Készült: 2020.07.08.13:57:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2009.09.29.), 220-222. felszólalás
Felszólaló Balogh József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:09


Felszólalások:  Előző  220 - 222  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): (Recseg a mikrofon.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság ellenzéki képviselői nem találták általános vitára alkalmasnak a tavalyi év költségvetésének zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek oka, hogy kizárólag a nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségén múlt, hogy Magyarország...

(18.50)

ELNÖK: Képviselő úr, egy pillanatra álljon meg. Valami probléma van a mikrofonnal, valami zúg. Most jó? Megint nem jó.

Kérek egy kis segítséget! Köszönöm szépen. (Balogh József elé kézi mikrofont tesznek.) Kérem, az órát indítsuk újra! Köszönöm szépen.

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság ellenzéki képviselői nem találták általános vitára alkalmasnak a tavalyi év költségvetésének zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek oka, hogy kizárólag a nemzetközi szervezetek pénzügyi segítségén múlt, hogy Magyarország nem került a fizetésképtelenség állapotába. A kormány gazdaságpolitikájának legsúlyosabb kritikája a 2008. évi októberi események. A nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió segítsége kellett ahhoz, hogy ne Magyarország legyen az Unió történetének első fizetésképtelen állama. A GDP-arányos államadósság mértéke drámaian megugrott, az állampapírpiac befagyott. Mindeközben a gazdaság motorjai végérvényesen lefulladtak, a kis- és középvállalkozások a magas adóterhek miatt nem képesek fölvenni a versenyt régiós vetélytársaikkal. A munkanélküliségi ráta jelentősen emelkedett, beruházások maradtak el, a fizetésképtelen cégek száma drámaian megnőtt.

A tárca költségvetésének 60,5 milliárd forintnyi kiadási előirányzata a költségvetési törvény főösszegének a 0,7 százalékát sem éri el. Valamivel jobb az arány, ha a funkcionális osztályozás mérlegét vesszük figyelembe, amelyben a környezetvédelmi ráfordítás a kiadási főösszegnek 1,6 százaléka. Ezek a költségvetési adatok a tárca súlytalanságát tükrözik, így aztán érthető, hogy ilyen költségvetési pozíció mellett a tárca miért nem tud részt venni a társadalmi, gazdasági folyamatok közvetlen alakításában.

A beszámolóból nem lehet megállapítani azt sem, hogy a beszámolási évet követően hol tart a tárca középtávú terveinek megvalósításában. Az azonban megállapítható, hogy a kormányzati feladatok ellátásában a tárca alulmúlta a korábbi éveket. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium igazgatása 3,5 százalékkal, nemzeti parki igazgatóságok 40,7 százalékkal, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok 12 százalékkal lépték túl a tervezett, engedélyezett költségvetési létszámkeretüket, aminek okait a szöveges indokolás nem tartalmazza. Ha a bővülés az alkalmi és közmunkás foglalkoztatásból adódik, szerencsés lett volna bemutatni, hogy az eseti foglalkoztatottak milyen feladatokat láttak el, és nem kellett volna összemosni az állandó státuslétszámban foglalkoztatottak feladatellátásával.

A beszámoló azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha nem lenne státuslétszámhiány, mivel a rendelkezésre álló létszámot szükség szerint ki lehet egészíteni alkalmi foglalkoztatottakkal. Nyilvánvalóan a tárca is tudja, hogy az alkalmi foglalkoztatottakkal nem lehet tartósan kiváltani a hiányzó vagy leépített státuslétszámot, ezért is különösen veszélyes, ha a költségvetési okokból leépített státuslétszámot egyre nagyobb arányban alkalmi foglalkoztatottakkal kénytelenek az intézmények pótolni.

A hatósági tevékenység bemutatása is hiányos. Bár tartalmazza a 2008. évben kiadott engedélyek, állásfoglalások számát és az elsőfokú határozatokkal kiszabott bírságok volumenét, ebből azonban semmilyen következtetés nem vonható le, mivel hiányzik a hatósági tevékenység értékelése. Nem állapítható meg ugyanis, hogy ez a darabszám sok-e vagy kevés, milyen hatása van a környezeti állapotra, a bírság mennyire visszatartó hatású, illetve a jogkövető magatartás vonatkozásában mutatkozik-e bármilyen pozitív változás.

Jó lett volna megismerni, hogy az előző évek radikális lépéseit követően a hatósági szervezetek mennyire képesek ellátni a feladataikat. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok tevékenységéről készült beszámoló rendkívül gondosan felsorolja a feladatkörükbe tartozó valamennyi létesítményt és természeti képződményt, mennyiségi mutatókkal illusztrálva azok volumenét. A beszámoló azonban nem említi, hogy az igazgatóságok eleget tettek-e a 2008-as évben a jogszabályban felsorolt feladatok teljesítésének.

A 2008. évi ár- és belvízvédelmi feladatok végrehajtása még csak említésre sem került, pedig minden tiszteletet megérdemelnek azok, akik ilyen körülmények között a védvonalakon helytálltak. Itt fedezhető fel leginkább a cenzúrázás, mivel még a pozitív konkrétumok sem kerülhettek bele a szövegbe.

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése előirányzat a 2004. évi létrehozása óta - a 2007. évet kivéve - minden évben jelentősen elmaradt a teljesítésben. Erre a feladatra öt év alatt összesen 33,5 milliárd forint költségvetési támogatást tartalmazott az éves költségvetési törvény. A fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások miatt nem lehet megállapítani, hogy ebből ténylegesen hány milliárd került felhasználásra. A program tényleges befejezési határideje egyre inkább kitolódik, és már nem is lehet követni, hogy mikorra tervezi a tárca a teljes megvalósítást.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a tárca felkérésére 2005-ben és 2006-ban vizsgálatot végzett az ár- és belvízvédelmi művek fenntartását szolgáló költségvetési források rendelkezésre állásáról. A vizsgálat szerint a vízkár-elhárítási művek fenntartása előirányzat, valamint a vízügyi intézmények költségvetésében rendelkezésére álló források a szükséges fenntartási munkák töredékére elegendőek. A vizsgálati jelentés megállapításai ellenére a források növelésére azóta sem került sor, így félő, hogy a folyamatos állagromlás megállításának elhalasztásáért egyszer majd drága árat fogunk fizetni.

Összegezve a tárca zárszámadásának szöveges indokolását, megállapítható, hogy a szakmai feladatok végrehajtásáról igen kevés konkrétumot tartalmaz, ezért nem ad valós képet a tárca 2008. évi működéséről. Mivel vitathatatlan, hogy Magyarország az elmúlt évben jelentős bizalmi válságon ment át, és nem kétséges, hogy ez a korábbi évek gazdaságpolitikájának következménye, ezért felelősséggel nem bocsátható a zárszámadásról szóló törvényjavaslat általános vitára.

Köszönöm a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  220 - 222  Következő    Ülésnap adatai