Készült: 2020.06.05.19:15:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

43. ülésnap (2018.11.26.), 224. felszólalás
Felszólaló Koncz Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:10


Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KONCZ FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar nemzet legfontosabb jellemvonásai közé tartozik a szabadság szeretete és a függetlenség iránti vágy. Magyarország egyik legjelentősebb szabadságharca a II. Rákóczi Ferenc által vezetett küzdelem, amely 1703-tól 1711-ig tartott. A magyar nép három nagy szabadságharca közül a leghosszabb ünneplésére eddig nem került sor, hiszen a második világháborút követően a megemlékezések elmaradtak, és a rendszerváltozást követően sem történt változás ebben a sajnálatos folyamatban. Ennek az eseménynek és szellemiségnek kíván emléket állítani az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére az Országgyűlés. A magyar nemzet elnyomatását tovább tűrni nem tudó II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklós gróffal együtt 1703-ban kiadta a brezáni kiáltványt, melyben harcba hívott minden nemest és nemtelent, aki a Habsburg-iga alól fel kívánt szabadulni. A fejedelem máig ható nagyságát jelzi, hogy e kiáltványban a fegyveres fellépés mellett arra intett mindenkit, hogy vallástól függetlenül senki ne háborgasson egyházi személyt, templomot, ne prédáljon várost, falut, a harc az ellenségre szorítkozzon. Rákóczi seregeinek zászlajára a „Cum Deo Pro Patria et Libertate”, „Istennel a hazáért és a szabadságért” feliratot tűzte. Példaként állhat előttünk, hogy a kezdetben maroknyi, alig 200 fős szedett-vedett kuruc sereggel elindulva a vetési pátenssel a nemesség és a jobbágyság között húzódó, addig kibékíthetetlennek tűnő érdekellentétet feloldva sosem látott egységet teremtett a szabadságért küzdő hazafiak között, és 70 ezer fősre duzzadt seregével jelentős katonai sikereket ért el.

A Rákóczi Ferenc-emlékév nem pusztán egy hazája szabadságáért küzdő nemesnek állít emléket. Rákóczi szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy magasabb célnak, ügynek alárendelni az életet, képes áldozatot hozni, képes összefogni. A nemesség és jobbágyság összekovácsolásával pedig olyan társadalmi előrelépés alapjait rakta le, amely még száz évig példa nélküli volt Európában.

A forradalom elbukott, 1711-ben letenni kényszerültek a fegyvert, majd a szatmári békével lezárták a szabadságharcot. Rákóczi harca azonban nem volt hiábavaló, hiszen a béke eredményeként nem tudták teljesen beolvasztani hazánkat a Habsburg Birodalomba, elismerték a vallásszabadságot, visszaállították az alkotmányt, a harcokban részt vevők pedig amnesztiát kaptak. II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült, de nemzeti hőssé vált, emlékét ma is az ország minden településén és az elszakított részeken is tér- és utcanevek őrzik. Emellett Rákóczi szellemi-lelki öröksége is győzni tudott, hiszen ebből merítettek erőt 1848 hősei, 1956 forradalmárai és emlékének méltó ápolásán keresztül ma élő fiataljaink is. Az ilyen emlékévek és emléknapok tehát erősítik a hazaszeretetet és a nemzeti önbecsülést.

Ezek fényében arra kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai