Készült: 2024.04.19.22:13:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

262. ülésnap (2017.11.28.), 144. felszólalás
Felszólaló Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:15


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Már korábban is voltak ilyen törvényjavaslatok előttünk, ahol az elektronikus ügyintézésről volt szó, illetve ez volt a tárgya. Már korábban is elmondtam azt, hogy Magyarország és Európa és az egész világ is egy hatalmas lépésnél tart most, amely akkora lépés, mint az lehetett, amikor Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást, és az addigi másolós szerzetesi rendszerről, kézzel írt másolásról áttértek a nyomtatásra. Most is körülbelül egy akkora léptékű fejlődésnél tartunk, annak is egy bizonyos lépésénél, amikor a nyomtatott, írott variációból áttérünk az elektronikus rendszerre.

(15.10)

Nyilván amikor áttérünk erre a rendszerre, ennek sok hibája is lehet, illetve nyilvánvaló volt és mindannyian tudtuk, hogy lesz is. Illetve nyilván azok, akik közülünk akár gyakorló ügyvédként is részesültek az elektronikus ügyintézés örömeiben, hogy így mondjam, tisztában vannak vele, hogy ez adott esetben mit jelent.

Mi a célja, amikor áttérünk erre a rendszerre? Egyértelműen az a cél, hogy gyorsabb legyen, hatékonyabb legyen, jobb legyen az a rendszer. És mit tapasztalunk? Hogy általában nem így működik. A rendszer általában lassúbb lesz, még több ügyirat keletkezik, még több ügyintézőre lesz szükség, az ügyintézőnek több időbe telik, míg ezzel foglalkozik, folyamatosan hátráltatja az ügyintézőket a munkájukban az elektronikus ügyintézés. Mondanánk akkor, hogy akkor hagyjuk a fenébe? Nyilván nem így van, nyilván szükség van rá. Nyilván át kell térnünk erre a rendszerre, de nyilván ésszel kell áttérnünk erre a rendszerre, amikor a rendszer kiépült, amikor a megfelelő feltételek fennállnak, amikor az ügyintézők a megfelelő oktatást megkapták ennek az alkalmazására.

Már volt szó róla, amikor az ASP-rendszerre történő áttérésről beszéltünk az önkormányzatok vonatkozásában. A minisztérium dicsérte, hogy milyen jó ez az ASP-rendszer, milyen sok segítséget ad az önkormányzatoknak; mennyivel könnyebb lesz az önkormányzatoknak megcsinálni a pénzügyi jelentéseket, mennyivel egyszerűbb lesz a könyvelését csinálni, a bejelentéseket megcsinálni; hogy ez mennyit gyorsít, gyakorlatilag nem lehet határidőt mulasztani az ASP-rendszerrel. Elektronikus könyvelés lesz, nem pedig kézi könyvelés lesz, mennyivel jobb lesz ez a rendszer. Igen, ezt hallottuk a minisztériumtól, és amikor megkérdeztük azokat az önkormányzatok, amelyek kísérleti jelleggel már részt vettek ebben az ASP-rendszerben, akkor minden helyen azt hallottuk, hogy éjszakákig kell bent maradni az ügyintézőnek, mert egyszerűen nem használható a rendszer; nincsenek meg még azok a feltételek, amelyekkel megfelelő módon lehetne kezelni az ügyintézést; sokkal tovább tart minden, sokkal nehézkesebb, a határidőket ezáltal nem tudják betartani ezzel a rendszerrel. Tehát gyakorlatilag pontosan az ellenkezője valósult meg annak, mint ami célként kitűzésre került, mint amikor ez a rendszer kísérleti jelleggel bevezetésre került. És lám-lám, itt, az elektronikus ügyintézésről szóló törvényben is ugyanezt tapasztaljuk, amikor ez a jogszabálytervezet ide került elénk, hiszen azt látjuk, hogy belátja a kormányzat is ‑ bár nem kormányzati vagy miniszteri előterjesztéssel, hanem képviselői előterjesztéssel ‑, hogy ezt sem tudják határidőre végrehajtani. Nincs is ezzel baj, nem is ezzel van a baj.

De akkor mégis miért ragaszkodnak hozzá? Nyilván ragaszkodni kell hozzá, mert az elektronikus rendszerre való áttérés, amikor már működőképes lesz, végül is valóban nagyon sokat fog segíteni az embereken. Ha megnézzük az ügyfélkapu-szol­gál­ta­tást, ha megnézzük azt, hogy akár a személyi­jöve­de­lem­adó-bevallásunkat elektronikus úton, néhány per­ces ellenőrzéssel beadhatjuk ‑ korábban sokszor napokig tartott, de mindenképpen hosszú órákat vett igénybe, hogy ezt megcsináljuk ‑, tehát azt látjuk, hogy ha jól elő van készítve valami, az elektronikus rendszer jól működik, nincsenek fennakadások, a program jól működik, a rendszergazda jól működteti a rendszert, akkor ez nagyon sokat tud segíteni.

Itt a probléma az, hogy ez a rendszer, amelyik meg lett fogalmazva, hogy 2018. január 1-jével hatályba lép és ezt kell alkalmazni, ez most ebből, úgy tűnik, kiderül, hogy mégsem fog működni, mégsem fog tudni felállni ez az elektronikus rendszer. Tehát az, ami megfogalmazásra került a törvényben, hogy mik is a célok, az adminisztratív terhek csökkentése, ez most nem fog még egyből megvalósulni; az eljárások gyorsítása nem fog tudni megvalósulni; a minőségi közigazgatás színvonalának emelése nem lesz meg; a hatósági szervek kapacitásának a javítása nem valósul meg; az ügyintézés hatékonyságának javítása nem valósul meg. Tehát ezek az alapelvek azok, amelyeket nem sikerült gyorsítani.

És van egy olyan alapelv, amely törvényt elfogadtunk még korábban, a 2015. évi CCXXII. törvény 3. §-a mondja ki, hogy Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az ügyeket elektronikusan intézhesse, tehát az elektronikus ügyintézés joga. Tehát ha ezt most megengedjük a kormánynak, hogy hozzon egy kormányrendeletet, hogy bizonyos eseteket kivesz belőle, bizonyos ügyintézési területeket kivesz belőle, akkor tulajdonképpen a törvény adta alapelvi joga csökken, csorbul az állampolgároknak, azt veszi el, és gyakorlatilag odaadja egy kormányrendeletbe, amit egyébként egy nagyon fontos törvény alapelvi szinten szabályoz. Tehát én azt gondolom, ez a fajta módosítási javaslat valahogy jogalkotási szinten sem jön össze.

Én megértem azt, hogy most jelen pillanatban nincs kész, és valószínűleg nem is tudják, hogy mikor fog készen állni a rendszer olyan szinten, hogy az egész országban flottul és jól működjön, mert ha ez lenne, akkor egyszerűen meg lehetne oldani, hogy nem lenne kötelező jellegű a bevezetése, hogy hoznánk egy törvényt, hanem majd csak 2020. január 1-jével lesz ‑ most mondok valamit ‑, és addigra szépen feláll a rendszer, és az egész országban meg lehet oldani.

Viszont az, hogy egy törvényi alapelvet dobunk oda, és azt mondjuk, hogy ez kormányrendelettel legyen szabályozható, én azt mondom, ez nemhogy nem illik, hanem én azt gondolom, hogy ez ilyen formában nem is támogatható. Míg az, hogy ez akkor kerüljön bevezetésre, amikor már jól működik, viszont egyértelműen támogatható, tehát itt egy fontos ellentmondás van. Én azt gondolom, hogy ezt az ügyet jelen pillanatban másként kellett volna megoldani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai