Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék több indítványról beszélni, és talán beleférek az időkeretbe is. Szeretném kérni az önök támogatását. A 30. ajánlási pontban a képzés kérdésére szeretném az önök figyelmét irányítani. A törvényjavaslat azt mondja, hogy aki megkezdte a tanulmányait, és legfeljebb addig, amíg a szükséges időtartamot el nem éri. Azt gondolom, itt felnőttekről van szó, akik munka mellett tanulnak. Aki a felsőoktatásban részt vett, az tudja, hogy egy utóvizsgával vagy utóvizsgák sorozatával egy félévismétlést könnyen össze lehet szedni. Azt szeretném elérni - és kérem is önöket erre -, hogy találjunk ki közösen esetleg egy kapcsolódó módosító indítványt. Azzal egyetértek, hogy valamilyen korlátot kell szabni, csak azt gondolom, hogy az alapidőnek egy évvel, másfél évvel való meghosszabbítását célszerű lenne törvénybe iktatni, mert ebben az esetben elkerülhető nagyon sok félreértés.

A következő, a 46. ajánlási pontban a pályázati rendszerről van szó. Én rendkívül sérelmesnek tartom, előkészítő bizottság rangsorolja a pályázatokat, és azt mondja, hogy általában az első három helyezettje, egyéb esetekben anélkül. Kérem önöket, hogy töröljük ki ezt a rövid háromszavas idézőjeles betétet, mert ez rossz szájízt kelthet, mintha valakinek elég lenne pályázat helyett csak elküldeni a személyes adatait és kinevezhető. Ha egyszer azt mondtuk, hogy a pályázatot tegyük általánossá, ez rendben van, írjanak jó pályázatot, aki erre alkalmas, biztos, hogy képes lesz megírni. Ha egy adott beosztásra nem írnak jó pályázatot, akkor még mindig jobb újra kiírni és szélesíteni a pályázók körét, mint azt mondani, hogy egyéb esetekben anélkül. Tehát kérem önöket, hogy fontolják meg ezt, és támogassák az indítványt.

A 69. ajánlási pontban szerettem volna korlátot szabni annak, hogy további közszolgálati viszonyt lehessen létesíteni; tehát ez ne legyen vég nélkül, ne legyen korlát nélkül. Mondjuk ki azt, ha valaki további közszolgálati jogviszonyt létesít valamilyen kényszerhelyzetből - ez lehet az adott hivatal, feltehetően legtöbb esetben az adott hivatal miatt, munkaerő-szükségleti okokból -, időkorlát van. Tehát valamilyen időkorlátot tegyünk, hogy legfeljebb hat hónap, kilenc hónap vagy egyéb időtartam.

A következő a 120. indítvány. Ez megint nagyon furcsa, és most visszamegyek a Perlaki képviselő úr által elmondottakhoz, azt mondta, hogy rossz az, aki rosszra gondol. Csak ebben a szövegkörnyezetben végig szerepel az, hogy kiből lehet címzetes főjegyző, megvan az út, amin végig kell járni. Amikor mindez megtörténik, van egy új bekezdés, amely azt mondja, hogy minden megkerülhető, és a miniszterelnök címzetes főjegyzői címet adományozhat. Egyetértek a törvényjavaslatnak azzal a részével, amely azt mondja, hogy a képviselő-testület, a helyi önkormányzat testülete, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének véleménye alapján. Ha mindez megvan, miért indokolt, hogy mindezt megkerülve mégis lehessen adományozni valakinek címzetes főjegyzői címet? Kérem önöket, hogy fontoljuk meg! Elhagyható ez a bekezdés, mert egyébként is a miniszterelnök úr adja a címzetes főjegyzői címet, csak tartsuk be a törvényjavaslat korábbi szakaszaiban rögzített - hadd mondjam így - szolgálati utat.

A másik a jegyzői illetmény. Azt kerestem, hogy melyik módosító indítvány, de a 190 körüliben van. A problémára szeretném a figyelmet felhívni. A kistelepüléseken nagyon sok helyen nem megfelelő képzettségű jegyző van, vagy sokáig nem töltik be, nem tudják betölteni a jegyzői állást. A kormány tesz kezdeményezéseket, ösztönzést arra, hogy körjegyzőségek alakuljanak ki. Arra szeretném önöket kérni, hogy illetményben különböztessük meg a körjegyzőségek jegyzőit, hiszen ahogy a teremben körülnéztem, szinte mindenkiről feltételezhető, hogy átérzi ezt a problémát. Egy körjegyző nem alkalmanként kell hogy részt vegyen testületi üléseken késő estébe nyúlóan, hanem több településen. Tehát sokkal nagyobb igénybevételnek van kitéve, hadd fogalmazzak ilyen csúnyán, mint egyetlen településnek a jegyzője. Én azt gondolom, hogy a több módosító indítvány közül valamelyiket érdemes lenne támogatni, hogy elismerjük ezt a munkát, és tényleg vonzóvá tegyük azok számára, akik hajlandók felvállalni azt, hogy több kistelepülésen ellássák az elég hálátlan jegyzői feladatot.

A végére hagytam a 196. számú indítványt. Kérem önöket, hogy fontolják meg. Ebben az indítványban arról van szó, hogy a Ház alkalmazottai számára is tegyük lehetővé a differenciált illetménykiegészítést. A javaslatot sok bizottság támogatta, mindössze háromnak vannak fenntartásai. Kérem az államtitkár urat, fontolják meg! Mi, akik számtalanszor itt részt veszünk ezeken a késői esti órákba nyúló üléseken, tudjuk, hogy nemcsak a főtitkár úr, hanem a Ház alkalmazottai, nem itt a fényben, hanem hátul, irodákban kénytelenek velünk együtt dolgozni, ez is az átlagot messze meghaladó igénybevétel.

(21.20)

Én is kérem az államtitkár urat, fontolják ezt meg. Azt hiszem, ez a 30 százalék sem kötelező, hanem egy határ, de ha esetleg más mértékről van szó, ezt meg kellene fontolni. Azt gondolom, hogy azokról a munkatársakról, akik bennünket segítenek abban, hogy minőségi munkát végezhessünk, nekünk felelősségünk gondoskodni is róluk.

Köszönöm szépen a figyelmüket.