Készült: 2020.02.19.05:21:29 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 60 2014.10.13. 2:36  59-64

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A 112-es hívószám megjelenéséig a segélyhívó számok az Európai Unió minden országában különböztek. Baleset, katasztrófa, bűncselekmény esetén a polgárok a nemzeti segélyhívókon érhették el a készenléti szolgálatokat. A 112-es hívószám bevezetésével a segítségnyújtás sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá vált, és annak ellenére, hogy a nemzeti hívószámok továbbra is elérhetőek, Európán belül bárhová utazunk, elég egyetlen segélyhívó számot hívni.

Az Európai Unió területén 1991 óta működik a 112-es segélyhívó szám. Az Európai Tanács szándéka szerint az Unió polgárai számára minden tagállamban azonos elvek alapján biztosítja az egységes kapcsolatfelvétel lehetőségét a segítséget nyújtó készenléti szervekkel. A 112-es szám szinte egész Európában, így Magyarországon is ingyenesen hívható. A kormány 2011. június 7-én döntött az egységes, ingyenesen hívható segélyhívó rendszer hazai kiépítéséről. Azokban az európai országokban, ahol már működik az egységes segélyhívó rendszer, költséghatékonyabb a bevetés irányítása, egyszerűsödik a szolgálatszervezés és az állománnyal való gazdálkodás. Amennyiben az egyik segélykérő központtal probléma történne, a rendszer akkor is zavartalanul működhet majd. Amennyiben pedig határ menti településről fut be hívás, úgy a szomszédos országok egységei is rendelkezésre állhatnak.

2014. szeptember 9-én belügyminiszter úr felavatta az egységes segélyhívó rendszer egyik hívásfogadó központját Miskolcon. A beruházás egyebek mellett az új rendszer kialakítását, a számítógépes hálózat kiépítését, informatikai fejlesztését foglalta magában. A hazánkban jelenleg kiépült egységes segélyhívó rendszer segítségével a bonyolult, sok embert érintő helyzetekben, katasztrófa vagy súlyos balesetek esetén akár mindhárom készenléti szerv diszpécsere közvetlen konferenciakapcsolásban tudja összehangolni irányítói tevékenységét. A 112-es egységes hívószámmal értékes perceket, másodperceket lehet nyerni a mentéskor.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, milyen szempontokat vettek figyelembe a központok kiválasztásakor, illetve hány új munkahelyet teremt az egységes segélyhívó rendszer.

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 64 2014.10.13. 0:49  59-64

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Vas megyei országgyűlési képviselőként és a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként köszönettel elfogadom a válaszát, azért is, mert azt gondolom, hogy ez a két központ egyrészt valóban hozzájárul a mentés hatékonyságához, másrészt pedig munkahelyeket is teremt Szombathelyen is, Miskolcon is. Egyúttal megoldja azt a kérdést, hogy egy régi határőrségi laktanyát Szombathely és Söpte között megfelelő célra tudjanak használni, olyan célra, amely valóban hozzá tud járulni mindazok segítségéhez, akik éppen bajba kerülnek.

A Belügyminisztérium és a rendőrség munkáját megköszönöm, bízom abban, hogy ezeknek a központoknak sikeres lesz a munkája, és minél több emberélet mentésében, illetve katasztrófahelyzet megoldásában tudnak közreműködni. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 132 2014.11.19. 5:26  1-157

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjaként a honvédelem szempontjából értékeljem frakciónk nevében a költségvetést.

A honvédelmi költségvetés megalkotásánál a kormány takarékosan járt el, úgy, hogy a honvédség garantálni tudja minden feladatának az ellátását. A sarokszámok lefektetése kiszámítható, biztos tervezést tesz lehetővé a jövőre nézve, ami, úgy gondolom, ezen a területen különösen fontos. 2015-re prioritásként meghatározásra került a személyi kiadások mellett a Magyar Honvédség alapvető működés­fenntartási feltételeinek biztosítása, a nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó feladatok szükségleteinek, továbbá a tárca 2013-2022 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú stratégiai tervével összhangban a hadfelszerelési kiadások előirányzatainak biztosítása.

A törvényjavaslat fejezeti indoklásában jól látható, hogy a 2015. évi támogatási főösszeg 5 milliárd forinttal, a bevételi főösszeg 3,1 milliárd forinttal kerül növelésre a 2014. évi módosított előirányzatokhoz képest. Az adatokból látható, hogy a fejezet kiadási főösszege mintegy 9 milliárd forinttal meghaladja az előző évi adatot, amely jelenleg 3,7 százalékos mértékű növekedést jelent. A fejezet 2015. évi költségvetése a 2014-ben végrehajtott altiszti és legénységi állomány bérfejlesztésének támogatási többletforrását is tartalmazza. Hiszen az ebben az évben bevezetett 10 ezer forint/fő/hó mértékű bérfejlesztésnek a kiadásai 2 milliárd forint támogatási többletforrást jelentenek.

A haditechnikai programok vonatkozásában a Gripen bérleti díja és egyéb kiadások 22,7 milliárd forintot tesznek ki. A harcászati URH-rádiók beszerzésére 2,6 milliárd forintot, a gépjármű-beszerzési programra 2,7 milliárd forintot fordít 2015-ben a tárca. A V4-EU harccsoportban történő magyar részvételhez kapcsolódó, a közvetlen légi támogatási képesség kialakítására 1,7 milliárd forint támogatási többletforrás áll majd rendelkezésre a következő esztendőben. A Mistral-fedélrendszer modernizálására pedig 1,4 milliárd forintnyi forrást tartalmaz a fejezet.

A nemzetközi feladatok 2015. évi kiadásai a NATO- és EU-műveletek tervezett 2015. évi változásainak, illetve az ehhez igazodó magyar szerepvállalásnak a figyelembevételével kerültek meghatározásra. Itt láthatjuk, hogy az afganisztáni szerepvállalásra az előző évhez képest kevesebb forrás lesz biztosítva. Ennek oka, hogy ahogy a NATO, úgy hazánk is tovább mérsékli afganisztáni szerepvállalását. A KFOR szerepvállalása, összege azonban magasabb lesz a mostanihoz, a 2014. évihez képest. Ennek oka, hogy a Magyar Honvédség a kontingensét egy századdal megerősíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megtervezésre került források garantálni fogják, hogy a Magyar Honvédség 2015-ben is magas színvonalon, a NATO által elismert és nagyra becsült módon láthassa el a szövetségesi rendszerből fakadó nemzetközi kötelezettségeit. Ennek alapján a honvédelem szempontjából is azt tartjuk üdvösnek, ha a parlament támogatja a költségvetés megszavazását.

Tisztelt Képviselőtársaim! A végén hozzátenném, ha megengednek egy megjegyzést, hogy több képviselő is elmondta az adott választókerületét, megyéjét érintő közlekedésfejlesztési irányokat, ezek kapcsán több hírről hallhattunk. Nyilván vannak még előttünk olyan problémák, amelyeket meg kell oldanunk, azonban a saját választókörzetemet illetően ? amely Észak-Vas megye, bár ezt egész Vas megyét érintően el tudom mondani ? azok az évek, amelyekben most élünk, a közlekedésfejlesztés évei. Míg korábban, 2010 előtt ugyanis csak beszéltek arról, hogy majd egyszer lesz 86-os út, most végre 2010 óta a megfeszített munkánknak köszönhetően el is kezdődött ez a folyamat, és a következő évben, uniós és hazai forrásoknak hála, ismét egy újabb szakaszt sikerül átadni Szeleste és Hegyfalu között. Emellett nemcsak a közúti fejlesztés zajlik, hanem, ahogy hallottuk Somogy megye esetében is, a vasúti fejlesztés is nagy iramban megkezdődött. Porpác és Csorna között javában zajlik a villamosítás, amelynek az eredményét, ha a munkálatok jól haladnak, a jövő év nyarán már élvezheti az utazóközönség.

Tehát közúton és vasúton is egyaránt jelentős beruházások zajlanak Vas megyében, amire, azt gondolom, minden ott élő reménykedve tekinthet, hála a hazai és uniós forrásoknak. Bízom abban, hogy ez a munka, amelyet elkezdtünk az útépítés területén, tovább tud folytatódni, hiszen mint mondtam korábban, minderről csak beszéltek, most azonban zajlik a munka, és ez a legfontosabb. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 116 2014.11.25. 3:58  111-134

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Számos törvény módosítása fekszik előttünk, mindezekre azért van szükség, mert amióta ezek bevezetésre kerültek, azok kapcsán különböző gyakorlati kérdések merültek fel, amit a kor kihívásainak megfelelően igyekszik a tárca és az Országgyűlés megfelelően kezelni, és azt gondolom, hogy ennek alapján számos olyan pontot ki tudunk emelni ebből a törvényjavaslatból, amit frakciónk is fontosnak tart.

Az előterjesztés 2. §-ának a célja, hogy a hadigondozásról szóló ’94-es törvényben a hadiözvegyeket megillető havi rendszeres járadék meghatározott mértékét 50 százalékkal megemelje. A jelenlegi szabályozás szerint a hadiözvegyeket megillető havi járadék mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodik, amely 2008 óta változatlanul 28 500 forint. Ennek megfelelően a hadiözvegyek jelenleg havi 21 375 forint ellátásban részesülnek. A javaslat révén a hadiözvegyek havi járadékának 70 százalékról 112,5 százalékra emelése személyenként havi 10 688 forint többletjuttatást jelent. Azt gondoljuk, hogy ez egy komoly változás, amely egy nagyon fontos eredménye a mostani törvényjavaslatnak.

A javaslat 4. §-a már a Hvt.-t módosítja, azzal a szándékkal, hogy kül- és biztonságpolitikai környezetben bekövetkezett változások bizonyos alkalmakkor szükségessé teszik, hogy a Magyar Honvédség szervezete az egyes válsághelyzetekben ? a válság jellegétől függően ? ideiglenesen megváltoztatható legyen. Ehhez szükséges, hogy a miniszter rendelkezzen azzal a jogkörrel, hogy a főként központi közigazgatási, illetve műveleti vezetési döntések meghozatala és támogatása érdekében az adott feladatkörhöz igazodó szervezeti elemek létrehozásáról döntsön. Ezért van szükség mindezekre a változásokra. Felmerült itt szocialista képviselőtársunk részéről, hogy miért is kell ez.

Én azt gondolom, hogy vannak olyan helyzetek, amikor igenis, a miniszter számára meg kell adni azokat a jogköröket, hogy ő hatékonyan el tudjon járni mindannyiunk védelme érdekében.

Az előterjesztés 18., 19. §-a a Hjt. más szervhez vezénylésére vonatkozó szabályait módosítaná úgy, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy határozott 5 plusz 5 éves időtartam helyett a miniszter és más szerv vezetője közötti megállapodás alapján határozatlan idejű vezénylésre is sor kerülhessen. Emellett a javaslat biztosítaná azt is, hogy az állomány tagjának a más szervnél megállapított illetménye vagy havi bére ne legyen kevesebb, mint a vezénylését megelőző egész hónapra járó, távolléti díjba tartozó illetményeinek összege. Továbbá a javaslat gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel pontosítja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítése ideje alatt a felmentési időre járó távolléti díj folyósításának szabályait.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat ezenkívül számos más pontosító rendelkezést tartalmaz, és a gyakorlati élet során felmerült problémákra, tapasztalatokra nyújt megoldást. Az előterjesztő és az általam ismertetett pontok alapján úgy vélem, a törvényjavaslat megfelelő módon tartalmazza a módosításokat, ezért kérem képviselőtársaimat, támogassák a törvényjavaslatot.

Egyúttal szeretnénk kifejezni frakciónk köszönetét Hende Csaba honvédelmi miniszter úrnak ahhoz a kiváló munkához, amit véleményünk szerint ellátott azért, hogy a Magyar Honvédség megbecsülése itthon és a nagyvilágban is nőjön. Azt gondoljuk, hogy erre szükség volt a szocialista kormányzások után. Szükség volt különböző alapok bevezetésére is. Szocialista képviselőtársaink ezt cukormáznak hívják, mi azt gondoljuk, hogy mindezekre azért van szükség, mert erkölcsi és nemzeti alapon ezek jelenthetik az alapállást is a Magyar Honvédség számára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 152 2014.12.01. 1:50  151-158

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy a kérdésem során egy olyan üggyel tudunk foglalkozni, amely nem hangulatkeltést jelent, hanem az ország valós problémáira irányítja rá a figyelmet. Ugyanis nagyon fontos az, hogy mindazok, akik az államot szolgálják, milyen módon részesülnek megbecsülésben. Szó volt már a mai napon mindazokról, akik közalkalmazottként, köztisztviselőként vesznek részt az állam működésében, azonban fontos, hogy azokról is beszéljünk, akik a fegyveres szerveknél dolgoznak.

(18.30)

A kormány 2010-es megalakulása óta kiemelt célként tűzte ki, hogy a közbiztonságot helyreállítsa, tegye ezt a törvények szigorításával, másrészt a rendvédelmi szervek erősítésével. A Fidesz-kormány az elmúlt négy évben helyreállította a közbiztonságot, megerősítette a rendőrséget, így ma már az ország minden településén van állandó rendőri jelenlét, és hazánkban van Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyve. Az Országgyűlés előtt lévő jövő évi költségvetési törvényjavaslatban további fontos lépések szerepelnek a közbiztonság növelése érdekében.

Hazánknak erős rendőrségre van szüksége, ezért a 2015-ös költségvetés tervezete alapján a rendőrség jövőre 16 milliárd forinttal nagyobb forrásból gazdálkodhat, mint idén. Emellett pedig lehetőség nyílik arra, hogy elinduljon a rendvédelmi dolgozók béremelése is. Kiemelten fontos feladatnak tartjuk a rendvédelmi életpályamodell megvalósítását, hogy tervezhetőbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és stabilabb legyen az ágazatban dolgozók életpályája.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogyan tervezi a kormány a rendvédelmi életpályamodell megvalósítását. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 156 2014.12.01. 0:36  151-158

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, nagyon örvendetes, hogy a magyar emberek döntésének és a gazdasági növekedésnek köszönhetően lehetőségünk nyílik arra, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelésének folytatásaként a rendvédelmi dolgozók béremelését is meg tudjuk ejteni, emellett pedig bevezetésre kerüljön az az életpályamodell, amiről már oly sokat beszéltünk. Most eljött végre a rendvédelmi dolgozók ideje is. Ezért tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy milyen további elemei lesznek ennek a béremelésnek.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 220 2014.12.01. 1:19  219-222

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kastélyok számát tekintve Vas megye az egyik leggazdagabb vidékünk. Ezek között vannak olyan épületek, amelyek megfelelő formában újjászülettek, vannak azonban olyanok, amelyek gondozása és hasznosítása érdekében még sokat kell tennünk.

Örvendetes, hogy a kormány tisztában van ezzel a felelősséggel, és tenni is akar közös örökségünk megmaradásáért. Ezt tükrözi a Magyar Közlönyben nemrég megjelent nemzeti kastélyprogram is, amelyben választókerületem kapcsán két kastély is megtalálható: a vépi Erdődy-kastélyra és a vas­surányi Schilson-kastélyra méltán büszkék azok a települések, ahol ezek találhatóak, de büszke rájuk Vas megye, ahogy büszke lehet rájuk Magyarország is.

Ezért is aggódó figyelemmel tekintünk a jövőbe, hogy mi vár a XXI. században ezekre az ingatlanokra, hiszen a XX. században az enyészet sorsa jutott számukra. Bízunk azonban abban, hogy most már ez nem fog tovább folytatódni, és ha hosszú út is vezet az újjászületéshez, azonban előbb-utóbb mégis be fog az következni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem, hogy milyen jövő vár a vépi és a vassurányi kastélyokra. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 194 2014.12.03. 6:06  173-205

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Észak-Vas megye országgyűlési képviselőjeként és a javaslat egyik beterjesztőjeként szólhatok önökhöz. Ezen napirendi pont tárgyalása azt üzeni azoknak a Vas megyei településeknek, akik kitartottak Magyarország mellett, hogy ez a haza hálás nekik, amiért nem hagyták magukat, és bizonyították, hogy szívükből igazi szeretet köti őket mindahhoz, amit a piros-fehér-zöld zászló megjelenít.

Ennek az országnak a története sokszor azoknak köszönhetően mozdult előre, akik nem voltak hajlandók belenyugodni, beletörődni abba a helyzetbe, ami úgy tűnt, eleve el volt rendelve számukra. A szabadságharcosoknak, a forradalmároknak, a nemzeti hősöknek és vértanúknak ezért mindig ki kellett fejeznünk a tiszteletünket, előttük mindig fejet hajtunk, legyenek azok közismertek, a tankönyvek szereplői vagy éppen egyszerű magyarok, akiknek ha a neve nem is maradt fenn, azonban áldozatuk nélkül nem létezne a mai független, demokratikus, szabad Magyarország. Az előttünk fekvő javaslattal eljött az idő, hogy mindazon települések is bekerüljenek a nemzet panteonjába, akik nélkül kisebb és kevesebb lenne ez az ország, kisebb területileg, de ami szintén fontos, hogy kevesebb is lenne, hiszen mindazok az emberek, akik ebben a hét faluban éltek vagy élnek, hozzájárultak, hozzájárulnak, hogy több legyen ez az ország, több a közösségeik ereje által, több a bennük lévő szeretet által, több legyen lelkileg.

Választókerületemből Ólmod is bizonyította hűségét. E kedves kis falu Kőszeghegyalja északi részén, Kőszegtől 4 kilométerre fekszik. Ahogy teltek az évszázadok, mindig kihívások érték az itt lakókat. 1532-ben a törökök elpusztították a települést. 1533-ban Kőszeg hős védője, Jurisics Miklós királyi adományként kapta meg a falut. Az 1533 és 1544 közötti időben horvátországi birtokairól, az Una, a Kupa és a Tengermellék által határolt területről horvátokat telepített ide.

Bár a birtokosok változtak, de a nemzetiségi közösség megmaradt, és megerősödött. Kihívásokban, megpróbáltatásokban azonban továbbra sem volt hiány, elég, ha csak a száz éve kirobbant első világháborúra gondolunk. Azt követően jött az a tragédia, amelynek során megszűnt a történelmi Magyarország. Abban a helyzetben eljött a pillanat, amikor akiknek lehetett, cselekednie kellett. Az ólmodiak cselekedtek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor beszámoltam az előterjesztésünkről Hergovich Vincének, Ólmod polgármesterének, büszkén osztotta meg velem, hogy mely nemes falubeliek szervezték az eseményeket. Vezetőjük néhai nagyapja, Hergovich Márton, községi bíró volt. Az 1898-ban Ólmodon született gazdálkodó már az első világháborúban élen járt a vitézségben, a 13. tüzérezredhez vonult be, az orosz, majd az olasz fronton küzdött, szolgálataiért Károly császári és királyi vitézségi érdeméremmel tüntették ki. Hat gyermeke közül fia, a mostani polgármester úr édesapja már egy másik világháborúban szintén járt Oroszországban, ugyanis a Don-kanyarból jött haza. Hergovich Márton tehát egy tiszteletre méltó férfiú volt, aki községi bíróként, a tűzoltó-egyesület elnökeként mindig Ólmodért akart tenni.

Így tett Fehér Alajos vendéglős és mészáros mester, aki tagja volt a Sopron vármegyei törvényhatósági bizottságnak is. Érdemes még megemlíteni Gaál József római katolikus kántortanítót, aki négy évet harcolt a világháborúban. Kiemelném még Kolerits Károly gazdálkodót, aki hosszú ideig volt a községi képviselő-testület tagja, korábban bíróként is dolgozott. Utoljára, de nem utolsósorban Merisch Pálra is felhívnám a figyelmet. E névvel hárman is éltek akkoriban, mindhárman derék lakosai voltak a falunak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A visszacsatolás idején a helyiek szép ruhákat viseltek, azonban a folytatás nem volt mindig ilyen színes és jókedvű. Bár évtizedekig nem sokat éreztek a helyiek a határból, hiszen földjeik a szomszédban voltak, átjártak művelni, azonban jött a világháború, aztán pedig a vasfüggöny. Jött mindezzel a határsávi lét. A községbe belépni csak külön engedéllyel lehetett. A műszaki határzár részeként a szögesdrótból készült, a határőrség által nyitott és csukott kapu a horvátzsidányi útelágazásnál volt közvetlenül, aki a község felé kívánt befordulni, azt ott azonnal megállították és ellenőrizték.

Hergovich Vince polgármester úr azt mesélte, hogy nagyapja ennek kapcsán azt mondta neki: a kommunisták évei alatt szóltak érvek amellett, hogy megbánják a cselekedetüket, azonban mindig azt mondta unokájának, hogy ő majd megéli, amikor megköszönik, és megértik az emberek, hogy mit tettek és miért tettek. Egyszer ezek a sztálinisták majd eltűnnek, és újra kinyílnak a határok ‑ mondta a néha Hergovich Márton, és igaza lett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az idő, hogy fejet hajtsunk előttük, Hergovich Márton és társai előtt, az ólmodiak előtt, a felsőcsatáriak, a horvátlövőiek, a nardaiak, a pornóapátiak, a szentpéterfaiak és a vas­keresztesiek előtt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 174 2015.02.16. 1:31  173-180

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A magyar emberek döntésének és a gazdasági növekedésnek köszönhetően ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy folytatódni tudjanak az ágazati béremelési programok. A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése folytatása mellett elkezdődik a fegyveres és rendvédelmi pályán szolgálók béremelése is.

A miniszter úr 2014. október 27-én jelentette be, hogy hamarosan a katonáknál is meg fog emelkedni a fizetés, hiszen mindazok, akik akár az életüket is feláldoznák a haza oltárán, megérdemlik azt, hogy megbecsülésük egyik jeleként nagyobb juttatásban részesüljenek. Jó hír a honvédelem számára, hogy az elfogadott költségvetés már tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek 2015-ben erre a célra fordíthatóak. A honvédelmi tárca idei büdzséje 9 milliárddal magasabb a tavalyinál. A bejelentett illetményemelésre további 11 milliárd forintot szánnak, amelyet azonban csak július 1-je után használnak fel, ez az összeg azonban már a honvédség rendelkezésére áll.

Tehát ebből a 11 milliárd forintból jut majd pénz arra, hogy a féléves emelést biztosítani lehessen. Ezzel együtt tehát összesen 260,5 milliárd forintos az idei honvédelmi költségvetés, ami 20 milliárddal, 8,2 százalékkal magasabb a tavalyinál. Mindezek alapján első körben azt kérdezném a miniszter úrtól, hogy milyen rendszerben tervezik megemelni a katonák illetményét.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 178 2015.02.16. 1:01  173-180

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, örvendetes, hogy a kormány a jelentős béremelés mellett azon dolgozik, hogy új katonai életpályamodell alapjait tudja lerakni. Véleményem szerint a katonai életpálya egyrészt teljesítményalapú és kiszámítható előmeneteli rendszert kell hogy megvalósítson, vagyis olyan rendszert, amelynek az a lényege, hogy a legfelkészültebb és a legjobban teljesítő katonák előtt világos, kiszámítható és vonzó út álljon a Magyar Honvédségben.

Úgy látjuk ugyanis, hogy a kormány célja az volt, hogy az illetmény emelése mellett új, hosszú távon és stabilan tervezhető karrierpálya legyen a honvédeink számára. Azt gondolom, hogy ebben a munkában az Országgyűlésnek az a feladata, hogy segítse a honvédelmi tárcát annak érdekében, hogy valóban, akik idehaza és külföldi terepen is mindig szolgálták ezt a hazát, érezhessék azt a megbecsülést, amelyet a haza nyújtani kíván számukra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 34 2015.03.03. 4:13  31-46

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A közelmúltbeli párizsi és koppenhágai terrortámadások, valamint a közel-keleti és ukrajnai válság ismét a politikai napirend élére helyezték a biztonság kérdését. Az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország is elkötelezettek egy biztonságosabb Európa megteremtésében.

Az Európai Bizottság felhívására a Belügyminisztérium 2013-ban benyújtotta a pályázatát, amely­nek célja Magyarország utasadat-információs egységének felállítása. A Bizottság a pályázatot sikeresnek ítélte, és a projektet több mint 5 millió eurós, az összköltségvetés 90 százalékát fedező támogatásban részesítette.

A légi fuvarozók által, eredetileg kereskedelmi célokból gyűjtött utasadat-nyilvántartási adatállomány rendészeti célú felhasználását uniós szinten már az uniós bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó hágai program is előirányozta. Az utas­adatok gyűjtésének célja a terrorizmus, a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés megelőzése, valamint a velük szemben folytatott küzdelem hatékonyságának a növelése.

Miért fontos az együttműködés és az ezzel kapcsolatos törvények módosítása? A szervezett bűnözésben és a terrorizmusban érintettek utazási szokásai alapján bizonyos minták azonosíthatóak.

(10.50)

Ezeknek a mintáknak az utasok adataival való összevetése révén rendkívül hasznos, operatív információkhoz lehet jutni, elkövetők vagy előkészületben lévő cselekmények deríthetők fel, sőt akár a levegőben megvalósuló terrortámadások is megelőzhetővé válnak. A schengeni övezeten kívülről érkező vagy oda induló légi járatok utasadatainak kezelése eredményesebbé teszi az európai hatóságok bűnmegelőző és felderítő munkáját, fokozza Magyarország és az Európai Unió biztonságát.

A nemzeti utasadat-információs egység felállítása során egyértelművé vált, hogy a 2013-ban elfogadott szabályozás alapján végzett kockázatelemzés önmagában nem képes arra, hogy kiszűrje a gyanús személyeket. A szükséges módosítások által lehetőség nyílik, hogy a központ a rendőrségtől egyedi adatkérés útján a sikeres kockázatelemzés érdekében az előzetes utasadatokat is megkapja, a gyanús személyek beazonosítását így hatékonyabban tudja elvégezni. Jelenleg az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea használja ezeket az utasadatokat bűnüldözési célból, Oroszország, Japán, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika és Szingapúr már életbe léptette a vonatkozó jogszabályaikat, vagy jelenleg tesztelik az adatok ilyen jellegű felhasználását. Az Unión belül az Egyesült Királyságban már működik ilyen rendszer, de Franciaország, Dánia, Belgium, Svédország és Hollandia is elfogadta a vonatkozó jogszabályokat. Így egyértelműen látható az elköteleződés az együttműködés felé, ami kiszűri a gyanús személyeket és fokozza a biztonságot.

A 2013-ban elfogadásra került PNR-törvény az idén januárban lépett hatályba, azonban egyes rendelkezéseit pontosítani kell, hogy a működés maradéktalanul megfeleljen a törvényben elvárt céloknak. A tárgykört szabályozó hazai törvények kis terjedelmű módosítása szükséges ahhoz, hogy a bűnügyi, illetve a rendészeti tárgyú együttműködés keretében megvalósuló információcsere a közösségi normáknak is meg tudjon felelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve elmondható, hogy az utasadat-információs rendszer hatékony működéséhez szükségesek a módosítások, amelyek révén a nemzeti utasadat-információs egység képessé válik, hogy hatékonyan elemezze és értékelje a beérkező adatokat, továbbá hogy megfeleljen az uniós normáknak.

A Fidesz támogatja a szükséges törvényi módosításokat, mert megítélésünk szerint ezek hozzájárulnak Magyarország és Európa biztonságához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 101 2015.03.03. 1:27  88-131

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Érdeklődve hallgattam azt a heves vitát, amelyet ellenzéki képviselőtársaim próbáltak gerjeszteni. Nem tudom, voltak-e mostanában a Városligetben. Én a napokban voltam kint, megnéztem a Közlekedési Múzeumot is, hogy milyen állapotban van most, milyen állapotban van a park. Javaslom mindenkinek megtekinteni azt, hogy jó-e az, hogy jelenleg ez a helyzet van ott, jók-e azok az épületek, amelyeket ott megtalálhatnak. Azt gondolom, hogy mindaz a terv, amelyet a kormány megfogalmazott, egy jó irányt adhat ennek a parknak, egy olyan nívót, amely méltó lehet egy európai városhoz. Abban bízom, hogy ezen az úton el tudunk indulni.

Emlékeztetnék minden képviselőtársamat arra a vitára, amely annak idején a Kossuth tér átalakítása kapcsán fogalmazódott meg. Akkor is majdhogynem ugyanilyen érveket hallottunk. Talán az összes ellenzéki frakció képviselője a zöldterületet féltette, a kormányt szidalmazta, és a végén az eredmény önmagáért beszél. Azt hiszem, hogy aki ma kint volt a Kossuth téren a Kossuth-szobor avatásán, megint egyfajta módon fel tudta emelni a lelkét, és úgy érezte, hogy igen, tudtunk valamit alkotni.

Most ez az alkotás tovább folyik, Budapest tovább tud megújulni, és azt gondolom, hogy mindennek a Városliget újragondolása, a múzeumi negyed létrehozása pedig egy fontos állomása. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
52 26 2015.03.04. 3:23  13-43

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Honvédség honvédelmi törvényben meghatározott feladata, hogy eleget tegyen a szövetségesi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeinek. Különösen fontos a közös védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok teljesítése, valamint a közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában. Ugyanakkor elmondható, hogy a magyarok rendkívül aktív és kezdeményező szerepet játszottak a modernkori világtörténelemben mind a négy, az első világháború előtti időszakban végrehajtott nemzetközi válságreagáló műveletek megszervezésében és végrehajtásukban is. Sőt, Pintér Gyula osztrák-magyar konzul volt az első, aki az 1897-es véres krétai zavargások idején Kanea város török és görög negyedeinek határára irányította az osztrák-magyar matrózok egy részét, hogy a negyedben a békétlenkedőket távol tartsa egymástól, megakadályozva ezzel a vérontást.

Az elmúlt közel 110 esztendőben a magyar katonák, határőrök, rendőrök és civil diplomaták körülbelül 50 nemzetközi békemisszióban vettek részt. Szakmai hozzáértésüket, pontosságukat, lelkiismeretességüket és elkötelezettségüket a nemzetközi közösség tagjai eddig minden misszióban nagyra értékelték, és napjainkban is sokra becsülik a világ számos válságkörzetében. Ezek a missziók a Magyarország nemzetközi biztonsági stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően különböző nemzetközi, illetve regionális szervezetek, az ENSZ, EBESZ, EU, NATO égisze alatt folytak-folynak. Az előttem elhangzott felszólalások ismertették a missziók jellegét, illetve a magyar részvétel fő paramétereit, amelyekből látható, hogy a magyar szerepvállalás napjainkban is hozzájárul a nemzetközi műveletek sikeréhez. A missziók közül kiemelném az afganisztáni ISAF NATO-missziót, amelyet 2001-ben indítottak, és tavaly decemberben ért véget. A küldetés tehát befejeződött, az észak-atlanti szervezet helyett az afgán biztonsági erők őrködnek az ország rendje felett.

A Magyar Honvédség katonái a misszió során bebizonyították, hogy feladataikat az elvárásoknak megfelelően hajtották végre, a kihívásoknak megfelelnek és képesek hatékony együttműködésre, amellyel hozzájárultak hazánk pozitív nemzetközi megítélésének erősítéséhez.

(10.50)

Ez a küldetés tehát véget ért, de január elején már el is kezdődött az új misszió, amiben szintén számítanak a magyar katonákra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámolókból egyértelműen látható, hogy a Magyar Honvédség missziós szerepvállalása Magyarország nemzetközi megítélése tekintetében mindenképpen pozitívnak mondható és támogatandó.

Azt gondolom, egy ilyen felszólalásban is meg kell köszönni ‑ ahogy minden frakció képviselője megtette ‑ mindazoknak a katonáknak a működését, akik a hivatásuk teljes kiaknázásával bizonyították a rátermettségüket. Ezt a Fidesz részéről is hatványozottan meg kell tennünk. Köszönjük, hiszen a nemzetközi megítélés javulása legfőképpen nekik köszönhető. Számítunk rájuk a jövőben is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 16 2015.03.18. 6:31  1-26

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy nem kell azon csodálkozni, mindazokat hallva, amiket Vadai képviselő asszony megfogalmazott, hiszen nem tett mást, mint tulajdonképpen a Demokratikus Koalíciónak a panelgyűjteményét mondta fel. Hallhattunk itt Mussolinitől kezdve az illegitim alkotmányig. Ennek kapcsán, azt gondolom, hogy mi az, amit meg lehet jegyezni.

Illegitim alaptörvény, ezt hallhattuk. Mit mutat mindez? Azt, hogy a Demokratikus Koalíció képviselője még most sem tudja tiszteletben tartani mindazt a választási eredményt, ami 2010-ben született. Így kerülhetett sor az Alaptörvény elfogadására, hiszen a parlamenti kétharmad akkor a választók felhatalmazásából jött létre, és ennek köszönhetően lehetett megfogalmazni az Országgyűlésnek egy alaptörvényt. Hogyha a képviselő asszony ezt kétségbe vonja, akkor nem tiszteli a választópolgároknak az akaratát.

Hallhattunk arról is, hogy milyen áldásos tevékenységet folytatott az ön megfogalmazása szerint a Fidesz-kormány. Hát ennek az áldásos tevékenységnek köszönhetően nőtt a gazdasági növekedés, nőttek a reálbérek, és kialakulhatott egy olyan helyzet, amelynek következtében lehetőség van ágazati béremelésekre, és ennek kapcsán is tudjuk most ezt a törvényt tárgyalni. (Dr. Schiffer András: Milyen növekedés?)

És ne felejtsük el azt sem, hogy önök, hogyha már vissza kell mutatni a múltba, önök kontár módon vezették a rendőrséget, kontár módon álltak ehhez a szakmához. Gondoljunk csak arra, hogy önök voltak azok, akik védőfelszerelés nélkül küldték krízishelyzetben az arra hivatott rendőröket, hogy intézkedjenek. Mindez, azt gondolom, hogy jól rámutat arra a hozzáállásra, amelyet önök képviseltek. Önök voltak azok, akik elvették a 13. havi nyugdíjat. De hosszasan lehetne sorolni, hogy milyen tevékenységek voltak azok, amelyek alapján kiállították magukról a bizonyítványt, és mindennek alapján a választópolgárok többször döntöttek az önök sorsáról. (Dr. Vadai Ágnes: Önökről is fognak…)

Most azonban, túl a politikai, a képviselő asszony által gerjesztett politikai hangulatkeltésen, azt gondolom, hogy itt az ideje, hogy visszatérjünk arra a szakmai javaslatra, amely előttünk fekszik.

Az előttem elhangzott felszólalók részletesen ismertették a rendvédelmi állomány szolgálati törvényének egyes elemeit, újításait, ezért én ezekre részletesen nem térnék ki. Azonban örülök, hogy személyesen is részt vehetek a vitában, hiszen államtitkár úrral a különböző interpellációs, azonnali kérdéses formákban már többször is beszéltünk erről, és nagy kíváncsisággal vártuk azt, hogy mikor kerül be ez a törvényjavaslat.

Mindenki számára világos, hogy a rendvédelmi állomány szolgálati jogviszonyát jelenleg szabályozó törvény módosítása időszerű volt. Az 1996-ban elfogadott, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényt hatálybalépése óta 86 módosítás érintette, amelyek a törvény szerkezetét, belső koherenciáját megbontották. Különösen az elmúlt négy év kormányzati döntéseiből fakadó jelentős módosítások, például a szolgálati nyugdíj megszűnése, szeniorállomány, könnyített szolgálat, továbbá a közszolgálati hivatásrendek közötti átjárhatóságot erősítő jogviszonyi elemek, teljesítményértékelés, tartalékállomány-rendszernek a hivatkozott törvény keretei közé történő illesztése mind kodifikációs, mind jogalkalmazói oldalról jelentős kihívást jelentettek. Ezt mindenképpen rendezni kellett.

A törvényjavaslat támaszkodik a korábbi törvény szerkezetére, fogalomrendszerére, a hivatásos szolgálati jogviszony sajátosságaiból fakadó jogintézményekre, ugyanakkor új szemlélettel, szerkezeti és tartalmi újításokkal kívánja a rendvédelmi pályán dolgozók életpályamodelljét megteremteni. Olyan életpálya-lehetőségeket kínál a törvényjavaslat, hogy a jövőben az ezen a területen dolgozó hivatásos állomány minden tekintetben megbecsült legyen. Kiérdemelt ez a megbecsülés, mert Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének fenntartása, az állampolgárok és a nemzet anyagi javainak és biztonságának védelme közszolgálat, amelyet a rendvédelem területén dolgozók látnak el.

Az állomány régóta várja az új életpályamodell bevezetését, amely, ahogy előttem is elhangzott, az állomány és a szakszervezetek bevonásával készült el. Mondanám Vadai képviselő asszonynak, ha itt lenne: voltak egyeztetések a szakszervezetekkel, voltak komoly egyeztetések, sőt még a héten is ötpárti egyeztetés volt a témában.

Az új illetményrendszert már előttem ismertették, de szeretném én is megjegyezni, hogy ez a bérfejlesztés a rendvédelmi feladatokat ellátó állomány számára az eddigi munka méltó elismerése lehet, egyben a pályán történő maradást erősíti, továbbá a rendvédelmi pályát vonzóvá teszi a fiatalok számára.

Egy átlátható illetményrendszer lép az áttekinthetetlen pótlékrendszer helyébe, az eddigi pótlékok nem szűnnek meg, többségük beépül az illetménybe. Az új illetményrendszerrel tényleg elismerhető lesz az adott munkakör értéke, a szolgálati tapasztalat és teljesítmény, továbbá a teljes életpályára biztosítani tudja a fokozatos illetményemelkedést. Az évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évente kétszer teljesítményjuttatás lesz fizethető, amely szintén a minőségi munkára sarkall.

A tervezet elfogadásával az új illetményrendszer mellett létrejön az új előmeneteli rendszer is. Az új előmeneteli rendszer azonos elismerést biztosítana az állomány tagjainak, függetlenül attól, hogyha valaki folyamatosan magasabb pozícióba lép, vagy inkább egy adott pozícióból nem szeretne feljebb lépni, de munkáját kiválóan végzi, így mindenki számára biztosítja az elismerést.

Az új előmeneteli rendszer biztosítja, hogy a rendszeren belüli előmenetel esetén elismerje az addig megszerzett tapasztalatokat, garantálva a növekvő illetményt, míg a rendszeren kívülről érkező a munkakör legelső fizetési fokozatában kezd. Így az állomány tagjait ösztönzi arra, hogy a rendszerben maradjanak, és számukra biztosított legyen az előmenetel, akár horizontálisan, akár vertikálisan képzelik el azt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve elmondható, hogy a törvény biztosítja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának azokat a törvényi kereteket, feltételeket és újításokat, ami által hazánk függetlensége és törvényes rendjének a fenntartása garantálható lesz a rendvédelmi állomány munkája révén.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 352 2015.03.30. 1:25  347-354

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Ház! A múlt heti események ismét a légi közlekedésre irányították a figyelmet. Igaz, most nem egy terrorista cselekmény következett be, de az ilyen események is a légi közlekedés biztonságának növelésére ösztönzik a döntéshozókat. A repülésben előforduló katasztrófák vagy terrorcselekmények esetében sok ártatlan élet forog kockán.

Az Európai Unió, így hazánk is elkötelezett a légi közlekedés biztonságosabbá tételében, amelynek egyik alapeleme lehet a jövőben az utasadat-információs rendszer keretében működő rendészeti együttműködés. Az együttműködés eredményesebbé teszi az európai szervek megelőző, felderítő, nyomozó tevékenységét, fokozza hazánk és az Európai Unió biztonságát. Az együttműködéshez szükséges elemző központok felállítása iránt, azt elmondhatjuk, hogy globálisnak mondható az elköteleződés, a vita előző szakaszában erre rá is mutattunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti utasadat-információs egység felállítása során egyértelművé vált, hogy a 2013-ban elfogadott szabályozás alapján végzett kockázatelemzés önmagában nem képes arra, hogy kiszűrje a gyanús személyeket. A szükséges módosítások által lehetőség nyílik, hogy a központ hatékonyabban tudja végezni a tevékenységét, ami mindannyiunk érdeke, hiszen ez a légi közlekedés biztonságának a kialakításához, a feltételeinek a javításához tud hozzájárulni.

Ezért ennek érdekében kérjük a javaslatnak a támogatását. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 76 2015.06.08. 2:08  75-80

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Európában a lakosságszámhoz viszonyítva Svédország után Magyarország menekültügyi szempontból a második leginkább terhelt ország. Idén eddig közel 50 ezer menekült érkezett Magyarországra, már most több, mint tavaly összesen. Év végéig ez a szám a százezret is meghaladhatja.

Európa határait meg kell védeni, és ebben Magyarország álláspontja nem tér el gyökeresen az Európai Unió álláspontjától, hiszen mi is úgy gondoljuk, hogy a problémát a gyökerénél kell orvosolni, vagyis lehetőleg a kibocsátó országban kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megélhetési bevándorlók el se induljanak. Európának nincs szüksége bevándorlókra, inkább jó család- és foglalkoztatáspolitika kell. Közös európai fellépésre van tehát szükség, de minden országnak természetesen megvannak a saját szempontjai is.

Jelenleg is zajlik az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultáció, amelynek keretében arról kérdezzük a magyar embereket, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek a biztosítására.

Tisztelt Államtitkár Úr! Számunkra megdöbbentő, hogy a Demokratikus Koalíció egyértelműen a bevándorlás pártján áll, amikor idegenekről van szó, miközben a külhoni magyarokkal Gyurcsány Ferencék mindig ellenségesek voltak. A Gyurcsány-kormány és az MSZP a 2004. december 5-ei népszavazás előtt százmilliókat költött arra, hogy szembefordítsa egymással a Magyarországon született és a külhoni magyarokat. Emlékezzünk csak azokra a plakátokra!

Ezért felmerül a kérdés: vajon miért fontosabbak Gyurcsány pártja számára a bevándorlók, mint a határon túli magyarok. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 80 2015.06.08. 1:03  75-80

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm, államtitkár úr, a válaszát. A válaszát azért fogadom el, mert felelősségteljes hozzáállást tükröz. (Derültség a Jobbik soraiból.) Erre van szükség abban a pillanatban, amikor valóban rendkívül kiélezett a helyzet. Láthattuk a számokból azt, hogy a határunk milyen nyomás alatt van. Azt gondolom, hogy ez az a pillanat, amikor a jövő érdekében is tennünk kell Európában is, és tennünk kell Magyarországon is.

Ezért helyes mindaz az intézkedéssorozat, amelyet a kormány elindított, ezért helyes, hogy megkérdezzük az embereket arról, hogy mi erről a véleményük, és arra kérem a kormány képviselőjét és magát a kormányt is, hogy a nemzeti konzultációra adott válaszok kapcsán Magyarország következetesen képviselje azt az álláspontot, amelyet a magyarok, azt gondolom, ki fognak fejteni, ami egyértelműen az, hogy ezt a bevándorláshullámot kezelni kell. A megfelelő lépésekkel következetesen kezelni kell, felelősségteljesen ‑ nem úgy, ahogy az ellenzék pártjai tették, és teszik ‑ a magyar jövő érdekében. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 88 2015.06.15. 2:10  87-90

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából valósult meg 6,3 kilométer hosszan a 88-as számú főút korszerűsítése, melynek átadására május 22-én került sor. A forgalmas főút Vas megye két legdinamikusabban fejlődő városát, Szombathelyt és Sárvárt köti össze egymással. A 11,5 tonnás burkolaterősítés mellett felújították a sárvári és a váti Kőris-patak feletti kerethidakat, a 88-as számú főút és a 8458-as jelű bekötőút szintbeli csomópontját, valamint 2,2 kilométer hosszan a főúttal párhuzamosan kétirányú kerékpárutat építettek ki. Ez az új út, melynek Szombathely és Sárvár összeköttetése a feladata, jól reprezentálja Észak-Vas megye fejlődését. További jelentősége, hogy ez a szakasz kapcsolja be Sárvárt az egész Európát behálózó legnagyobb utak vérkeringésébe. Összességében elmondható, hogy új lendületet kapott Sárvár és térsége.

A kormány 2014 és 2050 közötti időszakra kiterjedő fejlesztési stratégiát dolgozott ki a nemzeti közlekedési infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóan. A stratégia alapvető céljának tekinti, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő Magyarország versenyképességének növelését, további célkitűzés a gazdaság és a jólét mobilitási feltételeinek javítása. A fejlesztéseknél kiemelt szempont, hogy társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet jöjjön létre, és a szállítási szolgáltatások hatékonyságát növeljék ezek a fejlesztések. Az ország közlekedési rendszerére jellemző a főváros-központúság, mely megmutatkozik mind a közúti, mind a vasúti forgalomban.

Vas megyében ez az évtized a közlekedésfejlesztés évtizede, amelyre bizonyítékként szolgál nemcsak az épülő 86-os út, hanem a vasútfejlesztések is. Ennek tükrében kérdezem a tisztelt miniszter urat, hogy milyen további közútfejlesztések várhatóak Vas megyében.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 20 2015.06.23. 2:58  19-24

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Többször elhangzott már a Parlament falai között, hogy az Európai Unión belül a magyar kormány munkája kapja az egyik legnagyobb figyelmet az Unió szervei részéről. Az Európai Bizottság rendszeresen számon kéri hazánkat téves vélelmezések alapján. Sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy ez a fajta kettős mérce nem csupán a tagállamok között érzékelhető. Míg az uniós szervek folyamatos monitoring alatt tartják a jobboldali magyar kormányt, addig a jelenleg ellenzéki, korábbi miniszterelnök cége olyan megbízást nyert el Brüsszeltől, amelynek tárgya a kormányzati munka felügyelete. Az elfogadhatatlan eljárás kapcsán nyugodtan állíthatjuk, hogy burkolt pártfinanszírozás ténye áll fenn. (Balla György: Úgy van!)

Arról van szó ugyanis, hogy az Altus Zrt. 180 millió forintos osztalékot fizetett ki tavaly Gyurcsány Ferenc részére. Az EU-s pénzek is ugyanebbe a cégbe folynak be, amelyből aztán nyilvánvalóan osztalékot lehet fizetni. Azt pedig tudjuk, hogy a korábbi szocialista, jelenleg a Demokratikus Koalíció pártelnöke befizetőként pénzeli saját pártját. Nehezen hihető, hogy az európai uniós szervek nem rendelkeztek információval a pályázó aktív politikai tevékenységéről, így pedig az Altus Zrt. másfél milliárd forintos összeggel burkoltan finanszírozza Gyurcsány Ferenc pártját, a Demokratikus Koalíciót.

Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az eset sajnos nem egyedülálló Európában. A szintén szocialista korábbi bolgár miniszterelnök, Szergej Sztanisev és neje 2013-ban közel azonos körülmények között nyert el európai uniós pályázati pénzeket. Sztanisevhez hasonlóan Gyurcsány Ferenc és felesége sem jelezte az Unió felé az összeférhetetlenségét. Kérdőre vonásukkor mindkét érintett a nyílt pályázati elbírálásra hivatkozott. Két lényeges különbség azonban van az ügyben. Először is, Sztanisev nem politikai ellenfelét akarta vizsgálat alá vonni, másodszor pedig az Unió fellépése nyomán a bolgár exelnök felbontotta a szerződést, az addig felvett összegeket pedig visszafizette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Joggal várhatjuk tehát azt, hogy Gyurcsány Ferenc követi a korábbi évek precedensét, és a jogosulatlanul elnyert, általános közfelháborodás mellett szerzett összegeit visszafizeti az EU-nak. Nemkülönben kívánatos lenne, ha a jövőben nagyobb körültekintéssel vizsgálnák meg az elbíráló szervek, kinek milyen pénzeket juttatnak a jövőbeli hasonló esetek elkerülése érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 60 2015.09.21. 2:31  51-94

ÁGH PÉTER, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága szeptember 9-én megtartott ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő javaslatot és támogatásáról biztosította. A bizottság a törvényjavaslatot alkalmasnak tartotta a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a törvényjavaslathoz érkezett képviselői módosító javaslatokat nem támogatta, de saját módosítási szándékot fogalmazott meg, így részletes vitát lezáró módosító javaslat került benyújtásra. A Honvédelmi és rendészeti bizottság a részletes vitát szeptember 9-én lezárta.

Tisztelt Országgyűlés! Akkor, amikor az idei évben 225 ezer illegális bevándorló érkezett hazánkba, akkor, amikor a nemzeti konzultáció során az emberek egyértelműen döntöttek arról, hogy az országot meg kell védeni, nem lehetünk tehetetlenek. Magyar­országnak nincs más választása, mint az, hogy gondoskodik külső határai védelméről, és ehhez minden szükséges lépést meg kell tennie. Biztosítanunk kell a magyar, illetve a schengeni határokat, hogy az ellenőrizetlen, azonosítatlan emberek mindenféle szervezettség és rend nélkül ne áramoljanak hazánkba és az Európai Unióba.

A képviselői indítvány alapvetően őrzési és védelmi feladatokat szán a honvédségnek, egyúttal kimondja, hogy a rendőrséggel történő közreműködés során nem vonhatja el annak feladat- és hatáskörét. A honvédség új jogosítványa például a gépjárművek közúti megállítása, továbbá a katonák a rendőrök jogaihoz hasonlóan felhatalmazást kapnak a helyszínbiztosításra, területzárásra, valamint kényszerítő eszközök alkalmazására. A katonák a fegyverüket csak saját életük, illetve társaik, valamint a velük együttműködő rendőrök életének védelmében használhatják.

Fontos továbbá kiemelni, hogy a katonáknak ilyen helyzetben nem a laktanyákban kell ülniük, hanem segíteniük kell hazánk határának védelmét, és a törvényjavaslat ezt teszi lehetővé. A hont tehát a honvédséggel együtt tudjuk megvédeni. A rendőrségi törvényt továbbá úgy módosítaná a javaslat, hogy a hatóság külföldi felderítő tevékenységet is folytathasson az embercsempészek elleni küzdelemben. A rendőrség emellett egy másik változtatással bevonhatóvá válna a válsághelyzet alatti járványügyi intézkedésekbe.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság többségi véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 193 2015.10.05. 1:23  192-195

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Vas megye egy újabb lépéssel közelebb került Budapesthez és az ország közlekedési vérkeringését biztosító autópálya-hálózathoz. Miután nemrég átadásra került az M85-ös autóút Csorna és Kóny közötti és a Csornát elkerülő szakasza, illetve megnyílt az autósok előtt az M86-os út Szeleste és Hegyfalu közötti része, több mint 20 perccel gyorsabban érhetjük el Szombathelyről az M1-es autópályát. Ma már közel 26 kilométer hosszan közlekedhetünk Szombathelytől Hegyfaluig gyorsforgalmi úton. Ennek köszönhetően jelentősen csökken a menetidő Szombathely és Győr között, miközben Pósfa és Hegyfalu mentesül a napi több ezer tehergépjármű forgalma alól. Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően Csorna településről is biztonságosan, kétszer két sávon haladva érhető el az M1-es autópálya. Jelenleg 33,3 kilométer hosszan lehet közlekedni óránként 110 kilométeres sebességgel, további 15 perccel csökkentve a menetidőt. Ezért kérdezem az államtitkár urat, hogyan válik Vas megye gyorsabban és biztonságosabban elérhetővé a továbbiakban, mikor teljesül a megyében élők régi álma, hogy bekapcsolódhassanak a gyorsforgalmi úthálózatba. Milyen előnyökkel jár mindez a helyiek számára? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben
Mirkóczki Ádám váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 42 2015.10.20. 2:39  39-54

ÁGH PÉTER a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Belügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslat egy új irányt, egy új fejlesztést vezet be a személyazonosítás területén. Az okmányhamisítás új elkövetési módjai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege teszi szükségessé a korszerű technológiák által biztosított pontos és gyors azonosítási lehetőségek kihasználását.

Az arckép-azonosítást lehetővé tevő biztonságtechnikai rendszerek rendvédelmi és közigazgatási célú felhasználása jogi alapjának megteremtését irányozza elő a jelenlegi törvényjavaslat. Az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belül történő azonosításához fűződő társadalmi érdek teszi szükségessé a jelenlegi személyazonosítási módszerek és eljárások felülvizsgálatát, különös tekintettel az olyan fokozott bizonyosságú azonosságot lehetővé tevő, egyedi jellemzőkön alapuló adatokban rejlő lehetőségek kihasználására, amelyek segítségével nagy pontossággal állapítható meg egy adott személy azonossága.

A gyakorlatban az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmásadatokból képzett arcképprofilok szerepelnének, azaz nem maga a fénykép, hanem a tervek szerint egy betűkből és számokból álló halmaz, vagyis nem egy kép, és ezt a kódot nem is lehet majd képpé visszaalakítani. A technika lényege az, hogy az arcfelismerő szoftverek megfelelő adatokkal tudjanak dolgozni, és ehhez nem is annyira a kép kell, mint az összegzés, amit a szoftver a kapott arc alapján létrehoz. A tárolt profilokban csak az ügyhöz kötötten kereshetnének a jogosult szervek, az arcképelemzésnek pedig két típusa lehet: ismeretlen ember azonosítása és személyazonosság ellenőrzése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkban az emberek túlnyomó többsége mindenféle komolyabb ellenállás nélkül adja meg a képmását akár napi rendszerességgel is az internetes felületeken, gondoljunk csak a Facebookra, ahol szintén alkalmaznak hasonló arcképelemzési rendszereket. Így a megfogalmazott célok érdekében a megfelelő adatvédelmi szempontok tiszteletben tartásával egy olyan rendszer tudna kiépülni, amely megkönnyíti a megfogalmazott célok elérését, és nagy segítsége lehet a bűnüldöző szervezeteknek.

Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 58 2015.10.20. 3:17  55-68

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében szükségessé vált a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint az ezzel összefüggő, a szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása.

A kormány által benyújtott törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz képest koncepcionális módosításokat nem tartalmaz, azonban a jogalkalmazó szerveknek az új kódex hatálybalépése óta eltelt időszakban szerzett tapasztalatai, valamint az uniós jogi kötelezettségek teljesítése indokolják a jelenlegi módosítást.

A szabálysértési jog felöleli egyrészt a társadalomra kevéssé veszélyes cselekményeket, másrészt a közigazgatás rendjét sértő magatartásformákat. Az új kódex több ponton is szakított a korábbi szabályozással, például megváltozott a szabálysértés fogalma, változtak az anyagi jogi szabályok, és még lehetne sorolni a változtatásokat. A törvénymódosítás ezeket a problémákat, hiányosságokat hivatott kijavítani, és az uniós jogharmonizációnak eleget tenni.

A törvényjavaslat tartalmazza a fiatalkorúak tekintetében a szabálysértési elzárás végrehajtása felfüggesztésének új jogintézményét, ami tovább szélesíti a bíróságok jogalkalmazói mozgásterét a fiatalkorúak esetében. A törvényjavaslat a Btk. szabályozási elveinek, valamint a közösségi normákban megjelenő eljárási szabályoknak megfelelő alapjogi garanciákat biztosító kereteket alkot. Új törvényi tényállás bevezetésével meghatározza a közérdekű üzem működésének megzavarásával elkövetett szabálysértések körét, így a Btk. szabályozásával párhuzamosan a megfelelő büntetőkategória bevezetésével biztosítja a visszatartó erőt, ennek érdekében a szabálysértések körében is indokolt az új tényállás bevezetése. A javaslat az átlátható szabályozás megteremtése érdekében, az egységes joggyakorlat elősegítése céljából pontosítja, rendszerezi a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket. Az uniós közösségi joganyagból eredő jogharmonizáció megteremtése érdekében módosulnak a képviseleti jogra vonatkozó szabályok, valamint biztosított lesz a képviseleti jogról történő lemondás lehetősége is.

Új jogintézményként kerül bevezetésre a megkeresés és felismerésre bemutatás, amelyek a büntetőeljárási szabályrendszer mintájára megfelelő garanciák mellett kerültek be a javaslatba. A nyilvántartásokhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét a szabálysértési törvényben szabályozzák a jövőben, tekintettel arra, hogy a különböző hatóságok külön törvényben meghatározott feladataik, jellemzően az engedélyezési eljárásaik során közvetlenül hozzáférjenek az eljárásukhoz jogszabály által megkövetelt szabálysértési előéleti adatokhoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján tisztelettel kérjük, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 374 2015.11.02. 4:30  373-374

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Idén emlékeztünk arra, hogy Csepreget, a Vas megye északi részén, a Répce mentén fekvő helységet 20 évvel ezelőtt, 1995-ben várossá avatták. Ezen évfordulón illő, hogy itt az ország házában is fejet hajtsunk ezen szép város előtt. Bár a 20. évfordulóról egy idegen azt gondolhatná, hogy fiatal településről van szó, valójában nagyon hosszú múltra tekint vissza.

Idén már 760 éve annak, hogy 1255-ben először említették a nevét egy oklevélben. Ekkor már a környék egyik legjelentősebb települése lehetett. Az 1300-as esztendőkben civitasként emlegetik. Címere 1362 előttről ismert. Zsigmond király 1390-ben a kanizsaiaknak adta, így mezőváros lett. 1452-ben husziták foglalták el, ám őket később kiverték a városból.

A XVI. században Csepreg újból kiemelkedő jelentőségre tett szert, többször volt színhelye a soproni megyegyűlésnek. Ekkoriban Magyarország legnagyobb mezővárosának egyike lehetett. A XVI. században a lakosság nagy része protestánssá lett. 1557-1643 között már kollégium is működött itt. Itt volt 1591 júniusában az a protestáns zsinat, ahol eldőlt a két jelentős nyugat-magyarországi protestáns egyház, az evangélikusok és a reformátusok szétválása.

A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártján álló Csepreget a császár seregei feldúlták. A kegyetlen mészárlásnak 1223 lakos esett áldozatul. Ekkoriban a város Sopron és Kőszeg mellett a térség legjelentősebb települése volt, több céhes tömörüléssel, növekvő népességgel, zajló evangélikus kulturális élettel. A városban ‑ más magyar mezővárosokkal ellentétben ‑ polgármester, önálló bíróság szolgált. A községben 1621 és 1643 között nyomda működött Farkas Imre vezetésével. A település eme kiemelkedő korszakához hozzájárultak a birtokosok, a Nádasdyak is. 1676-ban, a Wesselényi-össze­esküvés után a város császári tulajdonba került. 1776-ban tűzvész pusztította, 167 háza a földdel vált egyenlővé.

A XIX. század ismét fellendülést hozott a város életében. A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasút kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron-Szombat­hely-Nagykanizsa vasútvonalon. 1876-ban létrejött a járás, amelynek központja az 1886-ban nagyközségi rangot kapott Csepreg lett. 1887-ben jelent meg Farkas Sándor káplán Csepreg mezőváros története című monográfiája.

A XX. század elején még tovább fejlődött a város közélete. 1913-ban a Sárvár-Bük-Csepreg-Kőszeg va­sút­vo­nalon is megindulhatott a forgalom. Az I. világháborúban 172-en haltak hősi halált, míg a II. világháború 84 főnyi áldozatot követelt. A II. világháborúban a környék zsidóságát a csepregi gettóba gyűjtötték, majd onnan deportálták. 1950-ben sajnos megszüntették a csepregi járást, és Vas megyéhez csatolták. Az ’56-os forradalom és szabadságharc során sem volt tétlen a település, hiszen büszkén tudom megjegyezni, hogy az egyik nemzetőr a nagyapám, Hollósi Károly volt.

A Kádár-rendszerben, 1974-ben megszüntették az akkor már megkurtított Sárvár-Répcevis vasútvonalat, ami hátráltatta Csepreg fejlődését. 1995. július 1-jén az addigi nagyközség városi rangot kaphatott.

Tisztelt Országgyűlés! Most, a krónika felidézése után fejet kell hajtani mindazon csepregiek előtt, akik munkája, áldozatvállalása, harcai által az elmúlt évszázadokban Csepreg megmaradhatott. Hálásak lehetünk az előttünk járó nemzedékek tagjainak, hogy megőrizték nekünk ezt a várost, hogy mi tovább szerethessük és építhessük azt. Most a várossá avatás huszadik évében ezért azt kívánom, hogy Isten éltesse Csepreget, Isten éltesse a csepregieket. Köszönöm a figyelmet.

(23.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 32 2015.11.03. 4:26  29-46

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kormányunk a 2010-es választásokat követő évek egyik kiemelt feladatának tekintette, hogy egy olyan államot teremtsen meg, amely az egyén helyett a közjó, a nemzet és a közösség érdekeinek szolgálatát tartja szem előtt.

Ennek az alapja egy szilárd, közjogi alapokon nyugvó jogrend lehet, amelyet az Alaptörvény biztosít. Az Alaptörvény többek között a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alkotmányos helyzetét, működésük alapvető szabályait is rendezte. A korábban elfogadott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény célja egyértelműen az volt, hogy hosszú távú és kiszámítható életpályák felvázolásával stabilizálja a közfeladatokat ellátó rendvédelmi állomány helyzetét, és biztosítsa számukra az őket megillető elismerést. A törvényjavaslat rendezte a rendvédelmi szervek állományának jogállását, és az új szabályozás révén július elejével megkezdődött az állomány tagjainak többlépcsős bérfejlesztése is. A béremelés az állomány számára az eddigi munka méltó elismerése, egyben a pályán történő maradást erősíti, továbbá vonzóvá teszi a rendvédelmi pályát a fiatalok számára. Az új illetményrendszerrel tényleg elismerhető lett az adott munkakör értéke, a szolgálati tapasztalat és teljesítmény, továbbá a teljes életpályára biztosítani tudja a fokozatos illetményemelkedést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Komolyabb fizetésemelés csak az első Fidesz-kormány alatt volt a belügyi ágazatban, de a mostani attól nagyobb mértékű. A rendészeti dolgozók többsége megelégedéssel fogadta a 2015. július 1-jével bevezetett új életpályamodellt és az illetményemelést. A hivatásos állományba tartozóknak és a rendészeti szervek civil dolgozóinak, összesen mintegy 60 ezer embernek nőtt az illetménye 2015-ben. A beosztotti, tiszthelyettesi, tiszti állomány átlagosan 30 százalék, a parancsnoki állomány 15-25 százalék közötti fizetésemelésben részesült. A teljes állomány 2016. és 2019. január 1-je között további 5-5 százalék átlagos évi fizetésemelést kap. Jelentősnek mondható ez a béremelés, mivel az ötéves bérfejlesztési folyamat végére az állomány valamennyi tagjának a fizetése eléri az 50 százalékos növekedést.

A rendvédelmi állomány mellett a hivatásos rendvédelmi szervek közalkalmazottainak is emelkedett a fizetése, júliustól 5 százalékkal, majd jövő januártól újabb 5 százalékkal fog.

A bérfejlesztés többlépcsős, ennek első üteme valósult meg 2015. július 1-jével. A jelenlegi törvénymódosítás fő célja a következő ütem megvalósítása, a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak a megteremtése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A július 1-jén bevezetett új életpályamodell és az illetményemelés egy hosszú távú folyamat eredménye, de nemcsak az illetményemelést kell kiemelnünk, hanem egy új, modernebb szemléletű előmeneteli rendszer jött létre a rendvédelmi állomány számára. Kiérdemelt ez a megbecsülés, mert Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének fenntartása, az állampolgárok és a nemzet anyagi javainak és biztonságának védelme közszolgálat, melyet a rendvédelem területén dolgozók látnak el.

Napjainkban még jobban látható, hogy a magyar rendvédelmi szervek munkája kiemelkedő, mert általuk Magyarország megmutatta, hogy képes megvédeni nemcsak a saját, hanem az Európai Unió külső határait is. Ez a feladat az ország teljesítőképességét tette próbára. Az elmúlt hónapok migrációs nyomása idején kitűnően vizsgáztak a rendvédelmi állomány tagjai és mindenki, aki a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszon látta el feladatát.

Mindezek alapján a Fidesz-frakció támogatja a szükséges törvényi módosításokat, hogy a következő évben is emelkedjen az állomány fizetése, és erre biztatjuk a Ház minden tagját. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 178 2015.11.09. 4:14  177-178

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mi, Vas megyeiek büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nemzetnek sok olyan embert adtunk, akikre büszkék lehetünk, akik jó irányba vitték tovább a haza történelmét. Ilyen volt Sárvár első országgyűlési képviselője, Batthyány Lajos mártír miniszterelnök és rajta kívül még sokan mások. Középiskolásként számomra és minden diáktársam számára különös buzdításként hatott, hogy a fontos szereplők közül sokan jártak ifjúként, ahová mi is, a premontrei rendi Szent Norbert Gimnáziumba. A Mária Terézia által 1772-ben alapított szombathelyi intézményhez kötődik a vizsgái révén Széchenyi István, de idejárt Mindszenty József későbbi bíboros is.

Itt tanult Széll Kálmán, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt. A volt kormányfő nevét ma már ismét tér örökíti meg Budapesten, most, halálának 100. évfordulóján pedig a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank is megemlékezett róla egy-egy kiadással. De ki is volt a dualizmus miniszterelnöke? Az 1843-ban a Vas megyei Gasztonyban született, nemesi családban. Apja maga is politikus volt, hiszen országgyűlési képviselőként és főispánként is szolgált. Ő maga nagyon fiatalon, 25 évesen szerzett mandátumot a szentgotthárdi választókerületből.

Deák Ferenccel szoros kapcsolatot ápolt, az ő tanácsára kezdett bele a pénzügyi ismeretek elsajátításába, amit magas szinten meg is tett. Bár előtte is felkérték a kormánytagságra, miniszterséget csak 1875-ben, 32 évesen vállalt. Nagy sikere volt a bankjegykibocsátást végző Osztrák-Magyar Bank létrehozása, rendet teremtett az államháztartásban, növelte az állami bevételeket, és megszervezte az adófelü­gyelői intézményt. 1878-ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjakor annak költségei miatt mondott le. Visszavonulva a nagypolitikától pénzintézeteket irányított, és a rátóti birtokát mintagazdasággá fejlesztette.

A Bánffy-kormány működésének utolsó szakaszában az egyre jobban elmélyülő válság idején, 1897 végén ismét bekapcsolódott a politikai életbe. 1899. február 26-án vállalta el a miniszterelnöki megbízatást. Kormányprogramjának törvény, jog és igazságra való hivatkozása politikai szállóigévé vált. Kompromisszumos tárgyalásai szinte azonnal eredménnyel végződtek. Az ellenzéki pártok hozzájárultak a képviselőház tisztségviselőinek megválasztásához, valamint a költségvetés és az újonctörvény megszavazásához.

A kompromisszumra továbbra is kész kormányfő hosszú időre biztosította a belső egyensúlyt, és a Nemzeti Párt bevonásával szélesítette pártjának parlamenti bázisát. A Szabadelvű Párt 1901-ben látványos győzelmet aratott a parlamenti választásokon.

(14.40)

Széll Kálmán egyik nagy érdeme az osztrák miniszterelnökkel 1902-ben kötött egyezmény, amely biztosította a Monarchia két állama közötti megfe­lelő gazdasági paritást, ezt hívjuk új gazdasági kiegyezésnek. Az úgynevezett véderővita miatt 1903-ban távozott a miniszterelnöki székből. Lemondása után sem vonult vissza a politikától, országgyűlési képviselő maradt, 1906-10 között pedig az Alkotmánypárt elnöke volt. 1911 után már csak a gazdasági életben vállalt szerepet.

Számos kitüntetésben részesült: Lipót-rend, a Szent István-rend nagykeresztjével tüntették ki, és ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagjává választották. 1915. augusztus 16-án halt meg Rátóton. Személyében a dualizmus korának egyik legsikeresebb politikusát és Vas megye nagy támogatóját tiszteljük, a megyeszékhely is ezért tüntette ki díszpolgársággal 1894-ben, a vasúti üzletvezetőség ügyében kifejtett hathatós támogatásáért kapta ezt az elismerést.

Széll Kálmánra, életére, működésére most, halálának 100. évfordulóján tisztelettel tekinthet a nemzet és szűkebb otthona, Vas megye. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 96 2015.11.16. 3:47  95-100

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Az uniós határvédelmi szabályozás azon alapul, hogy a külső határok védelmét a schengeni övezetről az uniós külső határral rendelkező tagállamok látják el. A külső határral nem rendelkező tagok, mint például Németország, sokáig csak élvezték a belső határőrizet felszámolásának az előnyeit, amelyek a szabad mozgás és a belső piac működési lehetőségeinek kiteljesedéseiből fakadtak, így nemigen foglalkoztak határvédelemmel, mert az nem jelentett eddig feladatot számukra. Most azonban veszély fenyegeti a schengeni rendszert. Míg az Unió közös európai megoldást szorgalmaz, és a menekültek elosztására szolgáló kvótarendszert erőltetett a tagállamokra, addig mi, magyarok látjuk, hogy nincs is értelme a bevándorlók elosztásáról beszélni, mert egyrészt nem oldja meg a bevándorlási hullám áramlásának a kontrollálatlan folyamatát, továbbá újabb problémákat generál. Kérdem én, hogy azokat a migránsokat, akiket Magyarországra telepítenének, de ők eredetileg Németországba indultak el Szíriából vagy bárhonnan máshonnan, milyen eszközökkel lehet majd maradásra bírni.

Az eddigi eseményekből is látszik, hogy nem életszerű a kvóta alapján a migránsok elosztása, nem is beszélve azokról, akik nem kapnak státust. Brüsszelnek nincs joga ránk kényszeríteni egy olyan megoldást, amelyet nem akarunk. Értelmetlen, mert meghívót jelent újabb millióknak és veszélyes is az európai kulturális identitásra nézve. Ráadásul a magyar lakosság egyértelműen kinyilatkoztatta a nemzeti konzultáció során, hogy Magyarországot meg kell védeni az illegális bevándorlók okozta problémáktól vagy egy esetleges katasztrófától. Most újra a magyar állampolgárokhoz fordultunk, hogy támogassák Magyarország kormányát abban, hogy a kötelező betelepítési kvóta ellen fellépjen. A petíció aláírásával a magyar állampolgárok, akik egyben európai állampolgárok is, kinyilváníthatják, hogy elfogadhatatlan az, hogy Magyarországon kívül döntsék el, hogy kikkel akarunk együtt élni.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Államtitkár Úr! Kiemelkedő, ahogy a magyar rendvédelmi szervek kezelték a menekültáradatot. Magyarország lépésről lépésre világosan megmutatta, hogy ezt a helyzetet ugyan lehet kezelni, és az éles kritikák ellenére számos európai ország alkalmazza már a magyar megoldásokat. A migrációt érintő lépésekkel kapcsolatos együttműködés természetesen nemzetközi színtéren is zajlik, amire Magyarország mindig is nyitott volt, mert a tartós megoldást csak egy széles körű nemzetközi együttműködés teremtheti meg. Európa külső határainál kell megállítani az illegális határátlépőket, észszerűtlen hogy a Görögország és Törökország közötti keskeny tengeri területen a törvényesség helyett az embercsempészek uralkodnak, és hasznuk érdekében felforgatják Európa eddigi életét.

A görög államhatár őrzését egy európai kontingens megfelelően tudná ellátni. Magyar részről korábban jeleztük, hogy ez az egyik legkritikusabb pontja a menekültáradat kezelésének, de nem született meg az egyetértés ebben a kérdésben. A legutóbbi uniós egyeztetésekről már olyan véleményeket hallunk, hogy csak a közös fellépés segíthet a görög határoknál, így Görögországot fel kell szólítani, ha nem hajlandó ellátni azt a feladatát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a schengeni határvédelmet ellássa, akkor engedélyezze, hogy a határőrizetét segíthessék az uniós tagállamok is. Mindezek alapján kérdezem azt államtitkár úrtól, hogy milyen konkrét lépések történtek (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.) azon a hadgyakorlaton, amelyet az európai tagállamok végeztek. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 100 2015.11.16. 0:37  95-100

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A választ elfogadom, azért fogadom el, mert azt gondolom, hogy ebben a helyzetben, amit láttunk a pénteki napon is, különösen fontos az, hogy együttműködés legyen, olyan együttműködés, amely biztosítani tudja a védelmünket, biztosítani tudja hazánk védelmét, határaink védelmét, a Balaton 2015 hadgyakorlat ezt a célt szolgálta. Példaadó volt a közép-európai országoknak az együttműködése, és kívánom, hogy a felkészültség, az elhivatottság és a szakértelem, amely jellemző ezekre a katonákra, a továbbiakban is megmaradjon, és ehhez kívánunk minden katonának jó erőt és egészséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 383 2015.11.16. 1:39  380-389

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A késői órára való tekintettel csak nagyon röviden, de mégiscsak fontos kiemelni azt, főleg az elmúlt napok eseményei alapján, hogy sajnos elmondható napjainkban, hogy rengeteg összetett bűncselekmény valósul meg a világban, sokszor ezek a határokon is átnyúlnak. Az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belül történő azonosításához fűződő társadalmi érdek teszi szükségessé a jelenlegi személyazonosítási módszerek és eljárások fejlesztését. Különösen fontos az olyan fokozott bizonyosságú azonosítást lehetővé tevő, egyedi jellemzőkön alapuló adatokban rejlő lehetőségek kihasználása, amelyek segítségével nagy pontossággal állapítható meg az adott személy személyazonossága. Sajnos a párizsi terroresemények is azt erősítik meg bennünk, hogy az ilyen jellegű fejlesztésekre szükség van a hatékony bűnmegelőzés és bűnüldözés területén.

Az ellenzék által a bizottsági üléseken kifogásolt problémák, miszerint adatvédelmi alapjogokat sért a törvény, tisztázásra kerültek, mert a központi adatkezelőhöz a többi közt a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtás vagy nyomozást, körözést végrehajtó szerv fordulhat. A rendszer által lehetővé válik ismeretlen elkövetők gyors beazonosítása vagy a személyazonosság pontos meghatározása.

Mindezek alapján tehát kijelenthetjük, hogy a törvényjavaslat Magyarország biztonságának erősítéséhez járul hozzá, és ezért kérjük ennek támogatását. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 397 2015.11.16. 1:00  390-401

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz képest koncepcionális módosításokat nem tartalmaz, azonban a jogalkalmazó szerveknek az új kódex hatálybalépése óta eltelt időszakban szerzett tapasztalatai, valamint az uniós jogi kötelezettségek teljesítése indokolják a jelenlegi módosítást. A szabálysértési jog felöleli egyrészt a társadalomra kisebb mértékben veszélyes cselekményeket, másrészt a közigazgatás rendjét sértő magatartásformákat. Az új kódex több ponton is szakított a korábbi szabályozással, például megváltozott a szabálysértés fogalma, változtak az anyagi jogi szabályok, és még lehetne sorolni.

A törvénymódosítás ezeket a problémákat, hiányosságokat hivatott kijavítani és az uniós jogharmonizációnak eleget tenni. A törvényjavaslat a Btk. szabályozási elveinek, valamint a közösségi normákban megjelenő eljárási szabályoknak megfelelő alapjogi garanciákat biztosító kereteket alkot. Mindezek biztosítása érdekében kérem a Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 350 2015.11.30. 3:53  343-358

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! 2015. január 1-től az év végéig közel 400 ezer migráns haladt át hazánkon. Nem kis feladattal szembesültek a rendvédelmi szervek, hogy a migránsok tömegeit a magyar állampolgárok véleményének megfelelően olyan keretek közé tereljék, hogy az ellenőrzött legyen. Az ellenzéki éles kritikák ellenére mára elmondható, hogy hazánk mentesült a migránstömegek nyomásától, illetve hogy sikeresen meg lehet állítani a bevándorlási hullámot.

A párizsi merényletek is bizonyították, hogy reális belső biztonsági kockázatokkal jár a tömeges illegális migráció, mert mára már tény, hogy két öngyilkos párizsi merénylő a migránsok tömegével érkezett. A Magyar Honvédségnek kétségtelenül eddig nem tervezett többletfeladatai adódtak a korábbi és a jelenlegi helyzet miatt. Ezúton köszönöm meg a magam és a Fidesz-frakció nevében a magyar katonáknak azt az áldozatos és valóban kemény, de sikeres munkát, amit Magyarország, egyben az Európai Unió határainak rendje érdekében hajtottak végre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapok eseményei arra figyelmeztetnek, hogy új típusú kihívásokkal kell szembenéznünk, a honvédségnek tehát szükséges alkalmazkodnia ezekhez a helyzetekhez. Ezek a tapasztalatok tették indokolttá, hogy változtassuk a szabályozókat. Ennek megfelelően a jelen törvényjavaslat célja, hogy a honvédek és a honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidejére vonatkozó rendelkezések, amennyiben katasztrófavédelmi feladatokban vagy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében személyesen működnek közre, közös megállapodás alapján több rugalmasságot biztosítsanak e feladatok biztonságos ellátásához.

(21.10)

Ez csak egy rendkívül korlátozott időre és helyzetre lenne alkalmazható, csakis minősített időszakban. A határ menti események tapasztalata, hogy több rugalmasságot kell beilleszteni a rendszerbe, mert egy olyan szituációban a parancsnok hogy engedje haza a katonát, amikor időben nem észszerű, gondoljunk itt az utaztatásra, és nem megoldható a munkaidőnek az alaprendeltetés idején megfelelő alkalmazása. Fontos kiemelni, hogy ez a rugalmasság kizárólag rendkívüli időszakban rendelhető el, ami korlátozott időszakra vonatkozik, nem az alaprendeltetés idejére.

A törvényjavaslat további módosítása a korábbiakhoz képest annyi, hogy fegyveres biztonsági őrséggel tehermentesítené a válsághelyzet miatt leterhelt honvédséget, így a honvédség jobb és hatékonyabb működését szolgálja ez a rendelkezés is.

A javaslat a fentiek mellett a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködésével, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogintézményének bevezetésével és az első alkalommal történő alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján egyes jogállási kérdések pontosítására irányul. A különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével kapcsolatos közreműködő feladatainak ellátása szükségszerűen jelentős létszámú személyi állomány fokozott intenzitású, időben elhúzódó igénybevételével járhat. A rendelkezésre álló személyi feltételek objektív nagyságára és az elvégzendő feladatok jelentős mennyiségére tekintettel emiatt szükségessé vált a honvédek jogállásáról szóló törvény vonatkozó fejezeteinek kiegészítése a kivételes és speciális feladatellátás személyügyi kereteinek rugalmassá tétele érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelem valóban nemzeti ügy. Válságos időben válságkezelő megoldásokra van szükség. Figyelemmel a törvényjavaslatban foglalt célokra, támogatjuk ezt a javaslatot, és erre biztatjuk a Ház minden tagját.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 366 2015.11.30. 3:21  359-372

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A kormány a 2010-es választásokat követő évek egyik kiemelt feladatának tekintette, hogy egy olyan államot teremtsen meg, amely a közjó, a nemzet és a közösség érdekeinek szolgálatát tartja szem előtt. Ennek az alapja egy szilárd, közjogi alapokon nyugvó jogrend lehet, amelyet az Alaptörvény biztosít. Az Alaptörvény többek között a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alkotmányos helyzetét, működésük alapvető szabályait is rendezte.

(21.40)

A korábban elfogadott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény célja egyértelműen az volt, hogy hosszú távú és kiszámítható életpályák felvázolásával stabilizálja a közfeladatot ellátó rendvédelmi állomány helyzetét és biztosítsa számukra az őket megillető elismerést. A törvényjavaslat rendezte a rendvédelmi szervek állományának jogállását, és az új szabályozás révén július elejével megkezdődött az állomány tagjainak többlépcsős bérfejlesztése is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Komolyabb fizetésemelés csak az első Fidesz-kormány alatt volt a belügyi ágazatban, de a mostani annál nagyobb mértékű. A rendészeti dolgozók többsége megelégedéssel fogadta a 2015. július 1-jével bevezetett új életpályamodellt és illetményemelést. A hivatásos állományba tartozóknak és a rendészeti szervek civil dolgozóinak, összesen mintegy 60 ezer embernek nőtt az illetménye 2015-ben. Jelentősnek mondható ez a béremelés, mivel az ötéves bérfejlesztési folyamat végére az állomány valamennyi tagjának fizetése eléri az 50 százalékos növekedést. A rendvédelmi állomány mellett a hivatásos rendvédelmi szervek közalkalmazottainak is emelkedett a fizetése júliustól 5 százalékkal, majd jövő januártól újabb 5 százalékkal fog. A bérfejlesztés többlépcsős, ennek első üteme valósult meg 2015. július 1-jével. A jelenlegi törvénymódosítás fő célja a következő ütem megvalósítása, a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak megteremtése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Belügyminisztérium két ötpárti egyeztetést tartott a törvényjavaslatról, amelynek során tisztázta a javaslat céljait, de ennek ellenére is született félreértés a törvényjavaslattal kapcsolatban. Több hírportál is azt vélelmezte, hogy a kormány titkosszolgálatokat akar küldeni a különböző sajtóorgánumok szerkesztőségeibe, amely egy rossz megfogalmazásnak volt köszönhető. A Belügyminisztérium tisztázta, hogy min is alapult a félreértés. A „tartalomszolgáltatók” kifejezést használja a hírközlési törvény is, amit nem vett figyelembe a jelenlegi törvényjavaslat. A tartalomszolgáltatók meghatározása nem elég pontos, figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági törvény nem tartalmaz értelmező rendelkezést ezekre vonatkozóan. Szükséges ezért a külön jogszabályok pontos meghatározása a jövőben, amelyeket a szóban forgó szolgálatokat értelmező rendelkezésekben definiálnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkban még jobban látható, hogy a magyar rendvédelmi szervek munkája kiemelkedő, mert általuk Magyarország megmutatta, hogy képes megvédeni állampolgárait, továbbá saját, illetve az Európai Unió külső határait is. Az elmondottak alapján tisztelettel kérjük, hogy a szükséges törvénymódosításokat támogassák.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 434 2015.11.30. 4:27  433-434

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Idén nagyszabású eseménysorozattal emlékezett arra Vas megye egyik legfiatalabb városa, hogy valójában nagyon hosszú múltra tekinthet vissza, 750 éve ugyanis annak, hogy először említették írásos formában Büköt, amelyet a gyógyvize révén nagyon sokan ismernek és szeretnek idehaza és a nagyvilágban. Engedjék meg, hogy ennek a kerek évfordulónak az alkalmából röviden áttekintést nyújtsak itt az ország házában a város történetéről, amely messzi időkbe vezet.

Úgy tudjuk, hogy a honfoglaló magyarok is megtelepedtek ezen a területen a X. század elején. Első temploma a XII. században épült, ennek közelében volt az oklevélben először 1265-ben említett falu.

A XV. századtól már három Bük nevű falu létezett egymás mellett, lakói köznemesek és jobbágyok voltak. Az Árpád-házi királyok idején és a XIV. században a Büki család volt a legismertebb. A bükiek büszkén tekintenek a településükhöz kötődő Felsőbüki Nagy Pálra, aki már az 1807-es diétán kiállt a jobbágyság terheinek csökkentése mellett.

Az 1825. évi országgyűlésen a Nemzeti Tudós Társaság létrehozása érdekében elmondott beszéde után ajánlotta fel Széchenyi István egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.

A bükiek akkor is kivették részüket a nemzeti összefogásból, amikor harcolni kellett. Így volt ez 1848-49-ben is. A nemzetőrség helyi tagjai közül többen a Dráva mellett teljesítettek szolgálatot. A honvédségbe 29 főt soroztak be vagy jelentkeztek önként. Ők részt vettek a szabadságharc küzdelmeiben, többen Komáromnál is szolgáltak.

A XIX. század második fele sok változást hozott. 1865-ben kiépült a Sopron-Szombathely-Nagyka­ni­zsa vasútvonal. Az úgynevezett déli vasút Felső- és Közép-Bük között is elhaladt, és vasútállomás is létesült.

A Monarchia évei alatt létrejött a sokakat foglalkoztató cukorgyár; számos civil szervezet, egylet alakult, amelyek tevékenysége révén élénk közösségi élet bontakozott ki.

Azonban az első világháború évei sok tragédiát hoztak. A harcok 97 hősi áldozatot követeltek. Súlyos veszteséget jelentett az is, hogy leégett a cukorgyár.

A második világháború újabb jelentős vérveszteséget követelt a településtől. A harci cselekmények során 61 hős és áldozat, a náci gaztettek következtében pedig 30 izraelita és 2 roma pusztult el a büki lakosok közül.

Az 1956-os forradalom idején az első világháborús hősi emlékműnél népgyűlést tartottak. Néhány nap múlva lerombolták a szovjet hősi emlékművet.

Az 1965. évi nagy árvíz idején több mint száz házat ért komoly sérülés Bükön.

1957 őszén olajkutatás során 1282 méter mélységben 58 fokos meleg vizet találtak. A kutat lefojtották, az olajkutatók elvonultak. A laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a meleg víz sok ásványi anyagot tartalmaz. Így a helyiek elérték a kút újbóli megnyitását, amely 1960-ban történt. Rá egy évre megkezdődött a fürdőzés a levezető árkokban, de nem váratott sokat magára a fürdő építése: 1962-ben avatták föl az első medencét és a hozzá kapcsoló­dó létesítményeket.

A büki termálvíz gyógyhatása egyre nyilván­valób­bá vált, amelyet hivatalosan is elismertek. Ennek révén Bükfürdő nemzetközi jelentőségű üdülőhellyé vált, amely komoly előrelépést hozott a település életében is.

2007-ben Büköt várossá avatták, és az azóta eltelt időszakban is az a cél, hogy a fejlődés színvonalát fenn lehessen tartani.

Tisztelt Országgyűlés! Most ezen a 750. évfor­dulón tiszteletemet szeretném kifejezni mindazok előtt, akik az eltelt évszázadokban megtartották a közösséget, az életet, a magyar szót. Fejet hajtok áldozatvállalásuk előtt, hiszen nélkülük nem lenne ma Bük. Ugyanakkor nagyra becsülöm a város mai lakóit is, hiszen ők viszik tovább azt, amit az előttük járt generációk örökül hagytak számukra. Isten éltesse a bükieket! Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 238 2015.12.15. 4:04  237-238

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés elnöke, Kövér László részvételével emlékeztek arra Simaságon, hogy a település 750 éves múltra tekint vissza. A Répce-sík középső részén, a Metőc- és a Pós-patak összefolyásánál található község olyan ünnepséget szervezett, amely méltó volt az eltelt évszázadokhoz.

1265 volt az az esztendő, amikor Sághot először említették oklevélben mint királynéi birtokot. Ahogy olvashatjuk a falu saját magát bemutató ismertetőjében, a településnek történelme során számos elnevezése volt. 1338-tól Egyházasságnak hívták a községet, jelezve, hogy templommal bír. Királyi szolgáló népek éltek itt, akik pecsenye- és kenyérsütéssel rótták le szolgáltatási kötelezettségüket, mivel a települést 1378-ban Pecsenyesütőságnak, 1597-ben pedig Kenyérsütőságnak nevezték. 1458-59-ben Sopron vármegye törvénytartó gyűlésére itt került sor. 1357-ből származik Simaháza első okleveles említése Simonháza néven.

Az 1600-as évek végén a kisebb köznemesi családokat nagy jelentőségű család váltotta fel a birtoklásban, a Festeticsek. Nevükhöz fűződik a falu teljes szerkezetének átépítése. A tolnai Festeticsek sok kiváló hazafit adtak a nemzetnek, akik országunk történetében is jelentős dolgokat vittek végbe. Közülük is páran Ságon születtek, és vannak, akik itt is vannak eltemetve. A birtokot Keszthelyre költözésük után 1840-ben eladták a rokonságban lévő Széchenyieknek. 1874-től 1916-ig a herceg Hohenlohe-Waldenburg család lett a birtokos. Időközben 1907-től a település megkapta a Felsőság elnevezést, majd a húszas évek végén Simaháza és Felsőság egyesítésével hozták létre a mai Simaság elnevezést.

1929-től Eörsi Balogh Brunó tulajdonába került az uradalom, majd Varga Bálint kőszegi fakereskedőé lett. 1945-től államosították a kastélyt és az épületeket. A kommunizmus évtizedei alatt a terror Simaságot is elérte: 1953-ban négy embert végeztek ki a falu lakói közül koholt vádak alapján, és hét embert börtönöztek be hosszú évekre. Családokat raktak az utcára, szakítottak szét, barátságokat romboltak le.

Tisztelt Országgyűlés! A XXI. században Simaság bizalommal és építő szándékkal tekint a jövőbe, ugyanakkor büszke a múlt értékeire. Nem feledkezik el a Festeticsekről, történetének nagy pillanatairól, és nem feledkezik el az áldozatokról sem.

Molnár László polgármester a 750 éves évfordulós ünnepségen így fogalmazott: „A mai értékválsággal küzdő világban bizony kevesen tudatosítják, mekkora dolog az, hogy egy olyan község polgárai lehetnek, ahol az emberi értékek nem egy-két emberöltőre nyúlnak vissza, hanem immár 750 évre. A történelmi gyökerek és az elődök hagyatéka óriási büszkeséggel kell hogy eltöltsön bennünket, mai simaságiakat. A 750 éves évforduló napját ne keressük a naptárban. Keressük a szívünkben; láthatatlan ünnep ez, amikor emlékezünk történetünkre, felmenőinkre, hagyományainkra. Vegyük elő a képeket, a történeteket, és beszélgessünk azokról, ez legyen a különbözés a hétköznapoktól. Az emlék nem csomagolható, nem címkézhető, mégis tudható a létezése.” Így beszélt tehát Simaság első embere.

Molnár Lászlóval egyetértve kívánom, hogy a múltból erőt merítve sikerrel vegyék a jövő kihívásait a simaságiak. Isten éltesse a település minden polgárát! Áldott karácsonyt, boldog új évet nekik és minden magyarnak Vas megyében és szerte a nagyvilágban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz sora­iban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 66 2016.02.22. 2:16  65-68

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Korábban úgy fogalmazott a tárca vezetője, hogy napjaink egyik legfontosabb problémája a biztonságpolitikai kihívásoknak való megfelelés, így itt, Európában a migráció. Ennek a kockázati tényezőit megfelelő módon, a haza védelmében és az emberek biztonságérzetének fenntartása érdekében, az arányosság és a szükségesség elveit követve, de rendkívül hatékonyan kell kezelnünk.

Az elmúlt hónapok bizonyították, hogy a magyar katonák megfelelő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy országunk határait és a magyar embereket megvédjék. Láthattuk, hogy még uniós szinten sem működött megfelelően a biztonsági rendszer, ugyanakkor a magyar biztonsági szervek, a magyar rendőrök és katonák helytálltak; közös erővel képesek voltunk megvédeni a határainkat, melyek egyben az Unió külső határai is.

A biztonság alapvető érték, és ma már láthatjuk, hogy megóvásának egyik legfőbb biztosítéka a Magyar Honvédség, amely szervezet immár több mint 160 éve a nemzeti összetartozás, a társadalmi egység szimbóluma. A katonák szolgálata mindannyiunk biztonságának legfőbb záloga és letéteményese.

A kormány számára tehát meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az úgynevezett különleges jogrendi esetekben - ha kell, akár a Magyar Honvédség részvételével is - megfelelő intézkedéseket vezethessen be a terrorveszély vagy a terrortámadás hatékony kezelésének érdekében.

(13.50)

Tisztelt Államtitkár Úr! Miként értékelik az ellenzék hozzáállását a terrorveszélyhelyzet kezelését érintő vitában annak tükrében, hogy a kapcsolódó alaptörvény-módosítási javaslatok is azt a célt szolgálják, hogy felelős hozzáállással az ország, az emberek biztonsága minél szélesebb körben garantálható legyen? Mi a véleményük arról, hogy ennek kapcsán az ellenzék pártpolitikai csatározások középpontjába helyezi a Magyar Honvédséget, annak fejlesztését (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), tehát nemzetünk biztonságának letéteményesét, amelynek szellemi, lelki hagyományai, kulturális öröksége egyaránt a társadalmi egységet erősíti immár másfél évszázada? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Varga László: Ugye, így van? Ez a kérdés.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 206-208 2016.02.29. 1:34  205-214

ÁGH PÉTER (Fidesz): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó.

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A legújabb kori népvándorlás újabb fejezetéhez érkezett. A kerítés megépítése, illetve a rendőrség és a honvédség közös fellépése óta az elmúlt időszakhoz képest újabb rekordot döntött az illegális határsértők száma. Február 21-én 237-en, míg ezen a hétvégén 311-en próbáltak illegálisan Magyarország területére lépni. Fontos kihangsúlyozni, a növekedés oka az, hogy a bejáratott útvonal országaiban sorra szigorító intézkedéseket hoznak, hogy kiszűrjék a nem háború sújtotta országból érkezőket.

Így akiket nem engednek be Európába a még nyitott tranzitútvonalakon, azok most újra Magyarország felé indulnak, illetve indulhatnak. Az adatokból látszik, hogy a most illegálisan próbálkozók nem mind szírek, afgánok vagy irakiak, hanem például pakisztániak, marokkóiak, vagyis egyértelmű, hogy nem a háború elől menekülnek, csakis gazdasági szempontból döntöttek hazájuk elhagyása mellett.

Tisztelt Államtitkár Úr! Először is engedje meg, hogy mindenkinek, aki részt vett határaink biztosításában, megköszönjük a munkát, mert egy év távlatában többszörösen igazoltnak láthatjuk, hogy a megfelelő lépéseket tettük meg az akkori helyzetben. Ennek fényében tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy az újra növekvő migrációs nyomás kezelésére milyen újabb intézkedéseket terveznek. Köszönöm és várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 212 2016.02.29. 1:01  205-214

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Köszönöm államtitkár úr megtisztelő válaszát. Az illegális bevándorlók újabb hulláma mellett azonban egy nagyon komoly fenyegetés éri Magyarországot azzal kapcsolatban, hogy az Unió kötelező betelepítési kvótát kíván Magyarországra róni; egy olyan kötelező betelepítési kvótát, amelyről tudjuk azt, hogy jogtalan, értelmetlen és veszélyes. A magyar kormány kezdettől fogva elutasította ezt, és ezért is az Európai Bírósághoz fordult. A kvóta ugyanis nem más, mint az illegális bevándorlók betelepítése.

Brüsszel így gyakorlatilag a jogi határzárat támadta meg, amelynek alapvető szerepe volt abban, hogy eddig meg tudtuk védeni Magyarországot az illegális bevándorlóktól, miközben kimondhatjuk azt, az európai bevándorlási politika egyértelműen megbukott. Az uniós betelepítési kvótával kapcsolatban ezért tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy milyen lépéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságát fenn tudja tartani a jövőben is. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 204 2016.04.18. 5:02  203-204

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Egy méltatás szerint „Amíg élt, szerénysége miatt nem vettek róla tudomást, amikor meghalt, még jobban elfelejtették. S ma beszélnek Verseghyről és Kazinczyról, Fogarasiról és Ballagiról, pedig ők csak ott arattak, ahol Kresznerics a töretlen ugart kemény munkával felszántotta.” Így beszéltek tehát Kresznerics Ferencről.

2016 lehetőséget ad nekünk, hogy bebizonyítsuk, méltó őrzői és tisztelői vagyunk a tudós esperes, akadémikus és szótáríró hatalmas életművének. Idén emlékezünk ugyanis születésének 250. évfordulójára. Az ennek kapcsán megvalósult programok rávilágítanak arra, hogy Vas megye ma is büszke az e földről származó tudósra.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból bemutassam Kresznerics Ferenc életútját itt, az ország házában. Iváncon jött világra, szülei Kresznerics Ádám Mihály tanító és jegyző, édesanyja a nemesi származású Lóránth Krisztina voltak. Elemi iskoláit édesapja ‑ a helyi iskolamester ‑ ve­ze­té­sével végezte, majd 1777-től a szombathelyi gimnáziumban a grammatikai osztályokban tanult. 1780-tól Sopronban folytatta tanulmányait. 1785-ben kisszeminaristaként került Pozsonyba, ahol hittudományt és filozófiát tanult és leérettségizett. Nyelvészeti érdeklődése mellett már ekkor megmutatkozott természettudományi, matematikai érdeklődése. 1790-ben szentelte pappá Szily János, Szombathely első püspöke. Ezután Nádasdra, majd Salomvárra került káplánnak. Pár hónap múlva szülőfaluja segédlelkésze, majd Zalaegerszeg káplánja lett. 1793-ban Szily János Szombathelyen megalapította a Líceumot, s ennek matematikai katedráját Kresznericsre bízta, aki a matematika mellett építészetet és dinamikát is oktatott. 1794-ben megszerezte a filozófiai doktorátust, és 1803-ban elkészítette a szombathelyi múzeum római régiségeinek teljes leltárát is. 1812 tavaszáig volt a Líceum nagy tekintélyű tanára. Érdekesség, hogy 1806-1808 között Széchenyi István gróf is az intézet növendéke volt, akit ő maga is tanított.

(14.50)

1812-től a ma Celldömölkhöz tartozó Ság község plébánosa lett. Itt érte a halál 1832-ben. Az alsósági katolikus temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

Tisztelt Országgyűlés! Kresznerics nyelvészeti tudományos tevékenysége gazdag és nagy örökséggel bír. Már diákként a könyvek szerelmesévé vált, és valószínűleg tanárai biztatására kezdte el írni olvasónaplóját, amelyet több-kevesebb rendszerességgel a haláláig vezetett. Az olvasmányairól és literátori kapcsolatairól számot adó, olykor életrajzi adatokat is tartalmazó kézirat később szótárához is adattárként szolgált. Már fiatalkorában érdeklődött az idegen nyelvek iránt. Tudott németül, latinul, olaszul, franciául, görögül és héberül. Kispap korában görögből fordított olasz nyelvtant írt, 1790-ben pedig kéziratban maradt magyar nyelvtant állított össze. Kresznerics ebben a művében a korábbi és kortárs nyelvészeti munkák többségéről bírálóan nyilatkozik. Leginkább azt kifogásolta, hogy többségük a magyar nyelvhez természetének leírása helyett idegen nyelvekre jellemző szabályok alapján közelít. Másik, németből fordított munkájának kinyomtatását a királyi cenzúra megtiltotta.

A keleti nyelvekkel is foglalkozott: a héber mellett a perzsa és török nyelvet is ismerte, hogy azok nyelvtani szabályait a magyarral összehasonlítsa. Két évtizedes gyűjtés után 1808-ban kezdte el rendezni gyökérrendű szótárának anyagát. Ez a munka vezetett fő művének, a Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal című szótárának megírásához. Ebben 80 ezer szó szerepel. Művének 50 oldalas bevezetőjében kifejti véleményét a magyar nyelv alaktani rendszeréről. Saját szótárában a „gyökerek”, azaz szótövek alapján csoportosítja a kifejezéseket. A kiemelt szótő után bokorba gyűjti a képzéssel és összetétellel létrehozott szavakat. Közli a tájnyelvi vagy nyelvtörténeti alakváltozatokat, továbbá a kifejezéshez tartozó szólásokat, közmondásokat is. Első kötete 1831-ben, a második kötet 1832-ben jelent meg.

Tisztelt Ház! A napokban fogjuk felavatni Celldömölkön Diénes Attila Munkácsy Mihály-díjas szob­rászművész Kresznerics Ferencet ábrázoló mellszobrát. Bízom abban, hogy ahogy ez is, úgy az emlékév minden eseménye hozzájárul ahhoz, hogy Kresznerics örökségét tovább tudjuk adni az utánunk következő nemzedékeknek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 150 2016.04.25. 1:57  149-156

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország kormánya az illegális bevándorlási válság kezdetétől fogva ugyanazt az álláspontot képviseli. A külső határokat meg kell védeni, a szabályokat be kell tartani. Ellenőrizetlen tömegek nem vonulhatnak végig Európán, így hazánkon sem. Jelenleg már Magyarország korábbi bírálói is elismerik, hogy egyedül a magyar megoldás működik, az Európai Unió már a külső határok védelmére helyezi a hangsúlyt, és láthatjuk azt, hogy több ország kerítéssel zárta le a zöldhatárát.

Ugyanakkor az MSZP és a DK képviselői a sajtóban nyilatkoztak arról, hogy azért nem támogatják a határvédelmi beszerzéseket, mert nem látják, hogy a beszerzendő eszközök valóban a határvédelmet segítenék. A szociálliberális ellenzék korábban is ellenezte a déli határszakasz biztosítását, minden létező dolgot kifogásoltak ezzel kapcsolatban. Alapállásuk ugyanis az, hogy ellenzik a határvédelmet, a műszaki határzárat, valamint azt, hogy Magyarország a migrációt már a határon fel tudja tartóztatni. Sajnos, ennek alapján kijelenthetjük azt, hogy ha a baloldali pártokon múlna, akkor Magyarország ma tele lenne potenciális terroristával. Ugyanis ellentmondtak mindazoknak az intézkedéseknek, amelyeket a kormány ennek feltartóztatása kapcsán megfogalmazott. Pedig ezeknek a hatására mentesült Magyarország attól, hogy az illegális migráció okozta események itt is megtörténhessenek.

Tisztelt Államtitkár Úr! A korábban bevezetett intézkedések meghozták eredményüket. Fenn kell tartani ezeket a határvédelmi intézkedéseket, hogy garantálni lehessen a magyar állampolgárok biztonságát. Ennek fényében kérdezem államtitkár urat, hogy minden határvédelmet érintő beszerzés és intézkedés valóban Magyarország határainak biztonságát és ellenőrizhetőségét segíti-e elő. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 154 2016.04.25. 0:59  149-156

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a válaszát államtitkár úrnak, azt gondolom, rámutatott arra, hogy milyen sorsdöntő küzdelmet vezényelt le a kormány a déli határszakaszon. Ugyanakkor azt is kijelenthetjük, hogy ha a baloldali pártokon múlna, akkor ma Magyarország valóban tele lenne potenciális terroristával, mert a szocialisták végig beván­dorláspártiak voltak. Nem támogatták a bevándorlási szabályok szigorítását, nem támogatták a kerítés megépítését, és nem támogatták a honvédség bevetését sem a határokon, holott mára egyértelművé vált, hogy ezen intézkedések révén tudtunk mentesülni az illegális migráció okozta kihívások alól.

Arra kérem tisztelettel a kormányt, hogy álljon ki továbbra is a magyar emberek védelme érdekében, és egyúttal megköszönöm minden egyes rendőrnek és katonának azt az áldozatos munkát, amelyet ott, a déli határszakaszon végez. Sajnos szükség lesz rá a továbbiakban is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 88 2016.05.11. 6:57  1-206

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként szóljak hozzá a vitához. A kormány elkötelezett a Belügyminisztérium feladatköréhez tartozó rendvédelmi területek további erősítése és fejlesztése mellett. Kiemelkedő eredménynek tekinthető a rendvédelmi dolgozók életpályarendszerének 2015-ös bevezetése és a hozzá kapcsolódó bérfejlesztés, amely által új, hosszú távon jól tervezhető életpálya nyílik meg a rendvédelmi állomány számára. A béremelés a rendőrség mellett ki­ter­jed a katasztrófavédelem és a büntetés-végre­hajtás hivatásos dolgozóira, a polgári titkosszolgálatokra, valamint az Országgyűlési Őrségre, összesen így több mint 60 ezer ember fizetése emelkedett tavaly.

Idén is folytatódik a rendvédelmi életpályamodell és az ehhez kapcsolódó illetményfejlesztés is, amelynek keretében 2019-ig évente átlagosan 5 százalékkal nő a rendvédelmi dolgozók fizetése. A bérfejlesztéshez kapcsolódó 2017. évi többlet személyi juttatások, valamint az ehhez kapcsolódó járulékok a „Miniszterelnökség ágazati életpályák és bérintézkedések” között rendelkezésre áll, amelyre 48,9 milliárd forint van rendelve.

(17.00)

A rendvédelmi terület egyik kiemelt célkitűzése a költségvetésben, hogy a közbiztonságot és a közrendet tovább erősítse. A benyújtott költségvetés tartalmazza ezeket a fő célokat és a költségvetési megalapozottságukat is rögzíti. 2017-ben is kiemelt cél, hogy fokozott rendőri jelenlét legyen minden településen, és ehhez kapcsolódóan a Belügyminisztérium képzési koncepciót dolgozott ki, hogy megfelelően képzett rendőrök biztosítsák a települések közrendjét. Fontos hozadéka ezeknek a fejlesztéseknek és programoknak, hogy az állampolgárok és az állomány tagjai is közvetlenül tapasztalják az eredményeit, mert általuk emelkedik az állampolgárok biztonságérzete és a rendőrség megbecsülése is.

Az elmúlt öt évben jelentősen csökkent a társadalom számára legérzékenyebb bűncselekményfajták közül az emberölések, a testi sértések, a rablások, a személygépkocsi-lopások és az önkényes járműelvételek száma. Tavaly összesen 309 394 rendőri eljárást regisztráltak, ez 13,8 százalékos csökkenés éves szinten. A nyomozáseredményességi mutató 47,4 százalékról 51,4 százalékra nőtt. Jelentősen, 30 százalékkal csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. Összességében elmondható, hogy a rendőrség eredményesen végzi a munkáját, Magyarországon ezáltal javul a közbiztonság. A rendőrség feladatellátását és a kitűzött célok elérését lehetővé teszi a 2017. évi költségvetés, mert 53 milliárd 472 millió forint többletforrást biztosít a Belügyminisztérium számára.

A büntetés-végrehajtási területen is fejlesztések várhatóak. A büntetés-végrehajtási intézetek nemzetközi elvárásoknak való megfelelése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a fogvatartotti telítettség csökkentése. A zsúfoltságból eredő feszültségek közvetlenül is kihatnak az eseményekre, emellett a biztonsági tevékenységet végrehajtók feladatai is jelentősen megnövekedtek. A leterheltség csökkentése, a megfelelő munkakörülmények biztosítása és a tárgyi feltételek további javítása elengedhetetlen. Jövőre is folytatódnak a férőhelybővítő beruházások és fejlesztések. A büntetés-végrehajtás 2017. évi feladatai között ismét jelentős szerepet kap a belső ellátás körének további bővítése, és az intézkedések elősegítik a munkáltatásban részt vevő fogvatartottak létszámának növekedését is. Mindezek alapján a büntetés-végrehajtás kiadási főösszege 60 százalékkal növekedik, ami egy újabb lépés, hogy az európai elvárásoknak megfelelően fejlődjön ez a terület is.

Tavaly több mint másfél millió bevándorló, vagyis egy országnyi ember lépett be illegálisan Európába. Ebből, mint önök jól tudják, hazánkon keresztül 390 ezren érkeztek, ami komoly feladatot rótt a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervezetekre. Határaink lezárását követően csupán napi pár százra csökkent a Magyarországon átjutni kívánók száma, de a migrációs válság nem állt le, így szükségesek a hazánk határainak a biztonságát szolgáló intézkedések. A párizsi és a brüsszeli merényletek rámutattak arra, hogy a szabályozatlan bevándorlás valós biztonsági kockázatokat rejt magában. A balkáni útvonalon, illetve az embercsempészek által kijelölt új útvonalakon továbbra is érkeznek a migránsok, és ez a tendencia tovább fog folytatódni 2017-ben is. A Belügyminisztérium számol az illegális migráció jelentette feladatokkal, amelyek a költségvetésben is megjelennek. Ilyen feladat lesz: a migráció szabályozott mederben tartása, a befogadó kapacitások folyamatos fejlesztése, figyelemmel a migrációs útvonalak változásaira, a feladatokhoz igazodó rugalmas szervezetrendszer kialakítása és az őrizeti központok hatékony működtetése.

A migráció tekintetében továbbá kiemelt feladat lesz a terrorizmus, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem megelőzése és visszaszorítása érdekében az együttműködési kapcsolatok hatékonyabbá tétele. A Belügyminisztérium nagy hangsúlyt fektet arra, hogy összehangolt migrációs ellenőrzések legyenek a közrend, a közbiztonság, a nemzetbiztonság erősítése érdekében, következetes fellépés az illegálisan beutazó és jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó külföldiekkel szemben. Ezek hazánk biztonsága szempontjából nélkülözhetetlenek, és a 2017. évi költségvetésben rendelkezésre állnak a források, hogy ezeket az intézkedéseket megtegye a kormány.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország egy felívelő korszak éveit éli, 2017-ben is lehet egy lépést tenni előre. Elmondható ez a biztonság területéről is, mert a kormány évek óta fejleszti ezt a területet, így is garantálva a magyar emberek biztonságát, erősítve a közbiztonságot. A közelmúltban Európában bekövetkezett terrorcselekmények és az ezzel egy időben zajló, velük összefüggésbe hozható migrációs válság miatt kiemelten kell kezelnie a kormánynak a magyar emberek biztonságát. Mindezek alapján tehát a biztonság nem lehet alku kérdése, így a 2017. évi költségvetésben ez a terület is kiemelten szerepel. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 194 2016.06.06. 2:09  193-200

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Idén 13 446 főt fogtak el illegális határátlépés miatt hazánkban. Ez is azt mutatja, hogy fokozódik a nyomás a magyar-szerb határszakaszon, ahol fontos a határőrizet további erősödése. Macedónia március elején zárta le a határait, fékezve ezzel a nyugat-balkáni migrációs útvonalat. A legnagyobb migránstábor Idomeninél jött létre, 14 ezernél is többen éltek itt. Ezek a bevándorlók már javarészt a magyar határnál vannak, és elmondásuk szerint mindannyian embercsempészek segítségével jutottak el idáig.

A múlt hét eseményei újra világosan megmutatták, hogy az illegális bevándorlók többször erőszakosan lépnek fel, a magyar törvényeket felrúgva, településeink rendjét megzavarva. Ennek a folyománya, hogy a kiskunhalasi táborban 300 migráns határozott követelésekkel lépett fel, kifogásolták zárt őrizetüket, ellátásukat, és az erőszaktól sem riadtak vissza. Hogy nem látja ezt a helyzetet az Unió és Németország, azok, akik idehívták ezeket az illegális bevándorlókat? Közben a német politikai vezetés újra kritizálja hazánkat, a miniszterelnököt, így próbálkoznak elterelni a figyelmet hibás bevándorlási politikájukról. Ehelyett inkább azzal kellene törődniük, hogy Németországban újabb és újabb szexuális bűncselekményeket követnek el nők ellen az oda meghívott migránsok.

A nyugat-balkáni útvonalat lezárni nem, de stabilizálni sikerült. Viszont az embercsempészek újabb és újabb taktikát vagy útvonalakat találnak ki. Ennek részeként a migrációs útvonal most már a tengeren keresztül is vezet. Eközben több egyedül utazó nőt vagy gyereket indítanak el az embercsempészek. Idén havonta átlagosan ezer, kísérő nélküli gyerek jutott el Olaszországba, de a számuk nyáron várhatóan sokkal több lesz.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ennek alapján kérdezem, miként kezelhető a fokozódó nyomás a magyar határon. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 198 2016.06.06. 0:59  193-200

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A számok nagyon beszédesek, és fi­gyel­nünk kell az idők jeleire. Ezen a hétvégén a ren­dőr­ség tiltott határátlépés miatt 382 főt fogott el, további öt személlyel szemben közokirat-hamisítás, további négy fő ellen embercsempészés miatt indult büntetőeljárás. Az elmúlt 72 órában a magyar-szerb határszakaszon a rendőrök 548 fő határsértő illegális belépését akadályozták meg Magyarország területére. Vagyis fokozódik a nyomás a határainkon. Mindezekhez hozzávehetjük azt, hogy a Migrációkutató In­tézet munkatársai nemrégiben Törökországban tá­jé­kozódtak a helyzetről, és azt tapasztalták, hogy amennyiben megbukna az EU-török megállapodás, abban a helyzetben a tavalyihoz hasonló vagy még annál is rosszabb helyzet alakulhatna ki, és így a míg­ránsáradat óriási mértékben tudná elérni hazánkat.

Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, felkészültünk-e erre a lehetőségre. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 209 2016.06.13. 3:02  208-209

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy itt, az ország Házában is ismertessem önökkel egy közösség örömét, hiszen tevékenységük révén a nemzeti tudat építéséhez is hozzájárulnak. Ennek kapcsán fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy Vas megyében nagy hagyománya van a népi tradícióink ápolásának. Legyen szó zenéről, táncról vagy más területekről, a vasiak méltó őrzői őseik szokásainak.

Jóleső érzés ezért részt venni az itteni rendezvényeken, hiszen sokszor láthatjuk-hallhatjuk azokat a csoportosulásokat, melyeknek tartóoszlopai a múlt értékei, de a mában akarnak adni valamit, hogy a jövőben is legyen megtartóereje a népi kultúrának. Ilyen közösség található Gencsapátiban is, ahol idén került megrendezésre a 25. pünkösdi fesztivál és a 20. gencsapáti regionális néptáncfesztivál.

A Szombathely északi-északnyugati szomszédságában található településen működik a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes, de idekötődik a vasi népdalstúdió és a Kezdőkör Képzőművészeti és Népművészeti Egyesület is. Ezen szervezetek kimagasló és sokszor elismert munkája is rámutat arra, hogy a közel 3 ezer fős településen kiemelkedő munkát végeznek értékeink megőrzése terén.

Ezt erősíti az a tény is, hogy idén kerülhetett megrendezésre a 20. jubileumi, „Gencsi söprű” elnevezésű regionális néptáncfesztivál. A pünkösdi rendezvények a rossz idő ellenére is a helyi közösség ünnepei voltak. Az, hogy idén sor kerülhetett erre a kerek évfordulóra, azt bizonyítja, hogy Gencsapáti egyik ismérvévé vált a néptánc szeretete. Az 1992-ben indult néptánctalálkozókból 1997 óta a „Gencsi söprű” névre keresztelt Vas megyei néptáncfesztivál született, amit azóta is megrendeznek.

2000-ben nyitottak a tágabb értelemben vett régió irányába, így vált regionális fesztivállá. Eközben nemzetközi együttműködések alkalmazásával fej­leszthették a programot Erdélyen, Szlovénián át Hor­vátországon keresztül Ausztriáig. Számos ország vendégei, néptáncegyüttesei tovább emelték tehát ennek a rangját. Az idei alkalomról csak két szám: 550 fellépő, 28 produkció. Köszönet illeti ezért Bo­dor­kós Ferenc polgármester urat, hogy az önkormányzat mindig azok mögött állt, akik motorjai voltak a kultúra terjesztésének. Közéjük tartozik Varga Albin, akinek neve a gencsi kulturális élet védjegyévé vált.

Bízom abban, hogy az ilyen események és a civil szervezetek a jövőben is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több fiatal fedezze fel a népi kultúránk értékeit, hagyományaink szépségeit. Ez egy olyan küldetés, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy az új nemzedék tagjai minél mélyebben meg tudják élni a magyarságukat. Ehhez a misszióhoz a gencsapátiaknak sok erőt kívánok. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 160 2016.10.03. 1:38  159-166

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Szombat óta különböző hírek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a Szerbiában várakozó migránsok nagy figyelmet szentelnek a magyarországi népszavazásnak, mivel az a hír terjedt el közöttük, hogy annak végeredményétől függetlenül hamarosan megnyitják számukra a határt. A migránsok úgy készültek egész hétvégén - erről nyilatkoztak a televízióban -, hogy akár már hétfőn, vagyis már ma Magyarországra jöhetnek Szerbiából.

A nyilatkozatok szerint a Magyarországról érkezett emberek biztatták őket ezzel, aminek következtében szombat este óta tervezték egymás között az indulást. Ha a magyar népszavazáson olyan eredmény született volna, ami rájuk nézve kedvező, abban az esetben szerintük megnyílhat a magyar határ, de sokan az eredménytől függetlenül beszéltek a hétfői határnyitásról. A menedékkérők védelmével foglalkozó szerb központ vezetője szerint már 7-10 ezer közöttire tehető a Szerbiában tartózkodó illegális bevándorlók száma, és szerinte, ha idővel nem mehetnek tovább, akkor idegessé, türelmetlenné, feszültté válhatnak.

A Szerbiában várakozó bevándorlók közötti feszültség folyamatos növekedése figyelhető meg, még a helyiek elmondása szerint is. Több helyütt már ott is aláírásgyűjtésbe kezdtek a táborok felszámolásáért vagy legalább azért, hogy ne a településeken, hanem azokon kívül hozzák létre azokat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ennek fényében kérdezem, hogy mi a helyzet most a határon. Kellett-e pluszintézkedéseket foganatosítani a határok biztosításáért és a rend fenntartásáért? Köszönöm a választ. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 164 2016.10.03. 0:55  159-166

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy egyértelmű és világos: Magyarország érdekei mellett ki kell állni; ki kell állni Brüsszelben, és ki kell állni a határokon. Ehhez adott egyértelmű támogatást az a több mint 3 millió ember, aki kifejezte akaratát a miniszterelnök hívó szavára.

Ehhez kapcsolódóan engedjék meg, hogy megköszönjem én is a választókerületemben nyújtott magas támogatást, hiszen több mint 53 százalék tartotta fontosnak, hogy részt vegyen, ott legyen a népszavazáson, és közülük több mint 35 ezren mondtak egyértelműen nem szavazatot.

Ahogy a sárvári választókerület, úgy az ország minden részének az üzenete világos: az országot továbbra is meg kell védeni. Ehhez nyújt segítséget, azt gondolom, a határvadász-toborzás, amely nagy erőkkel zajlik. Tisztelettel kérdezem államtitkár úrtól, hogy miként áll jelenleg a toborzás, mennyien jelentkeztek eddig határvadásznak, kik azok, akik a jövőben biztosítani fogják a határainkat. Köszönöm a válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 84 2016.11.09. 2:06  81-96

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ember, de a katonák életében különösen jelentős szerepet játszik a testmozgás és a különböző sportok. A sportok az életre készítenek fel, és segítenek abban is, hogy az ember megtanulja kezelni a nehézségeket, de remek közösségformáló ereje is van.

A korábbi Magyar Honvédelmi Szövetség sport- és szabadidős tevékenységeket szer­vező országos szer­ve­zet volt, amely 1948 és 1990 kö­zött működött. Története során politikai okokból többször átalakult, majd megszűnt. A jelenlegi javaslat újraélesztené a Hon­védelmi Sportszövetséget, amely szervesen kapcsolódna az újjászerveződő és területi elveken nyugvó önkéntes tartalékos rendszer kialakításához, így elősegítve az önkéntes szolgálatvállalásnak a motivációját.

A törvényjavaslat célja megteremteni annak a szervezeti formáját, hogy a honvédelem ügye iránt elkötelezett állampolgárok önkéntes alapon, a rendszeres testmozgásra épített honvédelmi nevelési programon keresztül a honvédelmi szempontból hasznosítható tudást, előképzést megszerezhessék, az esetleges katonai szolgálatot és alaki képzést megalapozó ismereteket pedig elsajátíthassák. Ezért javasolja a honvédelmi miniszter Honvédelmi Sportszövetség néven köztestület létrehozását, amely elősegítené e célok megvalósulását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Frakciónk támogatja a törvényjavaslatot, hogy a Honvédelmi Sportszövetség létrejöhessen, és ezzel megvalósulhasson az az elv, amely alapján valóban hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy minél több olyan ember tudjon Magyarországon szerepet vállalni, akik valamilyen módon hozzájárulnának az országunk megvédéséhez, és hogy mindehhez pedig megfelelő kondícióban legyenek. És hogyha már megfelelő kondícióról és sportról van szó, akkor engedjék meg, hogy felszólalásomnak a végén gratuláljak a miniszter úrnak, hiszen az idei évben mégiscsak megszerezte ötödik mesterfokozatát. (Dr. Simicskó István: Köszönöm.)

Bízom abban, hogy az ő pél­dáját is követve egyre többen lesznek Magyarországon, akiknek a sport fontos. Köszönöm. (Dr. Simicskó István: Köszönöm szépen. ‑ Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 100 2016.11.09. 1:36  97-110

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat célja, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény gyakorlati alkalmazásából eredő tapasztalatoknak, valamint a szövetségi és nemzetközi ka­tonai vállalásainknak megfelelőbb szabályozási kör­nyezetet alakítson ki. A honvédség megváltozott feladatrendszerével összefüggő tapasztalatokhoz iga­zodva kívánja elősegíteni a feladatellátást, a feladatrendszer változásával összefüggő képességfejlesztési törekvéseket, illetve szervezeti változásokat.

A megváltozott biztonsági környezettel összefüggésben az Országgyűlés az elmúlt időszakban több ponton módosította a honvédelem közjogi szabályrendszerét, aminek következtében a Magyar Hon­védség feladatrendszere bővült. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével, valamint a terrorizmus elleni intézkedésekkel összefüggő tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a javaslatban szereplő módosításokkal a honvédségre vonatkozó jogi környezet hatékonyabbá váljon. Emellett Magyarország a NATO tagjaként is jelentős feladatokkal rendelkezik, amelyek további pontosító szabályozást tesznek szükségessé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a Fidesz-frakció támogatta az előttünk fekvő előterjesztést, és egyúttal hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak azért az előkészítésért, amit a tárca végzett, hiszen azt gondolom, hogy valóban egy olyan párbeszéd zajlott az elmúlt időszakban, ami integrálni akarta mindazokat az elképzeléseket, amelyek akár kormány-, akár ellenzéki oldalról megfogalmazódtak. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 114 2016.11.09. 1:32  111-124

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr az előterjesztői felszólalásában részletesen kifejtette a törvényjavaslat által bevezetendő módosításokat, így én azokat most nem részletezném.

Amit ki szeretnék emelni, az a következő. A honvédség állományába tartozó közalkalmazottak jubileumi jutalmának kiegészítése és a hadigondozási járulékok emelése, illetve a Magyar Honvédség állományába tartozó elhunytak hozzátartozóiról való gondoskodás és a törvényjavaslat ilyen irányú rendelkezései egyértelműen pozitív rendelkezések, amelyek az állomány megbecsülését erősítik; gondoskodás, ahogy azt államtitkár úr is az előterjesztés elején megfogalmazta.

Emellett az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény módosításának célja a különleges jogrend idejére gazdasági, anyagi szolgáltatás céljából igénybevételre kijelölt és bejelentésre kötelezett repülőterek honvédelmi funkciójának megóvása.

(16.20)

A törvényjavaslat további rendelkezéseit is a gyakorlati tapasztalatok indokolják, mint ahogy arról hallhattunk államtitkár úr előterjesztésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján frakciónk támogatja az elhangzott, megfogalmazott előterjesztést, bízunk abban, hogy a szavazáson is minden frakció támogatni fogja ezt annak érdekében, hogy azokat az előttünk fekvő problémákat és törvényeket, amelyek módosításra szorulnak, meg tudjuk tenni. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 108 2016.11.22. 1:10  105-115

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársaim javaslata egyértelműen támogatandó, mert a katonák után a rendőrség állományába tartozók kártalanítását is rendezné a Honvéd Egészségpénztár ügyével kapcsolatban. A Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén már többször felmerült ez a kérdés, és a bizottság kezdeményezésére a honvédelmi tárca kidolgozott egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a honvédség saját alkalmazottainak kártérítést fizet. A jelenlegi javaslat a honvédek után a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományába tartozók kártalanításának a lehetőségét is megteremti.

Mint ismert, a pénztár tagjai a Buda-Cash-bot­rányban égették meg magukat, önhibájukon kívül mintegy 28 ezer pénztártag, többségében katonák, rendészeti és titkosszolgálati dolgozók veszítették el egészségügyi célokra félretett megtakarításuk jelentős részét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A cél egyértelmű: a katonák mellett a rendvédelmi állomány kártalanítása is megvalósuljon. A Fidesz-frakció támogatja a képviselőtársaim javaslatát, kérem önöket, támogassák önök is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 200 2016.11.23. 4:50  155-296

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy bár a kedv meglenne ahhoz, hogy reagáljak mindarra, amit az MSZP-s képviselőtársunk elmondott, de visszakanyarodjak ahhoz a témához, amellyel a mai vitanap foglalkozik, és ennek kapcsán, azt gondolom, fontos megvizsgálnunk azt, hogy egy-egy területen milyen lépések történtek annak érdekében, hogy azt a területet meg tudjuk erősíteni, azt a területet olyan biztonságos módon tudjuk ellátni, amely alkalmas lehet arra, hogy abban a területben gondolkodók lehetőséget lássanak abban a bizonyos pályában. Jómagam így a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként ezen szakterület mentén ezen témához kívánok hozzászólni.

A katonák és a rendőrök illetménye érdemben mindig csak a Fidesz-kormányok alatt emelkedett. Azt gondolom, hogy ezt kijelenthetjük. A rendvédelmi feladatokat ellátó hivatásos állomány részére jelentősebb béremelés 2000 óta nem történt, míg a katonák bére 2002-ben, az első Fidesz-kormány alatt emelkedett.

A kormány a 2010-es választásokat követő évek egyik kiemelt feladatának tekintette, hogy egy olyan államot teremtsen meg, amely az egyén helyett a közjó, a nemzet és a közösség érdekeinek szolgálatát tartja szem előtt. Ebbe a szemléletbe illeszkednek be az új életpályamodellek és ezek között a honvédek és a rendvédelmi állomány életpályamodellje. 2015. július 1-jei hatállyal bevezetésre került az új rendészeti és katonai életpálya, amelyek eredményeként az átlagos illetmények 2019. évig fokozatosan átlagosan 50 százalékkal emelkednek.

Mindkét minisztérium az illetményen kívüli juttatások széles körét biztosítja az állomány tagjai számára, kezdve a születési támogatástól egészen az albérleti hozzájárulásig. A rendvédelmi és honvédségi állomány is elégedettséggel fogadta az illetményemelést, és az újonnan belépőknek pedig még vonzóbb feltételeket kínálnak ezek a pályák. Így elmondható, hogy a béremelés pozitívan befolyásolta mindkét állomány létszámát, mivel az előző évhez viszonyítva a belépők számában folyamatos növekedés mutatható ki.

Magyarország egy felívelő korszak éveit éli, 2017-ben is lehet majd egy lépést tenni előre. (Z. Kárpát Dániel tapsolva: Éljen a párt! Éljen a párt!) Elmondható ez a biztonság területéről is, mert a kormány évek óta fejleszti ezt a területet, így garantálva a magyar emberek biztonságát, erősítve a közbiztonságot és ezzel összefüggésben a két állomány megbecsültségét is.

(18.30)

A közelmúltban Európában bekövetkezett terrorcselekmények és az ezzel egy időben zajló, velük összefüggésbe hozható migrációs válság miatt kiemelten kellett kezelni a kormánynak ezt a területet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már szóba került a migráció, a magyar baloldal ‑ számos brüsszeli vezetőhöz hasonlóan ‑ úgy gondolta, és azt gondolom, hogy úgy gondolja ma is, hogy a bevándorlás jó lehetőség a népesedési és munkaerőpiaci problémák kezelésére. A magyar kormány vitatja ezt az álláspontot. Mi is így teszünk, mi is vitatjuk ezt.

A szocialisták a munkaerőhiányt és a hiányszakmák csökkenését is migránsokkal képzelték el, mert olyan intézkedéseket javasoltak, már a kormányzásuk alatt, 2007-ben, amelyekkel megkönnyíthető lenne a migránsok bevándorlása. De a mostani illegális bevándorlási válság kapcsán is a befogadásról és az integrációról beszéltek az ellenzéki képviselők. Az ország biztonságával vagy társadalmi összetételével akkor sem foglalkoztak, ahogy most sem látjuk ezt a migrációs válság kapcsán sem. Az európai terrortámadásokat követően még mindig a kormányt támadják, ahelyett, hogy elhibázott elképzeléseiket revideálnák és támogatnák a kormány intézkedéseit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva tehát úgy látom, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként a mi szakmai testületünket érintő területen a kormány komoly lépéseket tett azért, hogy az állományokba való bekerülés lehetősége vonzó alternatívát jelentsen, hozzájárulva ezzel az itthon szolgáló, dolgozó, munkálkodó erők megerősítéséhez. És ahogy ez történt a honvédelmi és rendészeti területen, azt gondolom, még számos más területet ki lehet emelni, ahol olyan életpályamodellek kerültek bevezetésre, amelyek kapcsán azt gondolom, hogy kijelenthető, hogy a kormány azon dolgozik, hogy minden egyes életpálya vonzó tudjon lenni, amelyek az állam szolgálatát jelentik. Azokon a területeken pedig, ahol nem az állam a munkáltató, ott pedig folyamatos intézkedések történnek annak érdekében, hogy a foglalkoztatás feltételei minél kedvezőbbek lehessenek.

Ennek érdekében azt gondolom, hogy a mai napokban is, az elmúlt időszakban is számos döntés született. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 175 2016.12.12. 2:43  174-179

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A terrorcselekmények és más bűncselekmények miatt 10 év fegyházbüntetésre ítélt Ahmed H. mellett tartottak demonstrációt civil szervezetek nemrégiben. A migránspárti erők ismét nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, mert ők legalizálni akarják a bevándorlást, és, azt gondolom, kimondhatjuk, migránsokkal akarják betelepíttetni Európát.

A tüntetésen a Krétakör és a Migszol aktivistái arról beszéltek, hogy azért ítélték el a férfit, mert, idézem: „Eldobott három tégladarabot, mert muszlim és migráns. A röszkei perek koncepciós perek, amelyek arra hivatottak, hogy példát statuáljanak és félelmet keltsenek.” Ezt állították.

(16.10)

Ezzel szemben a tények, hogy Ahmed H. szír állampolgárságú, 40 éves férfi nem is volt menekült és most sem az. Tíz év tartózkodási engedélye van Cipruson, és egész családjával Cipruson él. Felmerül a kérdés, hogy miként lehet egy tíz éve Cipruson élő személy menekült. Ez a szír férfi a röszkei eseményekkor egy megafonon buzdította az illegális migránsok tömegeit, hogy a határt védő rendőröket kövekkel dobálják és törjék át a kerítést. Ezek a tények, és ha ezt nézzük, a mostani demonstráció egy újabb példája, hogy hogyan szeretnék az illegális migrációt segítő szervezetek hamis állításokkal befolyásolni a közvéleményt és egyúttal lejáratni a kormányt.

A Migszol egyértelműen Soros György bevándorlást segítő, támogató hálózatának egyik tagja. A szervezet saját tájékoztató anyagaiban együttműködő partnerként a Soros-hálózat szinte minden tagja szerepel. A kvótareferendum tájékoztató kampányának indulásakor is szerepelt a hírekben ez a szervezet, akkor két aktivistájukat kormányzati plakátok rongálása közben tetten érték.

Ezek a szervezetek rendszeresen támadják hazánkat, a kormány határvédelmi és terrorellenes intézkedéseit, a bevándorlási szabályok szigorítását és a kvótaellenes, betelepí­tés­ellenes népszavazást. A magyar emberek az októberi népszavazáson azonban, azt gondolom, egyértelművé tették, hogy nem kérnek a tömeges bevándorlásból és a vele kéz a kézben járó terrorizmusból.

Ennek fényében kérdezem államtitkár urat, hogy kormányellenes újabb lejárató akciót láthatunk-e mindezek mögött, ezt láthatjuk-e az álcivil szervezetektől, azaz kicsoda valójában Ahmed H. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 179 2016.12.12. 0:33  174-179

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Elfo­ga­dom államtitkár úr válaszát. Azt gondolom, kije­lent­hetjük azt, hogy aki megtámadja a magyar hatá­rokat, megtámadja a magyar határt védő rendőröket vagy katonákat, az Magyarországot támadja meg. Az ilyen embereket nem lehet megvédeni, hiába pró­bál­koznak ezzel álcivil szervezetek.

Én arra kérem mindannyiunkat, hogy legyünk to­vábbra is eltökéltek abban, hogy az ország érde­ké­ben ki kell állni, és ha ez Magyarország határainak meg­védését jelenti, akkor tartsunk ki amellett min­den­áron. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 63 2016.12.13. 5:21  62-63

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! 2016-ban több olyan évforduló volt választókerületemben, amely fontos volt a kisebb és nagyobb közösségeknek. Fontos, hiszen ezekből erőt tudtak meríteni a jövő feladataihoz. Az Észak-Vas megyében élő polgárok büszkén tekintettek ezekre az alkalmakra, hiszen rámutattak arra, hogy milyen örökséget kaptunk, amelyet kötelességünk tovább vinni. Engedjék meg, hogy ezeket ismertessem önökkel.

Idén 15 éve volt annak, hogy várossá avatták Répcelakot. Szimbolikus, hogy abban az évben, amikor erre emlékeztünk, Répcelak egy nagy, régen várt ajándékot kapott. Elkészült az M86-os, ami új életminőséget hozott minden ott élőnek. Az átmenő forgalom dübörgése helyett biztosítja az otthon csendjét és nyugalmát; emellett bekapcsolta a várost az Európát behálózó négysávos utak rendszerébe.

Sárváron már 180 esztendeje annak, hogy felépítették az evangélikus templomot. Az elmúlt hetekben történt meg a restaurálás utáni újraszentelése. Múltja miatt a várost magyar Wittenbergnek is hívják. Méltó, hogy a reformáció 500. évfordulóján kormányzati támogatással szemet gyönyörködtető lett e történelmi, egyházi hely.

2016-ban ünnepelte 70. születésnapját a celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium. A kormány segítségének köszönhetően korábban elindulhatott az a munka, amely az intézmény megszépülését hozta. Bízom abban, hogy az iskola névadója jó iránytű lehet arra, hogy az ott tanulók jó magyarok és legfőképpen jó emberek lehessenek.

Kemenesalja nagy személyisége előtt is fejet hajtottunk. 250 éve született Kresznerics Ferenc esperes-plébános, akadémikus, nyelvész. Rá egész Vas megye büszke lehet, hiszen a magyar nyelv ápolása terén maradandót alkotott. Ezáltal nemzetünk építőjévé vált.

Kőszegen is volt kiket ünnepelni. Idén volt 150 éves a város fúvószenekara. 1866 óta sok minden történt a világban, Kőszeg Város Fúvószenekara a kihívások ellenére azonban fent maradt, megmaradt. Ehhez pedig nem szerencse kellett, hanem az itt szerepet vállaló emberek zene iránti szeretete, eltökéltsége, összetartása. Ez az érzés a közös mindazokban, akik az elmúlt 150 évben ennek a zenekarnak a tagjai voltak. A fúvósok fellépéseik során mindig Kőszeg nagykövetei voltak, hiszen a város jó hírét viszik.

Mellettük egy másik művészeti csoportosulás is ünnepelt az egykori szabad királyi városban. Az 1996-ban alapított Kőszegi Vonósok az elmúlt 20 év­ben egy olyan művészeti csoporttá nőtte ki magát, amely már nemcsak a vonószene szépségét és szeretetét osztja meg közönségével, de más művészeti és civil szervezetekkel együttműködve teret ad a különböző irányzatok találkozásának.

A millenniumra készült el 1896-ban a Kőszegi-hegy­ség nevezetes pontja, a Hétforrás. A 120 éves lát­vá­nyosság állami fejlesztés révén tudott idén meg­újulni, szolgálva ezzel a természetet szerető embereket.

Novemberben ünnepelte fennállásának 15 éves évfordulóját a Csepregi Nyugdíjas Énekkar, amely eleinte csak dalolni vágyó emberek gyülekezete volt, ám fáradozásaikat siker követte, egyre több és több elismerést szereztek, hozzájárulva ezzel Csepreg hír­nevéhez.

A városok mellett a falvak is ünnepeltek. 2016‑ban volt 10 éves a Nicki Szent Anna Templomért Alapítvány. Tevékenységével hozzájárult a nicki öntudat megerősítéséhez, a település még szebbé tételéhez.

Kemenesmagasiban az óvoda alapításának volt a 120. évfordulója, amely kormányzati támogatásból újulhatott meg. Szimbolikus, hogy ennek átadására a nemzeti összetartozás napján került sor. Ez is egyfajta bizonyíték, hogy a nemzetünk minden tragédia után fel tud állni, hiszen ez a fejlesztés a jövő nemzedékeinek készült, így magában hordozza a remény üzenetét.

Gencsapátiban idén került megrendezésre a 25. pünkösdi fesztivál és a 20. regionális néptánc­fesz­ti­vál, rámutatva arra, hogy a közel 3 ezer fős településen kiemelkedő munkát végeznek értékeink megőrzése terén.

2016-ban 50 éves jubileumát ünnepelte októberben a Sitkei Citerazenekar. A Lábodi Zoltán által 1966-ban alapított zenekar mára már a megyei kulturális élet szerves részévé vált. Népszerűségét jelzi, hogy számos tagja között minden korosztály ‑ köztük gyerekek is ‑ képviselteti magát, ezzel biztosítva a zenekar utánpótlását.

Szintén kerek évfordulót ünnepelt a korábbi kép­viselőtársunk, Kovács Ferenc által vezetett 30 éves Sitkei Kápolnáért Kulturális és Sportegyesület, amely a helyi kápolna felújításáért minden évben megszervezi az országos hírű sitkei rockfesztivált. Hála a sok évi támogatásnak, megmenekült a kéttornyú műemlék kálváriakápolna, és ma már ismét természetes pompájában lehet megcsodálni.

Tisztelt Ház! Kisebb és nagyobb közösségeink ünnepei méltó, megtartó erővel bírnak. Bízom abban, hogy ezek arra ösztönzik az újabb és újabb nemzedékeket, hogy továbbvigyék az elődök munkáját. Köszönöm a figyelmüket.

(15.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 78 2017.03.13. 1:39  77-80

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország eddig bizonyította, hogy képes megvédeni a polgárait. Nem enged teret sem a brüsszeli akaratnak, amely szerint illegális bevándorlókat telepítenének be, sem a terrorista hálózatok fenyegetéseinek.

A közelmúltban elkövetett terrorcselekmények és a migrációs válság fokozódása miatt fontos, hogy áttekintsük a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, és megteremtsük a gyors, hatékony és minőségi fellépés lehetőségeit. Úgy látjuk, hogy a rendőrség minden szükséges intézkedést megtett Magyarország és az Európai Unió külső határa védelmének biztosítására és az ellenőrizetlen illegális migráció visszaszorítására. Az ideiglenes biztonsági határzárból, a speciális jogszabályi rendelkezésekből, illetőleg az államhatár védelmét biztosító élőerős védelemből álló hárompilléres rendszer bevezetésével Magyarország államhatárának védelme biztosított.

Ennek ellenére továbbra sem dőlhetünk hátra, és mindennap tenni kell azért, hogy az ország biztonsága garantált maradjon. Az illegális migráció a rendőrségre és az idegenrendészeti hatóságok kapacitásaira is súlyos terhet ró, amelyeket olykor csak rendkívüli intézkedésekkel lehet kezelni. Ahogy pedig jön a tavasz, fokozódik a helyzet Magyarország déli határánál.

Kérdezem ezért tisztelt államtitkár urat, felkészült-e az állomány a határvédelmi feladatok ellátására. Megfelelőek-e a feltételek a növekvő migrációs nyomás kezeléséhez?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 138 2017.03.13. 1:57  137-144

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Itt a parlamentben a múlt héten elfogadtuk a jogi határzár megerősítéséről szóló törvényt. Ez a módosítás erősebb védelmet ad Magyarországnak, és erősebb védelmet biztosít Európának is.

Szinte már meg sem lepődünk azon, hogy ismét politikai támadások érik hazánkat Brüsszelből a szigorítások miatt. Az elmúlt években már többször látott forgatókönyv ismétlődik: a magukat jogvédőnek nevező álcivil szervezetek minden lehetséges nemzetközi fórumon kritizálják a magyar migrációs szabályozást, és ehhez örömmel csatlakoznak az Európai Unió bevándorláspárti politikusai is. Nos, láttunk már ilyet, úgy látszik, ez a csata még folytatódni fog.

A nemzetközi álcivil szervezetek a menedékjog eredeti tartalmát kiforgatják, és úgy értelmezik, mintha ez egy, az EU területére jogellenesen belépő embertömegeket is megillető szociális ellátáshoz való jog lenne. A mi célunk pedig, hogy egyetlen migráns se tartózkodjon ellenőrizetlenül, jogellenesen hazánk területén, mert elfogadhatatlan, hogy a migránsok visszaéljenek a politikai menedékjog iránti kérelemmel, és arra használják fel, hogy eltűnjenek a schengeni határokon belül.

Az új szabályrendszer abszolút következetes, és az EU többi tagállamára nézve is pozitív hatással bír. Fontos sikerként könyvelhető el, hogy a nagy biztonsági kockázattal küzdő tagállamok már szépen lassan belátják, hogy a magyar szabályozás hatékony és eredményes. De nagy kihívás még, hogy Brüsszelben is világossá tegyük, hogy a nemzetállami szintű hasonló szigorításokra a gyakorlati problémák kezelése miatt igenis szükség van.

Tisztelt Államtitkár Úr! Számíthatunk arra, hogy a kormány eredményesen védi meg a múlt héten elfogadott jogi határzárral kapcsolatos szigorítást? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 142 2017.03.13. 0:59  137-144

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Azt gondolom, hogy az elmúlt két év történései világosan bebizonyították, hogy minden alkalommal helyesen döntöttünk itt a parlamentben, amikor a migrációs válság kezeléséhez szükséges törvényeket meghoztuk. Az egyetlen működőképes stratégiát Magyarország alkalmazta a válság kirobbanásától kezdve, és a magyar megoldás, azt gondolom, most is egyértelműen határozott választ adott. Egyértelműen minket igazol mindaz, amit eddig tettünk és teszünk.

A magyar szigorításokat érő támadásokat ki kell védeni, és be kell bizonyítani, hogy a magyar szabályok igenis az európai joggal összhangban vannak. Európa ugyanis veszélyben van, és az illegális bevándorlás fenyegetést jelent napról napra az emberek mindennapi életére. Úgy gondoljuk, hogy a múlt héten elfogadott törvény az európai emberek védelmét szolgálja, ezért kiemelt fontosságú, hogy a kormány minden fórumon megvédje a jogi határzárral kapcsolatos parlamenti döntést. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 202 2017.04.03. 2:05  201-208

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetek eseményeire figyelemmel kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak azokban a kérdésekben, amelyek súlyosan sértik, illetve érintik nemzeti szuverenitásunkat. Ezért üdvözöljük a most induló nemzeti konzultációt. Fel kell készülnünk arra, hogy nagy küzdelem vár ránk. Ezeket csak akkor tudjuk sikerrel megvívni, ha magunk mögött tudjuk az emberek támogatását.

Az egyik ilyen küzdelemre a migrációs politikánkkal kapcsolatban számíthatunk. A Soros-támo­ga­tásokból működő migránspárti szervezetek minden eszközzel próbálnak lejáratni minket és arra kényszeríteni, hogy adjuk fel határvédelmi intézkedéseinket. Tetten érhető ez például a jogi határzár szigorításával kapcsolatos kérdésekben, illetve kritikákban.

Mindemellett pedig sajnálatos módon úgy tűnik, hogy egy jól szervezett migránsbiznisz is zajlik. Az Európai Bíróság bangladesiek kapcsán hozott ítélete ezt egyértelműen megmutatta. A Helsinki Bizottságnak 2,7 millió forintot kellene fizetni, és még a bangladesiek 6 millióját is elvennék, pedig senki nem tudja, hol vannak most. Jogilag és erkölcsileg is felháborítónak tartjuk ezt az ítéletet, ezért arra kérjük a kormányt, hogy ne fizessen a Helsinki Bizottságnak.

Itt szeretném kiemelni, hogy a míg­ráns­biz­nisz­ben ez csak az első lépés lehet. Ugyanis, ha a Soros-szervezetek minden ügyben támadni fogják Magyarországot, akkor összesenjében 40-50 milliárd forintot is kiperelhetnek a magyar kormányból. Mindez persze Soros zsebébe vándorolna.

Tisztelt Államtitkár Úr! Elfogadhatatlan, hogy rajtunk nyerészkedjenek. Világos ugyanis, hogy ez történik. Ezért az a határozott álláspontunk, hogy ezt a bírságot nem szabad kifizetni, és arra kérjük a kormányt, minden tegyen meg ennek érdekében; mindent tegyen meg annak érdekében, hogy megvédjük nemzeti szuverenitásunkat és ki tudjunk állni annak érdekében, hogy megvédjük a magyar emberek biztonságát. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 206 2017.04.03. 1:09  201-208

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön által elmondottakból is világosan látszik, hogy a migránspárti szervezeteknek egyértelmű céljuk az, hogy a magyar biztonsági intézkedéseket megtörjék. Ennek érdekében, ha kell, hazugságokat is terjesztenek. Ne felejtsük el, nemrégiben történt, a nemzetközi sajtót is bejárta az, hogy olyan dolgokkal vádolták a magyar rendőröket, a határon szolgáló rendőröket, amelyek egyértelműen, azt gondolom, aláássák az igazmondás kritériumát.

Ezekről a vádakról természetesen kiderült, hogy alaptalan rágalmak, és azt gondolom, ennek kapcsán is meg kell köszönnünk minden, a határon szolgáló rendőrnek, katonának a munkáját, áldozatos szerepvállalását. Magyarországnak, azt gondolom, a támadások ellenére is védenie kell az európai határokat, mert ez a kötelességünk, és nem engedhetünk semmiféle nyomásgyakorlásnak. Erre kérjük a kormányt a jövőben is.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a So­ros-féle magánbizniszhez nem asszisztálhat Magyarország, az ítéletet meg kell fellebbezni, hiszen nemcsak jogilag abszurd, de erkölcsileg is felháborító.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 35 2017.09.25. 1:14  34-37

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Kormánya a Dunántúl nyugati részének és Vas megyének a fejlesztéséhez és a biztonságosabb, gyorsabb közlekedéséhez járult hozzá akkor, amikor az M86-os út megvalósítása érdekében fellépett. Ennek elkészülte után is azonban vannak még előttünk olyan fejlesztések, amelyek a térség stratégiai előrelépését szolgálják. A „Modern városok” program keretében került meghatározásra az egyik ilyen cél, a Szombathely-Kőszeg közötti közúti kapcsolat fejlesztése is, amellyel a Vas megye és Bécs közötti elérés is hatékonyabbá válna. Mind a két ország közötti közlekedésben nagy jelentőséggel bírna ez, mind a szűkebb környezetnek, Észak-Vas megyének is nagyon komoly lehetőségeket biztosítana e beruházás, köztük Kőszeg városának is, amely érdekében a kormány a KRAFT-program keretében már eddig is nagyon sokat tett, azonban még nagyon sok dolgunk van, így újabb lépéseket kell tennünk.

Tisztelettel kérdezem tehát, hogy a Szombathely-Kőszeg közötti közúti kapcsolat fejlesztése érdekében milyen időbeli, tervezési és pénzügyi ütemezés várható. Köszönöm szépen. Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 195 2017.09.25. 3:29  194-197

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Fontosnak tartom, hogy itt, az ország Házában is rendszeresen beszámoljak azokról a pillanatokról, eseményekről, évfordulókról, amelyek nekünk, Vas megyeieknek büszkeségre adnak okot.

2017-ben a mi térségünkben számos tűzoltó ünnepelhetett kerek évfordulót. A szombathelyi hivatásos tűzoltó-parancsnokság fennállásának 145., a BPV Hungária Létesítményi Tűzoltó-parancsnokság pedig alapításának 25. évfordulóját ünnepelte idén.

Az önkéntes tűzoltó-egyesületek tekintetében a következőkről tudok önöknek beszámolni. Csepregen, Csánigon, Répcelakon, Rábatöttösön, Ikerváron, Őriszentpéteren és Nicken 135 esztendeje, 1882-ben; a Vasalján, Sótonyban, Toronyban 125 éve, 1892-ben; Szentpéterfán, Kemenestaródfán 120 éve jött létre önkéntes tűzoltó-egyesület. A jubileumot színvonalas ünnepségekkel tették emlékezetessé, melyek közül többön személyesen is részt vehettem. Ezeken az alkalmakon kiderült, hogy sok helyen a helyi szerveződések között az önkéntes tűzoltók szervezték meg magukat először.

Ennek köszönhetően szerte az országban 1890-re már 545 önkéntes tűzoltó-egyesület tevékenykedett szerte hazánkban. Nem véletlenül, mert a magyarok mindig meg akarták védeni az otthonukat, az országukat. Azok, akik a XIX. század második felében elindították az egyleteket a maguk helyén, a maguk feladatellátásával, ha kellett, hősiességükkel, mind szolgálták a vasi embereket. Voltak köztük egészen fiatalok, hiszen több helyen az egylet tagsági viszonya 15 éves kortól elérhetővé vált. Voltak idősebbek is, akik példásan tették, amit tenniük kellett.

(15.10)

A régi idők hatalmas tűzvészei során - a kezdetleges tűzoltási viszonyok miatt - számos tűzoltó mások életének és vagyonának mentése közben a saját életét is kockáztatta. Nem tartottak igényt sem jutalomra, sem elismerésre, mégis hűen teljesítették emberbaráti kötelezettségüket. Szolgálatukat Szent Flórián szellemisége vezeti, amely emberséget, az önzetlen segíteni akarást és a hősies, bátor helytállást jelenti. Így volt ez régen, de így van ez ma is.

Az idei jubileumi ünnepségeken a polgármesterek büszkén számoltak be arról, hogy mennyi területen lehet számítani az önkéntes tűzoltókra, hiszen a tűz- és katasztrófavédelem számos területén helytállnak, úgymint a tüzek oltásában, baleseti mentésben, járhatatlan utak letakarításában, lezárásában, leszakadt elektromos vezetékek biztosításában, belvízvédelmi munkában, kidőlt fák eltakarításában. Emellett a megelőzésre is koncentrálnak, és közösséget alkotnak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelet és becsület jár a hivatásosok mellett az önkéntes tűzoltóknak a tevékenységért, amit végeznek. Nagyon fontos tényezőt biztosítanak a közösség számára: a biztonságot. Elismeréssel kell ezért adóznunk előttük, mert mindennapi munkájuk mellett szakítanak időt arra, hogy megóvják szűkebb és tágabb környezetüket.

Köszönetet kell mondani az önkéntesek családtagjainak, hiszen az ő türelmük, lelki és erkölcsi támogatásuk nélkül nem lennének képesek az önkéntesek ellátni feladataikat.

Tisztelt Ház! Isten éltesse az alapításuk jubileumát ünneplő vasi tűzoltókat! Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 178 2017.10.09. 4:55  177-178

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Idén novemberben nagy napra készülnek Vép városában. Arra emlékeznek, hogy 800 éve annak, hogy egy okiratban a település nevét először említették írásos formában. Arról sem feledkeznek el, hogy 500 esztendővel ezelőtt került a híres Erdődy család tulajdonába a vépi birtok. Illő, hogy nem feledkezik el a múltjáról a Vas megyei kisváros, amely komoly lokálpatrióta tudattal rendelkezik, és joggal büszke az elődök teljesítményére, amely erőt adhat a jelen és a jövő építéséhez is. Engedjék meg, hogy itt, az ország Házában hajthassak fejet a város országgyűlési képviselőjeként ebben a jubileumi évben a vépi emberek teljesítménye előtt.

Tisztelt Országgyűlés! Ha visszatekintünk a település krónikájába ebben a kerek évfordulókat hozó évben, nagy történelemnek lehetünk a tanúi. Már az ókorban az ősi Savaria elővárosa volt, amelyről régészeti emlékek tanúskodnak. A honfoglalás idején valószínűleg Bulcsú népéhez tartozó magyarok telepedtek meg itt, és az Árpád-házi királyok korában is szorgos emberek dolgoztak erre. Az 1217-ben, II. András királyunknak köszönhetően keletkezett, tehát most 800 éves oklevél szerint az udvarnokok és a vasvári káptalan osztozott ezen a területen.

Írásos említést 1240-ből is találunk, amikor IV. Béla király megújította a wepyi udvarnokok kiváltságait. Akkoriban az itt élők elsődleges feladata volt a királyi udvart terményekkel ellátni. Egy 1280-ból származó írásos feljegyzésből kitűnik, hogy IV. László királyi adományként adta a települést egy vasi ispánnak hadi tettei elismeréséül. Később más családok birtokolták.

Az 1400-as évek végén egy végrendelet következtében Erdődy Bakócz Tamásra, későbbi esztergomi érsekre hagyták. Így jutott Vép királyi megerősítéssel az Erdődy család birtokába. Bár kisebb ideig zálog révén a Zrínyiekhez került a terület, de a későbbi évszázadokban Vép történetének meghatározója lett az Erdődy család.

Vép a XVI-XVII. században a hadak járása és a járványok miatt sokat szenvedett, sokan meghaltak, elmenekültek. Például 1553-ban 14 jobbágytelek vált lakatlanná pestis következtében, 1567-ben a katonák dúlása miatt sok jobbágycsalád kárt szenvedett. Egy 1605-ös levél szerint: a vépi tartomány puszta lett, „Weppen alig 20 ember él.” Ennek ellenére az itt élők elkötelezettsége révén Vép megmaradt, fennmaradt és jelentős településsé vált. Erdődy Sándor Vas vármegyei főispánsága alatt többször tartottak Vépen megyegyűlést háborús időben vagy más kedvezőtlen körülmények miatt.

A XVII. század folyamán Vépen hat országos vásárt tartottak évente. Az 1728-as körjegyzőségi iratok azt bizonyítják, hogy Vépnek ekkor már közigazgatási jelentősége volt, egy bíró és 12 esküdt intézte a falu ügyeit. 1788-ra új templom épült, amelyet Szily János, Szombathely első püspöke szentelt fel.

Az 1848-49‑es szabadságharcot az egész község lelkesen üdvözölte, sokan önként jelentkeztek a nemzeti zászló alá. Az első világháború idején a férfiak zöme katonai szolgálatot teljesített. A 98 hősi halott tiszteletére 1919-ben készítették el a hősi emlékművet. 1925-ben a belügyminiszter nagyközséggé nyilvánította a települést. A második világháborúban elesettek emlékét az 1990 tavaszán állított emlékmű őrzi. 1963-tól indult meg a mezőgazdasági szakképzés e helyen, 2009-ben pedig városi címet kapott.

Tisztelt Országgyűlés! A vépi emberek az elmúlt évszázadokban minden viszontagság ellenére megőrizték a települést a város mai polgárainak, akik Vépet a „világ közepének” nevezik. Munkájukkal ma is sokat tesznek azért, hogy tevékenységük révén ne csak a saját maguk és kisebb közösségeik, hanem az egész város gyarapodni tudjon. Tisztelet és megbecsülés érte! Lokálpatrióta tudatuknak ékes bizonyítéka, hogy az itt zajló rendezvények a helyi himnusszal kezdődnek.

Az elmúlt időszakban közös munkánk révén, a kormány támogatásával több lépést tettünk a fejlesztések érdekében, azonban még számos feladat áll előttünk, amire szövetkeznünk kell. Ebben a ju­bileumi évben azt kívánom, hogy az ősök elkötelezettségéből erőt merítve a jövőben is építkezni tudjon a település és a benne élő közösség. lsten éltesse Vépet!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 158 2017.10.16. 2:04  157-164

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyiunk számára ismert tény, hogy az Európai Unió megbukott migrációs politikájának köszönhetően mára Európa-szerte élnek rettegésben emberek, ha elmennek egy koncertre, felülnek a metróra, vagy éppen kimennek a strandra a nyári hőségben. Nizza, Barcelona, Berlin, Párizs, Brüsszel, és még sorolhatnám. Terrortámadások sorozata sújtja nemcsak Európát, hanem szerte az egész világot. Jusson eszünkbe, hogy más kontinenseken milyen tragédiák történtek!

A biztonság tehát, kijelenthetjük, hogy elsődleges. Eközben egyes európai vezetők, de akár mondhatjuk azt is, hogy Brüsszel számára nem az emberek biztonsága az elsődleges, hanem lehetőség szerint minél nagyobb emberáradat betelepítése, országok közötti szétosztása, majd ezen emberek több millió forinttal történő támogatása. Ehhez pedig ki tudja adni a muníciót mind anyagi, mind szellemi értelemben? Mára világossá vált, hogy maga Soros György. Teljesen egyértelmű kell legyen mindenki számára, hogy az illegális migráció brüsszeli koncepciója nem másról szól, mint a Soros-terv végrehajtásáról. Emberek millióinak idecsődítése, a tagállamok közötti szétosztása, majd az adófizetők pénzéből történő megtámogatása. Mi, magyarok ebben nem kívánunk részt venni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Természetesen terrorcselekmény bárhol megtörténhet a világon, így hazánkban is, de mégis fel kell tennünk a kérdést, hogy egy kis közép-európai ország, mint hazánk, Európa nagy országaival ellentétben miért képes hatékonyan megvédeni Magyarország és egyben Európa határait. Miért csak a magyar kormány számára elsődleges az európai polgárok védelme, és hogyan tudtuk elérni, hogy idén Magyarország a világ tíz legbiztonságosabb országa között legyen? Hogyan képes megvédeni Magyarország Európa és hazánk határait, miközben szerte a világon tombol a terrorizmus? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 162 2017.10.16. 0:45  157-164

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen államtitkár úrnak a válaszát. Az ön által elmondottakból is, azt gondolom, egyértelműen kiderült, hogy a rendőrök és a honvédek is milyen komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a biztonságot meg tudjuk őrizni. Ezáltal pedig nemcsak a magyar emberek biztonsága tud megmaradni, hanem az ideérkező nagyszámú turista is biztonságban töltheti el az ide szabott szabadidejét, és egyúttal abban is biztosak lehetnek, hogy nem kerülhet itt sor akár terrortámadásra, hiszen ezek elhárításán is dolgoznak.

Jó úton halad tehát a kormány, példás munkát végez a rendőrség, a katonaság, amiért - kijelenthetjük - kijár a tisztelet. Bízunk benne, hogy tovább fogunk haladni ezen az úton. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 48 2017.11.20. 1:22  47-50

ÁGH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Vas megye közúti hídjairól a közelmúltban intéztem szóbeli kérdést, akkor kiderült, hogy az M86-os elkészülte után a kormány dolgozik például a Szombathely-Kőszeg közötti közúti fejlesztés előkészítésén. Most arról érdeklődnék, hogy a jövőben Vas megyében milyen vasúti fejlesztések várhatók. Ebben a témában is azt láthatjuk, hogy a polgári kormányzás megkezdése óta komoly eredményeket tudtunk elérni, aminek következtében rövidült a Szombathely-Budapest közötti menetidő, de több állomás is részben vagy egészben meg tudott szépülni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy hátradőlhetnénk. Van még feladatunk, ez pedig minden érintettet, köztük a magyar államot, a Magyar Államvasutakat és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút társaságot is arra sarkallja, hogy ezek megvalósítása érdekében lépjünk fel.

A vasút fejlesztése mindig az emberek közlekedési lehetőségeinek könnyítését és komfortosabbá tételét jelenti, szolgáljuk ezzel többek között a munkába és oktatási intézménybe járókat, a rokonaikhoz utazókat és a turistákat. Tisztelettel kérdezem tehát, hogy Vas megyében a jövőben milyen vasúti fejlesztések várhatóak, és ezek mely településeket fogják érinteni.

Hálás lennék, ha ezen belül a Kőszegtől Sárváron át Celldömölk térségéig tartó választókerületemről is hallhatnék részleteket. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 222 2017.11.20. 4:21  221-222

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ha választókerületemben egy település, egy közösség komoly ünnep kapcsán büszke saját és ősei teljesítményére, akkor arról be szoktam számolni itt az ország Házában. Teszem ezt azért, mert hiszek abban, hogy ezek a teljesítmények másoknak is erőt adnak saját identitásuk megbecsüléséhez és lokálpatriotizmusuk elmélyüléséhez. Most is egy ilyen Vas megyei évfordulóról szeretnék beszélni.

Tisztelt Országgyűlés! Idén egy nagyon szép hangulatú eseményen vehettem részt Vasszilvágyon, amelynek keretében emlékeztek arra a falu lakói, hogy 2017-ben 800 éve annak, hogy a település nevét először említették írásban a vasvári káptalan 1217-es birtokösszeíró oklevelében. E tanúsítványt II. András király adta ki. Mivel a tatárjárást megelőző időkből viszonylag kisszámú dokumentum maradt fent, kiemelkedő jelentősége van ennek: bizonyítéka annak, hogy már akkor is létezett magyar élet a Gyöngyös-sík északi részén.

A krónikák szerint a falu a XVI. század első felében vált ketté. Nagy- vagy Felsőszilvágyon nagyobb birtoktestek alakultak ki, amelyek a Szelestey, a Zarka, a Tallián, a Szegedy és a Bezerédj családok tulajdonába kerültek. 1549-ben két nemesi kúriát jegyeztek fel a Szelesteyek és a Zarkák tulajdonaként. Alsószilvágyon, amelyet a „kis” és a „nemes” jelzővel is többször illettek, köznemesi birtokosok laktak. A XIX. század végén Riedinger Károly volt a legnagyobb birtokos. 1918-ban Bezerédj Imre vásárolta meg a felsőszilvágyival együtt ezt a gazdaságot. A Gaál-kastélyt hajdan Bezerédj Imre is birtokolta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tény, a mai települést csak 1935-ben egyesítették Alsó- és Felsőszilvágy községekből előbb Kétszilvágy néven, majd nevét a mai Vasszilvágyban állapították meg. Ennek ellenére ez a 800 éves dokumentum is mutatja, hogy az ezen a helyen élő magyarok az elmúlt évezredben osztoztak a nemzet sorsában. Gondoljanak csak bele, hogy az eltelt évszázadokban hány és hány kihívás előtt állt hazánk, hány támadást, leigázást és diktatúrát kellett elviselnie, tatárt, törököt, németet, oroszt; hányszor lett volna így alkalom, hogy elpusztuljon az egész nemzet! A magyarok és benne a Vasszilvágyon élők életösztöne nagyobb volt mindazon kihívásnál, amelyek a történelem során el akartak minket törölni.

Mindez miről tanúskodik? Arról, hogy a magyarság és benne az ilyen helyek is, mint Vasszilvágy, minden megpróbáltatás után, ha volt összetartás, akkor erős közösségként születtek újjá, hogy gyarapodni tudjanak. Így tudott fennmaradni a település az eltelt hosszú évszázadok során is. Ha visszatekintünk erre a múltba, sok olyan személyt és műemléket találunk, akikre büszkék lehetünk. Ilyen például a Szent Miklós templom, és ilyenek azok a személyek, akik innen indultak, köztük a XX. századból Bódi Tóth Elemér író, költő, újságíró; Nagy Alajos tanár, zenetörténész; Devecsery László költő, író, tanár; és Pődör György költő, mérnök-tanár, ásványgyűjtő. Büszkék a helyiek Horváth István és Vincze László festőművészekre, Sulyok János népi fafaragóra, va­la­mint Major Gyula és Major Gyuláné díszpolgárokra. Nyolcszáz év alatt sok itt született ember lett fontos építője országunk sorsának, a földművesektől a hős katonákig. Ők itt tanulták meg a hazaszeretet fontosságát.

E település őket is és mindazokat a magyarokat is a hazának adta, akik itt szívták magukba a szülőföld megbecsülését, a közösség tiszteletét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy párthovatartozástól függetlenül kijelenthetjük: osztozhatunk abban a büszkeségben, amellyel Vasszilvágy lakói saját otthonukra tekintenek. A múlt teljesítményében sok olyan pillanat van, amelyre joggal tekinthetnek felemelt szívvel. Másrészt abban is biztosak lehetünk, az eltelt évszázadok csupán a kezdetet jelölik, a jövő krónikájának a lapjait a falu mostani lakói írják tovább.

Így azt kívánhatjuk a 800. évfordulón számukra, hogy szeressék a jövőben is Vasszilvágyot, hogy az iránta érzett összefogás szelleme előrébb vigye a települést. Isten éltesse a Vas megyei települést, Vas­szilvágyot! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 46 2017.12.04. 1:40  45-48

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Kormánya stratégiai célnak tekinti, hogy segítse a családokat. Ennek keretében egyrészt támogatja a gyermekvállalást, másrészt segíti azokat az intézményeket, amelyek hozzájárulnak a gyermekek fejlődéséhez, emellett pedig az otthonteremtés érdekében is hatékony intézkedések kerültek bevezetésre. Sok még a közös feladatunk, de az is látszik, hogy az eredményeinket meg kell védeni. Szükség is van minderre, hiszen ezek biztosítják azt, hogy megerősítsük a magyar családokat.

A kormány családokért és a gyermekekért végzett munkájának eredményei Vas megyében is megtapasztalhatóak. Ezek közül ma az intézményi kérdésekről szeretnék érdeklődni. Ebben a ciklusban számos olyan döntés született, amelyek révén közösségi vagy hazai forrást sikerült biztosítani bölcsődékre, óvodákra, iskolákra és középiskolákra. Legyen szó teljes vagy energetikai, esetleg konyhai felújításról, több minisztérium és a megyei önkormányzat által koordinált pályázatok esetében olyan határozatokat hoztak, amelyek javítják a gyermekek és a fiatalok ellátásának feltételeit. Bár sok helyen még csak most jön a kivitelezés, de a forrás már biztosítottnak látszik.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem állam­titkár urat: hogy látja, Vas megyében milyen eredményeket sikerült elérni ebben a ciklusban a bölcsődék, óvodák, iskolák és középiskolák tekintetében? Hálás lennék, ha válaszában a Kőszegtől Sárváron át Celldömölkig tartó, 77 települést magába foglaló választókerületemre is kitérne. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 232 2018.02.19. 3:29  223-235

ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés, tisztelettel emlékezve meg a XX. században, a második világháborúban hősi halált halt, megrokkant katonák hozzátartozóiról, 1994-ben megalkotta a hadigondozásról szóló törvényt. A ’94-es törvény alapján azonban azok a második világháborúban áldozatot hozó családok, akiknek hozzátartozói a Magyar Királyi Honvédség tagjaként az 1938 és 1945 közötti időszakban vesztették életüket, rokkantak meg és az 1945 utáni időszakban politikai okokból be sem nyújthatták hadigondozási igényüket, vagy a hadigondozástól 1949-ben politikai okból megfosztották őket, nem részesülhettek sem egyösszegű térítésben, sem havi ellátásban.A második világháború lezárásának 70. évfordulója alkalmából 2015 júniusában az Országgyűlés szinte egyhangúlag fogadta el a hadigondozásról szóló törvény módosítását, amellyel elismerte a politikai okból ellátásuktól, ellátási jogosultságuktól megfosztottak igényét áldozathozataluk, az árván, félárván maradtak gyermekkoruk nélkülözése és az özvegyen maradt, gyermekeiket egyedül nevelő, de a megpróbáltatásokat kiálló hozzátartozók méltányos juttatásban részesítése tekintetében.

A 2015-ös törvénymódosítással tehát a Magyar Királyi Honvédség kötelékében szolgáló, hősi halált halt vagy hadisérülés okán hadirokkanttá vált katonák özvegyeit, árváit, hadigyámoltjait és hadigondozott családtagjait is hadigondozás illeti meg, függetlenül attól, hogy jelenleg mely állam állampolgárai. A volt hadiárvákat, volt hadigyámoltakat és volt hadigondozott családtagokat a törvény alapján 8550 forint havi ellátás illette meg, amely a 2018. január 1-jétől hatályos, 2016. decemberi törvénymódosítással havi 8810 Ft-ra emelkedett.

A 2016-os törvénymódosítással azonban más hadigondozotti ellátások jelentős mértékű egyszeri megemelésére került sor. Ezen megemelt összegű ellátások pedig ezt követően évente, az adott tárgyévre irányadó nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkednek tovább.

Ennek alapján emelkedett a hadirokkantak járadéka, a hadiözvegyi járadék, a hadiárvák járadéka és az egyes hadirokkanti járadékosztályokhoz fűződően az ápolási pótlék mértéke is. A képviselőtársaim által most benyújtott törvényjavaslat alapján a volt hadiárvák, volt hadigyámoltak és a volt hadigondozott családtagok esetében is sor kerülhetne a havi járandóságuk egyszeri emelésére. Az évente az adott tárgyévre irányadó nyugdíjemelés százalékos mértékével pedig esetükben is tovább emelkedne a havi ellátás összege.

A törvényjavaslatban foglaltak szerint a volt hadiárvák, a volt hadigyámoltak és volt hadigondozott családtagok havi ellátása, figyelemmel a hadigondozásról szóló törvény rendelkezései szerinti, az adott tárgyévre irányadó nyugdíjemelés százalékos mértékével történő emelés összegére is, a Vas Imre által már ismertetett módon 10 ezer forintra emelkedne 2018. január 1-jével.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Úgy gondoljuk, úgy gondolom, hogy a képviselőtársaim által kezdeményezett törvénymódosítás alapján még méltányosabb elismerésben részesülhetnek mindazok, akik a második világháborúban valamilyen módon áldozatot hoztak.

Köszönöm a figyelmüket.