Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kép­viselőtársaim, mint hallottuk, Volner János kép­viselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kér­dezem ezért a tisztelt Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 111 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 1 tartózkodó szavazattal elfogadta.

Szél Bernadett és Schmuck Erzsébet képviselő asszonyok, az LMP képviselői, interpellációt nyúj­tottak be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Mikor adnak valódi béremelést a cafeteria kész­pénzesítése helyett?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt, az Országgyűlés jegyzőjét illeti a szó. Parancsoljon, képviselő asszony!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Tisztelt Államtitkár Úr! Már a kormányzati rutin részének tekinthető, hogy a munka világát húsbavágóan érintő kérdésekben elmarad az érdekegyeztetés. Legutóbb Orbán Viktornak a Magyar Kereskedelmi és Iparkama­ra gazdasági évnyitóján tett azon bejelentése kapcsán maradt el az előzetes egyeztetés, hogy a kormány 2017. január elsejétől készpénzesítené a cafe­tériát. A miniszterelnök szerint most, hogy az Európai Bizottság szétzúzta a magyar cafetéria-rendszert, itt az ideje, hogy az eddig rejtett kettős javadalmazási rendszert nyílttá tegyék, és a bér egy része járulékmentessé váljon. Szerinte a béremelés hagyományos eszközei már nem elegendőek ahhoz, hogy „olyan bért adjunk, ami hazahozza a fiatalokat”.

Ez a megoldás viszont „nagy bérnövekedést eredményezhetne”. Csakhogy Orbán Viktor állítása, miszerint attól több pénze lenne az embereknek, ha a cafetériát készpénzben adnák oda a munkavál­lalóknak, egyszerűen nem igaz. Mint ahogy azon állítása sem igaz, hogy ma ez az egyetlen módszer, ami a gazdaság teljesítményénél nagyobb arányú bérnövekedést tesz lehetővé. Bár még nem tudni, hogy az adómentes és kedvezményes adózású béren kívüli juttatások rendszerének egészét hogyan érintené ez a változás, mely cafetériaelemek szűnnének meg, azt már most kijelenthetjük, hogy a cafetéria készpénzesítése járulékmentes béremeléssel csak látszólagos béremelkedést jelentene. Ha valóban a béremelés, a fiatalok hazahozását célzó bérfelzárkóztatás lenne a kormány célja, akkor volna olyan módszer, ami további terhek vállalása nélkül tudná érdemben emelni a nettó béreket. Ennek receptje nagyon egyszerű: a munkára rakódó terheket kell csökkenteni elsősorban az átlag alatt keresők körében. Ehhez az LMP már több alkalommal benyújtotta az igazságos, többkulcsos adórendszerre vonatkozó javaslatát, aminek fontos eleme a minimálbér adómentessége. A minimálbér nettója 23 ezer forinttal, az átlagbért keresőké 37 ezer forinttal nőne.

Van tehát lehetőség a valódi béremelésre, csak a kormány foggal-körömmel ragaszkodik egy olyan adórendszerhez, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és alacsonyan tartja a béreket. Azt kérdezem államtitkár úrtól: végleg kivéreztetik a cafetéria rendszerét, és miért nem adnak inkább valódi béremelést? Várom megtisztelő válaszát.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az elhangzott kérdésre Tállai András államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

(15.30)

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy először egy valódi változó bérrendszerről, adórendszerről beszéljek, hiszen 2010 előtt olyan adórendszer működött, amely kimondottan büntette a magasabb bért fizető vállalkozásokat, és a béremelések visszafogására, a jövedelmek eltitkolására ösztönzött, mi több, arra ösztönözte az embereket, hogy inkább segélyből éljenek. A kettős bérrendszer, amely szerint a minimálbér után nem kell fizetni adót, egyértelműen arra ösztönözte a vállalkozásokat, hogy lehetőleg minimálbéren tartsák az embereket, és az egyéb jövedelmüket más módon fizessék meg.

A Fidesz-KDNP egy teljesen új rendszert hozott létre az egykulcsos adórendszerrel, amely egységesítette a személyi jövedelemadó rendszerét, a személyi jövedelemadó rendszerének a közterhét. Úgy gondolom, hogy az önök javaslata ettől lényegesen eltér: egyrészt igazságtalan, másrészt pedig nem veszi figyelembe a költségvetés egyensúlyi feltételeit, az egyensúlyi lehetőséget, és ha az önök által benyújtott javaslatot az Országgyűlés komolyan elfogadná, az azt jelentené, hogy újra az Európai Unió túl­zott­deficit‑eljárása alá esnénk. Ezért azt gondolom, hogy a jelenlegi kormány által bevezetett rendszer, amely nemcsak az egykulcsos személyi jövedelemadóról szól, hanem arról is, hogy prioritást élvez a gyermeket nevelő családok támogatása, mindenképpen nagy horderejű változás és érdemi változás a magyar bérrendszerben. 2009 és 2015 között 500 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és 15,4 százalékkal növekedett a reálbér mértéke.

A kérdése azonban a cafetériáról szól. Valóban egy hihetetlen nagy súlyú, nagy horderejű kérdésről van szó, hiszen 30-35 ezer munkáltató ad havonta ilyen juttatást, 2,3 millió munkavállalót érinthet ez; 2015-ben ez az összeg 300 milliárd forint volt, a munkáltatók terhe pedig meghaladta a 400 milliárd forintot. Ezen túl még 120-130 milliárd forintot adtak a munkáltatók egyéb formában, vagy meghaladva a törvényi kereteket, tehát túllépve, és vállalva annak terheit, vagy egyéb más adómentes juttatásokkal: sportrendezvényre szóló belépőkkel, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló jeggyel és bérlettel. 2015-ben az Erzsébet-utalványra 154,4 milliárd forint érkezett, a SZÉP-kártyára való feltöltés pedig 90,5 milliárd forintot tett ki.

Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, az Európai Bíróság döntése értelmében változtatni kell a cafe­téria rendszerén, ezen a kormány gondolkodik. A dön­tés meg fog születni, természetesen először a kor­mány fogja megtárgyalni, azt követően a törvényi előterjesztése az Országgyűlés elé fog kerülni, és az Országgyűlés fog róla dönteni. A változás célja és tar­talma nem lehet más, csak az, hogy a munkavállalók legalább ugyanolyan jól járjanak, esetleg nem természetbeni juttatásként, hanem bérként is kaphatják a jövőben ezt a juttatást, amit Erzsébet-utal­vány formájában kaptak meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Egyértelmű cél a foglalkoztatás növelése és a reálkeresetek további emelése a munkavállalók számára ‑ így fog módosulni a cafetéria rendszere. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt, elfogadja‑e az államtitkári választ. Parancsoljon!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Nem fogadom el a választ. Szeretném az államtitkár urat arra emlékeztetni, hogy a cafetériánál az egyik zsebből a másik zsebbe való áttétel nem béremelés, és szeretném néhány adatra is emlékeztetni az államtitkár urat.

Az alacsony keresetűek az egykulcsos adóval rengeteget veszítettek, pontosabban: 134 milliárddal nőttek a terheik az adójóváírás megszüntetése miatt, amikor önök 2010-ben az egykulcsos adót bevezették, miközben a felső egytizednél 500 milliárddal több maradt. Két és fél millióan rosszul jártak az új adórendszerrel, csupán a magas keresetűek érezhettek adócsökkentést. Magyarországon a bruttó bér 66,5 százalékát kapja meg egy átlagos minimálbéres, Lengyelországban 82, Szlovákiában 85, Csehországban pedig 89 százalékát. Tehát ez is mutatja, hogy nagyon magasak az adóterhek.

Ezen túl még arra is felhívnám a figyelmet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a magyar nettó minimálbér a visegrádi országokban sereghajtónak számít. Ezt a problémát a cafetéria átrendezésével nem lehet megoldani.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 32 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos képviselő úr, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Legális fertőzésveszély?” címmel. Korózs Lajos képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   87-93   93-99   99-105      Ülésnap adatai