Felszólalás adatai

Egy másik megjegyzésére is szeretnék reagálni, az elektronikus anyakönyvvezetés tekintetében. Ez valóban egy szép elv, és azt hiszem, nyilvánvalóan ez a jövő is. De ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, elektronikus levéltárakra is szükség lenne. Ugyan az Országos Levéltárban folyik egy ilyen projekt, egy ilyen rendszer előkészítése megkezdődött, de ez még nem egy olyan rendszer, hogy a vidéki és a teljes magyarországi anyakönyvvezetés elektronikus nyilvántartásra is kerülhessen. És ha nincs meg az elektronikus háttér... Én egy régimódi ember vagyok, szeretek látni papíron egy ilyen fontos dokumentumot. Azt hiszem, hogy a történészek és a jövő Magyarországa is szeretné látni a családok történetét, és szeretné látni a nemzet történetét is. Ez ezekben a dokumentumokban megvan, és remélem, hogy meg is marad.

Visszatérve a kistérségekre, kedves képviselő asszony, ez nem egy sikertörténet. Itt nem történt más, mint az állami normatívák továbbosztása egy olyan apparátuson keresztül, ami ezeknek az állami normatíváknak egy részét önmaga fönntartására használta fel. A közoktatásban lényegében komoly funkciót nem látott el, például gyógytestnevelési normatívát osztott szét, például mozgókönyvtári normatívát osztott szét, és a gyakorlat az volt, hogy ezeket a települések településüzemeltetésre fordították. Nagyon helyesnek tartom, hogy az új kulturális kormányzat például a mozgókönyvtári normatívát nem településüzemeltetésre, hanem a megyei könyvtárak szakmai feladatainak fönntartására fogja most fordítani, és így elválnak az össze nem tartozó funkciók.

És hogy miért van értelme egyáltalán rövid távon fönntartani a kistérségeket (Az elnök csenget.), egyetlen magyarázata van: a korábbi pályázatok fönntartási kötelezettsége. Köszönöm szépen.