Felszólalás adatai
153. ülésnap (2016.05.17.), 87-90. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása |
Felszólalás ideje | 4:37
|
Felszólalások: 83-86 87-90 91-94 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Mikor kerül az Országgyűlés elé az elkövetkező évekre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia?” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentése és a várható változásokhoz való alkalmazkodás a legtöbb ország kiemelt stratégiai kérdése. Bár a párizsi megállapodás éghajlatváltozás fékezése terén még messze nem tölti be azt a szerepet, amit kellene, de mindez nem menti fel a kormányt az alól, hogy a kialakult helyzet kezelésére alkalmas stratégiát alkosson, és azt az Országgyűlés is jóváhagyja.
Az éghajlatváltozás várható hatásai tekintetében hazánk a fokozottan érzékeny és sérülékeny országok sorába tartozik. Ezért is érthetetlen, hogy a kormány tavaly júniusban beterjesztette a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, de az mind a mai napig nem került az Országgyűlés naprendjére. Pedig volna mit csinálni! A 2015-ben kidolgozott nemzeti épületenergetikai stratégia szerint 700 ezer lakóépület energetikai felújításával 2020-ig 38,4 petajoule primer energiamegtakarítás volna elérhető. Ezzel jelentős kibocsátáscsökkentés mellett megnyithatnánk a lehetőséget egy új zöldgazdasági szektor és a foglalkoztatás fellendítésére is.
A mára már mindennapi életünket veszélyeztető rendkívüli időjárási helyzetek növekvő gyakorisága, a nyári hőhullámok miatti elhalálozás, az aszályok miatti terméskiesés, a viharok okozta épületkárok és az árvizek növekvő kockázata ugyancsak halaszthatatlan intézkedéseket sürget. Azt kérdezem, mikor veszik már komolyan az éghajlatváltozás mindennapi életünkre gyakorolt negatív hatásait. Mikor számolnak már végre a bekövetkezett és bekövetkező gazdasági károkkal, amelyek megfelelő lépésekkel elkerülhetők lennének? Mikor kerül az Országgyűlés elé az elkövetkező évekre szóló nemzeti éghajlatváltozási stratégia? Várom megtisztelő válaszát.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Fónagy János államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Tavaly decemberben Párizsban az ENSZ összes tagországa egyhangúlag fogadta el az új klímamegállapodást, amelyet idén április 22-én 175 ország állam- és kormányfője írt alá New Yorkban. Tehát a megállapodás erejét és céljainak betartására irányuló politikai akaratot, gondolom, senki nem vitatja. Ilyen együttes aláírásra a nemzetközi szerződések esetében még nem volt példa.
2015. június 2-án az Országgyűlés elé benyújtott és felülvizsgált nemzeti éghajlatváltozási stratégia megfelel az uniós és nemzetközi elvárásoknak is, hiszen önálló fejezetet kaptak benne az olyan, a párizsi megállapodásban is fontos témák, mint a nemzeti alkalmazkodási stratégia, a hazai dezurbanizációs terv és az éghajlati szemléletformálás és partnerség cselekvési programjai. A dokumentum további tárgyalásának ütemezéséről, amit ön kérdezett, az Országgyűlés dönthet. Lényeges szempontként érdemes figyelembe venni azonban, hogy a világ összes országa, köztük Magyarország is aktívan kívánja alakítani a párizsi megállapodás részletszabályait a nemzetközi tárgyalásokon, egészen 2020-ig.
Ám az Európai Bizottság új jogszabályjavaslataira is várunk, amelyek a nem emissziókereskedelmi szektor területén a mezőgazdaságra, a közlekedésre, az épületenergiára és a hulladékenergiára vonatkozóan is tartalmazzák a szabályokat.
(13.10)
Ezért rugalmasabb stratégiák kialakítására kell felkészülni 2020 után, amelyek képesek reagálni az ön által is említett globális kihívásokra.
A nemzeti épületenergetikai stratégiában egyébként több mint 550 milliárd forint (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást fordítunk az elkövetkezendő években. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: 83-86 87-90 91-94 Ülésnap adatai