Készült: 2019.12.16.09:02:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

32. ülésnap (2010.10.05.), 20. felszólalás
Felszólaló Babák Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:30


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BABÁK MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Megkaptuk, kezünkbe kaptuk az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentést, amely tekintélyes anyag, és valószínű, hogy első olvasatra sok kérdést vet föl a parlamenti képviselők körében. És tanulmányozásra is igényt tarthat, hisz a mellékletek, amelyekkel megtisztelt minket a Számvevőszék, részletes tapasztalatokra és részletes feladatokra nyújtanak lehetőséget, hogy tanulmányozhassuk.

Mélyen tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék terjedelmes és részletes beszámolóját a következők szerint állította össze. Az ellenőrzés feladatai 2009. évben; az éves ellenőrzés teljesítése; egyéb számvevőszéki feladatok - pusztán a közvélemény tájékoztatása szándékával szeretném felolvasni azokat a fejezeteket, amelyek a jelentésben találhatók, ezzel is felhívva a figyelmet egy-egy részletkérdés elmélyültebb tanulmányozásának lehetőségére.

A következő fejezetben az állami ellenőrzés tapasztalatai szerepelnek, különös tekintettel a központi költségvetés ellenőrzésére. Nagyon fontos az elkülönített állami pénzalapok ellenőrzése, a társadalombiztosítási pénzalapok ellenőrzése; és nagyon fontos a helyi önkormányzatok ellenőrzéséről szóló jelentésrész is.

És akkor jelzi a beszámoló a főbb tapasztalatokat. Különösen érdekesek és olvasmányosak az uniós források felhasználására vonatkozó megjegyzések, amelyek korábban nem voltak részei az Állami Számvevőszék ellenőrzésének; az államháztartáson kívülre juttatott pénzeszközök felhasználása, ami szintén közérdeklődésre tarthat számot; és ami nagyon sok kritikát váltott ki már hosszú évek óta: az állami vagyongazdálkodásra vonatkozó fontos megállapítások.

És akkor a jelentés következő fejezete: az ellenőrzés hasznosítása. A javaslatok hasznosítása az Országgyűlés szintjén, a kormányzat szintjén - hiszen nekünk készül elsősorban, a parlamenti képviselőknek, az Országgyűlésnek -, az ellenőrzött szervezetek szintjén, ott, ahol kint jártak; az ÁSZ jogi realizálással kapcsolatos tevékenysége, amikor különböző megállapítások kapcsán jogi következményekkel járnak az ellenőrzések.

(10.00)

Egy fontos fejezet - bár számunkra ez nem annyira, inkább a Számvevőszék életében fontos - az Állami Számvevőszék tevékenységéhez kapcsolódó kutató-fejlesztő munka és az ellenőri munka minőségének a fejlesztése, amely szintén a belső működés fontos feladata a Számvevőszék részéről. Ez is, a jelentésnek ez a része szintén a belső működésről szól, amely tartalmazza az ellenőrzés minőségbiztosítását, nagyon fontos kérdés; a humánerőforrás-gazdálkodás - erről majd később egypár szót szeretnék ejteni - és a nemzetközi kapcsolatok, amiről elnök úr is pár mondatot megemlített, mondva azt is, hogy a magyar állami ellenőrzés, azaz a számvevőszéki ellenőrzés nemzetközi megítélése és tekintélye az elmúlt évek hosszú gyakorlata kapcsán nemzetközi tekintélyre jogosult, és így is értékelik a szakmában a magyar Számvevőszék munkáját.

Az intézmény működésével - természetesen egy intézménynek vannak saját pénzügyei is -, az infrastruktúra működésével kapcsolatban fontos képet kapunk az Állami Számvevőszék ügyeiről, az informatika és a telekommunikáció helyzetéről a Számvevőszéken belül. És ami egy intézményen belül szintén fontos, még az ellenőrző szervnél, az pedig a belső ellenőrzés helyzete az Állami Számvevőszéknél.

Jeleztem már, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt hallgatóság, hogy fontosak a mellékletek, amelyeket az Állami Számvevőszék jelentése mellé kaptunk. Van egy melléklet, amely a 2009. évi jelentés jellemzőit foglalja össze, az ÁSZ-jelentések, az Országgyűlés bizottságainak szóló kimunkálás és kigyűjtés, az ÁSZ 2009. évi jelentésében a fejezetek vezetőinek nyújtott és megfogalmazott javaslatok és az azokra adott válaszok. Ezt nagyon javaslom áttekinteni. Érdekes dolog, hogy amikor a kormány tagjai kapnak jelzéseket, kérdéseket az Állami Számvevőszéktől, azaz valamit megállapított a Számvevőszék, és egy kormánytag miként és milyen módon válaszol. Már csak azért is, mert én magam is belelapoztam, és amikor azt ígérte egy kormánytag, mondjuk, 2009-ben, hogy intézkedést foganatosít a megállapított hiányosságokkal kapcsolatban, tudom, hogy nem történt semmi.

Szóval, tudják, nagyon fontos a parlamenti munka és az állami pénzügyek tekintetében, hogy ha valahol a kormányt meginti úgymond egy javaslatával a Számvevőszék, akkor arra illene intézkednie, és betartani adott szavát. Nos, tehát ez a táblázat eléggé szépen kimunkált része, és magam is elég sok furcsaságot tapasztaltam. Nem minden tapasztalat nélküli a jelentés elolvasása akár esetleg nem hozzáértő és nem szakember számára is.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Parlament! Szeretnék egy-két sommás megállapítást tenni az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés kapcsán. Ugye, nyilvánvaló mindenki előtt, hogy a 2009. évi tevékenységről szóló jelentést az ÁSZ szervezete az új elnök mellett, de az elmúlt évi tevékenységről állította össze. Így tehát a jelenlegi elnöknek sok köze - úgymond - vagy munkája a 2009. évi tevékenységben nem tapasztalható, ez természetszerűleg így van. Ez nem jelenti azt, hogy ez csökkentené a jelentés tartalmával kapcsolatos megállapításainkat, és esetleg annak értékét semmiben sem csökkenti, pusztán csak szerettem volna megjegyezni azt, hogy az Állami Számvevőszéknek ez év nyarától új vezetője van, és mondhatnám azt is, hogy az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységét a szervezet életében következő vonalban lévő vezetők teljesítették.

Szeretném kiemelni azt is, hogy elnök hiányában kiválóan teljesítették azért a munkájukat, persze szükségeltetett volna alkalmasint az elnök irányító tevékenysége is. Ez nem látszik meg a jelentésen, és szeretném ezt kihangsúlyozni, és ezért szeretnék őszinte tisztelettel köszönetet mondani a 2009. évi tevékenységükért, amely szintén emeli a rangját, és tudva azt, hogy a Számvevőszék szervezete megfelelő szakmaisággal rendelkezik, és igyekezett teljesíteni a 2009. évben a feladattervében, azaz az ellenőrzési tervében meghatározott fontos célkitűzéseket.

Érdekes 2009, mert nem volt hiba nélkül és gond nélkül a 2009. évi költségvetés, az állam pénzgazdálkodása sem. Rengeteg anomália, szóbeszéd és nagyon sok gond fogalmazódott meg a sajtó oldaláról, a parlament oldaláról, és nagyfokú bizalmatlanság volt a parlamenti képviselők, akkortájt ellenzéki képviselők oldaláról is a 2009. évi pénzgazdálkodást illetően és egyáltalán az állam pénzügyeit illetően. Ezek be is bizonyosodtak. Ehhez több alkalommal nyújtott segítséget, azaz számszaki kimunkálást az Állami Számvevőszék, bizonyos kételyeinket eloszlatva, de bizonyos kételyeinket pedig megerősítve jelezte azt, hogy különböző állami pénzgazdálkodási trükkök, azaz nem megfelelő számadatok jutottak el a tisztelt parlament és az ország nyilvánossága elé.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kiemelni azt, hogy a Számvevőszék, azaz az ÁSZ 2009-ben 57 jelentést készített a tisztelt Ház elé, az országgyűlési bizottságok 5 jelentésről és 1 tanulmányról tárgyaltak, összesen 46 alkalommal. Ez persze a tisztelt Ház felelőssége, hogy elégnek tartja-e, hogy a Számvevőszék által készített ellenőrzések tanulságairól ilyen számban tárgyal és ilyen figyelemmel kíséri az Állami Számvevőszék által nyújtott lehetőséget, elemző munkát és értékelő munkát.

Nyilvánvalóan ezt a megítélést mindenkire magára bízom. Én úgy gondolom, hogy nagyon fontosak számunkra az ÁSZ-jelentésekből azok a sommás kivonatok, amelyeket a tisztelt Ház az elnök úr, a főtitkár úr aláírásával megkapott. Hiszen sok dologban fölkaptuk a fejünket egy-egy ilyen másfél-két oldalas jelentés kapcsán, nagymértékben segítette a munkánkat, hogy mire illik most az önök ellenőrzési tapasztalatai kapcsán odafigyelni.

Gyakorló polgármesterként is az önkormányzatok ellenőrzéseiről készített jegyzőkönyvekből a kivonat, a tapasztalat, a konklúzió nagyon sok esetben felhívta a figyelmemet, és gondolom, más önkormányzati vezető számára is, hogy esetleg milyen félreértések, milyen helytelen törvényi gyakorlatok vannak az életben, a praxisban, és jobb ezt minél gyorsabban kijavítani és helyre tenni, minthogy akkumulálva később egy ellenőrzés kapcsán akár komoly felelősségre vonást is gerjesztett volna egy-egy jogszabály, törvény vagy pedig szakmai előírás nem pontos betartása.

Nos tehát, mint mondtam, 57 jelentést készített a Számvevőszék az Országgyűlés bizottságainak, 6 jelentésről és egy tanulmányról 46 alkalommal tárgyaltak a parlamenti bizottságok. Lehet, hogy nem ide való, de sommás megjegyzésem is van, mégpedig az ellenőrzések főbb jellemzőiről. Nyilvánvaló, hogy kiemelés és önkényes kiemelés a részemről, ezért szeretném elmondani azt, hogy nem volt elég a korrupcióellenességre és a korrupciókutatásra fordított energia. Ez persze a jelentésben is megtalálható, hogy a korrupcióellenességgel és a korrupció felszámolásával kapcsolatos kutatásokra kevés pénzt biztosított a költségvetés az Állami Számvevőszéknek. Úgyhogy nagyon fontosnak vélem, hogy az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos tevékenysége megfelelő anyagi források mentén bonyolódjék, azaz többet tudjon fordítani az anomáliák és a korrupcióval kapcsolatos tapasztalatok kutatására és feldolgozására.

Szeretném kiemelni különben az Állami Számvevőszék e terjedelmes jelentéséből, tevékenységéről szóló jelentéséből, amelyben komoly kritikával illette az Állami Számvevőszék a vagyonkezelés tavalyi tevékenységét. Hölgyek, Urak! Az nem létezik, és nem lehet, hogy egy család otthon nem tudja, hogy mi az ő vagyona. Ugye, ezt mindenki komolyan gondolja? Az sem létezik, hogy egy önkormányzat ne tudja pontosan, mi a vagyona, hogyan áll, hogy néz ki, omladozik-e a melléképület fala vagy jó-e a kerti kapa.

Érdekes módon, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a Magyar Köztársaság, a magyar állam nem tudja, hogy van a kerti kapája, és hogy van a melléképülete. Sőt, azt sem tudja pontosan, hogy mije van. Az ezzel való gazdálkodás pedig - nem tudom, milyen kifejezést használjak, nem tudom, mert lehet, hogy sértenék, lehet, hogy nem volna eléggé illedelmes a megjegyzés, talán azt próbálom megkockáztatni - kritikán aluli. Szóval, tudják, ha egy önkormányzatnál úgy tartanák nyilván a vagyont vagy épp egy családnál, az a család csődbe jutna, az az önkormányzat csődbe jutna. Lehet analógiaként azt is fölvetni, hogy miért is van ilyen állapot az állami költségvetés tájékán.

(10.10)

Valószínűleg azért, mert nemcsak a vagyonnal bántak ebek harmincadjára, hanem az állami pénzekkel is sok helyütt. Meg merészelem tenni ezt a kijelentést, és úgy gondolom, hogy ez nem tűrhető állapot, hogy a Magyar Köztársaság vagyongazdálkodásával kapcsolatos olyan anomáliák merüljenek fel, amelyekre az Állami Számvevőszék felhívta a figyelmünket. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, komoly teendőink vannak a parlament szintjén, az ellenőrzés szintjén és a kormány szintjén is.

Az Állami Számvevőszék a jelentésében is felhívta a figyelmünket arra, hogy új zárszámadási gyakorlatra van szükség. Hát, ha a zárszámadási törvényt vesszük elő és az azzal kapcsolatos ÁSZ-megállapításokat, komolyan mondom, hogy akinek kevés vagy rövid haja van, annak is égnek fog állni. Tudják, azért mégiscsak borzasztó, hogy tárcák azzal az összeggel, amelyet rá bízott a tisztelt Ház, a parlament, a Magyar Köztársaság állampolgárai, egy-egy fejezet, azaz egy minisztérium, egy tárca, egy főhatóság nem tud elszámolni hitelesen. Szóval, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a 2009. évi gazdálkodásról szóló állami zárszámadási feladatoknál az Állami Számvevőszék nagyon fontos megállapításokat tett számunkra. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell elfogadnunk a zárszámadást, mert bevételek és kiadások perfektuálódtak, megtörténtek, de az a rengeteg tapasztalat, amelyet az Állami Számvevőszék a jelentésében ad számunkra, akik nem mehetünk oda minden egyes fejezethez, nem nézhetünk meg minden kiadási rovatot, elég sommás véleményt és feladatot szab az Állami Számvevőszék 2009. évi állami zárszámadással kapcsolatos jelentésében is.

Na, de hogy haladjunk a kérdéssel, szeretném elmondani, és kérem, jó, ha tudják, hogy a 2009. évben közreadott jelentéseiben az ÁSZ munkatársai közel 700 javaslatot tettek, amely mintegy 650 szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzésből fogalmazódott meg. Még egyszer mondom a számot, mert mégiscsak fontos: 700 javaslat. Tudják, az sem mindegy, hogy ezeknek a javaslatoknak mi a sorsuk, ki veszi komolyan, ki veszi feladatául, hogy intézkedjen. Tehát megvan, le van ellenőrizve egy-egy ellenőrzés, egy-egy helyszíni ellenőrzés kapcsán egy rovat, egy költséghely, egy intézmény, de hogy a javaslatát használja-e valaki, és komolyan veszi-e, ez sokunk felelőssége. Jó lenne, ha konkretizálni tudnánk ezeket a felelősségeket.

A számvevőszéki törvény előírásainak megfelelően az Országgyűlés elnöke által pályázat útján megbízott, független könyvvizsgáló ellenőrzi - szeretném kiemelni ezt is - az ÁSZ gazdálkodását. Mint intézménynek, neki is vannak pénzeszközei, vagyontárgyai, amelyekkel működik az Állami Számvevőszék, és ezt egy, az Országgyűlés elnöke által megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A 2009. évi gazdálkodásáról készült költségvetési beszámolót hitelesítő záradékkal látta el, amit viszont jó pár helyütt és jó pár költségvetési fejezetnél, minisztériumnál és alrendszerbeli költséghelynél nem tudtak a 2009. évi gazdálkodásnál - és most megint az állami pénzekről beszélek, a zárszámadási törvényről és nem a Számvevőszékről - hitelesíteni és elfogadtatni hitelt érdemlően.

Fontos dologra hívom fel a tisztelt Ház figyelmét, többek között arra, hogy 2009-ben összesen 54 814 közvetlen ellenőri napot fordítottak az állami pénzek ellenőrzésére. Lehet, hogy kormányzati szándék, de ez 1003 nappal kevesebb, mint a 2007-es. Furcsa, ugye, hogy amikor bajok vannak az állami pénzekkel, akkor még kevesebb pénz van arra, hogy a helyszíni ellenőrzésekre ellenőri napot fordítsanak, mintegy ezerrel kevesebbet. Hát, ha valaha kellett volna az állami pénzekhez és annak ellenőrzéséhez ellenőri óraszámokat biztosítani, napokat, akkor az elmúlt évihez illett volna még többet finanszírozni, de a központi költségvetés szintén restriktív módon megszorította az Állami Számvevőszéket is - ihaj-csuhaj, kevesebbet ellenőriztek, megvagyunk mi anélkül is! Bocsánat a vulgáris kiszólásért, de azt hiszem, mindenki pontosan értette, hogy nem volt érdeke 2009-ben az akkor aktuális kormánynak, hogy az állami pénzekre több időt fordítson.

Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, a törvényi kötelezettségek teljesítése kapcsán az ellenőrzési kapacitás 72 százalékát vette igénybe a helyszíni ellenőrzés, az évenkénti ellenőrzési kötelezettségek teljesítéséről öt jelentés készült; de itt inkább ugrok. Nagyon fontos még, hogy az MTI Részvénytársaság, tehát az állami gazdasági társaságok ellenőrzését is végezte az Állami Számvevőszék, a Fővárosi Önkormányzatot, azonkívül a kerületi önkormányzatok szintjére is lefáradt az Állami Számvevőszék, hogy számba vegye az ottani pénzgazdálkodást. De azért kiemelem azt, hogy a 2009. évi tevékenységében is a legnagyobb súlyt a zárszámadás ellenőrzése fejtette ki, tehát az állami költségvetés teljesítésére és annak ellenőrzésére fordította az Állami Számvevőszék.

Aztán azt is el kell mondanom, hogy kivételként ellenőrzési kötelezettségének keretében öt párt és három pártalapítvány gazdálkodásának ellenőrzését végezte el az ÁSZ, nyolc jelentés készült 2009-ben az ÁSZ-nál. A rendszeres ellenőrzési feladatok teljesítéseként 25 számvevőszéki jelentést adott közre az ÁSZ, ennek a feladatnak megfelelően a 78 százalékát a helyi önkormányzatok ellenőrzésére fordította. Az Állami Számvevőszék 109 helyi önkormányzatot ellenőrzött a 2009. évben. Ez persze a költségvetésre és a vagyongazdálkodásra vonatkozott elsősorban. Készült önálló számvevőszéki jelentés is 16 jelentősebb nagyságú költségvetési intézménynél. A központi költségvetés fejezetei közül az Országgyűlés és a Honvédelmi Minisztérium fejezetében több évre kiterjedő átfogó ellenőrzést hajtott végre az Állami Számvevőszék. Rendszeres feladatként végzi az ÁSZ a központi költségvetés támogatásban nem részesülő, ugyanakkor pártként nyilvántartott szervezetek gazdasági ellenőrzését is.

Hát akkor most ugrunk egy kicsit, mert az időm rövidesen lejár. Szeretném megemlíteni azt is, hogy ellenőrizték az országgyűlési időközi választások elszámolásával kapcsolatos feladatokat. Az ÁSZ három fő típusba sorolja a saját ellenőrzéseit. 2009-ben a kapacitás 46 százalékát a szabályszerűségi ellenőrzésre fordították, a költségvetés véleményezésére, a zárszámadás, pártok, alapítványok gazdálkodásának ellenőrzésére, 22 százalékát az átfogó ellenőrzésekre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és 32 százalékát a teljesítmény ellenőrzésére.

Úgy látom, az időm lejárt; szívesen beszéltem volna még róla, tisztelt Ház. Tisztelt elnök úr, köszönöm a megértő türelmét. Javaslom az Állami Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai