Készült: 2021.06.22.15:35:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

171. ülésnap (2004.10.05.), 28. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richard (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:30


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! “Egy egyezmény többé-kevésbé konszenzuson alapul, amit a kormányok tárgyalás útján érnek el. Egy alkotmány viszont egy közösség közös értékeinek és célkitűzéseinek a kifejeződése, ezért egy alkotmány megalapozhatja a népek uniójának legitimitását.ö Mádl Ferenc köztársasági elnök úr idézett szavai jól jellemzik a születendő európai alkotmányos szerződés történelmi léptékű jelentőségét, amiről itt előttem szóló képviselőtársaim is beszéltek. Annál is inkább, mivel az úgynevezett európai projekt több közelmúltbeli kudarca után - például amit az euró bevezetésének svéd elutasítása, aztán a stabilitási paktum válsága vagy az iraki konfliktus feletti megosztottság félreérthetetlenül jelzett -, most végre a sikeres szakaszába lépett a kontinens újraegyesítését követően. Igen, képviselőtársaim, mert az a tény, hogy a politikai uniónak alapot és teret nyitó szerződés, az alkotmány megszületése végre karnyújtásnyira van tőlünk, mert egy sikeres ratifikációs folyamat esetén az alkotmányos szerződés 2006. november 1-jével hatályba is léphet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jól tudjuk, hogy az alkotmány nem tartozik az izgalmas olvasmányok közé, azonban mégis célszerű egy kicsit jobban megismerkedni a kormányfők által most majd aláírandó és még megerősítésre váró európai alkotmánnyal, hiszen szándéka szerint meghatározatlan időre meghatározza Európa népeinek sorsát. Ezért érdemes hát megvizsgálni abból a szempontból is, hogy vajon tartalmazza-e a magyar érdekeket és azokat az értékeket, amelyeket még uniós tagságunk előtt szinte minden parlamenti párt megfogalmazott, és igyekezett az alkotmányt előkészítő Konventben - ahogy Vastagh Pál képviselőtársamtól hallottuk - markánsan képviselni.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről Szájer József a Magyar Országgyűlés delegáltjaként vett részt a már említett Konvent munkájában. Részben önállóan, részben pedig az Európai Néppárttal, valamint a magyar képviselőtársaival közösen közel kétszáz módosító indítványt, illetve javaslatot nyújtottak be annak érdekében, hogy ez a szerződés tükrözze a magyar nemzeti prioritásokat.

Tisztelt Elnök Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség támogatja az Európai Unió alkotmányos szerződésének aláírását, ebben nincs vita. Azonban néhány megjegyzést feltétlenül szeretnék megosztani képviselőtársaimmal, mind az alkotmány szövegével, mind a kormány számára a felhatalmazás megadásáról szóló országgyűlési határozat tervezetével kapcsolatosan.

Fontos hangsúlyoznunk, előrelépésnek tekintjük, hogy az alkotmány I-2. cikke az Európai Unió értékei között szerepelteti a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. El kell ismerni, ez egy rendkívül pozitív dolog. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy az idézett alkotmány szövege bizony még távolról sem fedi le azt, ahogyan mi, magyarok a kisebbségi jogokat értelmezzük. Először is: az alkotmány nem definiálja, hogy milyen kisebbségekről is esik szó, tehát hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme az alkotmányos alapelve az Uniónak. Nos, ez volt az az ok, ami miatt a Fidesz négypárti egyeztetést kezdeményezett arról, hogy az alkotmányos szerződést tárgyaló kormányközi konferencia záróokmányához a magyar kormány is csatoljon egy egyoldalú nyilatkozatot, mint ahogyan jó néhány kormány valószínűleg él is majd ezzel a lehetőséggel.

A nyilatkozatnak, ennek a kötelező érvénnyel nem rendelkező, ugyanakkor számunkra - hadd mondjam azt, nemzeti önbecsülésünk számára - rendkívüli jelentőségű dokumentumnak két célja lenne. Az egyik annak egyértelmű megfogalmazása, illetve annak kifejezésre juttatása, hogy a mi értelmezésünk szerint ezen immár uniós alkotmányos alapelv alapján a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaikat közösen is gyakorolhatják az Európai Unióban. Tehát egyfajta cizellált megfogalmazással arra próbáltunk törekedni, hogy az alkotmány alatt lehessen érteni a kisebbségek közös joggyakorlásának a lehetőségét is.

A másik ok: annak pontosítása, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek pozitív megkülönböztetése nem ütközik a diszkrimináció általános tilalmára vonatkozó uniós jogszabályokba. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. október 4-ei négypárti egyeztetésen a kormány képviselője jelezte, hogy valóban lenne mód egy ilyen egyoldalú nyilatkozat csatolására. A szöveggel kapcsolatban azonban egyelőre még nem sikerült dűlőre jutnunk. És itt Bársony András államtitkár úr előbb elhangzott szavai reménykeltők, hogy lesz eredménye ennek a tárgyalásnak.

Megjegyzem, hogy az ilyen egyoldalú nyilatkozat csatolása nem szokatlan dolog, nem valami magyar találmány lenne, mert az alkotmány befejező, negyedik részében is találhatók jegyzőkönyvek, amelyek az alkotmány szerves részét képezik. A több mint háromszáz oldalt kitevő jegyzőkönyvekre azonban érdemes egy pillantást vetni, az egyes országok ugyanis ezekben rögzítették, hogy mi az, ami nem vonatkozik rájuk az alkotmányból. E szempontból különösen érdekes például a “A dán pozícióö című jegyzőkönyv.

Az alkotmányt még kiegészítik a hozzá csatolt, de nem kötelező érvényű nyilatkozatok is. A közel kilencven oldalnyira rúgó nyilatkozatok részben az alkotmány egyes cikkelyeihez, főleg a második részhez, az alapvető jogok chartájához fűznek megjegyzéseket, illetve azokat magyarázzák, részben az egyes országok egyoldalú nyilatkozatait tartalmazzák, hogy például milyen esetben fogadják el az alkotmány egyes rendelkezéseit. Ez a két lehetőség számunkra már nem adatott meg, mert az alkotmány szövegét véglegesítették. Viszont a harmadik lehetőség számunkra még október 10-éig nyitva áll, hogy a kormányközi konferencia záróokmányához a magyar kormány egy egyoldalú nyilatkozatot csatol.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miért fontos ez? A Fidesz-Magyar Polgári Szövetségnek meggyőződése, hogy ezt a lépést meg kell tennünk. Először is a magyar alkotmányból fakadó kötelességünk a határon túli magyarok érdekeinek a képviselete. Ezért véleményünk szerint, amennyiben a pontosítási lehetőséggel most nem kívánunk élni, akkor bizony ezen alkotmányos kötelezettségünket mulasztjuk talán el.

De van itt egy másik fontos dolog, mégpedig a magyar kormány következetessége. Emlékeztetem jelen lévő képviselőtársaimat, hogy 2003 októberében volt egy négypárti egyeztetés arról, hogy mi legyen a minimum az alkotmány szövegében a kisebbségekről. A kormány akkor azt mondta, hogy erőinket egyetlen cél elérésre kell koncentrálni - ahogy hallottuk Bársony András államtitkár úrtól -, hogy a kisebbségek kerüljenek be az alkotmány szövegébe. Ezért nem támogatott más javaslatot, és nem csatlakozhattunk például azon országokhoz, amelyek a keresztyénséget vagy Isten nevét akarták beemelni a preambulum szövegébe, az Unió gyökereiről szóló alkotmányrészbe. “Ugyanis volt egy hallgatólagos megegyezés a részt vevő országok körében - érvelt a 2003-as bizottsági ülésünkön a külügyminiszter úr -, hogy egy ország egy pluszkérdést vállaljon fel, ne többet, és azt képviselje, és nekünk a nemzeti és etnikai kisebbség ügye nagyon fontos. Tehát úgy döntöttünk, hogy azt fogjuk képviselni.ö - fogalmazott a külügyminiszter úr.

(10.30)

Mi ezt akkor tudomásul vettük, és egyetértettünk ezzel, bár azt nehéz szívvel fogadtuk például, hogy a keresztyénség kérdését nem forszírozta a kormány. De a kisebbségek ügye miatt beláttuk a kormány cselekvését. Most, hogy végre, bár nem az eredeti elképzeléseink szerint, de mégis csak belekerült az alkotmány szövegébe a kisebbségi formula, ezt a négypárti egyeztetésen mi is elfogadtuk. Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy a kormány miért ódzkodik attól, hogy ezt az általa is fontosnak tartott egyetlen ügyet végigvigye a kormányközi konferencián.

Ezért szerintünk a kormánynak következetesnek kellene lennie, hiszen más országok is élhetnek a kormányközi konferencia záróokmányához való becsatolással. Ez a nyilatkozat egyoldalúan a saját értelmezésünk miatt másokat nem sért. Végül a Konventben, ha nem könnyen is, de úgy tudom, elfogadták, hogy a magyar kormány szószólója legyen - és lett is - a kisebbségi jogok védelmének.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mindenkori magyar kormányra bizony még sok feladat vár a kisebbségi jogok uniós elfogadtatása, értelmezése terén. Nincsenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy mennyi idő alatt érhetjük el ezt az eredményt, hiszen mi ezt 1990-től kezdtük, amikor Magyarország tagja lett az Európa Tanácsnak. Képviselőink az Európai Parlamentben, jól tudom, vállalják a hosszú és fáradságos munkát, amely az ismeretek terjesztésével kezdődik, és reményeink szerint majd azzal végződik, hogy az Unió joganyagában egyértelműen megjelenik a nemzeti és etnikai kisebbségek közösségi jogainak védelme. Úgy tudom és úgy látom, hogy ez egy hosszú menetelés lesz.

A kormány az első, valóban döntő jelentőségű lépést ezen az úton megtette azzal, hogy az I-2. cikkbe belekerült ez a témakör. Ha azonban nem csatol egy ahhoz legalább hasonlatos nyilatkozatot, amiről szó volt a négypárti egyeztetésen, amit mi kezdeményeztünk, akkor talán elvétheti a második lépést. S kérdezem, hogy meg lehet-e tenni a harmadik lépést a második kihagyásával. Hogyan fér össze a második lépés elmaradása azzal, hogy a mostani kormány programjában például megjelenik az autonómia kifejezése? Kovács László az európai integrációs bizottságbeli meghallgatása során nem adott egyértelmű választ, hogy milyen konkrét lépések megtételével kíván a kormány elmozdulni az autonómia irányába.

Ha elmarad az egyoldalú nyilatkozat csatolása, akkor kételyeink esetleg megerősödhetnek azzal kapcsolatban, hogy mennyire következetesek a kormány autonómiával kapocslatos szándékai.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kisebbségi témakörön túl második pontként még röviden ki kell térnem az alkotmány szerintünk másik fontos hiányosságára, ez pedig nem más, mint az, hogy a szövegből kimaradt a keresztyénségre való utalás. Pedig ez, tisztelt képviselőtársaim, nem hit vagy felekezeti hovatartozás kérdése. Egyszerűen történelmi tény, hogy Európa mai arculatának kialakulásában a keresztyénség döntő szerepet játszott. Az Európai Unió nem jött volna létre a keresztyénség eszméje nélkül, s mi, magyarok másmilyenek lennénk, ha lennénk egyáltalán a keresztyénség nélkül. Szomorú, hogy az Európai Unió nem gondolkodik egységesen a gyökereiről, és a kérdést aktuálpolitikai megfontolások tárgyává teszi.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az általunk beterjesztett módosító javaslattal jó szívvel ajánlja elfogadásra az Országgyűlésnek a H/11434. számú országgyűlési határozati javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai