önöket is, a Belügyminisztériumot. A minisztérium azonban csupán egy automatikus választ küldött, amelyben az szerepelt, hogy a törvényben foglalt határidőn belül reagálnak. A környezetvédelmi hatóság fényképeket kért, a katasztrófavédelem pedig nem reagált a településvezető levelére.

A helyiek, a katasztrófát átélt emberek joggal félnek a szállóportól, bár az MTA szerint a por nem veszélyes, én mégis szkeptikus lennék ebben a kérdésben. A száraztechnológia során ugyanis a vörös por nagy mennyiségben száll a környező településekre, amelynek káros hatásai csak egy bizonyos idő elmúltával mutatkoznak. Ennek ellenére önök megszüntették Devecserben a szűrőközpontot ahelyett, hogy inkább Kolontáron is nyitottak volna egyet. Az állapotokat jól mutatja, hogy Tili Károly polgármester a Veszprém megyei sajtó által is idézett szavai alapján előfordult, hogy a védőnő Lőrincepusztáról nem engedett haza gyermekeket. Államtitkár úr, nem tudom, tudja-e, hogy Lőrincepusztán 30 ember él a vörösiszap-katasztrófa óta is, akiknek elköltöztetését mind a mai napig nem oldották meg.

Kérem, felvetéseimre igyekezzen érdemben válaszolni, de kíméljen meg a szokásos kormánypropagandától, és a nemzeti együttműködés rendszerére se hivatkozzon mindaddig, amíg jól tudjuk, hogy az adományozók által a károsultak közvetlen megsegítésére összegyűjtött több mint 2 milliárd forintot különböző közösségi célok címszóval osztották szét olyan beruházásokra, amelyek nem szolgálják alapvetően ezeknek a településeknek a megmaradását, jövőjét. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy az ügyvédi munkaközösség költségei szintén körülbelül 2 milliárd forintot tesznek ki, önök pedig ahelyett, hogy egyeztettek volna a lakossággal, illetve a helyi civil szervezetekkel ennek az összegnek a felhasználásáról, ügyvédi költségekre költötték az adományt.

A kérdéseim tehát a következőek. Miért szüntették meg a devecseri szűrőközpontot? Miért kezdődött el az iszapkatasztrófa valódi felelőseinek szerecsenmosdatása? Miért nem kaptak még sokan a mai napig sem kártérítést odaveszett javaik után? Ki fogja enyhíteni a gazdasági és másodlagos károkat? Ma reggel beszéltem ismét a kolontári polgármester úrral (Az elnök csenget.), aki elmondta, hogy mind a mai napig nem érkezett önöktől válasz. Pedig akár írhatták volna azt is, hogy majd akkor segítenek, ha piros hó esik.

Ön jön, tisztelt államtitkár úr. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Halász János államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra.

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! 2010. október 4-én szörnyű katasztrófa történt, közel 2 millió köbméter vörösiszap ömlött Kolontárra, Devecserre, valamint Somlóvásárhelyre. Mindent magával ragadott, semmit nem kímélt, 8 ember rögtön életét veszítette, 2 ember a maró lúgtól a kórházban halt meg. A katasztrófa miatt több mint 300 ember szorult kórházi kezelésre, legalább 260 házat kellett lebontani, és 19 település határát öntötte el a vörösiszap. Elsodorta az emlékeket is, lakhatatlanná tette a környéket, veszélyeztette a mát és a holnapot.

Még tombolt a vörösiszapár, amikor már megkezdődött a mentés. Akik állva maradtak, azok mentették a rokonokat, szomszédokat, egymást, perceken belül ott voltak a tűzoltók és a mentők is. Ezért minden körülmények között az első szó, amikor erről a kérdésről, erről az ügyről beszélünk, a háláé kell hogy legyen. Nem lehet elégszer köszönetet mondani minden, a mentésben részt vevő állampolgárnak, adakozó szervezetnek. Összefogtak a helyiek, és összefogott egész Magyarország. Elmondhatjuk, hogy a tragédia nyomai a térségben már alig láthatóak, az emberi lelkekbe azonban kitörölhetetlenül bevésődtek azok a gyötrelmes idők.

Ami megtörtént, azon már változtatni nem lehet, az emberi összefogás, segítségnyújtás szép példája azonban újra és újra emlékünkbe kell hogy idéződjön. Mert az összefogás eredményt hozott, egy év alatt újjáépült a vörösiszap-katasztrófa által sújtott térség, van hol lakni, visszatért az élet. Természetesen a helyreállítás nem mehetett egyik napról a másikra. A lakosság egészségi állapotát, a környezet, a talaj, a vizek minőségét ugyanúgy ellenőrizni kellett, mint ahogy meg kellett kezdeni az újjáépítést. Egészségügyi szempontból tehát a vörösiszap okozta késői egészségkárosodásra utaló jelek nem fordultak elő, és a vizsgálati eredmények sem térnek el a távolabbi, vörösiszap-expozíciótól mentes területeken mértektől. Ennek ellenére a követéses vizsgálatok most is folynak. Az emberek élete, egészsége után pedig a környezet egészségének helyreállítása volt a legfontosabb.

Képviselő Úr! A kormány több mint 10 milliárd forintot költött védekezésre, helyreállításra és újjáépítésre az elmúlt időszakban, a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés és kártalanítás a kitűzött határidőre megvalósult. A kormány új lakóházakat épített vagy vásárolt minden, az otthonát elveszített károsultnak, Kolontáron 21, Devecseren 89, Somlóvásárhelyen pedig egy ház épült föl.

A vörösiszap-tragédia arra is felhívta a figyelmet, hogy változtatni kell a törvényi szabályozáson. Az előző kormány ugyanis az Európai Unió nyomása ellenére sem határozta meg Magyarországon azt a hatóságot, amely a gátak állékonyságáért, építéséért és fennmaradási engedélyeinek kiadásáért felelős. Ezt orvosolta az Országgyűlés 2010 decemberében azzal, hogy a bányakapitányságokat jelölte ki erre a célra.

(9.10)

Fontos változás az is, hogy a MAL Zrt. 2011 áprilisában áttért a biztonságosabb száraztechnológiára.

Ez azt jelenti, hogy a gyártás során már szilárd halmazállapotú és kevésbé lúgos, vagyis nem maró hatású melléktermék képződik. Erre azért volt szükség, hogy soha ne ismétlődhessen meg a tavalyihoz hasonló katasztrófa. Azonban azt is tudjuk, hogy ez nem természeti katasztrófa volt, hanem emberi felelőtlenség okozta a tragédiát.

Tisztelt Képviselő Úr! Ami pedig a jelenlegi helyzetet illeti, körülbelül egy órán belül ér Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úr Kolontárra - ma. Itt bejárja a vörösiszap-katasztrófa helyreállítási munkálatainak helyszíneit. A területileg illetékes Veszprémi Bányakapitányság pedig 2012. február 23-án tart bejárást a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakemberével, amelynek keretében az egyes tárolókat vizsgálják. Vizsgálják a szállópor ügyét is.

A bejárás során felmérik, hogy a IX. tárolón a megkezdett lefedést hogyan lehet folytatni, hogy a kiporzást megakadályozzák, és ezzel párhuzamosan a gátak állékonyságát az anyagfelszállítás és -terítés ne veszélyeztesse. A X. tároló esetében nehezíti a megoldást, hogy a vörösiszaptestre nem lehet rámenni, így a tárolótérben kiporzást gátló anyag terítése behordással nem megoldható. (Ferenczi Gábor: A kérdésre!) A bejárás során azt is vizsgálják majd, hogy milyen anyaggal lehetne a kiporzást megakadályozni, illetve hogyan lehetséges annak a tárolótér belsejébe történő bejuttatása. A vizsgálat során tekintettel kell lenni arra a tényre is, hogy a X. tároló bezárásáról is intézkedni szükséges, mivel a kiszakadás helyét helyre kell állítani. A vizsgálat kiterjed az ideiglenes tároló kiporzásának ügyére is, illetve az ezzel kapcsolatosan szükséges intézkedésekre.

Ebből is láthatja, képviselő úr, a kormány most is megtesz mindent a katasztrófa következményeinek elhárításáért, az emberek egészségének megőrzéséért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai