Készült: 2020.09.22.14:44:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

198. ülésnap (2001.03.29.), 66. felszólalás
Felszólaló Korózs Lajos (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:55


Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! Részben Mécs képviselőtársam, illetve Pozsgai Balázs képviselőtársam is utalt arra a témakörre, amellyel én magam is szeretnék itt a tisztelt Ház előtt foglalkozni, és ez a vagyonőrök helyzete. Nem szeretnék plagizálni és megismételni azt, amit elmondott Mécs képviselőtársam, de bizony ez úgy van, már ami a vagyonőrök esetét illeti.

Még egy, ha úgy tetszik, analóg helyzetet szeretnék elmondani azon túlmenően, hogy a fegyverraktárak, lőszerraktárak őrzésével milyen problémák vetődhetnek föl. Az én választókörzetemben van egy olyan objektum, ahol egy táskányi anyag eltulajdonításával is százmillió forintos haszonra lehet szert tenni a feketepiacon, következésképpen olyan anyagot őriznek, ami egyébként nem robbanóanyag. Gondoljanak bele - és a mezőgazdasághoz értő emberek ezt nagyon jól tudják -, hogy vannak olyan méregkoncentrátumok, növényvédőszer-koncentrátumok, amelyek egy vödörnyi eltulajdonításával sok száz hektoliter oldatot lehet előállítani, és nagyon komoly haszonra lehet szert tenni. Képzeljék el azt az objektumot, amelyet csúzlival őriznek vagy éppen gumibottal, és egy ilyen haszonra lehet szert tenni.

Tehát ahogy említettem volt, a vagyonvédelmi szakma problematikájával szeretnék a törvényi szabályozás aspektusából foglalkozni. Jelenleg a gazdaság szinte teljes vertikumában jelen van, és jelentősen hozzájárul a vagyonbiztonsághoz, a közbiztonság jelenlegi szintjéhez. A vagyonőrök szakmai képzés, állami vizsga és szigorú feddhetetlen előélet-vizsgálat után kaphatnak a szakma gyakorlásához elengedhetetlen vagyonőri igazolványt. Én magam is konzultáltam a vagyonőri kamarákkal, illetve akikkel lehetőségem volt, ők elsődleges feladatuknak tekintik a szakmai színvonal emeléséhez elengedhetetlen jogszabályi változások támogatását, véleményezését, segítve ezzel az állami szervek jobbító törekvését.

(12.00)

 

Azonban a készülő fegyvertörvény - amely most előttünk van - beterjesztése kapcsán ellenállást, a kamarai állásfoglalások, vélemények semmibevételét tapasztalták ezek a szakemberek. Igaz, többször meg voltak híva különböző egyeztetésekre, aztán amit végigegyeztettek, mint kiderült, nem az a törvénytervezet került a parlament elé.

Az 1998. évi IV. törvény teljes koncepciójában a vállalkozásra építette a vagyonvédelmet. Így van ez akkor is, ha közben a megjelenő, e területet érintő törvények néhány szűkebb területen speciális megoldásokat is alkalmaztak; utaltak már rá, többek között Font Sándor képviselőtársam, a természetvédelmi őrök, mezőőrök esetében. A jelenlegi törvénytervezet nemcsak a vagyonvédelmi vállalkozásokat taszítja lehetetlen helyzetbe, de az olyan kisvállalkozásokat is, amelyek vagyonbiztosításuk mellett jelenlegi biztosítási szabályok alapján fegyveres őrzésről voltak kénytelenek dönteni.

A törvény megaláz 80 ezer vagyonőrt, akiket jelentős állami bevételek mellett vizsgáztattak le lőfegyver használatának ismeretéből, mert azt feltételezi, hogy az állami vizsgabizonyítvány megszerzését követően, melynek kiállítója mellesleg a Belügyminisztérium volt, képtelenek biztonságos fegyverkezelésre, bár igaz, hogy az elmúlt években sokkal több rendőrségtől kikerült fegyverrel követtek el bűncselekményt, mint a vagyonvédelmi szervezetek által kezelt fegyverrel. Statisztikailag bizonyított, hogy szinte alig kimutatható az engedéllyel tartott fegyverekkel elkövetett bűncselekmények száma, erről is beszélt Mécs képviselőtársam és Font Sándor képviselőtársam is. Ugyanakkor persze tudjuk, hogy a festmények bizonyos minisztériumi objektumokban igen nagy veszélybe kerültek, mert valakik randalíroztak vele. Ennek ellenére a Belügyminisztérium elveszi a képzett vagyonőröktől a fegyvert, és korlátlan mennyiségű gázfegyvert szabadít rá az országra, képzetlen átlagemberek vagy bűnözők kezébe adva.

Nem igaz a törvény indokolásában leírt állítás, miszerint "ezen fegyverekkel jelentős sérülést okozni nem lehet". Több büntetőügy tanúskodik arról, hogy a gázfegyverből leadott lövés halálos eredménnyel is járt, erről pedig Pozsgai Balázs képviselőtársam beszélt.

Alapvetően hibás konstrukció, a vagyonvédelmi szakma számára elfogadhatatlan, hogy a törvénytervezet még csak nem is kísérli meg az engedély nélkül tartott fegyverekkel kapcsolatos fellépés erősítését, ahogy említették már képviselőtársaim, hiszen erre nem is gondoltak - lehet, hogy nem is gondoltak - a törvény előkészítői. Érvként talán annyi hozható fel mentségükre, hogy egy másik törvényben kívánják majd a későbbiek folyamán ezeket szabályozni, illetve kívánnak olyan szigorító intézkedéseket tenni, amelyeknek remélhetőleg az lesz a vége, hogy begyűjtik az illegálisan tartott fegyvereket.

A személy- és vagyonőr feladatának ellátása során a védett személyt, illetve az őrzött vagyont megtámadni szándékozó bűnöző és a védett személy, illetve az őrzött vagyontárgy között áll, a bűnözői támadás meghiúsítását szolgálja, vagyis a támadó szempontjából kiiktatandó akadály, így élete a magyarországi bűnözés bizonyítottan agresszív vonásaira tekintettel reálisan veszélybe kerül.

A személy- és vagyonőr lőfegyvere olyan szolgálati típusjegyeket is magában hordozó önvédelmi fegyver, melynek tartási joga kizárólag a rendőrhatósági kontroll alatt ténykedő vállalkozást illeti meg, visszaélésének joga a veszélyhelyzet fennállásának idejére, azaz a személy- és vagyonőrszolgálat időszakára korlátozott, alkalmazása pedig csak a jogos védelem, illetve a végszükség eseteiben megengedett.

Magam részéről támogatom, hogy a törvény a lőfegyver tartásának, viselésének engedélyezését szigorú, előéleti, egészségügyi, pszichológiai és felkészültségbeli feltételekhez, illetőleg rendszeres gyakorláshoz kösse. Erről beszélt többek között Kis Zoltán képviselőtársam. Az engedélyezési eljárás a szigorodó törvényi feltételek meglétének vizsgálatára korlátozódjék. A rendőrhatóság a lőfegyver tartására, viselésére vonatkozó szabályok betartását teljeskörűen ellenőrizhesse, és a normasértőkkel szemben törvényesen támogatott szigorral lépjen fel. Tehát arról van szó, hogy a törvény ne fossza meg a munkájuk természete miatt veszélyeztetett személy- és vagyonőröket a feladatellátásuk során a lőfegyver viselésének jogától, azaz a személy- és vagyonőr-vállalkozást továbbra is illesse meg az a jog, hogy kézi lőfegyvert tartson, illetőleg a személyes fegyverviselési jogosultsággal rendelkező személy- és vagyonőrnek a feladatellátása idejére a kézi lőfegyvert átengedje. A személy- és vagyonőrt továbbra is illesse meg az a jog, hogy az őt foglalkoztató személy- és vagyonőr-vállalkozástól, a feladat ellátásának idejére korlátozottan kézi lőfegyvert vegyen át és viseljen.

Az alkotmány 54. §-ának (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az élethez való alkotmányos jog érvényesítése az életveszélynek kitett személy- és vagyonőrök esetében szükségessé teheti a lőfegyver jogos védelmi helyzetben történő alkalmazását. A személy- és vagyonőrök lefegyverzése az állományt kiszolgáltatottá teszi, míg a bűnözőket bátorítja. A lőfegyver viselésének jogától, ezáltal a fegyveres védekezés lehetőségétől megfosztott személy- és vagyonőr esetében tehát, ahogy említettem vagy hivatkoztam rá, sérül az alkotmány 54. §-a.

Az 1990-es rendszerváltást követően az állami joggal vonult ki a magántulajdon, közte a bankok, privatizált nagyvállalatok s a többi védelméből, s bízta azt a tulajdonosokra. Nem tudott azonban hatásos eszközt adni a tulajdonukat megvédeni kész vagy erre kényszerülő polgárok kezébe, pedig a polgárok és a vagyonuk egyre kiszolgáltatottabbak a jognak fittyet hányó bűnözőknek.

A személy- és vagyonőrök lefegyverzése ezt a kiszolgáltatottságot anélkül fokozza, hogy esélyt adna a tulajdon szentségének érvényesítésére az agresszív bűnözői támadásokkal szemben.

Természetesen a képviselőcsoportunk módosító indítványokat nyújtott és nyújt be a törvényhez, ezt természetesen a részletes vitában indokolni is fogjuk, és remélem, hogy sikeredik egy mindenki által elfogadható törvényt alkotni a jelenleg a Ház előtt lévő törvényből.

Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai