Készült: 2021.05.17.02:11:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

112. ülésnap (2011.09.20.), 26. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 29:39


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Alapvető nemzeti érdek, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és megbízható legyen. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény és a januárban hatályba lépő új alaptörvény is kimondja, hogy ezzel kapcsolatban az Állami Számvevőszéknek komoly felelőssége van. A jogszabályok azt is rögzítik, hogy a számvevőszék azzal tudja leginkább elősegíteni a jól irányított állami működést, hogy megállapításaival, javaslataival és tanácsaival támogatja az Országgyűlést.

A Számvevőszék egyik legfontosabb feladata abból adódik, hogy ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, az állami költségvetés végrehajtását. A zárszámadás ellenőrzésével az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerveként ahhoz járul hozzá, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló parlamenti vitában az előző év gazdálkodása felelősen lezárható legyen.

A zárszámadáshoz kapcsolódó feladatát az Állami Számvevőszék idén is elvégezte. Intézményünk a törvényjavaslatot szabályszerűségi, törvényességi és számszaki-megbízhatósági szempontok alapján ellenőrizte. Vizsgáltuk az alkotmányos fejezetek, a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címek, a fejezetek igazgatási címei és a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóit, valamint a központi költségvetés közvetlen bevételeinek és kiadásainak elszámolását. Ellenőriztük továbbá, hogy a törvényjavaslat megfelel-e a vonatkozó törvényi előírásoknak, a számviteli alapelveknek, illetve hogy a valóságnak megfelelő, megbízható képet nyújt-e a pénzügyi és vagyoni helyzetről, illetve a gazdálkodásról.

Az ellenőrzés során áttekintettük, milyen intézkedések születtek a 2009. évi zárszámadás ellenőrzésekor rögzített hiányosságok felszámolása érdekében. Kiemelt figyelmet fordítottunk a több éve fennálló hiányosságokra és az éven túli kötelezettségvállalások alakulására.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy e rövid bevezető után részletesen ismertessem zárszámadási jelentésünket. Miben áll tehát megállapításaink lényege, miképp összegezhetem ellenőrzésünk tapasztalatait?

A 2010. évi költségvetést alapjaiban határozta meg, hogy végrehajtása két kormányzati ciklushoz kapcsolódott. Ennek egyik, ellenőrzési szempontból is fontos következménye az volt, hogy év közben jelentősen módosult a költségvetés szerkezeti rendje, a minisztériumok száma 13-ról 8-ra csökkent. A változáshoz kapcsolódott az is, hogy a tervezett költségvetési hiány tartása és az új kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása érdekében az Országgyűlés többször módosította a költségvetési törvényt és az egyensúly megteremtését szolgáló törvényeket.

A korábbi választási évek tapasztalatai tükrében nagy eredménynek tekinthető, hogy az év közben látott nehézségek ellenére sem szállt el a költségvetési hiány. A 2010-es költségvetés - elsősorban az év második felében hozott intézkedések következtében - kézben tartott büdzsé volt, a hiányszám hozzávetőlegesen a tervezettnek megfelelően alakult.

A részletek ismertetése előtt fontos leszögezni, hogy a 2010-es nemzetgazdasági elszámolások kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítési adatai megbízhatónak bizonyultak. Kivételt egyedül az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint a lakástámogatások jelentettek, ezeket ugyanis csak korlátozott minősítéssel tudtuk ellátni.

A zárszámadási törvényjavaslat prezentációjára vonatkozó törvényi előírásokat a zárszámadási dokumentum kevés kivételtől eltekintve teljesíti. Az Állami Számvevőszék által több éve hiányolt hosszú távú kötelezettségvállalások összefoglaló bemutatása azonban ebben az évben is hiányzik. A törvényjavaslat összeállításának hatályos szabályozási környezete változatlan, így sajnálatos módon továbbra is érvényes egy évek óta ismételt számvevőszéki megállapítás. A jelenlegi prezentációs rendszer nem támogatja megfelelően az információtartalom állandóságát, az átláthatóságot, az évek közötti összevetést és a folyamatokról való képalkotást, ideértve a célok és azok teljesülésének követhetőségét. Az Állami Számvevőszék ezért elkerülhetetlennek látja az összefüggések és adatok minél teljesebb körű bemutatását. Ez az Országgyűlés számára szükséges és elégséges információk meghatározását és ennek megfelelő prezentációs tartalom kialakítását igényli.

Tisztelt Ház! Az államháztartás központi alrendszereinek 2010. évi tervezett bevételi előirányzata 15 719,3 milliárd forint, kiadási előirányzata pedig 16 779,6 milliárd forint volt, amiből 1060,3 milliárd forintos, azaz a GDP 4 százalékát kitevő hiány adódott.

Az államháztartás tényleges pénzforgalmi hiánya 1121,5 milliárd forint, azaz a GDP mintegy 4,2 százaléka lett. Ez alig valamivel több mint 60 milliárd forinttal haladja meg az eredeti előirányzatot, szemben a korábbi évek több száz milliárd forintos eltérésével. A mintegy 4,2 százalékos GDP-arányos hiányból 3,1 százalékpont a központi költségvetésnél, 0,3 százalékpont a társadalombiztosítási alapoknál, 0,9 százalékpont az önkormányzatoknál keletkezett, amit az elkülönített állami pénzalapok többlete mintegy 0,2 százalékponttal javított.

A magyar hiányadatok helyes értelmezéséhez fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unióban egyes államok jellemzően ennél jóval magasabb deficitekkel küzdenek. Az Európai Unió egészében a válság elleni intézkedések nyomán a közösségi szintű GDP-arányos hiány 2007. évben még csak 0,9 százalék volt, 2009-re 6,8 százalékra emelkedett, és 2010-ben is 6,4 százalékra mérséklődött. Mindeközben Magyarországon ugyanebben az időszakban ez a mutató 5 százalékról 4,2 százalékra csökkent, a periódus utolsó két évében pedig az uniós átlag alatt maradt.

A magyar hiány tehát nem éri el az EU-s átlagot, de az országgal szemben 2004, vagyis az ország uniós csatlakozása óta folyó túlzottdeficit-eljárás, illetve a globális válság miatt mégis egyértelmű, hogy a hiány és az államadósság növelése nem járható út.

A tetemes költségvetési hiány a magyar gazdaságpolitika alapbűne. A magas kamatfelárakban, a versenytársainkkal szembeni pozícióvesztésben ma is ennek az árát fizetjük meg. Márpedig ez az ár nagyon magas. Magyarországnak ma megközelítőleg 7,5 százalékos hozamot kell fizetnie ahhoz, hogy eladjon egy tízéves állampapírt. Csehországnak ez kevesebb mint 3 százalékba kerül, Szlovákiának alig több mint 4 százalékba, Lengyelországban kevesebb mint 6 százalék a hozam, és még Romániában sem éri el a magyar szintet. Látni kell, hogy ameddig az adósságot nem tudjuk jelentősen csökkenteni, addig nem képzelhető el versenyképességünk növelése és az állampénzügyek rendbetétele.

2010-ben a költségvetés bruttó kamatkiadása 1153 milliárd forint volt, ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó-bevételek kétharmada a korábbi adósságok kamataira ment el.

(10.30)

A költségvetés végrehajtása szempontjából is megkülönböztetett figyelmet érdemel, hogy magas államadósságunk visszafizetésének kockázata erősíti a nemzetgazdaság sebezhetőségét. Mindebből az következik, hogy a magyar nemzetgazdaság hitelessége szempontjából kulcsfontosságú volt a kitűzött hiánycél tartása. Ez különösen azért nagy eredmény, hogy sok, a kormánytól független tényező is a deficit növekedésének irányába hatott, amit év közben ellensúlyozni kellett.

Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozása biztosított volt 2010-ben, bár finanszírozási igénye kedvezőtlenebbül alakult a tervezettnél. A teljes nettó finanszírozási igény 966,9 milliárd forint volt, ami 34,1 milliárd forinttal haladta meg a 2010. januári finanszírozási tervben szereplő összeget. A központi költségvetés 2010. év végi 20 041 milliárd forint összegű bruttó adóssága 1077 milliárd forinttal, vagyis 5,7 százalékkal volt magasabb a 2009. évinél. Az adósság mintegy 44 százaléka devizában áll fenn, ami további kockázati tényező. A központi, azaz az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok nélkül számított adósság GDP-hez mért aránya 2010 végén 73,9 százalék volt, ami 1,1 százalékpontos emelkedést jelentett 2009-hez képest. A központi költségvetés adósságának növekedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az államháztartás egészének adósságrátája bőven 80 százalék fölé kússzon 2011 elejére. Ezt kell majd az új alaptörvénynek megfelelően 50 százalékra csökkenteni hosszú távon.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A költségvetés egésze ugyan kézben tartott volt, de a deficit évközi alakulása korántsem volt kiegyensúlyozott. A pénzforgalmi hiány már 2010 márciusában elérte a költségvetési törvényben meghatározott összeg csaknem háromnegyedét, és ezt követően is dinamikusan emelkedett. A költségvetési hiány meglódulását a tervezési hibákon túl mindenekelőtt az okozta, hogy a gazdasági növekedés motorjaként az export a vártnál jobban teljesített, miközben a belső fogyasztás dinamikája elmaradt a várakozástól. Ez nem kedvezett az adóbevételek alakulásának, és így nyomot hagyott a költségvetésen is.

A deficit kedvezőtlen alakulása év közben azonnali beavatkozást tett szükségessé. A kormány megtakarításokról döntött, bevezette a bankadót és a válságadókat, átirányította a magán-nyugdíjpénztári járulékokat, zárolást és csökkentést rendelt el a közszférában a jutalmak kifizetésére, a bútor- és személygépkocsi-beszerzésekre, és zárolta a pénzmaradványösszegeket is.

A makrogazdasági folyamatok kockázataira és az adóbevételek realizálhatóságának bizonytalanságára az Állami Számvevőszék a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése során, vagyis már 2009 őszén előre felhívta a figyelmet. Három adóbevétel, a társasági adó, az általános forgalmi adó és a hitelintézeti járadék teljesíthetőségénél jeleztünk kockázatot. Ezen bevételek tervezettől való elmaradása éves szinten 2010-ben végül 289,2 milliárd forintban realizálódott. Ezt a bányajáradékból, a cégautóadóból és az egyéb befizetésekből származó többletbevétel csak mérsékelni tudta. Mindez azt mutatja, hogy az Állami Számvevőszék korábbi javaslatának figyelembevételével reálisabb költségvetést lehetett volna készíteni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az adóbevételek az év egészét tekintve - az intézkedések ellenére is - 235,8 milliárd forinttal elmaradtak a törvényi előirányzattól.

A vártnál kisebb adóbevételek mellett az is aggasztó, hogy az adók és illetékek hátralékállománya 2010 végén több mint 1900 milliárd forintot tett ki, ami 15,5 százalékos emelkedést jelent a 2009. évi értékhez képest. Gondot jelent az is, hogy romlott az állomány összetétele, mivel a hátralékok egyre nagyobb része származik a már nem működő adózók köréből. A jövőben külön figyelmet igényel a bevallások ellenőrzése. Az adóhatóság 2010-ben a kockázatalapon kiválasztott bevallásoknak csupán 1,9 százalékát vonta ellenőrzés alá, 8,1 százalékát pedig a revizor elengedte. Ez azt jelenti, hogy több mint 1200 milliárd forint kiutalása ellenőrzés nélkül történt meg.

A költségvetési hiányt növelte az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 30 milliárd forintos elmaradása is. Régóta fennálló anomália, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos leltár az elődszervezetek nem teljeskörűen alátámasztott nyilvántartásain alapul, illetve hogy a Nemzeti Földalap a termőföldvagyont nem teljeskörűen vette át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től.

A bevételek elmaradásán túl az is feszültséghez vezetett a költségvetésben, hogy bizonyos kiadások meghaladták az előirányzatot. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai összességében 721,1 milliárd forinttal voltak magasabbak a tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy - a többletbevételeket is figyelembe véve - ezek a tételek összesen 148 milliárd forinttal növelték a költségvetési hiányt.

Míg az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől, addig a kiadások túlteljesültek. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél 742,8 millió forint összeget érintő szabálytalanságot, többek között teljesítés nélküli kifizetést és helytelen elszámolást tártunk fel.

Immár hatodik éve tapasztaljuk, hogy egyes hitelintézetek a jogszabály által előírt új szerződés hiányában folyósítják a lakástámogatásokat. A keretszerződéssel ugyan rendelkező, de az új szerződést alá nem író pénzintézetek 2010-ben 9,4 milliárd forint összegben folyósítottak támogatást ezen a címen. Pozitívan értékelhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már megkezdte az intézkedéseket a szabálytalanságok megszüntetése érdekében.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2010. évben bekövetkezett kormányzati struktúraváltás jelentős mértékben befolyásolta a kormány irányítása alá tartozó fejezetek többségének működését, gazdálkodását. A miniszteri szintű átadás-átvételek a jogszabályban előírt határidőben, formában és tartalommal készültek el. Az új minisztériumi struktúrának megfelelő feladatok átrendezése a szakmai szervezetek, az előirányzatok és a feladatellátást biztosító eszközök átadás-átvételét is szükségessé tette. Ennek végrehajtása során néhány esetben a formai és a tartalmi követelmények azonban sérültek.

A fejezeteknél az Állami Számvevőszék 39 pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzést végzett. Ezek alapján a Számvevőszék a központi költségvetés fejezeti kiadási főösszege 50,3 százalékának megbízhatóságát minősítette. Az ellenőrzött beszámolókból 27 beszámolót elfogadó véleménnyel láttunk el, ebből 15 esetben figyelemfelhívó megjegyzést fogalmaztunk meg. "Korlátozottan megbízható" minősítést 10 beszámoló kapott, kettőt pedig a beszámoló megbízhatóságát elutasító minősítéssel láttunk el.

A beszámolók ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy a struktúraváltás befolyásolta a beszámolók megbízhatóságát. A minősített véleménnyel ellátott beszámolókban a feltárt hibák egy része a szerkezetváltáshoz kapcsolódó szabályozási, nyilvántartási és a számviteli hiányosságokra is visszavezethető volt.

A struktúraváltással nem érintett szervezetek beszámolói között az előző évivel közel azonos, mintegy 90 százalékos arányt képviseltek a megbízhatónak minősítettek, miközben a szerkezeti változással érintett szervezetek esetében a megbízhatónak minősítettek részesedése 75 százalékról 66 százalékra csökkent. Szintén ezt a tendenciát támasztja alá, hogy a szerkezeti változással érintett szervezeteknél érezhetően emelkedett a korlátozott és az elutasított beszámolók aránya.

Tisztelt Országgyűlés! Bár Magyarország évről évre egyre nagyobb összeggel járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez, de a szaldó pozitív. 2010-ben a magyar költségvetésben megjelenő bevételek összesen több mint 805 milliárd forintot tettek ki. Ez közel három és félszerese Magyarország 230,2 milliárd forintos befizetési kötelezettségének.

(10.40)

A költségvetésben megjelenő európai uniós források több mint 171 milliárd forinttal, a hazai társfinanszírozás pedig valamivel több mint 38 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet. A hazánkba érkező uniós források túlteljesülése örvendetes, a társfinanszírozási összeg megemelkedése azonban kockázatot jelent a költségvetés teljesítése szempontjából, mivel hiánynövelő hatása van.

A kormányzati struktúraváltást követően az Új Széchenyi-terv előkészítésével kapcsolatban új pályázatok elindítása, illetve a források átstrukturálása következtében az Új Magyarország fejlesztési terv 37 projektjét törölték. Problémát jelent, hogy a nyilvántartás hiányosságai miatt nem tudtuk nyomon követni a döntésekkel összefüggő intézkedéseket, azaz a kötelezettségvállalások rendezését, a támogatások visszakövetelésének módját és a kedvezményezett visszafizetéseinek alakulását.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzései az uniós támogatások egész folyamatára kiterjedtek. A kiadási tételek pénzforgalmi ellenőrzése során megállapítottuk, hogy az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek első szintű ellenőrzései néhány kivételtől eltekintve alapvetően megfelelően működtek. Hiányosságokat a kifizetések előtti helyszíni ellenőrzések területén, a szabályozás és az ellenőrzések lebonyolítása tekintetében tártunk fel. A kezelési határidőket gyakran nem tartották be, a szabálytalansági döntések dokumentáltsága több esetben nem volt kielégítő. Számos esetben nem készült el a minőségbiztosítási jelentés, illetve ha el is készült, nem határidőre. Az agrártámogatások és a hazai társfinanszírozások forrásszükséglete a 2010. évben is biztosított volt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál lévő, átmenetileg szabad pénzeszközök kezelése, illetve annak intézményi hasznosítása azonban szabályozatlan volt.

Tisztelt Ház! Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2010. január 1-jétől a központi alrendszer részét képezik. Ebből adódóan az alapok ellenőrzését is a költségvetési fejezetekhez hasonlóan végeztük el. Az alapokon belül az elkülönített állami pénzalapok finanszírozása 2010-ben kiegyensúlyozott volt. Gazdálkodásuk a tervezetthez viszonyítva a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kivételével jelentős megtakarítást eredményezett. Egyenlegük 59,8 milliárd forinttal javította az államháztartás pénzügyi helyzetét. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai azonban a tervezett egyensúlyi helyzet helyett 95,38 milliárd forintos hiánnyal zárták az évet, az intézkedések ellenére is.

Az alapok működésének, előirányzataik felhasználásának ellenőrzése során a 2010. évi zárszámadást befolyásoló szabálytalanságot, céltól eltérő felhasználást nem állapítottunk meg. Az előforduló kisebb hibák, szabálytalanságok a helyszíni ellenőrzés ideje alatt vagy azt követően többségében javításra kerültek. Néhány, a költségracionalizálás irányába mutató, illetve szabályozási környezetet érintő hiányosságra tett megállapításunk jogszabályi rendezést igényel.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék munkájának végső célja a közpénzzel való gazdálkodás javítása, így kiemelkedően fontos, hogy a számvevőszéki munka a gyakorlatban is hasznosuljon. A jelentések hasznosulásának egyik legfontosabb formája, hogy az ellenőrzést intézkedés követi. Mostani ellenőrzésünk során a korábbi években tett javaslataink hasznosulását is megvizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy az ellenőrzött szervezetek elkészítették az intézkedési terveket a hiányosságok megszüntetésére, azt is megállapítottuk azonban, hogy az esetek többségében a javaslatainkban megfogalmazottakat csak részben teljesítették. Voltak természetesen olyan javaslataink is, amelyek a kormányzati struktúraváltás miatt okafogyottá váltak.

A költségvetési törvény a helyi önkormányzatok támogatásaival kapcsolatban összesen 17 miniszteri rendelet megalkotását írta elő, ellenőrzésünk szerint azonban az ágazati miniszterek a rendeletalkotásra vonatkozó határidőt 14 esetben nem tartották be. A magas késedelmi arány káros, de sajnálatos módon nem szokatlan, hiszen azt megelőzően, 2009-ben 26-ból 24 esetben adták ki késedelmesen a hasonló miniszteri rendeleteket.

A zárszámadási jelentés részletesen tájékoztat egy konkrét projekt, a fővárosi 4-es metróvonal beruházás-előirányzatának alakulásáról. Ezzel kapcsolatban 2010 utolsó negyedévében komoly előrelépés történt az Állami Számvevőszék által már hatodik éve tett megállapítás alapján, ugyanis a finanszírozás ellenőrzése pénzügyi szempontból megtörtént.

Figyelemre méltó, hogy az Állami Számvevőszék számos korábbi javaslatára, illetve jelen ellenőrzés során tett megállapításaira már a helyszíni ellenőrzés szakaszában megtörténtek, illetve megkezdődtek az intézkedések. Mint korábban említettem, a Nemzetgazdasági Minisztérium intézkedéseket hozott a lakástámogatásokkal kapcsolatos szabálytalanságok kezelése érdekében, de számos egyéb esetet lehet említeni. Ilyen például, hogy javaslataink alapján a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedési tervet készített az állami vagyonnal kapcsolatban korábban megállapított hiányosságok megszüntetésére, a vámhatóság új biztonsági szabályzatot készített, illetve az adóhatóság módosította eljárásrendjét az Állami Számvevőszék által kifogásolt részek tekintetében.

Engedjék meg, hogy itt hívjam fel a figyelmet egy általunk károsnak ítélt és általánosan tapasztalható folyamatra. Ellenőrzésünk során több intézménynél is azt tapasztaltuk, hogy az azonnali költségcsökkentés érdekében a belső ellenőrzés rendszerének leépítésével spóroltak. Úgy véljük, hogy ez olyan intézkedés, amely hosszabb távon nem szolgálja a jó kormányzás céljait, és nem jelent megtakarítást sem, így nem támogatható.

A megfelelő megtakarítási forma kiemelten fontos, amit nemcsak a fenti, belső ellenőrzést érintő példa mutat, hanem többek között az önkormányzati pénzügyeké is. Az önkormányzatok működésével kiemelten foglalkozik a Számvevőszék, a megyék és a megyei jogú városok gazdálkodásával foglalkozó jelentésünk az őszi időszakban nyilvánosságra kerül. A zárszámadással kapcsolatban csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy korántsem mindegy, hogy a megfelelő hiányszámot milyen következményekkel járó intézkedésekkel érjük el. Fontos látni például, hogy az önkormányzati szektorban az egészségügyi és kórházi, illetve az uniós pályázatokhoz kapcsolódó kiadások állnak a túlköltekezés mögött, azaz tipikusan olyan területek, ahol a források csökkentése komoly másodlagos hatásokkal is jár.

Tisztelt Ház! Idei jelentésünkben elsősorban a zárszámadási adatok megbízhatóságának és a pénzfelhasználások átláthatóságának erősítése, valamint az évek óta visszatérő hibák, hiányosságok megelőzése érdekében teszünk javaslatokat.

Az Állami Számvevőszék idei jelentésében megfogalmazott javaslatok elsősorban a miniszterek részére határoznak meg feladatokat. Ezekkel a feltárt hiányosságok megszüntetése mellett erősíteni kívánjuk a zárszámadás adatainak megbízhatóságát és a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve szeretnénk elősegíteni a feltárt hibák jövőbeni előfordulásának megelőzését.

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése alapján az államháztartásért felelős nemzetgazdasági miniszternek 17, más minisztereknek 13, a fejezetek és fejezeti jogosultságú költségvetési szervek felügyeletét, irányítását ellátó szervek vezetőinek pedig 4 javaslatot címeztünk. Engedjék meg, hogy ezek közül most csak a legfontosabbakat említsem meg.

A nemzetgazdasági miniszternek javasoltuk, hogy írja elő a zárszámadási törvényjavaslat prezentációjának tartalmi és formai követelményeit, szabályozza a tartalékfelhasználás visszapótlási kötelezettségét, intézkedjen a hitelintézetek felé a lakástámogatások folyósításával kapcsolatban, vizsgálja meg illetékmentesség esetén a kiszabási eljárás egyszerűsítésének lehetőségét, valamint a hátralékállomány növekedésének megállítása érdekében készíttessen intézkedési tervet az adóhatósággal.

A nemzeti fejlesztési miniszterhez intézett javaslatok az állami vagyonnal való gazdálkodásra és a kapcsolódó beszámolásra, az állami vagyon terhére kifizetett garancia behajtására, valamint az "Uniós fejlesztések" fejezetet érintően a hazai költségvetés pénzügyi kockázatainak minimalizálására vonatkoztak.

(10.50)

A Magyar Államkincstár elnökének azt javasolja az Állami Számvevőszék, hogy intézkedjen az adó- és járulékbevallások és a kapcsolódó pénzügyi teljesítések összhangjának megteremtése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Meggyőződésem, hogy a 2010-es zárszámadás parlamenti vitája jó néhány olyan tanulsággal szolgál, amelyek hasznosítása átláthatóbbá teszi a költségvetési folyamatot, és hozzájárul a rend, a szakmai fegyelem érvényre juttatásához. Ennek előmozdítására törekedett az állam legfőbb pénzügyi szervezete, az Állami Számvevőszék a zárszámadás vizsgálatával és azzal, hogy az önök felelősségteljes tevékenységének elősegítése érdekében parlamenti vitára benyújtotta a 2010. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentést.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai