Készült: 2020.05.26.23:44:04 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 50 2018.06.27. 9:37  1-132

KONCZ FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány által előterjesztett 2019. évi költségvetés Magyarország biztonságának megőrzését, a fenntarthatóságot, a gazdasági növekedést, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatás elérését tartja szem előtt. Az elmúlt évtizedben a baloldali kormányok gazdasági, pénzügyi, társadalmi, politikai és morális válságba kormányozták Magyarországot. Érdeklődéssel hallgattam Vadai képviselő asszony felszólalását, aki azt mondta, hogy ne beszéljünk az elmúlt nyolc évről, miközben ő folyamatosan arról beszélt (Varju László: Az elmúlt nyolc évről kell beszélni!), a negatív GDP-t próbálta felosztani. Tudják, én először ’98 és 2002 között voltam országgyűlési képviselő, és emlékszem a 2002-es sokkra és az utána következő Medgyessy-kormányra, amelynek a legnagyobb problémája és a legnagyobb gondja az volt, hogy elfogyott az a pénz, amit az előző konzervatív kormány, az előző Orbán-kormány megtakarított.

Ezekből a felszólalásokból látszott, Tordai Bence, Vadai Ágnes felszólalásaiból jól látszott, hogy a kedves szociálliberális barátaink nem felejtettek és nem tanultak semmit. (Dr. Vadai Ágnes: Balközép!)

Emlékszem aztán a 2006 és 2010 közötti időszakra is, amikor a megyei közgyűlés alelnöke voltam, és jött a hír, hogy Veres János talán a 2007-es költségvetésre azt mondta: nem is értem, hogy miért szidjátok, talán azért, mert még nem ismeritek a 2008-as számokat. Én úgy látom, hogy ezen a téren csodálatosan megmaradtak a képességei szociálliberális barátainknak. (Dr. Vadai Ágnes: Balközép!)

2010 óta viszont a polgári kormány vezetésével hazánk visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, stabilizálta a pénzügyi helyzetét, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, tartósan alacsonyan tartja az államháztartás hiányát, csökkenő pályára állította az államadósságot és tartós gazdasági növekedést ért el. Hazánkban környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok szerint egyaránt fejlődést tapasztaltunk az elmúlt nyolc esztendőben. (Dr. Apáti István: Most majd kölcsönadunk az USA-nak!)

A természetvédelem területén évről évre folyamatosak az előrelépések, legyen szó élőhelyvédelmi vagy élőhely-rekonstrukciós programokról. Az országos fejlesztésekben és helyi fejlesztésekben a környezet- és egészségvédelem jelentős szerepet kap. A polgári kormány gazdaságpolitikája megteremtette az alapját a rezsicsökkentésnek, a kiszámítható, olcsó és biztonságos energiaellátásnak.

A folyamatos gazdasági növekedés mellett költségvetési egyensúlyt, kiszámíthatóságot, növekvő gazdasági mozgásteret, egyre egészségesebb gazdasági struktúrát, környezetbarát technológiák elterjedését, a károsanyag-kibocsátás csökkenését tapasztaljuk.

(15.10)

A 2019-es költségvetés fedezetet biztosít arra, hogy az elmúlt évek pozitív folyamatai, fejlesztései folytatódjanak, a magyar állampolgárok, a magyar családok életminősége tovább javulhasson. Ellenzéki képviselőtársaim pedig egyértelműen megtették azokat az erőfeszítéseket, hogy hogyan hitessék el a gazdagokkal, hogy nem veszik el tőlük azt a pénzt, amit odaígértek a szegényeknek.

Az elmúlt időszakban jelentős hazai költségvetési forrásból megvalósult beruházások elindításáról és továbbviteléről, illetve a gazdasági növekedést segítő támogatások nyújtásáról van szó, amely érdemben elősegíti a foglalkoztatás bővülését is. Ilyenek a közúti fejlesztések. A kormány 2016-ban elfogadott közútfejlesztési koncepciója szerint az autópályák országhatárig való elvezetésére, a régióközpontok gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolására, illetve térségi fejlesztési elemekre a közútfejlesztésre rendelkezésre álló európai források teljes összege felhasználásra kerül. Továbbá hét év alatt összesen 1000 milliárd forintot is meghaladó hazai költségvetési forrás kerül biztosításra. A még hiányzó útkapcsolatok megépítésével és fejlesztésével a gyorsforgalmi utakon 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni, aminek fontos szerepe van a vidéki települések fejlesztésében.

Nagyvállalati beruházási támogatásokat biztosít a kormány. A hazai gazdasági életben jelentős szerepet betöltő vagy erre alkalmassá váló, növekedési és külpiaci terjeszkedési potenciállal rendelkező, a kormány bérfelzárkóztatási célkitűzéseinek megvalósításához hozzájárulni képes, tőkehiányos hazai nagyvállalkozások, illetve a tervezett beruházás hatására a nagyvállalati méretkategóriát elérő kis- és középvállalkozások beruházásának támogatását döntötte el a kormány. Ezen vállalkozások hozzájárulnak a magyar gazdaság modernizációjához, teljesítményének növekedéséhez, új környezetbarát technológiák felhasználásához és ezen keresztül az államháztartási bevételek növekedéséhez.

A kormány beszállítói fejlesztési programot hozott létre. A program célja a hazai tulajdonú, alacsony hozzáadott értékű termékstruktúrával és gyenge jövedelmezőséggel működő cégek bekapcsolása a magasabb hozzáadott értéket teremtő termékek fejlesztésébe, gyártásába, valamint a termelékenység növelésébe, elsősorban az „Ipar 4.0” technológiák alkalmazásával. A költségvetés 2019-es előirányzatai között a beszállítói fejlesztési program folytatására 0,5 milliárd forint működési kiadásként és 2,5 milliárd forint forrásfelhalmozási kiadásként áll rendelkezésre.

Egy-két szót hadd szóljak az „Ipar 4.0” programról. A 2019-es költségvetés előirányzatai között a programra 1,5 milliárd forint felhalmozási kiadás van biztosítva. A program a feldolgozóipar és az infokommunikációs technológiák, a szolgáltatási szektor intelligens eszközökre épülő digitalizációs átalakítását támogatja. Az építőipari ágazat technológiai korszerűsítésére és hatékonyságának növelésére is sor kerül. A 2019-es költségvetés előirányzatai között erre a célra 6 milliárd forint áll rendelkezésre. A kormány célkitűzése az építőipari ágazat fenntartható, modern technológián alapuló fejlődésének támogatása annak érdekében, hogy a hazai ipar meghatározó ágazata eleget tudjon tenni a növekvő volumenű megrendelői igényeknek.

Turisztikai fejlesztésekről is szól a költségvetés. A turizmus az egyik legjelentősebb húzó hatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkóztatását, a természeti és kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. A 2019-es költségvetés előirányzatai között turisztikai működési és fejlesztési célokra 28 milliárd forint, további több mint 56 milliárd forint forrás pedig felhalmozási kiadásként áll rendelkezésre.

A digitális infrastruktúra-fejlesztésről is szól a költségvetésünk. A kormány kiemelt figyelmet fordít a digitális fejlesztésekre, hiszen a gazdaság versenyképességének ez fontos tényezője.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek alapján arra kérem önöket, támogassák a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat elfogadását, hiszen ez a biztonságos növekedés költségvetése, a fenntartható növekedés költségvetése, amely Magyarország további erősödését, a magyar állampolgárok, a magyar családok életminőségének további javulását szolgálja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 224 2018.11.26. 4:10  223-228

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar nemzet legfontosabb jellemvonásai közé tartozik a szabadság szeretete és a függetlenség iránti vágy. Magyarország egyik legjelentősebb szabadságharca a II. Rákóczi Ferenc által vezetett küzdelem, amely 1703-tól 1711-ig tartott. A magyar nép három nagy szabadságharca közül a leghosszabb ünneplésére eddig nem került sor, hiszen a második világháborút követően a megemlékezések elmaradtak, és a rendszerváltozást követően sem történt változás ebben a sajnálatos folyamatban. Ennek az eseménynek és szellemiségnek kíván emléket állítani az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére az Országgyűlés. A magyar nemzet elnyomatását tovább tűrni nem tudó II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklós gróffal együtt 1703-ban kiadta a brezáni kiáltványt, melyben harcba hívott minden nemest és nemtelent, aki a Habsburg-iga alól fel kívánt szabadulni. A fejedelem máig ható nagyságát jelzi, hogy e kiáltványban a fegyveres fellépés mellett arra intett mindenkit, hogy vallástól függetlenül senki ne háborgasson egyházi személyt, templomot, ne prédáljon várost, falut, a harc az ellenségre szorítkozzon. Rákóczi seregeinek zászlajára a „Cum Deo Pro Patria et Libertate”, „Istennel a hazáért és a szabadságért” feliratot tűzte. Példaként állhat előttünk, hogy a kezdetben maroknyi, alig 200 fős szedett-vedett kuruc sereggel elindulva a vetési pátenssel a nemesség és a jobbágyság között húzódó, addig kibékíthetetlennek tűnő érdekellentétet feloldva sosem látott egységet teremtett a szabadságért küzdő hazafiak között, és 70 ezer fősre duzzadt seregével jelentős katonai sikereket ért el.

A Rákóczi Ferenc-emlékév nem pusztán egy hazája szabadságáért küzdő nemesnek állít emléket. Rákóczi szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy magasabb célnak, ügynek alárendelni az életet, képes áldozatot hozni, képes összefogni. A nemesség és jobbágyság összekovácsolásával pedig olyan társadalmi előrelépés alapjait rakta le, amely még száz évig példa nélküli volt Európában.

A forradalom elbukott, 1711-ben letenni kényszerültek a fegyvert, majd a szatmári békével lezárták a szabadságharcot. Rákóczi harca azonban nem volt hiábavaló, hiszen a béke eredményeként nem tudták teljesen beolvasztani hazánkat a Habsburg Birodalomba, elismerték a vallásszabadságot, visszaállították az alkotmányt, a harcokban részt vevők pedig amnesztiát kaptak. II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült, de nemzeti hőssé vált, emlékét ma is az ország minden településén és az elszakított részeken is tér- és utcanevek őrzik. Emellett Rákóczi szellemi-lelki öröksége is győzni tudott, hiszen ebből merítettek erőt 1848 hősei, 1956 forradalmárai és emlékének méltó ápolásán keresztül ma élő fiataljaink is. Az ilyen emlékévek és emléknapok tehát erősítik a hazaszeretetet és a nemzeti önbecsülést.

Ezek fényében arra kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 228 2018.11.26. 0:55  223-228

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megköszönni azt a most látszódó egységet, amely ebben a kérdésben bizottsági szinten, az eddigi megbeszéléseken elhangzott. Nekem mint zempléni polgárnak, volt szerencsi polgármesternek, aki a Rákócziak valamikori földjén él jelenleg is  és Szerencs városa a famíliaalapító Rákóczi Zsigmond emlékét külön is őrzi , megtiszteltetés volt erről az emléknapról az előterjesztést megtenni. Nagyon szépen köszönöm az eddigi támogatást, és arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szavazáskor is nyilvánuljon meg ez a támogatás.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 157 2018.11.27. 4:39  152-169

KONCZ FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/3627. számú, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat hazánk nemzetgazdasági érdekét szolgálja, a dolgozni akaró átmeneti bányászjáradékosoknak pedig könnyíti a munkavégzés lehetőségét. A javaslat alapján az átmeneti bányászjáradékban részesülők egyedileg elbírált kérelem alapján méltányosságból mentességet kaphatnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában foglalt kereseti korlát alól. Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánkban a 2017-es adatok szerint 2860 átmeneti bányászjáradékban részesülő magyar állampolgár van. A korábbi, korhatár előtti nyugdíjbavonulási lehetőség megszűntét követően a bányásznyugdíj helyébe 2012. január 1-jétől az átmeneti bányászjáradék lépett. Ahogy ma már hallottuk is, az átmeneti bányászjáradék annak a bányásznak jár, aki legalább 25 évig, vagy legalább 5 ezer műszak föld alatti munkát végzett. Az ellátás korhatárra tekintet nélkül megállapítható, ezért akár 45 évesnél fiatalabb személyek is igénybe vehetik.

Az átmeneti bányászjáradék a korhatár előtti nyugdíjak helyébe lépett ellátások egyike, vagyis nem nyugdíj. Az ellátás mellett végzett munkáért járó keresetből a járadékos nyugdíjjárulékot fizet, ezért további szolgálati időt szerez és a nyugdíj összege kiszámításához az ellátás folyósítása mellett szerzett keresetet is figyelembe kell venni. Az ellátás melletti jogszerzésre tekintettel a járadékos a nyugdíjkorhatár betöltésekor a járadék megállapítása után akár több mint 20 évvel öregségi nyugdíj megállapítását kérheti. Amennyiben az újonnan megállapított öregségi nyugdíj összege magasabb, mint az átmeneti bányászjáradék évenkénti nyugdíjemeléssel növelt összege, azt kell számára folyósítani. Ha a járadék összege magasabb, azt kapja tovább öregségi nyugdíjként.

Annak a bányászjáradékosnak, aki a járadék folyósítása mellett dolgozik, szüneteltetni kell jelenleg a járadéka folyósítását, ha a keresete a minimálbér 18-szorosának megfelelő összeget meghaladja. Amely hónapban a kereset a minimálbér 18-szorosát meghaladta, még folyósítják az átmeneti bányászjáradékot, de a következő hónaptól az év utolsó hónapjáig a folyósítás szünetel. A következő év januárjától a januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben ismét folyósítani kell az ellátást.

Az átmeneti bányászjáradék és a többi korhatár előtti nyugdíj helyébe lépett ellátás 2012 előtt nyugdíjnak minősült, és a nyugdíj melletti munkavégzés esetén a korhatár előtti nyugdíj mellett akkor is csak a minimálbér 18-szorosát meg nem haladó keresetig lehetett folyósítani a nyugdíjat, nem volt lehetőség a nyugdíjkorhatár betöltésekor ismételt nyugdíj megállapítására az időközben szerzett szolgálat és kereset figyelembevételével, hanem hasonlóan a mai nyugdíjasokhoz, a bruttó kereset 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjemelésre jogosultak. Így a rendszer átalakításából adódott a kedvezmény: az ellátás folyósítása mellett szerzett további nyugdíjjogosultság alapján elérhető magasabb összegű öregségi nyugdíj.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a javaslat elfogadását, amely egyrészt hazánk nemzetgazdasági érdekét és versenyképességének javulását támogatja, másrészt közel 3 ezer  többek között az én apósom is ebbe a körbe tartozott, szegény, míg élt  dolgozni akaró átmeneti bányászjáradékos magyar nemzettársunk munkavállalását ösztönzi. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 46 2019.03.20. 4:11  43-60

KONCZ FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/5240. számú törvényjavaslat, ahogyan azt az államtitkár úr is ismertette, a klímapolitika területén két törvény jogharmonizációs célú módosítására, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény kis terjedelmű módosítására tesz javaslatot.Bevezetésként kérem, engedjék meg, hogy idézzem Áder János köztársasági elnök úr gondolatát: „A klímaváltozás nemcsak veszély, egyúttal lehetőség is.” A módosítások, amint azt láthatják, a magyar társadalom és a nemzetgazdaság érdekét szolgálják. Felvenni a harcot az éghajlatváltozás okozta nehézségekkel valódi kihívás, azonban nem megoldhatatlan feladat.

A kormány ez idáig kiemelt hangsúlyt fektetett a klímapolitika legfőbb tevékenységi területeire. Célkitűzései között szerepel az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alá tartozó megállapodások végrehajtása, a nemzeti éghajlatváltozási stratégia vagy EU emissziókereskedelmi rendszere, röviden EU ETS, és az erőfeszítés-megosztási határozat, röviden ESD. Az EU ETS-hez kapcsolódóan, és visszautalva államtitkár úr szavaira, a tagállamoknak lehetősége van az irányelvben meghatározott feltételek fennállása esetén kihagyni létesítményeket az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből.

2018. december 4. és 2019. január 2. között társadalmi konzultáció zajlott le a potenciálisan érintett létesítmények körében. Az egyeztetés eredménye alapján az érdeklődés csupán az irányelv 27a. cikke (3) bekezdése esetében volt jelentős. 26 létesítmény jelezte, hogy van olyan berendezése, amely a feltételeknek megfelel, és szándékában is áll kérni annak kihagyását az EU ETS hatálya alól. Ezzel szemben a 27. cikk szerinti egyenértékű tagállami intézkedés bevezetése iránt a jogosult létesítmények közül csak 11 érdeklődött. A 27a. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti opcióra pedig egy jogosult létesítmény sem jelentkezett. Szeretném hangsúlyozni, hogy az előterjesztés ezen törvény módosításával ennek a részletszabályait teremti meg.

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítását illetően államtitkár úr kiemelte azt a fontos tényezőt, hogy a javaslat általi módosítás leszűkíti a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség részére fizetendő tagi hozzájárulás visszaigénylésének intézményét a lakossági fogyasztás utáni befizetés visszaigénylésére, azaz a nem energetikai célú földgázfelhasználás után ismét meg kell fizetni a készletezés díját. Ezen két intézkedés biztosítja, hogy változatlan fogyasztói terhek mellett nagyobb földgázmennyiség kerülhessen biztonsági célú készletezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök bizonyára látják, hogy a törvényjavaslat jelentős klímapolitikai és energetikai vonatkozású változásokat szorgalmaz, amelyek a hatékonyabb és szervezettebb működés alapjait teremtik meg. A törvényjavaslat tartalmát megismerve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a módosítások valóban a klímapolitikai tárgyú törvények megreformálását, a hasznos és érdemi tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni. Kérem tehát, hogy támogassák az önök előtt fekvő T/5240. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 299 2019.04.01. 1:59  298-301

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány az elmúlt időszakban kiemelt hangsúlyt fektetett a magyar vidék fejlesztésére. Az egyik legkiemelkedőbb pályázati lehetőség a „Magyar falu” program, amely 2018-ban került meghirdetésre. Jómagam egy olyan választókerületet képviselek a parlamentben, ahol a 42 településből 38 ötezer fő alatti, tehát nyilvánvaló, hogy érdekel engem mint képviselőt és mint volt polgármestert is a „Magyar falu” program. Ennek a programnak az a célja, hogy a falusi életminőség javításával a kistelepülések népességmegtartó ereje növekedjen. Február végén jelentek meg a program első pályázati felhívásai, jelenleg pedig 11 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírással folytatódik a program. A keretösszeg orvosi rendelőre, orvosi szolgálati lakásra és orvostechnikai eszközökre fordítható. A kormány támogatja az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését, az egészségügyi alapellátási rendszer eredményességének és hatékonyságának javítását, az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, illetve a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését.

A pályázat célja tehát a települések számára az egészségügyi alapellátás biztosítása, feltételeinek javítása, a megfelelő orvosi eszközállomány beszerzésének elősegítése. Fontos hangsúlyozni, hogy a fejlesztés eredményeként csökkennek az egészségügyi alapellátásban megmutatkozó területi egyenlőtlenségek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezzel kapcsolatban én szeretném kérdezni, milyen további fejlesztések, elképzelések és milyen előrelépés várható a magyar vidék fejlesztése és fejlődése érdekében. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 59 2019.07.08. 5:15  41-87

KONCZ FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt célja, hogy az állam teljes mértékben hiány nélkül működjön, és a közszolgáltatások költségét a működési bevételekből tudja finanszírozni. A nullaszázalékos működési hiány elérése úgy valósul meg ráadásul, hogy megfelelő forrásokat biztosítunk a munkahelyek számának gyarapodását lehetővé tevő fejlesztésekre, ez garantálja a GDP további növekedését. A jelen javaslat kiemelt fontosságú, hiszen a kormány által előterjesztett 2020-as költségvetés középpontjában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. Európában a nemzeti össztermékhez képest Magyarországon a legmagasabb a családtámogatások aránya, Varga Mihály miniszter úr ennek ellenére további lépéseket tart szükségesnek, éppen ezért a jövő évben közel 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre a magyar családok támogatására, ez közel 224 milliárd forinttal magasabb, több az idei összegnél.

2010-hez képest az oktatásra több mint 500 milliárd forinttal, az egészségügyre 740 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozók bérére 1455 milliárddal, a rendvédelmi kiadásokra pedig a 2010-es költségvetés duplája, 723 milliárd forinttal magasabb összeg jut. Kimondottan környezetvédelmi célokra pedig több mint 288 milliárd forintot biztosít a kormány. A falusi CSOK nyújtotta támogatás és kedvező hitellehetőség mellett adóvisszatérítés-támogatást biztosít a kistelepüléseken az új lakóingatlant építők, valamint a használt lakóingatlant felújítók és bővítők esetében 5 millió forint összegig. A hazai turizmus versenyképességének erősítése érdekében a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás áfaszintje a jelenlegi 18 százalékról 5 százalékra csökken.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőként és volt polgármesterként kiemelt fontosságúnak tartom a vidéki önkormányzatok támogatását. 2020-ban 729 milliárd forintos támogatás helyett mintegy 753 milliárd forintra növekszik az elnyerhető támogatás összege. A javaslat szerint a települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására mintegy 191 milliárd forintot lehet majd fordítani, az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatására 164 milliárd forint jut, a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására pedig 82 milliárd forint fordítható.

Mint ahogy mondtam, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőként nagy örömömre szolgál, hogy a 26-os főútvonalat elkerülő úttal erősíti meg a kormány, a következő esztendőben erre is mintegy 3,5 milliárd forintot kell majd a 2020-as költségvetésből fordítani. És mint zempléni képviselőnek, volt szerencsi polgármesternek pedig nagy örömömre szolgál, hogy úgyszintén 3,5 milliárd forintos előkészítési költségekkel megkezdődik a 37-es útnak  amely Tokaj-Hegyaljára visz be Miskolc irányából  a további négysávosítása.

A fenti intézkedések alapja a gazdasági stabilitás. A magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában, ugyanakkor a magyar gazdaságnak is számos potenciális veszélyforrással kell szembenéznie. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme legalább 2 százalékponttal haladja meg az európai növekedés átlagát. Szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra is kiemelt jelentőségű a teljes foglalkoztatás elérése. A foglalkoztatottak száma ma már közel 4,5 millió fő, miközben a 3,5 százalékos munkanélküliségi arány a rendszerváltozás óta a legalacsonyabb. Ennek oka az, hogy Magyarország hét éve teljesíti a költségvetési hiánycélra vonatkozó kritériumokat, az államadósság folyamatosan csökken, a jövő esztendőben is ez a cél. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 256 2019.12.02. 2:19  247-262

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amiről Tordai Bence beszélt, azok az én megítélésem szerint, amellett, hogy konkrétumok  legalább konkrétumok , de viszonylag nyitott kapukat döngetnek, hiszen én az eddig felszólalókkal szemben úgy gondolom, hogy Magyarország a 2030-ig teljesítendő vállalásait, ahogy ígérte, úgy be is tartja. A tavalyi év során a GDP majd’ 5 százalékkal emelkedett, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása egyértelműen csökkent. Persze ilyenkor mindig eszembe jut, hogy amikor egy-egy vitába keveredünk, akkor mindig a szén-dioxidig jutunk el, és soha nem említik a kedves ellenzéki képviselőtársaim például a vízgőzt, ami legalább olyan káros a felmelegedés szempontjából, mint a szén-dioxid, és hát azzal nem nagyon tudunk mit kezdeni. (Arató Gergely: Mert az kicsapódik, és így leesik eső formájában!  Derültség az ellenzék soraiból.) Az adatok tehát azt mutatják, hogy a kormány olyan klímapolitikai lépéseket tesz, amely a gazdaság fejlesztéséhez is egyértelműen hozzájárul. Én a magam részéről megfelelő iránynak tartom a klímapolitikai törekvéseket, azonban szeretném hangsúlyozni, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni. Ugye, most hallottuk: be kell zárni a szénbányát, nem szabad elindítani az atomerőművet, mint amit hallottunk az előbb, pedig az atomerőmű üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából egyértelműen jelenleg az egyetlen olyan energiaforrás, amely ebből a szempontból nem növeli a kockázatot. És én úgy gondolom, hogy ezeket a lépéseket a kormányzat megindította, ezt viszont felelőtlenül nem szabad végrehajtani, és nagyon remélem, hogy az ellenzék sem egyszerű propagandafogásként és különösen nem sajtócsaliként kívánja a klímavészhelyzet kihirdetését alkalmazni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)