Készült: 2020.10.29.02:10:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

142. ülésnap (2011.11.28.), 283. felszólalás
Felszólaló Dr. Ipkovich György (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:31


Felszólalások:  Előző  283  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szocialista frakció fenntartja azt a véleményét, hogy sérelmezzük az ügyészség alaptörvényben foglalt helyzetét és az ügyészség vezetőjének ott szabályozott kinevezési módját és idejét.

Kétféle ügyészi szervezetet tudunk elképzelni elméleti síkon: a kormány alá rendelt ügyészséget, amely a kormánynak biztosítja azt a lehetőséget, hogy a büntetőpolitikát az ügyészségen keresztül érvényesítse, és nevéből, elhelyezkedéséből adódóan osztja a kormány sorsát: ha a kormány megy, megy az ügyészség is, illetve annak a vezetője. A másik ilyen bevett gyakorlat a törvényhozó szerv alá rendelt ügyészség, amely a törvényhozó szerv részére biztosítja a törvényesség felügyeletének eszközét, és osztja a törvényhozó szerv sorsát: ha elmegy a törvényhozó szerv, elmegy a Legfőbb Ügyészség is. Ez egy harmadik típusú ügyészség, önálló életet él ebben a módjában, hogy megválasztja egy Országgyűlés, de neki már nem felelős, hanem körülbelül a második vagy harmadik Országgyűlésnek ad majd számot a leköszönésekor a tevékenységéről.

Tehát mi ezt eleve sérelmezzük, úgy gondoljuk, hogy olyan ügyészséget kellett volna létrehozni, amely a törvényhozónak van ugyan alárendelve, és osztja a törvényhozó politikai sorsát, és a mindenkori törvényhozás kezében megadjuk azt az eszközt, hogy saját belátása szerint alakítsa a büntetőpolitikát; ez itt most nem teljesül.

Az ügyészséggel kapcsolatban, a szervezeti renddel két nagyobb kifogása volt a Szocialista Pártnak. Az egyik kifogásunk látszólag teljesült, amely úgy szólt, hogy ne adjunk lehetőséget az ügyészség kezébe vagy a legfőbb ügyész kezébe, hogy tetszőleges bíróságnál emeljen vádat, hanem a törvényben hozzárendelt, annak megfelelő bíróság legyen az eljáró szerv. Ezt kivette a módosító javaslatunk során a törvényhozó a szövegből, viszont megtartotta a büntetőeljárásban, ami ugyan egy alacsonyabb rendű jogszabály, de továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy tetszőleges bíróság előtt emeljen vádat az ügyész. Mi úgy látjuk, hogy ez alkalmat adhat esetleges politikai manipulációkra bizonyos büntetőeljárásoknál. Szerencsésebb lenne ezt a jogkörét a büntetőeljárásból is mellőzni.

A másik módosító javaslatunk, amit rendkívül fontosnak tartottunk, az részben teljesült, részben pedig egy ködös megfogalmazásban folytatódik: ez az alkotmányjogi panasz lehetősége a Legfőbb Ügyészségnek. Egyetértünk azzal, hogy az alkalmazott jogszabály alaptörvénnyel való összhangjának biztosítása érdekében legyen ilyen joga az ügyésznek, viszont az eredeti törvénytervezetben egyedi ügyekben is alkalmazhatta volna ezt az alkotmányjogi panaszt az ügyészség; ezt nem tartottuk helyesnek. Az Országgyűlés jelenlegi tervezete is kiveszi ezt a lehetőséget ebből a passzusból, viszont egy olyan ködös megfogalmazást alkalmaz, amely a jogosult képességéhez fűzi ezen alkotmányjogi panasz alkalmazhatóságát; mi ezt képlékenynek tartjuk, és az elhagyását javasoljuk. Így nem tudjuk támogatni az ügyészségi törvényt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  283  Következő    Ülésnap adatai