Készült: 2019.12.05.18:28:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

32. ülésnap (2010.10.05.), 32. felszólalás
Felszólaló Babák Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:13


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a vezérszónoklatok közt elhangzott, kötvénnyel kapcsolatos ügyekre reflektáljak elsőként. Szóval, nagyon furcsa volt hallgatni a szocialista-liberális kormány egyik volt tagját, Boldvai képviselőtársamat, amikor elítélő módon beszélt az önkormányzatok azon védekező mechanizmusáról, amely a fejlesztési források hiányát kötvénykibocsátással igyekezett pótolni.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Némi tájékozottság szükséges ahhoz, és megpróbálok kellőképpen közérthető módon beszélni arról, hogy az önkormányzatnak egységes bevétele, egységes pénzalapja van, amelyet a bevételei tekintetében fel szokott osztani kötelező feladatok finanszírozására, nem kötelezőre, és ha marad netalántán fejlesztésre, akkor fejlesztésre fordítja azt.

Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! A kötelező feladatokat a kormány az előző nyolc év alatt nem finanszírozta le a kötelező mértékben, tehát a kötelező állami feladatokhoz nem biztosította a teljes végrehajtáshoz szükséges pénzeszközöket, így tehát a saját bevételeket, a helyi adókat elsősorban a kötelező állami feladatok finanszírozására kellett fordítani. Ugye, ez teljesen nyilvánvaló.

És természetesen vannak az önkormányzatiság keretébe tartozó, úgymond az a csekély kör, amelyben az önkormányzatiságot meghagyta az előző szocialista-liberális kormány, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket kiválaszt a helyi közösség, és úgy gondolja, hogy arra működési költséget szán. Teszem azt, színházat, játszóházat, vagy sorolhatnám azokat a töredéknyi feladatokat, amelyekhez szükséges pénzeszközt biztosítani, hiszen a helyi közakarat, az önkormányzatiság, a helyi döntés ezt kötelezővé tette. Nem kötelező gimnáziumot tartani, sőt művészeti alapiskolát sem; no de ne is beszéljünk a művészeti alapiskoláról, mert amit csináltak vele, az katasztrófa! És akkor nézzük azt, hogy vannak bevételek és vannak kiadások. A legfontosabbak, ugye, a működési kiadások, aztán a fejlesztéssel kapcsolatos vagyoni kiadások, és hát előfordul, hogy tartalékot is kell képezni a törvényi kötelezettségek kapcsán.

Tudják, mi a legnagyobb baj? Hogy nemhogy a fejlesztésre, a működésre is kevés volt az előző nyolc év alatt az állam által biztosított forrás! Nos, tehát mit tudott tenni az az önkormányzat, ahol a helyi akarat azt gondolta, hogy járdát vagy utat kell építeni, vagy netalántán a 2013-ig lehetőséget nyújtó uniós források megszerzéséhez - és ezt jó, Boldvai úr, pontosan tudni, amikor egy fejlesztési döntést, egy pályázati döntést hoz egy önkormányzat - azonnal mellé kell tenni a pénzt. Tudja ön, hogy ha mondjuk, tíz pályázatnál tízszer tárgyal a bankkal, milyen előnytelen megállapodáshoz jut, és milyen feltételek mellett kap hitelt? Többszörösébe kerül! Ezért az önkormányzatok, ahol volt netalántán remény arra, és ki tudták számolni, hogy fejlesztésre is tudnak rezerválni pénzeszközt - ezt sajnos nem a kicsik, a falvak tehették meg Békés megyében sem, csak a városok merészelték megengedni maguknak -, akkor előrehozták a fejlesztési önerőforrást kötvény kibocsátásával.

Boldvai úr, egyetértünk akkor, ha ön azt mondja, hogy az önkormányzatok felelőtlenül gazdálkodtak az önök praxisa miatt, az önök felelősségére, rosszul gazdálkodtak, mert a működésre bocsátottak ki kötvényt. Nézzék, ez olyan dolog, mint amikor valaki a kamrára vesz föl hitelt, azaz a napi megélhetésre.

Mélyen tisztelt Boldvai Képviselő Úr! Az önök kormánya nyolc év alatt azt csinálta, hogy kénytelenek voltak az önkormányzatok - különösen a kicsik - fölvenni a működésre hitelt, sőt kötvényt bocsátottak ki, mert önök nem finanszírozták az állami kötelező feladatokhoz szükséges működési kiadásokat sem. Nos tehát, úgy gondolom, hogy ezt kifogásolni, és mások felé negatív megjegyzésként tenni, azt a hibát, amit önök követtek el, és amelybe kényszerből önök hajtották be az önkormányzatokat, ez mégiscsak furcsa, sőt vérlázító.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ilyen aspektusban felvetni a kötvénykibocsátást, amely kényszer következménye, nagyon illetlen dolog, sőt mi több, sértő, sőt mi több, felháborító. Szóval, száz szónak is egy vége: ha valaki komolyan gondolta az uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségét, nem egyenként szaladt a bankba egy-egy fejlesztési önerőforrás érdekében, hanem kötvényt bocsátott ki, és ha azt megfelelő módon, törvényesen használta fel, sőt néha gyarapította is az eszközeit, és ezt kiszámítva tette, az helyes dolog.

Tudniillik ha ön azt mondja, hogy helytelen az önkormányzatok kötvénykibocsátása, ön nem érti a hitel fogalmát. A hitel mindig előrehozott forrás, tetszik érteni, egy finanszírozás egy tervhez, egy elképzeléshez, egy fejlesztési célhoz. Ha ezt helyesen használja fel, törvényesen, okosan és jól, és a helyi közakarat ezt támogatja, akkor ez teljesen támogatható.

Tudniillik ha valaki nem érti - mondom - a hitel fogalmát, akkor nagy baj. Hitelre szükség van a gazdaságban, így működik a világ, és ha az önkormányzattól is elvárjuk azt, hogy fejlesszen, akkor szükséges igénybe vennie alkalmasint hitelt, ha ennek megvan a bevételi fedezete a helyi adókból. De önök nemhogy erre nem adtak fedezetet, a fejlesztésre, az uniós források megszerzéséhez, hanem önök még a működést is ellehetetlenítették, és ezért ment csődbe és van komoly anyagi gondban Békés megye sok apró önkormányzata.

A következő témám pedig Nyikos képviselőtársam hozzászólása. Úgy gondolom, hogy az ellenőrzés nagyon fontos dolog, mégpedig a feladata az - egyszerűen fogalmazva -, hogy rend legyen az állami pénzügyek tájékán. A rendet biztosítja a törvény és az ellenőrzés. A rendet a törvény mellett és az átláthatóságot, a hatékonyságot generálja, a törvényes rendet. Valakinek kétségbe vonni az Állami Számvevőszék jelentőségét és munkásságát, fontosságát, úgy gondolom, egyszerűen felelőtlenség, hisz nagyon fontos az, hogy az állami pénzekben és általában a pénzügyekben és a számvitelben a rendet generálja. Az ellenőrzés mindenkor a rendet generálja, a törvényes rend betartását, az átláthatóságot és a hatékonyságot biztosítja a pénzeszközök felhasználásában.

Úgy tudom, hogy az Állami Számvevőszéknek van egy ellenőrzési terve, amelyet bemutat számunkra, hozzá lehet csatlakozni, kérni lehet, de azért szeretném elmondani, hogy a tisztelt Háznak, a parlamentnek, a Magyar Országgyűlésnek a legfontosabb intézménye az állami pénzügyek átláthatósága, ellenőrzése tekintetében az Állami Számvevőszék.

Kié az Állami Számvevőszék, mélyen tisztelt hölgyek, urak? A tisztelt Házé, a parlamenti képviselőké. Azért hozta létre, hogy meghosszabbított karja legyen, az Országgyűlésnek az ellenőrző szerve - longa manu, ahogy a latin mondja -, egy nagyon fontos dolog, a mienk! Azt, hogy hogyan működik, a tisztelt Háznak kell palléroznia, hölgyeim és uraim, mégpedig úgy gondolom, hogy a törvénnyel, az elvárások megfogalmazásával, különböző kérésekkel, és ami nagyon fontos, hogy amit az Állami Számvevőszék letesz az asztalunkra, azt használjuk, hölgyek, urak, ebből törvényt alkossunk, ebből változtassuk a szabályokat, ebből büntető feljelentést tegyünk, és tegyünk rendet!

Nagyon fontos dologról van szó. Úgy gondolom, hogy nekünk kötelességünk az Állami Számvevőszék feltételeit biztosítani, pontosan azért, mert eskü kötelez arra, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárai adójával ennek a Háznak és minden szervezetnek, amely fölhasználja, a törvényes rend, az elvárás, a hatékonyság keretei közt szabad csak felhasználnia. Ezt pedig ellenőrizni kell.

(11.10)

Nézzék, mi is különben az ellenőrzés fogalma? A hétköznapokban vulgárisan úgy szoktam megfogalmazni, hogy a minta összevetése a praxissal. Mi a minta? A törvény. A pénzügyekre és az állami költségvetésre vonatkozó törvények a minta. Ezt kell összehasonlítani a gyakorlattal. Rém egyszerű, nem? Ezt végzi nekünk az Állami Számvevőszék. Kérdés, hogy milyen hatékonysággal, és milyen figyelemmel kíséri a parlament, kíséri a kormány, és hogyan változtat azokon a kérdéseken, amelyeket feladatként, anomáliákként, hibaként megfogalmaz az Állami Számvevőszék a jelentéseiben.

Úgy gondolom, hogy skrupulusa van tisztelt képviselőtársamnak, Nyikos úrnak a szervezettel kapcsolatosan; úgy gondolom, hogy valahol összekeveri azt, hogy most beszámol a tevékenységéről, és úgy különben is tárgyszerűnek kell lenni e tekintetben. Most beszámolt a 2009. évi tevékenységéről, és nem a törvényi anomáliák, a kormányok gazdálkodásával kapcsolatos kérdés van napirenden, hanem az, hogy milyen irányba menjen az ellenőrzés, hogyan végezze, hogyan segítse a munkánkat, tevékenységünket, hogyan tudunk majd nyugodtan aludni, hogy rend van ebben az országban, amit a polgári kormány nagyon fontos kérdésnek tart, és magam is kormánypárti képviselőként fontosnak tartok. Úgy gondolom, hogy nem szabad számon kérni a szervezeten azt, hogy mi a törvényhozás feladata. Azt önnönmagán kérheti számon a tisztelt Ház, ha valamit az Állami Számvevőszék feladatainál, törvényi szabályozásánál nem tett meg. Ez a saját dolga. Kérem, úgyhogy lehet... - nem mondom ki, mert mégiscsak furcsa lenne, mert aláállunk, és akkor ránk fog hullani. Én úgy gondolom, hogy a beosztotton, tehát a Számvevőszéken nem lehet számon kérni a főnök hülyeségét és hibáját. Tehát amit mi követünk el a törvényhozásban, azt ne a Számvevőszéken verjük el, hanem csináljunk olyan törvényt, szabjuk meg úgy a feladatokat, hogy az a legjobban szolgálja ezzel a renddel, az állami pénzgazdálkodással kapcsolatos elvárásainkat.

Nem az állami pénzügyek vannak napirenden, mélyen tisztelt hölgyek, urak és Nyikos képviselő úr, hanem egy szervezet tevékenysége, 2009. évi tevékenysége. Úgy gondolom, helyes az, Nyikos képviselő úr, hogy az állami pénzügyeket vesszük górcső alá, de azért úgy gondolom, hogy nem ennek van ma itt a napirendje.

Fontosnak tartom viszont megjegyzésében, és nekem nem maradt időm elmondani, hogy a célszerűségi és a hatékonysági vizsgálatok a legfontosabbak. Tudniillik mi bizonyos költséghelyekre rezerválunk forrásokat az állami költségvetésben, de valójában kevésszer esik szó róla, hogy oda helyes-e egyáltalán pénzt tenni, és azt a pénzt helyesen és hatékonyan használják föl. Nagyon üdvözlendőnek tartom, és nagyon jók ezek a kezdeményezések, amikor az Állami Számvevőszék a pénzfelhasználás hatékonyságával, célszerűségével foglalatoskodik, és erről tájékoztatja a tisztelt Házat, ugyanis előfordulhat, hogy javaslatuk kapcsán egy költséghelyet meg kell szüntetnünk, mert nincs rá szükség, idejét múlta.

Én nem is tudtam azt, hogy ilyen eurodoktríner a Jobbik - és Nyikos képviselő úr aposztrofálta ezt -, ugyanis én úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság, a magyar Állami Számvevőszék, a magyar pénzügyek ellenőrzése a magyar parlament belső ügye, nemzeti ügye. Engem nagyon nem érdekelnek az uniós szabályok, természetesen a kormányt érdekelnie kell, hiszen kompatibilisnek kell lennie az elszámolásaiban, de azért maradjunk annyiban, hogy az Állami Számvevőszék a magyar parlament ellenőrző szerve. És a magyar pénzügyek ellenőrzése nemzeti ügy, és abban nekünk lehetőség szerint a legjobbat kell tennünk, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, és mindent meg kell adnunk ahhoz, hogy az állampolgárok nagyon nehezen befizetett, kőkemény munka árán befizetett adói, amelyeket eléggé felsrófolt az előző kormány, azok igenis hatékonyan, célszerűen, törvényesen kerüljenek felhasználásra, közérdekből. Ez a legfontosabb feladatunk. És ez nem demagógia: elvárás; minden magyar állampolgár elvárja tőlünk azt, hogy amit befizettek adót, azt ne szórja szét a tisztelt Ház, a kormány és különböző költséghelyek, hanem hatékonyan és célszerűen hasznosuljanak.

A szervezet ellenőrzése. Mélyen tisztelt Hölgyek, Urak! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, ha valaki a belső ellenőrzés dolgát feleslegesnek tartja, akkor igazából nem is ért a pénzügyekhez. Én polgármesterként is nagyon fontosnak tartom a belső ellenőrzést, sőt mi több, úgy tanultam, hogy a munkafolyamatokba is be kell építeni, és még egy szervezetnél, egy Állami Számvevőszéknél is nagyon fontos, hogy a munkafolyamatokban belső ellenőrzés legyen. De itt nálunk, az állami pénzeszközök felhasználóinál elengedhetetlen a belső ellenőrzés, a munkafolyamatokba épített ellenőrzés, és a könyvvizsgáló, azaz az audit jelentősége nagyon fontos.

Azt is szeretném megkérdezni, hogy miért nem értünk egyet azzal, hogy 2009-ben egy szervezet a parlament jó vagy rossz utasításai szerint vagy elvárásai szerint dolgozott. A 2009. év eltelt, a jelentés tekintélyt parancsoló, nemzetközileg összehasonlítható, értékelhető, áttekinthető.

Az egy másik kérdés, hogy az elmúlt évi tevékenységek kapcsán asztalunkra tett feladatokból, tapasztalatokból az előző kormány semmit sem valósított meg, ez nagy baj, és a parlament sem kísérte kellő figyelemmel. De nehogy már azt mondjuk a Számvevőszéknek, hogy ejnye-bejnye!, nem vettünk komolyan, rossz a munkád! Letették az asztalunkra, könyörgök! Az már csak a mi hibánk, ha ezt nem vettük komolyan! Illetve nem vették komolyan, akik nem vették komolyan; én el szoktam olvasni, és nagyon sok fontos, hasznos tapasztalatot tudok belőle levonni, és ügyelek, hogy a munkámban ne kövessem el azt, amit mások elkövettek.

Az átfogó vizsgálat kérdése. Én azt mondom, ha teszem azt, a tevékenységi körömhöz egy átfogó vizsgálat érkezik, jó néven veszem. Tudniillik azt szokták mondani a kőműves szakmában, ha kéményt építesz, néha szállj le az állványról, nehogy elgörbüljön, mert fönt nem látod jól, hogyan csinálod. De ha lejössz, akkor látod, hogy szép-e az a kémény. Na most, ha jön egy kéményellenőr, és megnézi a munkámat, ő nem elfogult. Én meg lehetek elfogult, én lehet, hogy nem veszem észre, lehet, hogy rossz a szemellenzőm vagy pont erős, de ha egy átfogó vizsgálattal a szervezetet átvilágítják - azt hiszem, mindenki érti, és most nem szakmai előadást szerettem volna tartani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), pusztán a közérthetőség szempontjából, hogy nagyon fontos az átfogó ellenőrzés. Azt hiszem, e példa kapcsán is mindenki megértette.

Elnök úr, köszönöm megértő türelmét. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai