Készült: 2019.10.14.07:06:43 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 166 2019.05.28. 6:45  161-169

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Három törvényjavaslat fekszik előttünk, amelyből látszólag van olyan, amelyik szinte miért is érintené Magyarországot, hiszen leginkább arról szól, hogy tengerészettel kapcsolatban a tengerészeti hajóknak a nyomkövetése, a biztonsági vészjelzésekkel való foglalkozása. Látszólag ez Magyarországot sajnos nem érintené, de azért mégis érinti, és majd kitérek rá, hogy miért is érinti, és hogy miért is csatlakoztunk ehhez a rendszerhez nyolcvanegyedikként.Itt az INMARSAT Nemzetközi Tengerészeti Műholdas Szervezetről van szó, amelyet még 1979-ben hoztak létre 83 ország együttműködésével, és mint mondtam, nyolcvanegyedikként csatlakoztunk ehhez. Célja a százszázalékos megbízhatóságú tengeri kommunikációs hálózat létrehozása életmentési-biztonsági célzattal. Ma is sok százezren használják ezt a rendszer, ami kiépítésre került akkor a nagyvilágban. A hajózás biztonsága, a közlekedés biztonsága nyilván egy kiemelt szempont, és ha valamilyen baj van, a kommunikáció az elsődleges, hogy ez működjön. Nyilván a mai, a XXI. századi és a XX. század végi technikai feltételek mellett óriásit lépett a világ előre ezen a területen.

Ma hogyan is működik ez a rendszer? Azért erről is ejtenék néhány szót. Az INMARSAT-nak ma műholdflottája van, ami geostacionárius pályán kering a Föld körül, és ez 36 ezer kilométer távolságban kering az Egyenlítő fölött, és folyamatosan ugyanazon az egy ponton van, tehát pontosan a Föld forgási sebességével, illetve annyival gyorsabban halad, mivel 36 ezer kilométerrel kijjebb található, de pontosan ugyanazon a ponton mozognak ezek a műholdak. Három műholdról beszélünk, amely ezt a szolgáltatást a Földön ellátja, illetve 12 műhold van fönt, de három látja el ezt a szolgáltatást, a többi tartalék, illetve egyéb szolgáltató feladatokat lát el. Ez a három műhold egymástól körülbelül azonos távolságra van, és 120 fokos szögben látja a Földet és tudja besugározni szinte a Föld teljes felületét ez a három műhold.

Az INMARSAT nagy fejlődésen ment keresztül, 2018-ban már piaci alapon működik, de 1,5 milliárd USA-dollár bevétele volt, illetve 1500 alkalmazottja is van. Mit tud ez a rendszer ma? Általános telefon- és adatátvitelt tud, széles sávszélességű internetet tud, garantált sávszélességű feltöltéseket, illetve videó-konferenciabeszélgetéseket, tehát amit a modern kor megkíván, mindent tud. A hátránya ennek a rendszernek, mivel vannak a Földhöz közeli pályán keringő műholdak, illetve a Földtől távoli pályán lévők, hogy ez a Földtől távoli pálya. A Földhöz közeli pályán 700 kilométer és 1500 kilométer távolságra keringenek, azok sokkal olcsóbbak. Ez sokkal drágább, azonban ennek sokkal nagyobb a lefedettsége.

Illetve még egy előnye van ezeknek a műholdaknak. A kis lefedettségűek nem a Föld forgási sebességével forognak, ezért folyamatosan másik műhold veszi át a sugárzást, ebben az esetben később ér oda a jel, illetve át kell venni egy másik műholdnak a jeleket, és folyamatosan adják át a műholdak egymásnak, hogy éppen kinek a területén van az illető jelsugárzó vagy jelfogó, így ebből adódnak problémák. Itt nem kell a műholdváltásra odafigyelni, hiszen folyamatosan azt a területet besugározzák ezek a műholdak, és ez a három összességében ellátja a Föld körül ezt a feladatot. A hátránya annyi, hogy egyrészt drága, mert nagyon távol van a Földtől, másrészt pedig annyi problémája van, hogy a sarkokat, a Déli-sarkot, illetve az Északi-sarkot ez a rendszer nem tudja besugározni.

Nekünk miért volt rá szükségünk? Miért csatlakoztunk mi ehhez, amikor ez elsősorban a hajózást volt hivatott szolgálni az első pillanatokban? Magyarországon először a Hungarocamion vette igénybe ezt a szolgáltatást, mert a járművek műholdas nyomkövetése vált fontossá, illetve bűnügyi szempontból is fontos volt, és az ORFK is átvette, hiszen a lopott járművek, amelyekben GPS nyomkövető van, ezen a rendszeren keresztül követhetők, illetve nyilván azokon a helyeken, ahol az internetszolgáltatás nem megfelelő, illetve mobilszolgáltatás nincsen, mert nincs lefedettsége, ott a műholdas rendszeren keresztül a mobiltelefonálás megoldható. Így például a MOL szakemberei vették igénybe, amikor olyan területeken végeztek kutatásokat külföldön, ahol nem volt még kiépítve a mobiltelefon-hálózat, akkor ezen a rendszeren keresztül tudtak érintkezni egymással. Tehát a műholdas telefonálás ma már egy viszonylag olcsóbb dolognak számít, és az egész Földön ebben a formában is lehet telefonálni, tehát adatot átvinni, videófelvétel, konferenciabeszélgetés, minden megvalósítható ezen a rendszeren keresztül. Tehát ez nagyon hasznos, hogy Magyarország ehhez a rendszerhez annak idején csatlakozott, és ezzel kapcsolatban mindenféle formában támogatandó, ami fejlesztés, illetve csatlakozás Magyarország részéről ehhez a rendszerhez van.

Ezenkívül van még az Európai Hírközlési Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény, ez az ECO-egyezmény. A Posta és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezlete döntött arról, hogy erre szükség van. Elektronikus hírközléssel foglalkozó állandó hivatalt akartak felállítani, amely a posta és az elektronikus hírközlés szakmai-szakértői szervezete. Célja az európai hírközlési igazgatások hatékony együttműködésének és a távközlési piac harmonikus fejlődésének az elősegítése. Ez megint a XX. század vége, a XXI. század eleje, tehát itt mindenféleképpen szükség van az ez irányú fejlesztésekre, az ez irányú együttműködésekre, a szakmai tanácsadás összehangolására, ezáltal mindenféleképpen szükséges az, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztésekben, fejlődésekben Magyarország is részt vegyen. Ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja azt, hogy mind a három egyezmény tekintetében a kihirdetés megvalósuljon és életbe lépjen. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 146-148 2019.06.11. 2:20  145-154

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Igen.

ELNÖK: Igen. Öné a szó, képviselő úr.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben a második Orbán-kormány elhatározta, hogy átalakítja Magyarországon az igazságügyi igazgatási rendszert, ennek egyik első lépéseként felállításra került az Országos Bírói Tanács 2011-ben, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot követte ezen tisztségben. Ugyanebben az időben, 2012. január 1-jétől meg lett választva Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnökévé. Az Alaptörvényünk így szabályozta ezt a két tisztséget, illetve intézményt, mégpedig a 25. cikk (5) bekezdése: „A rendes bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását.”, tehát az OBT mintegy felügyeleti szerve lett az Alaptörvény szerint az Országos Bírósági Hivatalnak.

Az OBT az elmúlt időszakban több alkalommal is vizsgálta az OBH elnökének működését, illetve tevékenységének törvényességét, és az alábbi megállapításokat tette: az OBH elnöke egyes bírák más bíróságra történő törvénysértő kirendelési gyakorlatával megsértette az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát; a bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó pályázatok elbírálása során több alkalommal kiüresítette a pályázati rendszer lényegét; törvénysértő járásbírósági elnöki kinevezését az OBT jelzése ellenére nem vizsgálta ki; a bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatát az OBT véleményének kikérése nélkül terjesztette a kormány elé.

Az OBT elnöke ezekre nem válaszolt, ő azt mondta, hogy ő pedig illegitimnek tekinti ezt a két szervezetet.

Álláspontom szerint itt az igazságügyi tárca jogalkotása és jogpolitikája vezetett ehhez az eredményhez (Az elnök csenget.), hogy egy példátlan helyzet alakult ki. Ön szerint, államtitkár úr, akkor mennyire hiteles (Az elnök csenget.) a kormány politikája? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
70 152 2019.06.11. 1:02  145-154

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr, és elnézést az előbbi túllépésért. Államtitkár úr, abban valóban sok igazság van, amit ön elmondott, és valóban nem kell itt állást foglalni ebben a kérdésben, a két szervezetnek a vitájában. Én arra próbálnám ebben a felszólalásomban felhívni a figyelmét, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdettől fogva, az első pillanattól mondta, hogy ezek a jogszabályok nem jók. Bármilyen ötpárti, utána hétpárti, többpárti egyeztetés volt, mindig jeleztük az Igazságügyi Minisztérium felé azt, hogy ezek a problémák előbb-utóbb összpontosulni fognak, és össze fognak gyűlni, és ezek megoldhatatlan problémákká fognak válni. Mi többször jeleztük azt önnek is, államtitkár úr, hogy milyen módon kellene változtatni a jogszabályokon, hogy ezeket az áldatlan állapotokat elkerüljük, hogy az állampolgároknak az igazságügybe, a független igazságügybe vetett bizalma ne sérüljön, azért, hogy a bíróság függetlenségében, a bírák függetlenségében való bizalma ne sérüljön az állampolgároknak. Szerintem ez mindenképpen a tárca felelőssége, hogy nem történt már ebben jogszabályváltozás. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 103 2019.06.12. 15:09  98-133

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy éppen nem az igazságügyi tárca az, aki most képviseli ebben a vitában a kormány álláspontját. Úgy látom, államtitkár úr is egyetért velem e tekintetben. (Dr. Orbán Balázs: Én? Nem!) Nyilván fura lenne, ha az a Trócsányi miniszter úr, aki mindenféle földi jót elmondott (Dr. Orbán Balázs: Örülök, hogy itt lehetek!) erről a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatról annak idején itt a parlamentben, most itt állna, és neki kellene elmondani, hogy mégis visszavonjuk, illetve ideiglenesen elhalasztjuk e törvény hatálybalépését, amit egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözöl. Illetve nem azt, hogy elhalasztásra kerül, hanem azt, hogy nem kerül bevezetésre, és reméljük, nagyon bízunk benne, hogy soha nem is fog hatályba lépni ez a törvény, és soha nem fog bevezetésre kerülni.Hogy miért is mondjuk ezt? Azért mondjuk, mert ha az ember megnézi, utánanéz kicsit a közigazgatási bíróságok rendszerének és annak, hogy Magyarországon ennek milyen hagyománya van, akkor mindnyájan tudjuk, mint ahogy megtudtuk a miniszteri expozéból is, hogy létezett Magyarországon a közigazgatósági bíróságok rendszere már a 19. század végén. Ha megnézzük ezt, és elővesszük adott esetben az egyetemi tankönyvünket, amit én nem voltam rest és megtettem, akkor megismerhetjük, hogy mit is írnak az egyetemi tankönyvek a közigazgatási bíróságokról, amit valamikor a 19. század végén bevezettek Magyarországon. Mit ne mondjak, nagyon érdekes dolog ütötte meg a szememet, fel is olvasnám, hogy mit ír a Magyar állam- és jogtörténet tankönyv  egyébként Csizmadia-Kovács-Asztalos írta (Dr. Orbán Balázs: Nem ő írta!)  az 1886. évi XXVI. törvénycikkről. „A közigazgatási bíróságokat elválasztotta a bírósági rendszertől, de a kormány saját felügyelete alatt központosította és a közigazgatási bíróságot a kinevezéseken, az előléptetéseken keresztül függő helyzetben tartotta.” Tehát ezt írja a tankönyv, hogy miért is hozták létre 1896-ban ezt a bíróságot.

Az áthallás elég erős a 21. században, a Fidesz-érában, amikor azt látjuk, hogy milyen erős központosítás, hatalom-központosítás van itt Magyarországon, és hogy a kormány miféle csúcshatalomra törekszik, miközben, mint láttuk, van egy rendszer, amit 2010 óta nem tud a kormány és a Fidesz maga alá bedarálni, ez pedig a magyar bíróságok rendszere. Egyszerűen képtelen elfogadni azt a kormány és képtelen elfogadni a jelenlegi kétharmados parlamenti többség, hogy igenis léteznek még független bíróságok, igenis a bírák csak a törvényeknek vannak alárendelve, ezért úgy gondolták, hogy igenis létre kell hozni egy olyan új szervezetet, amely majd a kormányzati döntéseket fogja végrehajtani. Tehát ha elolvassuk az akkori tankönyvet, akkor egyértelműen összecseng a kép.

Valamikor a 19. században úgy gondolták, hogy a montesquieu-i hatalmi ágak szétválasztása meg fogja oldani ezt a problémát, és nem lesz kormányzati túlhatalom majd az igazságszolgáltatásban. Lám, az igazság már a 19. században rácáfolt, ezt nem tudták megoldani, és ezért kellett létrehozni olyan bíróságokat, amelyek teljesen függetlenek voltak a végrehajtói hatalomtól, a végrehajtói hatalom semmilyen formában nem tudta befolyásolni a bírák ítéleteit, és ezért hozták létre azokat a bírósági rendszereket, amelyek a 19. század közepén Európában gyakorlatilag mindenütt elfogadottak voltak, ahol nem volt ilyen befolyás. Majd ezen változtatott a 19. század legvégén a közigazgatási bíróságokról szóló törvény, ahol újra visszajött az, hogy lehetett befolyásolni bizonyos területekre szűkítve az ítélkezéseket, mint ahogy írja az egyetemi tankönyvünk, a kinevezési rendszeren, illetve a bírák előmeneteli rendszerén keresztül.

De akkor felteszem azt a kérdést, hogy vane szükség Magyarországon közigazgatási bíróságokra, amelyek teljesen önállóan, a bírósági rendszerből kivéve működnek. Akár azt mondom erre, illetve a korábbi vitákban is elmondtam már évekkel ezelőtt is, hogy akár lehet is rá szükség, akár nem ördögtől való az, ha önálló közigazgatási bíróságok vannak.

(14.20)

De akkor működik ez jól, ha megfelelő garanciák biztosítva vannak a jogszabályban, hogy a végrehajtó hatalom nem tud beleszólni az ítélkezésbe, teljes mértékben független lesz a végrehajtói hatalomtól a bírósági rendszer. És azt látjuk, hogy amikor ez a törvény bevezetésre került volna, illetve a parlament el is fogadta, hála istennek, hatályba nem lépett, de 170 évet lépett volna vissza Magyarország az európai jogfejlődésben, 170 évvel mentünk volna vissza az időben.

Amikor a miniszteri expozé volt ezzel a törvénnyel kapcsolatban, akkor Trócsányi László miniszter úr elmondta, hogy hazánk jogtörténetében kiemelkedő jelentőségű esemény részesei vagyunk, és a rendszerváltás nagy adóssága az, hogy létrejöjjenek a közigazgatási bíróságok, és a rendszerváltás mostohagyermeke volt a közigazgatási bíróság, hogy nem jöhetett korábban létre.

Ő a múlt nemes hagyományaira hivatkozott, és felidézett olyan szellemi kútfőket, akik őt arra sarkallták, hogy a közigazgatási bíróságokat be kell vezetni Magyarországon. Itt megemlíti többek között Boér Eleket, Martonyi Jánost és Szabó Józsefet, akik  mint ahogy mondta itt az expozéban  több nyelven naprakészek voltak a közigazgatási bíráskodás nemzetközi irodalmában és a gyakorlatában.

Hát, ezzel szemben azt látjuk, hogy akire ő éppen hivatkozott, Szabó József jogtörténész…  és én megkerestem, hogy ez a Szabó József jogtörténész mit is írt a közigazgatási bíróságról, ha már Trócsányi miniszter úr őrá hivatkozott. Tehát ez már nem a tankönyv, hanem egy jogtörténeti tanulmánya Szabó József jogtörténésznek, aki elmondja az 1886. évi törvénycikkről, hogy a hatékony közigazgatási jogvédelem hiányáért, amit ez a törvény vezetett be, a hatékony közigazgatási jogvédelem hiányáért a történelmi felelősség a korabeli politikai elitet terheli. Nem merték követelni a hatékony közigazgatási jogvédelem egyetlen változatát sem. A magyar politika féltette a központi hatalmat egy jól működő, hatékony bírósági rendszertől, ezért vezették be a közigazgatási bíróságnak ezt a formáját, ami 1896-ban Magyarországon bevezetésre került.

És lám, jött a jó ötlet a Fidesz-KDNP részéről, ha ez megfelelt akkor, és jó volt akkor, hogy ne a független bírósági rendszer érvényesüljön, akkor ez milyen jó lesz nekünk is, hivatkozhatunk a történelmi hagyományokra, tradíciókra, és be fogjuk ezt vezetni, lám milyen jó lesz! Ezzel szemben azt látjuk, hogy óriási volt az ellenállás mindenki részéről, és még azt is tudjuk, hogy Handó Tünde is ezzel kapcsolatban egy közel húszoldalas pamfletet adott ki, amelyben első látásra még ő is rendkívüli mértékben bírálta a közigazgatási bíróságoknak a bevezetését. Ő sem értett ezzel egyet. Aztán persze  bizonyos nyomásra, gondolom  ezt a véleményét megváltoztatta, és utána már elfogadta, hogy legyenek közigazgatási bíróságok.

De miért van szükség  teszem fel újra a kérdést  közigazgatási bíróságokra? Miért kell ezt a rendszert megváltoztatni? Meghallgattuk itt többször, minden évben Handó Tündének a beszámolóját, amikor a bírósági igazgatási rendszerről beszélt, arról, hogyan működnek a bíróságok, a bíróságok igazgatása milyen szintű Magyarországon, és ezeken elmondta, már 2016-ban elmondta, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodás kiemelkedően magas színvonalú az Európai Unió többi országához képest is. És elmondta azt is, hogy második helyen áll Magyarország, ahol a legjobban működik a közigazgatási bíráskodás rendszere a független magyar bíróságok rendszerén belül. Ezt én hangsúlyoztam ki, de ez így működött.

Majd 2017-es beszámolójában pedig elmondta, hogy hatalmasat léptünk előre, hiszen Magyarország az első lett az Európai Unióban, itt a legjobb a közigazgatási bíráskodás, gyakorlatilag az egész Európai Unióban. Én nem gondolom azt, hogy olyan sok mindenben lennénk mi az elsők az Európai Unióban, és örülünk annak, és valóban büszkék lehetünk arra, hogyha a bíróságok ilyen jól dolgoznak. Ha a magyar bírák ennyire jól felkészültek, és valóban a magyar közigazgatási bíráskodás a legjobb az egész Európai Unióban, igenis büszkék lehetünk rá. És nem gondolom azt, hogyha felteszem újra ezt a kérdést, hogy vane szükség új közigazgatási bírósági rendszerre, hogy le kellene bontani azt a rendszert, ami Magyarországon kiválóan működött az elmúlt két évtizedben. Nem hiszem, hogy azt le kell bontani.

És megkérdezem azt, hogy a Fidesz, a kormány miért akarja ezt lebontani, ha ez kiválóan működik. Ha szakmailag az Európai Unióban az első helyen van a közigazgatási bírósági rendszer, ha szakmailag olyan jól működik, ha szakmailag nincs rá panasz, akkor miért kell egy teljesen új (sic!) rendszert megváltoztatni, teszem fel ezt a kérdést. Nyilván ennek csak és kizárólagosan politikai okai lehetnek, olyan politikai okok, amelyek alapján  amit már láttunk akkor, amikor a bírák kényszernyugdíjazásáról beszéltünk, amikor ideterjesztették azt a törvényjavaslatot is  próbálták megfélemlíteni a független magyar bíróságokat, hogy igenis, ne olyan törvényeket hozzanak, amelyekről ők azt gondolják, hogy a törvényeknek megfelelőek, hanem igenis, a kormánynak megfelelő ítéletek születhessenek.

És bizony ebben a törvényben, amely most, hála istennek, nem fog hatályba lépni, és reméljük, hogy soha nem fog hatályba lépni, ez lehetőséget adott volna arra, hogy a kormány bizony komoly befolyást gyakorolhasson, és a lehetősége meglegyen, hogy befolyást gyakoroljon az ítélkezésre. Itt elsősorban arról a személykiválasztási folyamatról van szó, amelyről elmondta miniszter úr az expozéjában, hogy itt pedig át lesznek véve a bírák, és hogy ez milyen jó lesz, a közigazgatási bírák át fognak jönni.

Igen ám, csakhogy azt is láttuk, hogy nagyon sok helyen nem jelentkeztek a bírák arra, hogy átjöjjenek; illetve, amikor Handó Tünde beszámolt róla, hogy körülbelül hány bíró várható, hogy átjön, meg azt is megtudtuk a minisztériumtól, hogy hány főből fog állni a közigazgatási bíróság, akkor láttuk azt, hogy messze a felét sem fogja kiadni az ítélkező bíráknak a létszáma ezeknek a közigazgatási bíróságoknak a rendszerében. Gyakorlatilag olyan kiválasztási rendszer került be ebbe a törvényjavaslatba, amely aztán törvénnyé is változott, olyan kiválasztási rendszer, ami arra determinálta a bíróságokat, hogy a jövőben gyakorlatilag kizárólagosan bírói rendszeren kívülről, a közigazgatásból töltsék fel a megüresedő bírói álláshelyeket, illetve azokat az álláshelyeket, amelyek nem kerülnek 2020. január 1-jével felállításra, azokat a bírói álláshelyeket kívülről fogják feltölteni. Itt pedig körülbelül a bíróságoknak a kétharmada került volna be kívülről.

A törvény szövegében egyértelműen benne van, és meg vannak nevesítve, ha jól emlékszem, a 81. §ban azok az intézmények, ahol az ott dolgozókat előnyben kell részesíteni a többiekkel szemben. Kik ezek? Nyilván a minisztériumokban, a miniszteri szerveknél, a kormányhivatalokban dolgozók, az ügyészségen dolgozók, tehát azok, akiket folyamatosan a kormány a kétharmados többség tudatában gyakorlatilag maga alá begyűrt, és az ezekben dolgozó emberek, akik abban szocializálódtak, hogy nekik bizony teljesíteni kell a miniszter elvárásait, bizony meg kell felelni a kormány elvárásainak, mert azonnal elveszthetik az állásukat, ha ezt nem teszik meg. Így lehet befolyásolni azt, hogy kiket válasszanak ki.

Olyan pontrendszert dolgoztak ki a bírák előmeneteli rendszerébe, illetve felvételi rendszerébe, ami teljesen egyértelműen…  és utána önök elmondták volna, hogy teljesen legálisan, hát ez a törvény, ezt kell alkalmazni, hogy a kívülről jövők előnyt élveznek, méghozzá a pontszám során olyan előnyt, ami gyakorlatilag behozhatatlan. És hozta volna azt a rendszert is, hogy gyakorlatilag belülről a bírósági titkárok és fogalmazók soha nem lehettek volna bírák, mert a kívülről jövők mindig előnyt élveznének a pontszámok alapján. De ha nem, akkor ott van még utolsó vétójogként az igazságügyi miniszternél az a lehetőség, hogy bármikor megvétózhatja egy-egy bíróaspiránsnak a kinevezését, még akkor is, ha az arra alkalmas közigazgatási bírói tanács őt választotta a legalkalmasabbnak és szakmailag a legjobbnak, még mindig egy indokolás mellett a miniszter azt mondhatja, hogy neki bármilyen oknál fogva nem tetszett ennek a bírának a hozzáállása, számára nem volt meggyőző a szakmai tudása, és leírja 3-4 mondatban, hiszen csak egy indokolást kell hozzátenni, és már nem ő lesz felterjesztve a köztársasági elnök irányába, és nem ő lesz kinevezve bíróvá.

Tehát ily módon a kormány gyakorlatilag folyamatosan a saját embereivel tudja feltölteni ezeket a bíróságokat, és semmiféle megnyugtató fék nem lett beépítve ebbe a rendszerbe, még akkor is, ha a Velencei Bizottság a kritikai érveit többször elmondta önöknek, mégsem lett beépítve minden szinten. Bizonyos szinten be lett, de alapjaiban nem nyúltak hozzá, és alapjaiban ma is megvan arra a lehetőség, hogy olyan csapatot állítsanak össze, amely majd nem a törvénynek, hanem elsősorban miniszteri elvárásoknak fog megfelelni. Ez a legnagyobb problémája ennek a törvénynek, ezért nem volt támogatható ez a törvény.

(14.30)

A legfőbb aggályaim tehát még egyszer elmondanám. Az ügyek politikai befolyásolása lehetőség lett volna, és szerintünk a jogállamiság újabb bástyája dőlt volna le, a bírói függetlenséget csorbította volna nagymértékben. Rossznak tartjuk az egységes bírósági szervezet megbontását, ezt az új rendszer eltávolítja, az igazságszolgáltatást az ügyfelektől, mert térben is egészen távolra fognak kerülni. Nem lesz egységes a bírói pályázati rendszer, lehetőség lesz a bírói posztok politikai alkalmasság szerinti betöltésére, és a közigazgatásból jelentkezők már megtanultak azonosulni ezzel a politikai rendszerrel.

Ezek azok a legfőbb okok, amik miatt számunkra ez a törvény elfogadhatatlan, és nagyon örülünk annak, hogy ez most nem kerül bevezetésre, és reméljük, hogy ez örökre elhalasztásra kerül. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 202 2019.06.17. 2:08  201-204

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A KSH 2019 első negyedévi kimutatása szerint hazánkban 3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, de ez nem azt jelenti, hogy az egész országban egyenletesen és arányosan alakulna a foglalkoztatottság: míg az ország nyugati és középső részén már munkaerőhiány van, addig Északkelet-Magyarország a munkanélküliség tekintetében hazánk mostohagyermeke; míg Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 1,3 százalék volt a ráta tavaly év végén, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,7 százalék. A kormány 2018-ban szűkíteni kezdte a közfoglalkoztatási programokat. Ennek az eredménye az lett, hogy Szabolcsban és más, a közmunkával foglalkoztatottságban érintettebb megyékben emelkedett a munkanélküliség.

Szabolcs-Szatmár-Bereg mellett még Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Békés megyékben támaszkodik nagymértékben a munkaerőpiac a közfoglalkoztatásra. Borsodban lényegében stagnált a ráta, Hajdúban és Békésben azonban romlott a helyzet: Hajdú-Biharban 1,1 százalékponttal, 6,2 százalékra, Békésben pedig 0,4 százalékponttal, 5,2 százalékra nőtt a munkanélküliség. Szűkebb pátriámban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 0,5 százalékponttal, a 6 százalék egy év alatti munkanélküliségiráta-növekedéssel 8,7 százalékra nőtt.

Az ország ezen megyéiben a munkaügyi hivatalok adatai alapján is zömében közmunkás pozíciók nyílnak meg, olyannyira, hogy Borsodban és Szabolcsban is az új munkahelyek minimum 90 százaléka valamilyen közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódik. Mindez tovább növeli az ország gazdasági kettészakadását, a keleti rész lemaradását.

Kérdezem államtitkár urat, hogy mikor fognak tenni végre valamit Magyarország gazdasági kettészakadása ellen. Mikor lesz érdemi intézkedés az északkelet-magyarországi munkanélküliség felszámolására? Várom megtisztelő érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 94 2019.06.18. 11:41  77-98

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt azt hallottuk, hogy nagyon jó volt ez a törvény, amit behoztak, és gyakorlatilag csak elvétve, egy-két száz esetben voltak problémák, és milyen dicső, hogy csak 177 esetben kellett visszavonni ezt az állampolgárságot. Valóban tényadat, és benne van a törvényjavaslat indokolásában is, hogy eddig 177 esetben került ilyenre sor, és ez önök szerint nem tömeges és ez elenyésző. Itt csak az a probléma, hogy ez, ami a felszínre került, ahogy Bencsik János képviselőtársam is elmondta, nemhogy nem a jéghegy csúcsa, hanem a jéghegy csúcsának egy nagyon-nagyon picinyke kis töredéke. Mert az még nem hangzott el talán a mai vitában, hogy miért is jön ide ilyen sok olyan állampolgár, aki megkapja a magyar állampolgárságát, de tulajdonképpen semmilyen köze nincsen Magyarországhoz, nincsenek magyar felmenői, nem akar tartósan ebben az országban élni, és tulajdonképpen csak bizonyos haszonszerzés végett jön ebbe az országba. Ezek a személyek azok, akik nem is tudnak magyarul, mert nincsen kötődésük ehhez az országhoz, pusztán anyagi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ők idejöjjenek.

Amikor megnézzük egy-egy választáskor azt, hogy egy-egy lakásba, egy-egy házba, egy-egy ingatlanba mennyien vannak bejelentkezve a választás előtt néhány héttel, akkor furcsa számokat fogunk megkapni Magyarország északkeleti határvidékein. És itt elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről beszélek, különös tekintettel a Beregre, ahol bizony évről évre változik a lakosság létszáma, hol növekszik, hol csökken, és bizony van olyan, amikor egy-két év alatt nemhogy a duplájára, hanem majdnem háromszorosára növekszik a lakosság lélekszáma. Ilyet mondok például Kispalád esetében, ahol 2013-ban 605 lakosa volt Kispalád településnek, 2017-ben pedig 1347.

Mondhatnák önök, hogy ez nyilván a fideszes családvédelmi politika non plus ultrája, hogy ilyen jól mennek a dolgok Kispaládon, csak sajnos nem ez az igaz, hanem az az igaz, hogy ide bizony betelepítenek olyan külföldi állampolgárokat, akik azért kapják meg a magyar állampolgárságot, hogy eljöjjenek majd szavazni, és bizony be kell húzni az X-et. Kire? Nyilván a jelenlegi kormánypártokra; és hogy ez nem száz, és nem kétszáz, és nem ezer, hanem tízezres nagyságrendű ezek száma.

Kikértük az adatokat a helyi önkormányzatoktól, és bizony azt láttuk, hogy sorozatban van olyan, hogy egy-egy lakásban 100-an, 150-en, 200-an, 250-en vannak bejelentkezve. 66 négyzetméteren 170 ember lakik, akik közül valamennyi ukrán nevű, tehát semmi köze nincsen, még fel sem lehet fedezni, hogy valamilyen magyar eredete lenne a neveknek, valamennyien ukrán nevűek, és egy-egy településen 20-30-40 ilyen ingatlan szerepel, ahol száznál nagyobb létszámban vannak bejelentkezve ezek a személyek. Amikor beszélnek velük a szomszédok, vagy beszél velük a postás, akkor kiderül, hogy nem tudnak velük beszélni. Amikor bejönnek a nyugdíjat felvenni Magyarországra havonta egyszer  mert ez is egy nagyon lényeges szempont, amit önök szintén elnéznek becsukott szemmel, hogy sok ezren, akár tízezren felveszik a magyarországi nyugdíjat, és nem annyit kapnak, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nyugdíjasok, akiknél bizony 80-90 ezer, esetleg 100 ezer forint az átlagnyugdíj, hanem ennek a többszörösét, kétszeresét és háromszorosát veszik fel, és amikor ezeket a nyugdíjakat felveszik ezek az emberek, akkor bizony hoznak magukkal egy tolmácsot, hogy tudjanak beszélni a postással, hogy át tudják venni ezeket a nyugdíjakat. És ezeknek az embereknek itt van állandó bejelentett lakcíme, van magyar útlevele, van magyar állampolgársága, csak éppen semmilyen közük nincsen Magyarországhoz, csak éppen egy szót nem tudnak magyarul, nem is akarnak megtanulni, és ahogy a szomszédok elmondják, ők nem is látnak ilyen mozgást, hogy ebbe az ingatlanba százan, kétszázan járnának nap mint nap, nem jön ide senki. Nem jön senki, legfeljebb, amikor a nyugdíjfelvétel van, akkor jönnek ide, egyébként pedig magyarul nem tudnak.

Én ezt döbbenetesnek tartom, hogy önök még beleírják ennek a törvénynek az indokolásába azt, hogy már 177 esetben visszavonásra került az állampolgárság. Nem 177 esetben, hanem több ezer esetben kellene. És nyilván az is egy nagyon fontos dolog, hogy ennek a törvénynek egy csomó pozitív vonzata van. Igenis szükség volt annak idején arra, hogy megadjuk az állampolgárságot a határon túli magyar testvéreinknek, igen, azt gondolom, hogy ezzel minden józan gondolkodású magyar ember egyetértett, és igenis hiszek abban, hogy ez annak idején a Jobbik nyomására történt meg.

(15.00)

Az, hogy előtte mik voltak: megosztottak voltak a Fideszen belül az álláspontok. Egy biztos: itt egy párt volt 2010-ben, amelyiknek mindig következetesen egységes volt az álláspontja, az pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Mindig leszögeztük azt, hogy igenis meg kell adni az állampolgárságot.

Én emlékszem a 2004. december 5-ei népszavazásra, amikor a Magyarok Világszövetsége hozta a plakátokat, a szórólapokat. És hová hozták? Csak az akkori MIÉP-esekhez vagy más nemzeti radikális személyekhez hozták, mert azt mondták, hogy sajnos a Fideszben nem tudunk megbízni, ők nem fogják biztosan, teljes szívvel támogatni ezt a népszavazást. Talán ha támogatták volna, akkor eredményes lett volna a népszavazás, de sajnos akkor nem lett eredményes, és ez pontosan Magyarországnak az egyik szégyenfoltja is. De innentől kezdve a Jobbik, a megalakulásától kezdve teljesen következetesen kiállt emellett.

Önök voltak azok, akik például a szavazati jogot sem akarták megadni a határon túli magyaroknak, csak amikor a politikai haszonszerzést látták benne, akkor, amikor látták, hogy a határon túli magyarok a felmérések alapján majd önökre fognak szavazni, persze, egy kicsit megtámogatva a helyi médiát, hogy itt bizony a Fidesz az egyetlen olyan párt, amelyik nemzeti párt, az összes többi hazaáruló  ezt kellett fújni mindenütt, mindenkinek azért, hogy önök mögött meglegyen a támogatottság. Nyilván ezzel szerezték meg a határon túli magyar szavazatoknak a többségét, és ez hozta azt, hogy bizony itt a réseken átsurrantak ezek az ezrek, adott esetben akár tízezrek is, akik jogosulatlanul jutottak hozzá a magyar állampolgársághoz.

Ezt a törvényjavaslatot, ami most módosításra és benyújtásra került az önök részéről, már az elején be kellett volna nyújtani, ez már nem tudom, hány évet, de nagyon sok évet késett az önök részéről. Hiába mondják, hogy miért nem a Jobbik mondta, miért nem mondtuk. Mi akármit mondtunk önöknek az elmúlt kilenc esztendőben, mondhattunk bármit, egy biztos: 99,9 százalékban önök azt minden esetben leszavazták, bármilyen javaslatunk volt, önök mindent leszavaztak.

Ha már itt a kereszténységet szóba hozta Nacsa úr, akkor hadd mondjam el, hogy például önök voltak azok, akik az Alaptörvény vitájában leszavazták azt a jobbikos javaslatot is, ami szerint belekerült volna az Alaptörvénybe, hogy Magyarország keresztény állam. Nagy felháborodással szavazták le annak idején, mégpedig 2010. november 16-án  mert azt fogják mondani, hogy ez nem is történt meg , az akkori alkotmány-előkészítés során szavazták le. Tehát ilyen dolgok történtek annak idején, és a Jobbik volt az, amelyik mindig következetesen ugyanazon politikát folytatta.

Felhozta még Nacsa úr, Nacsa képviselőtársam azt is, hogy bizony mi nem szoktuk megnézni, hogy ez a kormány mennyit segít a határon túl. Hogyne néznénk már meg? Nálunk sok képviselő foglalkozik ezzel, sőt külön kabinet van, amelyik pontosan ezzel foglalkozik, a határon túli magyarsággal. Önök nagyra vannak, hogy ilyen programot indítottak be, olyan programot indítottak be. Persze, igen, mindent állami pénzből. A mi pénzünkből, az adófizetők pénzéből. A Jobbik még nem volt kormányzati pozícióban, nyilván nem tudják megítélni, hogy mi milyen segítséget nyújtanánk a határon túli magyaroknak, mi milyen programot dolgoznánk ki a határon túli magyarok számára.

De mi egyet tudunk, és egyet tettünk eddig is: az erőnkhöz képest mindig maximálisan segítettük a határon túli magyarokat, de mi nem az állam pénzéből, hanem a saját pénzünkből. Annak idején például, amikor a beregszászi főiskola felújítása volt, minden egyes jobbikos országgyűlési képviselő 50 ezer forintot fizetett be a saját pénzéből azért, hogy cserepeket vásárolhasson a főiskola, és folyamatosan segítettük akár a középiskolákat, akár a helyi iskolákat, akár az óvodákat  nem állami pénzből, nem európai uniós pénzből, hanem a saját fizetésünkből, amit mi adtunk össze. Erre önöktől még soha nem hallottam semmifélét, hogy önök is ugyanígy tettek volna, mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom. (Dr. Vitányi István: Nem dicsekszünk vele.) Vagy például nem kérkedni akarunk vele, de folyamatosan segélyszállítmányokat szerveztünk és vittünk, amit megint nem állami pénzből, nem állami finanszírozásból oldottunk meg. Tehát ha valaki igazán próbál tenni az erejéhez képest, akkor azt elvitatni, Nacsa képviselőtársam, a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól egyáltalán nem lehet.

(Az ülés vezetését Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke veszi át.)

Mindezek alapján, visszatérve a törvényre, mert egy kicsit tágra nyúlt ez a vita és egy kicsit nemtelenné is vált szerintem, azt kell látni, hogy valóban fontos az, hogy szigorítsunk ezen a jogszabályon. Valóban szükség van arra, hogy próbáljuk meg lezárni a kiskapukat, csak ezt nem most kellene, hanem sokkal korábban és sokkal keményebben kellene lezárni ezeket a kiskapukat. Igenis, aki jogosult a magyar állampolgárságra, aki jogosult arra, az igenis kapja meg, és méltóan kapja meg, ne méltatlan körülmények között. Mert ha azt nézzük, ott van például, felemlegették a kárpátaljai magyarokat: aki megkapja a magyar állampolgárságot, hogyan kell neki átjönni a határon? Milyen méltatlan körülményeket biztosítanak a határon, amikor háromórás várakozás van odafelé, háromórás visszafelé? Néha nyolc-tíz órába kell belecsúszniuk, amikor olyan módon kutatják át az autókat, hogy gyakorlatilag mindenki bűnözőnek érzi magát, aki odakerül, és rettegve megy a határra, ugyanúgy, mint annak idején a szocializmus idején. Nyilván ezen is változtatni kellene.

Sok olyan dolog lenne még, amelynél csak politikai akaratra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar-magyar kapcsolatok tovább javuljanak a határnak a két oldalán. Sokszor azt látom, hogy pontosan ezek azok, amelyek nem kerülnek pénzbe, hanem éppen csak szándéknak kellene rá lenni, azok nem valósulnak meg ma sem.

Azt gondolom, hogy ma is sokat tehetnénk a határon túli magyarokért. Többek között nem azzal, hogy kinyitottuk, hogy akár bűnözők és mindenféle elemek beköltözhessenek Magyarországra és megkaphassák a magyar állampolgárságot, hiszen azok, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek, akinek a nagyapja, a dédnagyapja, a nagymamája magyar volt, az nyilván jogosult rá, és meg is fogja kapni a magyar állampolgárságot. Hanem itt azokkal van probléma, akik tömegesen, ezrével kapták meg, akár tízezrével kapták meg az állampolgárságot úgy, hogy semmilyen közük nem volt, semmilyen magyar felmenőjük nem volt, és semmilyen magyarnyelv-ismerettel nem rendelkeztek.

Én örülök neki, hogy legalább egy picit most módosul a törvény. Nyilván támogatni fogjuk, mert bármennyiben is javít, ha csak egy kicsit is javít egy törvény, akkor azt támogatandónak tartjuk, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom azokat meg szokta szavazni, nem úgy, mint a Fidesz, amelyik a jobbikos javaslatokat, hogyha egyetértene is vele, akkor is leszavazza. Mi szoktuk azért támogatni a jó javaslatokat, de erre már sokkal hamarabb lett volna szükség. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 144 2019.07.01. 2:06  143-150

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében június 27-én hatalmas vihar tombolt, ezt később az évszázad viharának nevezték el. Amikor elkezdődött, még nem tudták, hogy ez mekkora károkat fog okozni a megyében.Ez elindult Záhony térségéből, Kisvárdán keresztül Gemzse, Vásárosnamény, Ajak, Mátészalka, Jármi, Kocsord térségét érte a legjobban. Mivel járt ez a vihar? Leszakadó háztetők, kidőlő évszázados fák, gyökerestül kicsavart fák, bedőlt kerítések, kidőlt villanyoszlopok, ledőlt magasfeszültségű távvezetékek, óriási károk a temetőkben, összedőlt keresztek, betört sírok, leszakadt, bedőlt keresztek a templomok előtt, félelmetes kár a mezőgazdaságban, ledőlt vetemények, kidőlt gyümölcsösök, telepített fák sora, amelyeket tövestől csavart ki a vihar. Egyszerűen olyan kár, amire a 70-80 éves idősek is azt mondták, hogy ilyet még soha életükben nem láttak.

Itt szeretnék ezúton köszönetet mondani a katasztrófavédelem munkatársainak, akik önzetlenül azonnal a helyszínre siettek, és áldozatos munkával igyekeztek minimalizálni, a legkisebbre szorítani a kárt, amely az ott élő embereket sújtotta. Ezek az emberek igyekeztek mindenhová eljutni. Itt szeretnék köszönetet mondani azoknak is, akik elsősorban messzi tájakról érkeztek, a határon túlról is, Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Délvidékről is érkeztek önkéntes katasztrófavédők, akik részt vettek a kárelhárításban azért, hogy egyáltalán fedettek legyenek ezek a házak, tudjanak hol lefeküdni az emberek.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogyan segíti a kormány a vihar okozta károk helyreállítását Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 148 2019.07.01. 1:04  143-150

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy három apró kritikát fogalmazzak meg, amelyet alapvetően, azt gondolom, építő jelleggel kívánok mondani, nem pedig kritikaként, de el kell hogy mondjam, amit a helyiek, illetve polgármesterek jegyeztek meg ezzel kapcsolatban. Körülbelül két napig úgy érezték, hogy nincsenek összehangolva a kárelhárítási munkák. Tehát mindenki próbálja egyénileg megoldani, ahol éppen van, de nem tűnt összehangoltnak az ott folyó tevékenység. Erre kellene tehát egy kicsit jobban odafigyelni a jövőben. Illetve tudták-e, hogy ekkora vihar fog jönni, a meteorológiai intézet jelezte-e, és önök például vagy a katasztrófavédelem tudtake róla, és miért nem jelezte a helyi önkormányzatoknak, mint korábban ez már többször megtörtént. Illetve a helyiek azt fogalmazták meg, hogy jólesett volna nekik, amikor a legnagyobb kárban vagy tető nélkül voltak, ha megjelent volna akár a miniszter úr, akár a miniszterelnök úr a helyszínen. Ez jólesett volna a helyi lakosságnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 194 2019.07.01. 2:26  193-196

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Budapest, Cegléd, Szolnok. Az emberek többségének ezt hallva három csodaszép magyar város jut eszébe, a Budapestre az agglomerációból ingázóknak azonban csak a napi káosz, amelyért valahogy senki sem felelős, ezen a vasútvonalon történik ugyanis országos viszonylatban a legtöbb késés. Rendszeres sajnos, hogy a Ceglédről, Monorról Budapestre utazók, munkába igyekvő dolgozók vagy az iskolába siető tanulók 20-30 percet késnek reggelente, illetve hazafelé, a gyermekeikért iskolába, óvodába zárás előtt odaérni kívánó, kétségbeesett édesanyák idegeskedik végig a visszautat a szintén mindennapos 20-30 perces késések miatt.Mióta a vonalon nyár eleje óta új menetrend van, a káosz hihetetlen mértéket öltött. Napi rendszerességűek a 20-30-60 perces késések az egyébként 36 perces menetidő mellett, továbbá tájékozatlan jegyvizsgálók, egymásnak ellentmondó információkat közvetítő hangosbemondó és folyamatosan lerobbanó mozdonyok, meghibásodó pályaelemek mind keserítik az utasok életét. Mindennapos történet, hogy a monori vasútállomásról a Nyugati pályaudvarra érni több mint egy óra, majd hazafelé ugyanígy, tehát napi szinten legalább egy órát elvesz az ingázók életéből a MÁV. Ez évente legalább 200 munkaórát, tehát több mint egyhavi munkaidőt jelent egy embernél.

A mindennapos kálvária része a szerelvényeken 40 fokban történő aszalódás, légkondicionálás természetesen nincs, minősíthetetlenül koszosak a mellékhelyiségek, lepusztultak az állomások. A Kőbánya-Kispest állomáson leszakadt a lépcső, beázik a Nyugati pályaudvar, a panaszlevelek sorozatosak, elhárítják őket, felelős nincs, a vasút műszaki állapotára visszamutogató mentegetőzések csak tovább rontanak a helyzeten. Hab a tortán, hogy egy Nyugatiból induló szerelvény pár száz méter megtétele után a múltkor a rajta lévő utasokkal együtt megállt a senki földjén, embereket ott hagyva, mozdonyvezető és kalauz nélkül.

Tisztelt Államtitkár Úr! Meddig él még vissza a MÁV az emberek türelmével? Miért kell a nemzetgazdaságot egy állami vállalatnak megkárosítani azzal, hogy az emberek nem jutnak el a MÁV hibájából a munkahelyükre? Milyen intézkedés várható az önök részéről, vagy pedig elegendőnek tartják azt, hogy a MÁV vezetői kiemelt milliós fizetéseket és prémiumot kapnak? (Taps a Jobbik soraiban.)