Készült: 2021.05.11.08:44:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

278. ülésnap (2013.05.15.), 4. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 33:06


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be az intézmény működését, gazdálkodását. Az Országgyűlésnek benyújtott tájékoztatóval az Állami Számvevőszék elnökeként e törvényi kötelezettségemnek feleltem meg, amelynek az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről szóló jelentésben tettem eleget.

Az önök munkájának megkönnyítése érdekében a tájékoztató szerkezetét úgy alakítottuk ki, hogy egyértelmű, átlátható és nyomon követhető módon számoljon be arról, hogy miképp teljesítettük 2012-ben törvényi kötelezettségeinket. A törvénynek való megfelelés azért vált szerkesztési vezérelvünkké, mert meggyőződésem, hogy a Számvevőszék alkotmányos és törvényes alapokon álló intézményként nem mérheti másként magát, csakis az alaptörvényben és a hatályos számvevőszéki törvényben lefektetett jogaiból és kötelezettségeiből kiindulva. A Számvevőszék egy hivatal, nem bíróság és nem hatóság, vagyis nem hoz ítéletet és nem bírságol, hanem a közpénzügyi ellenőrzés csúcsintézményeként auditál és ellenőriz.

Tájékoztatónk bizottsági meghallgatása során is felmerült ugyanakkor, hogy miképp mérhető a számvevőszéki munka teljesítménye, így engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban megosszak önökkel néhány gondolatot. A számvevőszéki teljesítmény mérésére jelenleg nincs nemzetközileg elfogadott gyakorlat és módszertan, nem utolsósorban azért, mert a világ számvevőszékei eltérő felhatalmazással, mandátummal, illetve szervezeti és jogi formában működnek. Az Állami Számvevőszék a hatályos számvevőszéki törvényből kiindulva azonban felállított magának egy mércét, mégpedig arra koncentrálva, hogy a jogszabály az Állami Számvevőszéket a jó kormányzás elősegítésére kötelezi. Azt a kérdést kell tehát feltennünk munkánk értékeléskor, hogy mi az, ami a jól működő állam irányába tett lépésnek tekinthető, illetve hogy mit tesz a Számvevőszék e cél elérése érdekében.

E megközelítés alapján munkánk több szinten hasznosulhat. Jelentéseink leginkább látható hasznosulása, ha az Országgyűlés megállapításainkat felhasználva törvényt alkot vagy módosít, illetve ha az ellenőrzött szervezetek intézkedéseket hoznak, gazdálkodásuk és működésük minősége javul az ajánlásaink alapján. Vannak azonban áttételesebb formái is a hasznosulásnak. Mi ilyennek tekintjük például, ha megállapításaink fontos társadalmi kérdésekben a közéleti és a tudományos útkeresés kiindulópontjává válnak, valamint, hogy jelentések segítségével az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. Ez utóbbi hasznosulási aspektus nagyon fontos, hisz ez az alapja a magyar demokratikus berendezkedés stabilitásának és hatékony működésének. Ebből adódik, hogy fontos partnerként tekintünk a törvényhozáson túl a tudományos közéletre, a médiára és a nyilvánosságra is, illetve hogy az Állami Számvevőszék nemzetközi szinten is kiemelkedő átláthatóságot biztosító szervezetté vált. Minden jelentésünk nyilvános, és a jelentéskészítés folyamata nyomon követhető internetes portálunkon keresztül.

Engedjék meg, hogy expozémban a közelmúlt jelentéseivel kapcsolatban munkánk hasznosulásának e szélesebb értelmezéséből induljak ki, és így mutassam be az Állami Számvevőszék 2012-es tevékenységét.

Tisztelt Ház! Magyarország az Európai Unió egészéhez hasonlóan mélyreható változások korát éli. A gazdasági környezetet évek óta kiszámíthatatlanság és bizonytalanság jellemzi, amihez alkalmazkodnunk kell. Az eredményesség kulcsa a közpénzügyi rendezettség és a rugalmasság, a közpénzügyi innováció, a változó feltételekre való gyors reagálás ötvözése. Az Állami Számvevőszék ezt szem előtt tartva és országgyűlési határozattal elfogadott stratégiája alapján végezte munkáját 2012-ben. Jelentéseink mind e cél elérése érdekében tettek javaslatokat.

(9.10)

Az Állami Számvevőszék tavalyi évét alapjaiban határozta meg, hogy az alaptörvény és az új számvevőszéki törvény hatálya alatt végeztük a munkánkat. Az új jogszabályi alapok mind jogosítványaiban, mind függetlenségében megerősítették a Számvevőszéket, megfelelve az ENSZ e tárgyban 2011-ben elfogadott határozatának. Az Állami Számvevőszék a magyar demokratikus államműködést biztosító gazdasági fékek és ellensúlyok rendszerének egyik legbiztosabb elemévé vált. A 2012. év egyértelműen igazolta, hogy szükséges és előremutató lépés volt a Számvevőszékről szóló első sarkalatos törvény megalkotása 2011 tavaszán, az alaptörvény elfogadását követően.

A jogszabálynak köszönhetően véglegesen lezárult a következmények nélküli ellenőrzések időszaka Magyarországon, ami egyrészről felelősséget, másrészről pedig kihívást jelentett az Állami Számvevőszék számára. Felelősséget, mert a számvevőszéki törvény előírásának megfelelően jelentésünk mindegyikéhez intézkedési terv készült, azaz az Állami Számvevőszék immár ténylegesen hatni tud a magyar közpénzügyi rendszer működésére, lépésről lépésre megújíthatja azt; kihívást, mert mindez egy egyszerre stabil és alkalmazkodni képes intézményi működést feltételez, ami komoly szervezeti fejlesztést és megújulást igényel a Számvevőszéktől. A 2012. évről szóló tájékoztatónk arról számol be, hogy miképp éltünk e felelősséggel és miképp feleltünk meg e kihívásnak.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék a magyar közpénzügyi rendszer biztos pontja, a közpénzügyi gondolkodás origója. Ezt bizonyítja, hogy rendszeresen kapunk megkereséseket azzal kapcsolatban, hogy mit kellene ellenőrizni a számvevőknek. Ezek a felvetések politikai oldaltól és szimpátiától függetlenül az Állami Számvevőszéket találják a legalkalmasabb közintézménynek arra, hogy közpénzügyi problémákkal kapcsolatban tisztázzon, elemezzen és rendet tegyen. A felkérések, bár esetenként az Állami Számvevőszék szerepének és feladatának félreértelmezésén alapulnak, de munkánk elismerését jelentik, így megtisztelők.

A Számvevőszék szakmai tekintélye nagy érték, ezért 2012-ben is tartottuk magunkat ahhoz az alapvetéshez, hogy az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerveként kizárólag szakmai alapon hozzunk döntést mind az ellenőrzési tervvel, mind a követett módszertannal kapcsolatban. Döntésünk helyességét igazolja, hogy az országgyűlési képviselők haszonnal tudták forgatni jelentéseinket, mégpedig függetlenül attól, hogy a parlamenti patkó melyik részén, melyik frakcióban foglalnak helyet. Munkánk egyértelmű elismerése, hogy a plenáris ülések háromnegyedében előkerültek a számvevőszéki jelentések, illetve hogy 19 országgyűlési bizottság 13 jelentésünket tűzte napirendre, összesen 54 ülésnapon foglalkozott jelentéseink megállapításaival és javaslataival.

A számvevőszéki megállapítások felhasználásával készült el a 2013-as költségvetési törvény és az új önkormányzati törvény, valamint az Állami Számvevőszék tapasztalatait felhasználva újult meg többek között a postai szolgáltatásokról, a fővárosi forrásmegosztásról, a szervtranszplantációról szóló szabályozás, illetve a katasztrófavédelmi törvény is. A tavalyi év során 112 jelentést hoztunk nyilvánosságra, amelyek Magyarország legégetőbb gazdasági és társadalmi problémáival kapcsolatban adtak megalapozott szakmai és objektív válaszokat. Összesen 213 címzettnek 1117 intézkedési kötelemmel járó javaslatot tettünk, amelyre - két kivételtől eltekintve - általunk is elfogadott intézkedési tervet készítettek, azaz az Állami Számvevőszék ennyi szálon indította el egyszerre a magyar közpénzügyek megújulását. Ez nagy előrelépés, hiszen az új számvevőszéki törvény hatálybalépése előtt javaslataink csaknem felére még csak intézkedési terv sem készült. E tényre is alapozva mondhatjuk ki, hogy lényegesen javult a közpénzügyi helyzet Magyarországon a múlt évben.

Tisztelt Ház! Ellenőrzéseink a konkrét és egyedi jelzések mellett minden esetben arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországnak át kell állnia egy olyan növekedési pályára, ami nem jár együtt a jövőnk és gyermekeink jövőjének felélésével. A gazdasági gondok leküzdéséhez fenntartható növekedésre van szükség. Ez feltételezi, hogy a közpénzeket ne csak szabályszerűen, de célszerűen és eredményesen használjuk fel. El kell fogadnunk, hogy ugyanannyiból vagy kevesebből hozzunk ki többet. Arra kell berendezkednünk, hogy nem lesz lényegesen több közpénz. A közpénzfelhasználás átláthatóságára, eredményességére, hatékonyságára és célszerűségére hangsúlyosan oda kell figyelnünk. Ez ugyanis ugyanolyan fontos, mint az egy-egy területre szánt adóforintok mennyisége.

A közpénzügyi helyzet javulását jelenti, valamint közjogi és közpénzügyi szempontból is kiemelkedően fontos, hogy a tavaly hatályba lépett alaptörvénybe közpénzügyi fejezet került, amelyet egyébként évek óta a Számvevőszék kért, ajánlott, javasolt, a felelős közpénzfelhasználást garantáló adósságszabály pedig alkotmányos rangra emelkedett. A Számvevőszék ennek megfelelően 2012-ben kiemelt figyelmet fordított a közpénzügyi fenntarthatóság és az adóssághoz kapcsolódó kockázatok kérdésére. Erre a területre fókuszáltak a költségvetési véleményünkön és zárszámadási jelentésünkön túl az államadósság alakulását vizsgáló és az önkormányzatok pénzügyi helyzetéről szóló jelentéseink, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzése, valamint a nemzeti vagyon kezelését és működtetését, illetve az uniós források felhasználását érintő jelentéseink is.

2011-hez hasonlóan tavaly is a számvevőszéki ellenőrzések egyik hangsúlyos területe volt az önkormányzati szektor. A legtöbb jelentésünk ehhez az államháztartási alrendszerhez kapcsolódott. Befejeztük a magyarországi városok összességét reprezentáló 63 városi önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzését és ezzel egyedülálló látleletet kaptunk az önkormányzati rendszer pénzügyeiről. A pénzügyi helyzet és a belső kontrollrendszer értékelésén túl az önkormányzatok vagyongazdálkodására is kiemelt figyelmet fordítottunk, illetve elindítottuk az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat-ellátásának ellenőrzését is.

Ez utóbbi terület jelentősége rendkívüli. Elég csak abba belegondolni, hogy milyen költségvetési kockázatokat tárt fel az Állami Számvevőszék ellenőrzése még 2011-ben a Budapesti Közlekedési Vállalat esetében, ahol most évtizedes mulasztásokat pótolva kell szinte mindent megújítani. Jelentéseink rámutattak, hogy az önkormányzati szektorban jelentős adósság halmozódott fel, így olyan intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik a konszolidációt és megakadályozzák az önkormányzati adósságállomány újratermelődését.

Megállapításaink rámutattak, hogy az önkormányzatok eladósodásának hátterében részben az európai uniós beruházások önerőigényének fedezetét biztosító saját forrás hiánya állt. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az uniós források felhasználásában elmaradásban van az ország, a pályázati rendszer lassúsága pedig jelentősen rontja a felhasználás hatékonyságát. Munkánk hasznosulását jelentette, hogy ellenőrzési tapasztalataink visszaköszöntek a már említett új önkormányzati törvényen túl az önkormányzatok adósságrendezési programjában is, valamint figyelembe veszi tapasztalatainkat az uniós forrásfelhasználási stratégia megújításánál is.

Meggyőződésem, hogy a közpénzügyek rendezése nem képzelhető el a költségvetés és az államháztartási kötelezettségek pontos elemzése, ismerete nélkül. 2012-ben ezért kiemelt célunk volt, hogy jelentéseinkkel és költségvetési véleményünkkel a korábbi éveknél megalapozottabb, pontosabb és átláthatóbb képet adjunk az államháztartás pénzügyeiről, kilátásairól.

(9.20)

Ennek érdekében megújítottuk zárszámadási ellenőrzésünket, növelni tudtuk ellenőrzési lefedettségét. 2012-ben 81 intézménynél végeztünk helyszíni ellenőrzést, ami több mint a duplája az egy évvel ezelőttinek. Tavaly több területet ellenőriztünk, mint korábban, mélyebbre ástunk az eddig megszokottnál, erőforrásainkat pedig hatékonyabban használtuk fel.

Jelentésünk használhatósága és munkánk hasznosulása érdekében a jelentés formátumát is megújítottuk, átláthatóbbá tettük. A 2011. évi zárszámadásról szóló jelentésünk mellékletek nélkül mindössze 120 oldalt tett ki, ami a korábbi években megszokott terjedelem harmada volt. Javítottuk munkánk hatékonyságát, az adatbekérésnél úgynevezett egykapus megoldást alkalmaztunk, amely lehetővé tette, hogy ugyanazokkal a számvevőkkel egyszerre folytassunk le több ellenőrzést, illetve gyűjtsünk a 2013-as költségvetési tervezet véleményezéséhez szükséges évközi adatokat is. Jelentésünk megállapította, hogy részben korábbi megállapításaink révén javult a beszámolók minősége.

Munkánk hasznosulását jelentette az is, hogy a tartalékokkal kapcsolatos javaslatunk alapján 2013. január 1-jei hatállyal módosult az államháztartásról szóló törvény és az illetéktörvény, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is számos fontos és előremutató intézkedést tett. A zárszámadási ellenőrzésre ráépülve készítettük el a költségvetési szervek belső kontrolljának működéséről szóló jelentésünket, amely a belső kontrollkörnyezet fejlesztése révén szintén kiemelkedő szakmai hasznosulást mutatott.

Hasznosulási szempontból ki kell emelnem a felsőoktatási és kulturális területen megvalósított úgynevezett PPP-projektekhez kapcsolódó utóellenőrzésünket is, amelyről tavaly nyáron tettünk közzé jelentést. Megállapítottuk, hogy több ponton közérdeket sértettek a Művészetek Palotája, illetve a felsőoktatási kollégiumok üzemeltetésére kötött szerződések. Az intézményi és kormányzati intézkedéseken túl munkánk hozzáadott értékét növelte, hogy a PPP-projektekkel kapcsolatos tapasztalatainkat az európai számvevőszékeket tömörítő EUROSAI folyóiratban is ismertettük, azaz nemzetközi szinten is meg tudtunk jelenni e jelentésünkkel.

Nyugodtan állíthatom, hogy büszkék vagyunk a megváltozott munkaképességűek támogatását vizsgáló ellenőrzésünkre is, megállapításaink ugyanis visszaköszöntek a vonatkozó kormányrendelet előírásaiban, valamint a jelentés több országgyűlési bizottság és albizottság munkájához is kapcsolódni tudott. Elősegítettük tehát a támogatások ellenőrzési rendszerének kiépítését, és támogattuk a képviselők munkáját is.

A tisztelt Házban nem kell emlékeztetnem senkit sem, hogy a 2013. évi költségvetési tervezési folyamat jelentősen eltért a korábbi gyakorlattól. Az Országgyűlés már a tavaszi ülésszakon döntést hozott a költségvetés sarokszámairól, ami az Állami Számvevőszék munkáját is befolyásolta. Az Állami Számvevőszék a megszokott ősz helyett már júniusban átadta az Országgyűlésnek a tervezetről szóló költségvetési véleményét. Magyarország 2013. évi költségvetését az Országgyűlés végül 2012. december 11-én fogadta el, és addig számos intézkedés történt a kockázatok kezelése érdekében, amelyre jelentésünk is felhívta a figyelmet. Ezek során figyelembe vették az Állami Számvevőszék jelzéseit a tartalékok jelentőségével, a bevételi és kiadási kockázatokkal, valamint a jogszabályalkotással kapcsolatban egyaránt. Komoly előrelépés történt a megalapozottság és az alátámasztottság, illetve a 2012. évi költségvetés kézben tartása tekintetében is. Mindezeket üdvözöltük, de fel kell hívni a figyelmet, hogy a makrogazdasági bizonytalanságok miatt egyes kockázatok továbbra is fennállnak, mind a kormány, mind az önkormányzatok részéről fegyelmezett gazdálkodásra van szükség az idei évben is.

Az államháztartási pénzügyekről alkotott kép teljessége megkövetelte, hogy az államadósság területét is értékeljük. A tavaly augusztusban kiadott jelentésünkben a számvevők 2006-ig visszatekintve elemezték az adósság alakulásának ok-okozati összefüggéseit. Megállapítottuk, hogy az államháztartás központi alrendszerének adóssága 6 év alatt több mint 64 százalékkal nőtt, és 2011 végén 20 955 milliárd forintot tett ki. A komoly szakmai és közéleti visszhangot kiváltó jelentésben rámutattunk, hogy a magyar adósság többek között a magas devizaarány miatt kockázatos, és az IMF-től, illetve az Európai Uniótól felvett hitel rontott az adósságállomány összetételén.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ellenőrzési tapasztalataink egyértelműen alátámasztják, hogy nem lehet felelősen értékelni a pénzügyi folyamatokat és egyensúlyi helyzetet a vagyon vizsgálata nélkül. Az Állami Számvevőszék rajta tartja a szemét a nemzet vagyonán. Ezt jól mutatja, hogy a 2012-ben nyilvánosságra hozott valamennyi jelentésünk érintette a nemzeti vagyon kérdését, és számos olyan ellenőrzésünk van jelenleg is folyamatban, amely a vagyon kérdésére koncentrál. Törvényi előírás alapján a Számvevőszék évente ellenőrzi az állam tulajdonosi joggyakorlását, ezt az ellenőrzést természetesen 2012-ben is elvégeztük. A terület jelentőségére tekintettel azonban ezen felül az állami és önkormányzati tulajdonú társaságok, az állami tulajdonban lévő intézmények és önkormányzatok vagyongazdálkodásának ellenőrzését is programunkba illesztettük. Ki kell emelnem, hogy mindezt az tette lehetővé, hogy az Országgyűlés kibővítette az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogkörét, hiszen 2011 előtt csak korlátozott lehetőségünk volt a nemzet vagyonának ellenőrzésére. Az áttörést az Állami Számvevőszékről szóló 2011. január 1-jétől hatályos módosítás hozta el, amely lehetővé tette az önkormányzatok többségi tulajdonában levő társaságok számvevőszéki ellenőrzését. Ennek keretében mentek el a számvevők a már említett BKV-hoz, illetve folyik jelenleg is három vidéki város, Debrecen, Miskolc és Szeged tömegközlekedési társaságainak ellenőrzése.

A tavaly lezárult ellenőrzéseink felhívják a figyelmet arra, hogy bár vannak komoly előrelépések, de az állami vagyon nyilvántartási adatai évtizedek óta így még mindig nem megbízhatóak és nem teljes körűek. Arra a problémára is rámutattunk, hogy az uniós beruházások esetén az önkormányzatok, de az állami intézmények is hosszú, akár 15-20 éves fenntartási kötelezettséget vállaltak, miközben a működtetés során nem képződik meg a folyamatos megújításhoz szükséges amortizáció fedezete. Ez komoly fenntarthatósági kockázat, amelyet helyi és állami szinten is kezelni szükséges.

Külön figyelmet érdemel a közlekedési ágazat két területét érintő jelentésünk. Újra ki kell emelnünk, hogy a MÁV, Magyar Államvasutak vagyonrendezése 1993 óta csúszik, illetve folytatódott a közúthálózat műszaki leértékelődése. Egy modern, a kor kihívásainak megfelelő ellenőrző szervnek nemcsak a hibákra kell rámutatnia, hanem támogatnia kell a kijelölt követendő irány teljesülését. Egy klasszikus ellenőrzési hasonlatot újrafogalmazva: nemcsak őrkutyának kell lennünk, hanem terelőkutyának is. Ezt támasztja alá az Állami Számvevőszékről szóló törvény 2012. októberi módosítása is, amely szerint az Állami Számvevőszék feladatkörében elemzéseket és tanulmányokat készíthet, illetve elemzések és tanulmányok rendelkezésre bocsátásával segíti a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában. A jó kormányzás törvényben is megfogalmazott támogatásának jogszabályban rögzített kötelme jól mutatja, hogy az ellenőrzési munka nem öncélú, hanem végső soron azt szolgálja, hogy minél jobban működjön a magyar adófizetők által fenntartott állami intézményrendszer, minél szabályszerűbb, hatékonyabb és eredményesebb legyen a közpénz felhasználása, a közvagyon használata.

(9.30)

A Számvevőszék 2012-ben több elemzést is készített a Költségvetési Tanács részére, és ezekkel hozzájárult ahhoz, hogy a tanács 2012-ben valamennyi döntését konszenzussal hozta meg, valamint hogy a kormány és az Országgyűlés a tanács javaslatait figyelembe vette a döntései során. Tanácsadói szerepkörében az Állami Számvevőszék jogszabály-véleményezési munkát is végez. Ezen a területen 2012-ben kiemelt jelentőségű volt, hogy kormányrendelet született az eredményszemléletű számvitel bevezetéséről, amit az ÁSZ szintén évek óta szorgalmazott.

Tisztelt Országgyűlés! Munkánk hatékonnyá és eredményessé tétele érdekében 2012-ben is folytatódott az Állami Számvevőszék szervezeti átalakítása és megújítása. Szervezeti változásaink az értékmegőrző megújítás elvének szem előtt tartásával, az eddig felhalmozott tudás megőrzésével mentek végbe. Alapvető célunk egy korábbinál hatékonyabb, takarékosabb szervezet kialakítása. Közel kétharmadával csökkentettük ezért a szervezeti egységek számát, a vezetői szintek racionalizálásra kerültek. Mátrixszervezetet hoztunk létre, ahol projektalapon zajlik a munkavégzés. Kontrolling- és monitoringrendszert vezettünk be a belső folyamatok követésére, és teljesen megújítottuk a belső szabályozásunkat. A feladatokhoz igazodó erőforrás-gazdálkodás érdekében megkezdtük a kompetenciaalapú erőforrás-elosztás kialakítását, ami azt biztosítja, hogy a számvevők munkája a lehető legjobban hasznosuljon. Elkezdtük módszertanunk nemzetközi sztenderdekre alapuló megújítását, összhangban a nemzetközi változásokkal, és folytattuk a hatékony munkát megalapozó, több helyszínen, de ugyanazon program alapján lefolytatott témacsoportos ellenőrzéseket. A kockázatalapú kiválasztás révén elértük, hogy egyre nagyobb arányban ott ellenőrzünk, ahol arra a legnagyobb szükség van.

Munkánk kiindulópontja, hogy a rend értéket teremt. Az Állami Számvevőszék ezért az ellenőrzéseit folyamatosan és fokozatosan kiterjeszti a korábban még nem ellenőrzött területekre és tevékenységekre. A közpénzfelhasználók biztosak lehetnek abban, hogy idővel számvevőszéki ellenőrzés alá kerülnek, és ha a törvényeket nem tartják be, a közpénzt hibásan költik el, akkor számolniuk kell a törvényben rögzített következményekkel. Az államadósság csökkentése, az állampénzügyek egyensúlyának megtartása érdekében minden közpénzből működő intézménynek meg kell találnia azokat a területeket, ahol lehetőség van a takarékosabb működésre. A Számvevőszék ezért tavaly áttekintette és ésszerűsítette a feladatait, azok ütemezését. Ennek eredményeképpen az ÁSZ lemondott 216,6 millió forint fejezeti egyensúly-biztosítási tartalék, valamint 219,3 millió forint maradvány felhasználásáról. Hatékonyabb működésével a Számvevőszék 2012-ben tehát a saját kiadásai keretéből összesen 435,9 millió forint közpénzt takarított meg, ennyivel járult hozzá a költségvetési hiányszám csökkentéséhez, az államháztartási egyensúly javításához.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Számos ellenőrzésünk során tapasztaltuk, hogy a hatékony közpénzfelhasználás és a fenntartható fejlődés alapja a széles körű pénzügyi jártasság, a pénzügyi tudás és felelősség. Már a fiatalokat meg kell tanítanunk arra, miképp kell hétköznapi szinten bánni a pénzzel, illetve hogy a közös ügyeinket közösen kell finanszíroznunk. Nem engedhetjük meg, hogy Magyarországon újra tömegek váljanak kiszolgáltatottá egy-egy rossz pénzügyi döntés miatt. Már az iskolákban el kell sajátítani, hogy néz ki egy szerződés, mi az a devizaárfolyam, hogyan készül egy költségvetés, mit jelent a pénzügyi függés, és miként lehet az életünket pénzügyi szempontból is megtervezni. Nemzeti érdek, hogy Magyarországon a pénzügyi kompetenciák és a pénzügyi cselekvések harmóniába kerüljenek, ez ugyanis a pénzügyi kulturáltság alapja. Ezt szem előtt tartva állt az élére tavaly az Állami Számvevőszék egy pénzügyi kultúrakutatásnak, amely során a diákok pénzügyi ismereteit, tájékozottságát mérjük fel civil és egyetemi partnereink együttműködésével.

A közpénzügyekkel kapcsolatban is rendet kell tennünk a fejekben. Látni kell, hogy az ország szekerét csak akkor tudjuk előmozdítani, ha mindenki befizeti a rá eső közterheket. Ezek a befizetések adják az állami kiadások fedezetét, biztosítják az iskolák, kórházak fenntartását, az úthálózat karbantartását. A fiatalokban is tudatosítani szükséges, hogy az adó nem befizetése nemcsak például az úthibák kijavítását nehezíti, hanem az egész országot kátyúba viszi. Itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt szeretném felhívni ezért az állami szféra és a kormány képviselőit arra, hogy az állami szervek korrupcióellenes együttműködéséhez hasonlóan a közpénzügyi tudatosság és a pénzügyi kultúra terjesztéséhez kapcsolódva is szülessen megállapodás az ezt szívükön viselő intézmények között.

Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék fejezet 2012. december 31-ei fordulónapra elkészített költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát az Országgyűlés elnöke által közbeszerzési pályázat útján kiválasztott független könyvvizsgáló végezte. A könyvvizsgáló jelentése szerint az éves költségvetési beszámolónk a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről megbízható és valós képet ad. Azért dolgozunk, hogy az állampolgárok bizalmát élvező, szakmai tekintéllyel rendelkező intézményként támogatni tudjuk az Országgyűlést, javaslatainkkal pedig segítsük a közpénzek és a közvagyon szabályos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát.

A gazdasági és pénzügyi nehézségek, illetve a múlt évtized hazai tapasztalatainak tükrében nem kétséges, hogy szükség van Magyarország közpénzügyeinek rendbetételére. Az Állami Számvevőszék 2012-ben elvégzett ellenőrzéseivel és jelentéseivel a közpénzügyek rendbetételét támogatta, és a továbbiakban is ezt a célkitűzést szem előtt tartva végezzük munkánkat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai