Felszólalás adatai

Az teljesen nyilvánvaló, hogy e jelentés tartalmának kapcsán nem a nemzetiségi kisebbségekben vagy a róluk szóló tartalomban van köztünk vita vagy némi feszültség, ha úgy tetszik, bár nem az volt a szándékunk, hogy itt valami hatalmas nagy indulatokat generáljunk, de kétségtelen, hogy amikor elkendőzzük a tényeket és a valóságot, és a Jobbik szokásához híven nevén nevezi a dolgokat, akkor mindig némi indulatokat szítunk, pedig sokkal bölcsebb lenne, ha mindenki végre a valóságról beszélne.

És amikor államtitkár úr is, jó, utána, később hozzátette, hogy nem rólunk beszélt, vagy nem a Jobbikot értette szélsőség alatt (Dr. Józsa István: Pedig az!), de én most visszakérdeznék, hogy ha az szélsőséges, hogy elmondjuk azokat a problémákat, azokat a valóságtartalmakat, amelyeket ön is, én is, önök is, mi is, mindenki tud ebben az országban, csak a polkorrekt közbeszéd miatt senki nem beszél róluk, és nem lehet nevén nevezni, akkor az már ugye szélsőség. Ez egy rendszeres tematizmus önök és mindenki más részéről velünk szemben, hogy ha ilyen kérdések fölmerülnek, akkor jönnek a különböző negatív stigmák és kész, onnantól kezdve nem kell vitatkozni, mert ugye, rájuk aggattuk a különböző jelzőket, és ők nem vitapartnerek.

Én akkor visszakérdeznék, hogy az alapján, amit a kormány, illetve a Fidesz-KDNP-s hozzászólók elmondtak, ugye, egy nagyon szép dolog bontakozik ki, mintha a cigány-magyar együttélésben a világon minden a legnagyobb rendben lenne, nem lennének feszültségek köztünk, nem lennének etnikai, szociális, gazdasági vagy közbiztonsági, vagy bármilyen más problémák. A jelentés sem tartalmaz semmi olyat, ami ennek ellentmondana, és a mi meggyőződésünk az, hogy sokkal-sokkal bűnösebb az, aki a valóságot és a problémákat a szőnyeg alá söpri, mint az, aki esetleg, mondjuk, egyeseknek nem tetsző módon, de hát mégiscsak kimondja a tényeket.

És mi a szélsőség? Csak egyetlenegy példa a hétvégéről, amikor Hódmezővásárhely esetében a Jobbik egy olyan indítványt nyújtott be a szociális bérlakások kiutalása kapcsán, hogy nem kötelezően - hangsúlyozom: nem kötelezően - élvezzenek előnyt azok a pályázók, akik önként erkölcsi bizonyítványt nyújtanak be a pályázatuk mellé. Erre mi volt az önök válasza, és konkrétan először Lázár János, majd mindenki más a Fideszből, illetve a cigány kisebbségi önkormányzatból csatlakozott: ez a javaslat rasszizmus.

Hölgyeim és Uraim! Itt tartunk 2013 Magyarországán, hogy ha valaki önkéntes alapon azt javasolja, hogy ha erkölcsi bizonyítványt kérünk, azt részesítsük előnyben, akkor ez rasszizmus. Kérdezem én, hogy ebben az esetben ki volt előítéletes: mi, akik szerettük volna pozitív elbírálásban részesíteni azokat, akik erkölcsi bizonyítványt nyújtanak be, vagy önök, akik azt mondják, hogy ez rasszizmus, mert a cigányság ellen van. Tessék? Érti mindenki, hogy miről beszélek? Mi nem mondtuk azt, hogy cigány vagy nem cigány, vagy román, vagy szerb, vagy magyar, vagy akárki. Nem, mi egy abszolút korrekt javaslatot nyújtottunk be.

És ezt a példát csak azért mondom, mert nagyjából ez jellemzi ebben az országban 23 éve a cigánysággal kapcsolatos politikát, a cigánysággal kapcsolatos hozzáállást. És ez az, ami odavezetett, hogy mára azok a problémák kialakultak, amelyekkel nap mint nap szembesülünk. És el lehet itt kendőzni a valóságot, bárkit, pártállástól függetlenül, akár Észak-Magyarországon, akár Baranyában, akár bármilyen olyan településen, ahol arányait tekintve egy jelentős cigány közösség él együtt a többségi társadalommal vagy akárkivel, és ott vannak problémás családok, mindenki ugyanazt mondja, pártállástól függetlenül. És ma is ott tartunk, hogy amikor ilyen jelentések kapcsán mi szóvá tesszük azt, hogy bizony-bizony 23 év után jó lenne már oda eljutni, hogy a jogok, juttatások mellett bizonyos kötelességekről is kellene beszélni, és akkor mi vagyunk a szélsőségek, meg mi vagyunk a rasszisták, mert ezt szóvá tesszük.

(17.20)

Nem tudom, meddig folytatható ez a fajta politika, de én egészen biztos vagyok benne, hogy társadalmi katasztrófához fog vezetni előbb-utóbb. Itt nem arról van szó, hogy mi aztán lezárunk minden kaput, és nem szeretnénk integrálni a cigányságot, csak azt mondjuk, hogy ezt tegyük következetesen. Ha az egyik kezemmel adok, és cserébe nem kérek semmit, az egy következetlen politika, és pontosan ezt csinálta a mindenkori kormánypárt, a mindenkori kormányok pontosan ezt csinálták az elmúlt 23 évben. Lett eredménye? Tudunk bármit felmutatni azon kívül, hogy évről évre egyre több pénzt nyomunk bele az integrációs politikába? Mi tudunk nagyon szép közösségi házakat, nagyon szép iskolákat, nagyon szép rendezvényeket felmutatni, de ez nem integráció, ez egy külsőség, ez egy máz, ami elfedi a valós problémákat.

Amikor én a cigány politikusok felelősségéről beszélek, akkor pontosan azt hangsúlyozom, hogy sokkal hitelesebb és sokkal-sokkal hatékonyabb lenne az integráció, ha végre felelős cigány vezetők azt mondanák, hogy eddig, és ne tovább, és innentől kezdve legyen következménye a tetteknek, a jót jutalmazzuk, a rosszat büntetjük. De mutassanak nekem - mutassanak nekem akár itt a parlamentben, nyilván rajtunk kívül - olyan politikust, aki itt felállt, és ezt normálisan elmondta volna bárkinek. Senki, senki, itt mindig mindenki mutogat, mindig mindenki okol valakit, többnyire minket ebben az esetben, de a lényegről senki nem beszél, és a saját felelősségéről, és ez egy óriási probléma, és ez vezet oda, ahol most tartunk. Most ott tartunk, hogy megint egy nagyon szép jelentés elénk kerül, ahol gyakorlatilag az látszik, hogy sok-sok millió, illetve több száz millió és több milliárd forint vándorol az integrációs politikába, de a nagy magyar valóság azt mutatja, hogy a hozadéka nulla, azaz szinte nulla.

Én most nem szeretnék kiemelni egyéni eredményeket, mert nyilvánvalóan vannak, de szociológusként az ELTE-n is számtalan olyan vizsgálatban, kutatásban részt vettem, ami pontosan ezekkel a kérdésekkel foglalkozott, és azok az arányszámok, amik például a cigányság iskoláztatottságát jellemzik vagy a különböző integrációs eredményeket, bizonyítható, hogy semmi köze az abba fektetett pénznek, mármint amit az egyénnek adunk. Nem attól lesz valaki jó szakmunkás vagy korrektül diplomát szerző ember, hogy mikkel ruházzuk fel azt a kistelepülési iskolát. Ez fontos dolog persze, hogy legyen fűtés, legyenek meg az alapfeltételek, de attól, hogy ész nélkül az egyik településen pumpálunk az iskolába sok tíz vagy sok száz millió forintot, a másikat meg hagyjuk, ez önmagában nem eredmény.

Jó lenne már végre azt belátni, hogy egyszer s mindenkorra őszintén beszéljünk a tényleges problémákról, mert egyetlenegy kérdés hiányzik, tisztelt hölgyeim és uraim, egyetlenegy kérdés, az, hogy mi ész nélkül hangoztatjuk, hogy márpedig integrálni kell a cigányságot, és ez helyes - de nem kellene föltenni a cigányság számára azt a kérdést elsőként, hogy te szeretnél-e integrálódni? Tudom, hogy furcsán hat, de nagyon sok olyan tapasztalat van, hogy egyesek abból az életvitelből semmilyen szinten nem akarnak kijönni, mert jól érzik magukat. Most lehet hozni rengeteg példát, de ez egy nagyon-nagyon fontos dolog. Ha csinálnánk egy olyan felmérést, amit nyilván nem lehetne, mert nem engednék, de ha mindenkit megkérdeznénk, hogy szeretnél-e te a többségi társadalom olyatén tagja lenni, hogy elfogadod annak írott és íratlan szabályait, és fölhagysz azzal az életvitellel, ami egyébként mindenkit irritál, akkor én nagyon kíváncsi lennék, hogy hány százalék lenne az, aki azt mondaná, hogy ő jól érzi magát azon életvitelben, amit épp folytat. Úgy nem lehet valakit integrálni, hogy ő nem akar tenni érte.

A második kérdés pedig ebből következik, hogy te vagy én mit tettem azért, hogy a saját sorsomon lendítsek, és ezekről kéne már végre őszintén beszélni, most épp nyilván egy jelentés kapcsán, de én azt látom, hogy továbbra is a struccpolitika folyik, senki nem akar érdemben beszélni erről. Itt ma már nagyon sokszor elhangzott az, hogy egyesek politikai haszonszerzés céljából politikai vitákat generálnak, de, hölgyeim és uraim, ez egy parlament, azért van, hogy politikai vitákat folytassunk. Én azt gondolom, hogy ez a téma és ez a probléma közös ügy, és ha tovább folyik ez a maszatolás, tovább folyik a problémák elkendőzése, előbb-utóbb egy társadalmi katasztrófához fog vezetni, és akkor majd mindenki visszamutogathat, hogy vajon hol rontottuk el. Ott, hogy az alapvető problémákról nem tudunk őszintén vitatkozni, mert akkor lesz egyedül előrelépés, ha először nevén nevezzük a problémákat, aztán leteszi mindenki a javaslatát az asztalra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormánypártiakhoz, vagy akár az MSZP-hez is beszélhetnék, egyetlenegy dolgot mondjunk ki őszintén, amit csinált a balliberális tábor 1990-től, mondjuk 2006-ig, most ugyanazt csinálja a Fidesz, és ez, tetszik, nem tetszik, így van. Önök szavazógépekként használják a cigányságot, ez az igazság, olcsón megvásárolható, könnyen befolyásolható szavazógépekként. Ez vezetett Bajához, és Baján is miért robbant ki a balhé, és mi vezetett a megismételt időközi választáshoz? Az olcsón megvásárolt cigány szavazatok, a buszoztatás, ugyanez történt Tiszavasváriban, ugyanez történt Ózdon. És akkor föl lehet tenni a kérdést, hogy az vajon felelős politika? Az előrevisz, hogy önök rendszeresen, akik védelmezik az ártatlan cigányságot a többségi társadalom kirekesztése elől, önök négy éven keresztül elfelejtik a cigánytelepeket. Én mondjuk, ott élek - mármint nem telepen, de a közelében -, és naponta tapasztalom a problémákat, és azt is, hogy boldogulni kívánó tisztességes cigány emberek ugyanúgy szenvednek azoktól a családoktól és azoktól az egyénektől, akikről mi is beszélünk általában. De önök négy éven keresztül elfelejtik ezeket a helyszíneket, viszont amikor jön a kampány, a legelső, hogy ott megjelennek, pénz, paripa, fegyver nem számít, van minden, tömegeket lehet megvenni fillérekért, beígérünk fűt-fát, utaztatunk, falunapot rendezünk, koncertet szervezünk, megvannak a szavazatok, és jó napot kívánok, négy évre elfelejtettem megint. De a nagyvilágnak meg kell mutatni, hogy igen, mi kőkemény integrációs politikát folytatunk, és ez látszik ebből a jelentésből, hogy lassan már ki se fér egy számológépre, annyi nulla, csilliárdokat költünk rá, de valójában, valójában nem pénz kellene elsődlegesen - az is kell hozzá -, hanem politikai szándék.

Ha én nagyon őszintén egy kritikát szeretnék megfogalmazni, sem a tőlem jobbra, sem a tőlem balra lévő politikai garnitúrának fikarcnyi politikai szándéka sincs arra, hogy ezt a kérdést egyszer és mindenkorra rendezze, hogy egyáltalán olyan pályára állítsa, vagy egy olyan stratégiát fektessen le az asztalra, amelyik ciklusokon átível, és megvan benne az a közös minimum, hogy minden párt egyetért vele. Ez nagyon fontos dolog, mert nem hiszem el, hogy bárki is azt szeretné, hogy itt a társadalmi feszültségek nőjenek, de ezzel az ész nélküli pozitív diszkriminációval, ezzel az ész nélküli, valóságot elfedő, hazug politikával és kommunikációval pontosan a társadalmi feszültségek nőnek. És nem mi vagyunk azok, akik generáljuk a feszültséget, attól, hogy mi napirendre hozzuk, illetve nap mint nap felszínre hozzuk, hanem azok, akik hagyják, hogy ez évtizedeken keresztül így működik - és jelen esetben most önök.

Úgyhogy, lejárt az időm (Az elnök csenget.), én csak arra szeretnék mindenkit biztatni, és azt szeretném kérni, hogy beszéljünk végre őszintén, nem a jelentés kapcsán kimondottan, de a jövőben, mert akkor lesz megoldás. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)