Készült: 2021.05.13.04:51:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

97. ülésnap (2011.06.08.), 2. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 30:25


Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Állami Számvevőszék elnöke hagyományosan az Országgyűlés plenáris ülése előtt ad számot az intézmény éves tevékenységéről. E lehetőség számomra másodízben adatik meg, de miután az önök megbízása alapján 2010. második felében vehettem át a szervezet irányítását, először van módom arra, hogy egy olyan időszak munkájáról számoljak be, amely alatt közel fél évig a szervezetet már én vezettem.

A 2010. évi beszámolási időszak sajátossága, hogy az intézmény működése két élesen elkülöníthető periódusra bontható. Kérem, engedjék meg, hogy ezekről külön-külön is szóljak, és röviden felvázoljam a jövőre vonatkozó elképzeléseimet is.

Amint az önök előtt is jól ismert, a legfőbb ellenőrző intézmény 2010 első félévében választott vezetők nélkül működött, ráadásul az alelnöki pozíció már nyolcadik éve volt betöltetlen. Ezen időszakban a választott vezetők hiánya működési és alkotmányos kockázatot is jelentett. Közel hét hónapon keresztül az elnök nevében eljáró főtitkár irányította a hivatali szervezetet, így formailag ugyan biztosított volt a működés, de a korlátozott jogkör csak a halaszthatatlan feladatok ellátását tette lehetővé. Mivel a főtitkár nem helyettesíthette a Számvevőszék elnökét teljeskörűen jogai érvényesítésében és kötelezettségei ellátásában, így a szakmai, szervezeti fejlődést megalapozó döntések elmaradtak, a képviseleti, illetve helyettesítési jog korlátai miatt az intézmény munkáját is érintő hátrányos költségvetési intézkedések születtek. Az új számvevőszéki vezetés jelentős determinációval, számos szakmai és irányítási kihívással szembesült.

A 2010. évet a Számvevőszék szempontjából is a változások és a kihívások meghatározó kettőssége jellemezte. A világgazdasági környezet közelmúltban bekövetkezett átalakulása még nem fejeződött be. Mint minden gazdasági és társadalmi szereplőnek, nekünk is reagálnunk kell a külső környezeti változásokból eredő új feladatokra, meg kell találnunk, ki kell dolgoznunk a változásokra adott saját válaszainkat.

Az új vezetés hivatalba lépése után intenzív jövőépítő munka kezdődött meg. Széles körű szakmai együttműködéssel elkészült az intézmény egyik alapvető fontosságú dokumentuma, a célokat, az ezekhez vezető irányokat, szakmai feladatokat rögzítő középtávú stratégia, amelynek szövegét az önök elé terjesztett tájékoztatóhoz, beszámolóhoz függelékben csatoltuk. A közös munka eredménye, hogy a stratégiában megfogalmazott jövőkép, küldetés, alapértékek, valamint a szakmai, módszertani és szervezeti fejlesztési irányok mellett nemcsak a Számvevőszék vezetése, hanem munkatársai is elkötelezettek.

A Számvevőszék célja, hogy ellenőrzéseivel hozzáadott értéket teremtsen, és közpénzt takarítson meg. Fontos számunkra, hogy megállapításainkkal, javaslatainkkal képesek legyünk érdemi hatást elérni, szükséges változásokat kezdeményezni. A célok eléréséhez a megoldandó feladatokra rugalmasan reagáló szervezet szükséges, amely oly módon képes megtalálni a megfelelő szakmai, szervezeti és stratégiai válaszokat, miképpen az természetes módon külső elvárás is, az önök elvárása is, hogy működése még inkább a takarékosság, a hatékonyság és a fenntarthatóság irányába mozduljon el.

Arra törekszem, hogy a szervezet szakmai és módszertani fejlesztésével párhuzamosan zajló, a hatékonyságjavítást célzó szervezetfejlesztési lépések megvalósításával a valós társadalmi problémákra fókuszáló, értékteremtő intézménnyé váljon és maradjon meg továbbra is a Számvevőszék.

Amint önök is tapasztalhatják, a megkezdett fejlesztési munkák részeként a korábbi számvevőszéki éves jelentések felépítésétől, terjedelmétől eltérő tájékoztatót állítottunk össze, hasznosítva a hasonló típusú dokumentumok elkészítésével kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat. Eredményeinkre fókuszálva ésszerűbb terjedelemben, feszesebb megfogalmazásokkal mutatjuk be szakmai feladataink teljesítését, valamint az ezek eléréséhez hozzájáruló háttértevékenységeinket.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A számvevőszéki munka folyamatosságából adódóan munkánk a 2009 decemberében jóváhagyott, 2010. évre szóló éves ellenőrzési terv alapján jórészt meghatározott volt. Az éves programban 65 ellenőrzési feladat szerepelt, amelyek közül évközi tervmódosításokkal három ellenőrzési témát töröltünk, valamint a kormány felkérésére egy, elnöki döntés alapján pedig további öt új ellenőrzési témát vettünk fel. 2010-ben végül 46 jelentést tettünk közzé, ezek közül 6 jelentést főtitkári, míg 40 jelentést az év második felében elnöki, esetenként alelnöki aláírással.

A költségvetési véleményünket, illetve a zárszámadást, a Magyar Távirati Iroda Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellenőrzéséről szóló jelentéseinket a jogszabályi előírásoknak megfelelően nyújtottuk be az Országgyűlésnek. Ellenőrzési erőforrásaink mintegy kétharmadát a törvényekben különféle rendszerességgel előírt feladatok teljesítésére fordítottuk, és az így szerzett tapasztalatokat, ellenőrzési eredményeket 33 jelentésben adtuk közre. Az erőforrások fennmaradó harmadát használtuk fel olyan témák ellenőrzésére, amelyek végrehajtásának gyakoriságát a törvény nem rögzíti. Ez utóbbi elnöki döntés alapján választott ellenőrzéseinket többségében a teljesítményellenőrzés módszertanának alkalmazásával teljesítettük.

Minden év kiemelt fontosságú feladata, így volt ez 2010-ben is, a zárszámadás ellenőrzése. Teljeskörűen vizsgáltuk a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai elszámolásának megbízhatóságát.

(9.10)

A központi költségvetési fejezetek kiadási főösszegének minősítésére 52 pénzügyi ellenőrzésünk irányult. Ezek közül elutasító minősítéssel három ellenőrzésünk zárult.

A beszámolók megbízhatóságának értékelésénél jellemző és visszatérő hiba volt a jogszabályi előírások megsértése, a mérlegsorok leltárral való alátámasztásának hiánya, a pontos és teljes körű vagyonnyilvántartás hiánya, valamint a fedezet nélküli, hosszú távú kötelezettségvállalás. Mindezek mellett azt is megállapíthattuk, hogy az egy évvel korábbi zárszámadási ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése sem történt meg teljeskörűen. Néha érezhettük úgy, hogy következmények nélküli megállapításai voltak a Számvevőszéknek.

A 2011. évi költségvetési javaslat véleményezésekor felhívtuk a figyelmet a költségvetésben rejlő általános kockázatokra, minősítettük az adóbevételek és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesíthetőségének kockázatát. A központi költségvetés adóbevételi tervezeteinek megalapozottságát nem tudtuk ugyan teljeskörűen megítélni, ugyanakkor pozitív fejleményként értékeltük, hogy 96 százalékról 33 százalékra csökkent azoknak az adóbevételeknek az aránya, amelyekről nem tudtunk véleményt mondani. Ismét jeleztük az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása között egyre jobban tátongó rés veszélyeit, az utóbbi időszakban megduplázódott adósságállományt, az önkormányzati gazdasági társaságok egyre nagyobb tartós kötelezettségvállalását.

Tapasztalataink megerősítették, hogy a korszerű és megbízható nemzetgazdasági tervezési rendszer nem csak a nemzetgazdaság és benne az államháztartás fejlesztése szempontjából szükséges. Az átláthatóbb és kiszámíthatóbb állami működés a közbizalom megerősítése érdekében is igen lényeges. Halaszthatatlannak tartottuk az éves költségvetés szerkezetének, tartalmának és a tervezés módjának átfogó meghatározását, lehetőség szerint egy új közpénzügyi törvényben.

A hazai közigazgatási és közpolitikai gyakorlatban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyság, a takarékosság. Teljesítmény-ellenőrzéseinkkel a nagy ellátó- és közigazgatási rendszerek működésének, a beruházások, a köz- és magánszféra gazdasági kooperációja egy-egy szeletének hatékonyságát vizsgáltuk behatóbban. Eredményeink hasznosítása meggyőződésem szerint hozzájárul az átláthatóság, az elszámoltathatóság és ezáltal végső soron a közbizalom jelentős javításához. Teljesítmény-ellenőrzéseink közül - csak példaként említve - azon ellenőrzési eredményeinkből emelek ki néhány gondolatot, amelyek kapcsolódnak a nemrég elfogadott nemzeti reformprogram témáihoz.

Tisztelt Országgyűlés! A felnőttképzés feltételrendszerének ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy az állami támogatású felnőttképzési rendszer csak részben volt eredményes, aminek az az oka, hogy korábban nem valósult meg az információs és pályakövetési rendszer, valamint nem került sor az eredményesség mérésére. Csökkent a hátrányos helyzetű felnőtt lakosság részére indított képzések száma, ezáltal nem történt előrelépés a regionális feszültségek enyhítésében, ráadásul a támogatott képzések szerkezete csak részben felelt meg a gazdasági szereplők elvárásainak az elmúlt időszakban. Javaslatainkat a felnőttképzés teljes rendszerének megújítása, illetve az új felnőttképzési rendszer előkészítése során az illetékes minisztérium - ígérete szerint - figyelembe veszi.

Az energiafelhasználás racionalizálásának ellenőrzéséről szóló jelentésünkben jeleztük, hogy a kidolgozott energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégia megvalósítása hozzárendelt források híján nem volt sikeres. Nem volt biztosított a stratégiában felsorolt célok egzakt meghatározása, a cselekvési program lépéseinek mérése és nyomon követése.

Sajnos, az ilyen következtetések általánosíthatók a közpénzgazdálkodás más területein is, azaz a közpénzek jobb hasznosításához szemléletváltozásra lenne, vagyis van szükség. Ezt szolgálta a jelentéseinkben megfogalmazott javaslataink közel harmada, amely a hatékonyság javítását, a feltárt hibák megszüntetését célozta. 2010-ben a tárcáknak tett javaslataink fele a jogszabályok összehangolásával, módosításával függött össze, és számos javaslatot tettünk az elszámolási, finanszírozási és nyilvántartási rendszer átalakítására is.

A javaslataink nyomon követése kapcsán kapott tájékoztatás szerint a 2010-ben közreadott jelentéseinkben megfogalmazott javaslatok több mint 70 százaléka eljutott a megvalósítás valamely szakaszába.

Az önkormányzatok gazdálkodási rendszerének többéves ellenőrzési megállapításai, javaslatai hozzájárultak ahhoz, hogy napirenden van az önkormányzati rendszer átalakítása, az önkormányzatok feladatainak újragondolása.

A szervtranszplantációról és a donációról szóló jelentésünk nemzetközi összehasonlításban rámutatott Magyarország lemaradására, és javasoltuk a terület fejlesztését, aminek látható eredménye az, hogy 2010-ben a transzplantációk száma 14 százalékkal emelkedett. Ajánlásainknak megfelelően a tüdőtranszplantáció új alapokra helyezése érdekében új szerződést kötött a Semmelweis Egyetem a bécsi partnerrel, valamint a jelentésben foglaltak hasznosulásának irányába tett további lépésnek tekinthető, hogy Magyarország megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Eurotransplanthoz.

Foganatja volt például a zárszámadási jelentésben az uniós fejlesztéseket érintő jogszabály-módosításokra, a költségvetés véleményezése kapcsán a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék jogszabályi rendezésére tett javaslatainknak. Kiemelkedő még az, hogy javaslatunknak megfelelően módosult a közbeszerzési törvény. A jogorvoslati eljárás kezdeményezési határideje immáron a tudomásra jutástól számított három év a korábbi eggyel szemben.

Az Állami Számvevőszék nem hatósági szerv. Az ellenőrzöttekkel szemben nincs szankcionálási jogosítványa. Szerepe a jogszabályellenes cselekedetek feltárása esetén a felelős személyekkel vagy szervezetekkel szembeni eljárás kezdeményezése. 2010 első félévében három, második félévében hat büntetőfeljelentést tettünk, amelyek alapján nyomozások indultak. Jelentéseink nyilvánosságával, valamint a hatósági megkeresések teljesítésével, adatok, tényeket tartalmazó dokumentumok átadásával támogatjuk a büntetőügyben eljáró szervek tevékenységét.

A Számvevőszék ellenőrzései során nemcsak hibákat tár fel, hanem találkozik előremutató gazdálkodási megoldásokkal, jó gyakorlatokkal. A jó példák terjesztését felvállalva szemináriumsorozatot indítottunk útjára, melynek sikerét a rendkívül nagy érdeklődés jelzi, egyben igazolja a kezdeményezés helyességét. A tavalyi év második felében két konferenciára került sor, melyen közel háromszáz önkormányzati vezető, polgármesterek és jegyzők vettek részt.

Tisztelt Országgyűlés! A jó és megbízható minőségű, hatékony és eredményes számvevőszéki feladatellátás megalapozásához színvonalas, bár kevésbé látványos szakmai-módszertani és szervezetirányítási támogató, valamint fejlesztési tevékenységek szükségesek.

Annak, hogy a jelentéseink a szándékolt hatást kiválthassák, változásokat idézzenek elő a gazdálkodási, szabályozási környezetben, csupán egyik eleme a szakmai megalapozott tartalom. A háttérben végzett támogató tevékenységek - így a kutatóintézetünkben folyó tudományos munka, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a módszertani fejlesztések, a megfelelő informatikai háttér kialakítása, kommunikáció, a parlamenti kapcsolatok - összehangolt feladatellátása biztosítja, hogy az Állami Számvevőszék végső produktumai, a jelentések megfeleljenek a hazai és a nemzetközi sztenderdekben is megfogalmazott szakmai kritériumoknak.

(9.20)

Az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének legfontosabb feladata, hogy kutatási tevékenysége során ellenőrzési tevékenységünket és ezáltal az Országgyűlés munkáját háttértanulmányokkal, illetve összegző, értékelő tanulmányokkal segítse. 2010-ben a legfontosabb kutatások a közigazgatás kompetenciaalapú struktúrájának kiépítési lehetőségére, a közszféra és a gazdaság versenyképességére, a turisztikai fejlesztések támogatásának hatékonyságára és a nemzetgazdasági tervezés megújítására összpontosultak.

A korrupciós kockázatok feltérképezésén keresztül az integritásalapú közigazgatási kultúra elterjesztésére irányul az az európai uniós kiemelt projekt, amelyet a Számvevőszék 2009 végén indított el. Ennek az európai összehasonlításban is újnak tekinthető módszertani fejlesztésnek a segítségével hamarosan átfogó képet kaphatunk a költségvetési szervek működésének korrupciós szempontú kockázatairól, valamint az e kockázatokat mérséklő intézményi kontrollrendszerek állapotáról. 2010-ben megtörténtek azok a szakmai és technikai előkészületek, amelyek alapján ez év elején megkezdődhetett a hét éven át tartó országos adatfelvételi sorozat.

Tájékoztatónkban bemutatjuk azt is, hogy milyen szakmai szálak kötik intézményünket az élenjáró nemzetközi ellenőrzés szakmai életéhez. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy nemzetközi szakmai kapcsolataink a Számvevőszék hazai ellenőrzési feladatainak magas szakmai színvonalon való ellátását szolgálják. A nemzetközi kapcsolattartásra rendelkezésre álló források felhasználása során arra törekedtünk, hogy az általunk megszerzett tapasztalatok és ismeretek az ellenőrzési munka korszerűsítésén keresztül hasznosuljanak.

A nemzetközi szakmai életben való részvételünk két főbb tevékenység köré csoportosítható. Az egyik a módszertani fejlesztések támogatása. A Számvevőszékek Szövetségének munkabizottságai - amelyekben intézményünk jelenléte folyamatos - kidolgozták, majd a XX. kongresszuson elfogadták a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi új sztenderdjeit. Ezen 40 új ellenőrzési sztenderd fordítását, szakmai lektorálását a közeljövőben történő adaptálás és alkalmazás érdekében megkezdtük.

Lehetőséget látunk az ellenőrzési gyakorlatban közvetlenül hasznosítható tapasztalatok és a napi gyakorlatba illeszthető szakismeretek megszerzésére a nemzetközi közös, összehangolt ellenőrzések lefolytatásán keresztül.

Hiszem, hogy hazánk nemzetközi megítélésének javítását szolgálja a Számvevőszék aktív közreműködése a legfőbb ellenőrző szervezetek szövetsége munkacsoportjainak tevékenységében. A mi koordinálásunkban dolgozta ki több ország számvevőszéke a minőségirányítás javítását célzó új gyakorlatokat bemutató útmutatót. Az európai nemzeti számvevőszékek és az Európai Számvevőszék együttműködését koordináló kapcsolattartási bizottság előtt számoltunk be a transzeurópai közlekedési hálózat V. korridor vasútfejlesztési beruházás koordinált teljesítmény-ellenőrzésének előrehaladásáról. A közös ellenőrzés intézményünk irányításával és közreműködésével zajlott le.

A módszertani fejlesztéseink közül fontosságánál fogva ki kell emelnem az önkormányzatok helyszíni ellenőrzésre történő új kiválasztási módszerének kidolgozását. A kiválasztás alapja a kockázatok előzetes feltárása és értékelése valamennyi önkormányzatnál. Ennek segítségével korlátozottan rendelkezésre álló ellenőri erőforrásainkat magasabb vagyoni, pénzügyi kockázattal működő önkormányzatok ellenőrzésére fordítjuk. A legkockázatosabb önkormányzatoktól az automatikus kiválasztási mutatók erősítését, gyengítését és kiegészítését szolgáló információkat kérünk tanúsítványban. Ezen információkat elemezve hozzuk meg a döntést a helyszíni ellenőrzésekről.

Informatikai fejlesztéseink a számvevői munkavégzés feltételeinek biztosítását szolgálják. Ennek érdekében együttműködési szerződés jött létre a Magyar Államkincstár, a GIRO Zrt. és a Számvevőszék között, hogy az ellenőrzéseinkhez szükséges pénzügyi adatok a központi költségvetési intézményeknél egységes szerkezetben, az ellenőrzések igényeit figyelembe véve álljanak rendelkezésre. Az ellenőrzési munka hatékonyságát javítja, hogy a helyszíni ellenőrzést végző számvevőket fokozatosan ellátjuk megfelelő eszközökkel.

Új középtávú stratégiánk kiemelten foglalkozik kommunikációs célkitűzéseinkkel, hisz szakmai tevékenységünk, eredményeink nyilvánossága közérdek. 2010 második felétől lehetőségeinket felmérve minden területen dinamikusabbá tettük sajtótevékenységünket. Célunk, hogy a Számvevőszék legyen az elsődleges hírforrás saját hírei, tevékenységei és eredményei tekintetében. Internetes fejlesztés keretében megkezdtük a számvevőszéki hírportál szervezetését, elindítottuk működését, átalakítottuk intézményünk hivatalos honlapját. 2010-ben közel 140 ezer látogató kereste fel a honlapunkat, külső internetes címről pedig 56 ezer alkalommal töltötték le jelentéseinket.

Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a sajtó minél jobb tájékoztatását. 2010 első félévében sajtótájékoztatóra nem került sor, a második félévben azonban 18 sajtótájékoztatót tartottunk, ebből 9 vidéki nagyvárosban kapott helyet. Újdonság, hogy 2010 szeptemberétől már nem csupán a megyei és megyei jogú városokban, hanem a fővárosi kerületekben is sajtótájékoztatón ismertettük a jelentés megállapításait.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Külön öröm számomra, hogy tájékoztathatom önöket a jövő aktív formálására vonatkozó elképzeléseinkről, terveinkről és azokról a kihívásokról, amelyekre választ kívánunk találni. 2010-ben a választott vezető nélküli bő fél év, a korábbi létszámfeltöltési zárlat, valamint a szervezetalakítási és kinevezési jogkörök hiánya miatt a költségvetési gazdálkodás is csak a legszükségesebb kiadásokra korlátozódhatott. Ebből következően az első félévben új projektek, terven felüli ellenőrzési feladatok nem indulhattak, és indokolt fejlesztések maradtak el. Ennek következtében jelentős előirányzat-maradvány jött létre, nem terhelve kötelezettségvállalással, miközben folyamatos ingatlanbérlet apasztja a kiadási oldalt.

Generációváltás zajlik a Számvevőszéknél. 2010-ben az öregségi vagy kedvezményes nyugdíjra jogosult munkatársak közül többen választották az előnyösnek vélt feltételek melletti visszavonulást. Ezzel párhuzamosan az év második felében fokozatos létszámépítés kezdődött, amelynek során 33 fővel gyarapodott az állományi létszám. Beindítottunk egy gyakornoki programot, amelynek keretében fiatal diplomások szakmai elkötelezettségét mélyítjük el.

Egy intézménynél a feladatok és az erőforrások közötti megfeleltetést az intézmények szervezeti felépítése határozza meg, ennek milyensége nagyjából befolyásolja a működés, a feladatellátás hatékonyságát, eredményességét. Stratégiai céljaink teljesítése és az átlátható működés érdekében megkezdődött a szervezet átalakítása, az információáramlás, a kontrolling, a munkafolyamatokra vonatkozó szabályok érvényesülését biztosító ellenőrzési rendszerek meghatározása, kiépítése mind az ellenőrzési szakmai feladatok, mind az azokat támogató intézményi feladatok körében.

A szervezet belső folyamatainak, szervezetének megújítását rendszerszemléletben valósítjuk meg. Már 2010-ben megkezdtük a vezetői információs rendszer megújítását, az új kontrollingfunkciók kiépítését, az ellenőrzési módszertanok felülvizsgálatát.

Stratégiai célunk, hogy közérthető, tartalmas jelentésekkel segítsük az Országgyűlés munkáját, emellett törekszünk a szorosabb együttműködésre, az intenzívebb bizottsági jelenlét kialakítására. A számvevőszéki vezetők és munkatársaik az új országgyűlési ciklusban közel száz alkalommal közvetlenül, személyes részvételükkel segítették az állandó bizottságok munkáját, valamint több albizottság, vizsgálóbizottság és eseti bizottság ülésén is részt vettünk.

2010-ben három jelentésünkkel kapcsolatban tehettem meg hozzászólásomat plenáris ülésen, az alelnök úr és én hét-hét alkalommal előterjesztőként vettünk részt bizottsági ülésen. Kilenc jelentésünkhöz összesen 48 bizottsági esemény kapcsolódott. A jövőben azt szeretnénk elérni, hogy jelentéseink még nagyobb figyelmet kapjanak önöktől, és ezt ki is érdemeljük munkánkkal.

A Számvevőszék nem pusztán ellenőrzés-szakmai szervezet, kizárólag az Országgyűlésnek és a törvénynek alárendelt pénzügyi-gazdasági ellenőrző intézményként a demokrácia érvényesülésének egyik alapvető garanciája.

(9.30)

Céljaink szerint a megbízhatóság, a rend, az átláthatóság, a törvényesség és a szabályozottság feltétlen híve. A számvevőszék jogállását, hivatalszerű működését az új alaptörvény is megerősíti.

Tisztelt Országgyűlés! Örömmel vettük, hogy az Országgyűlés a sarkalatos törvények közül elsőként a számvevőszékről szóló törvény megalkotását vette napirendjére. A környezeti változásokból eredő elvárásokhoz igazodva, az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezet az értékek megőrzése mellett a megváltozott környezeti feltételekhez igazítja a szervezet működését, eszközrendszerét, eljárását. Az Országgyűléshez való viszonyunk azonban változatlan.

Az Állami Számvevőszék továbbra is az Országgyűlés ellenőrző szerve, amely az alkotmánynak, majd az alaptörvénynek és a törvényeknek alárendelten működik. A törvénytervezet a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztásának elvéből következően a végrehajtó hatalomtól független ellenőrzési intézmény megerősítését szolgálja, amelynek megállapításai és javaslatai a közpénzügyi fegyelem megteremtését, a közpénzfelhasználás hatékonyságát, biztonságát, az átlátható államháztartás erősítését segíti. Ismerve a világgazdaságban a világválság kialakulásában közrejátszó tényezőket, a közelmúltban tapasztalt közpénz-gazdálkodási anomáliákat, az ellenőrzési intézmény megerősítése nem halasztható tovább.

A Számvevőszék tervezett, megerősített jogosítványai azt a célt szolgálják, hogy ne maradhassanak következmények nélkül az ellenőrzések. A jövőben nem fordulhat elő, hogy az ellenőrzőtt szervezetek nem bocsátják rendelkezésünkre az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, mert az ellenőrzést akadályozó magatartás - ha a tisztelt Ház a törvénytervezetet megszavazza - szankcionálható lesz. A szigorítások nemcsak az ellenőrzötteket, hanem magukat az ellenőrzőket is érintik.

A törvénytervezet a Számvevőszékkel szemben az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeket, magatartási és összeférhetetlenségi szabályokat fogalmazott meg. A Számvevőszék stratégiájában küldetésünkként megfogalmazott gondolattal köszönöm meg megtisztelő figyelmüket.

Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét és járuljon hozzá a jó kormányzáshoz. Jövő évben már arról szeretnék önöknek beszámolni, hogy a Számvevőszék 2011-ben fontos lépéseket tett e közhasznú küldetés betöltése érdekében.

Megköszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  2  Következő    Ülésnap adatai