Készült: 2020.07.14.15:48:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2006.01.30.), 306. felszólalás
Felszólaló Halmai Gáborné (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:04


Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Ebben a teremben már többen elmondták a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács fontosságát, tehát erről nem fontos újból beszélni. Arról viszont fontos, hogy mivel több, mint amiről eddig beszéltünk.

Korábban folyamatosan beszéltünk agrárpolitikáról, van területfejlesztési politika, rendszeresen beszélünk vidékfejlesztésről is. Arról ritkábban, hogy az egy teljesen új fogalom, amikor arról beszélünk, újfajta vidékpolitikát kell csinálni, újfajta szemlélettel. Nagyon fontos, hogy ebben a szemléletben kik lehetnek a szereplők. Nemcsak abból a szempontból fontos, hogy kik lesznek a tanács tagjai, hanem abból a szempontból is, hogy ha végignézzük a történéseket, ki mindenki az, aki ebben közvetlenül érintett, érdekelt.

Három nagy fórumot is említettünk itt a vita során: a Párbeszéd a vidékért fórumot, a Vidék Parlamentje fórumot vagy akár a faluparlamenteket, amelyekben mindannyian részt vettünk valamilyen formában. Ott láthattuk azt, hogy amíg a célokat egyöntetűen megfogalmazták a vidéken élők, a termelőszövetkezetben dolgozók, a helyi polgármesterek, a kutatók vagy a politikusok, mindannyian más-más látószögből látják a vidék helyzetét. Mindannyian megfogalmazzák azt, hogy ma már többről kell beszélnünk, mint arról, hogy a vidék - itt, ebben a teremben is elhangzott - elmaradott terület, elmaradott térség; arról kell beszélni, hányféle kiút lehetséges a kistelepülésen, a vidéken élők számára. Ami az egyik oldalon hátrányt jelent - az elzártság, a természeti környezet, a munkanélküliség -, az milyen feladatokkal, milyen megközelítésekkel oldható fel a másik oldalon? Csak úgy, ha a vidékpolitika teljesen új szemlélettel, teljesen új megközelítéssel fog a jövő időszakban szerepelni.

Mondanék egy-két példát. Nálunk, Tolna megyében, a mi kis térségünkben, ahol nagyon nagy a munkanélküliség, felismerték azt, hogy a természeti környezet, annak az értékei nemcsak azt jelentik, hogy oda nem lehet ipart bevinni, hanem azt is jelentheti, hogy oda olyan területeket, olyan gazdasági fejlesztési irányokat lehet bevonni, mint például a turizmus vagy az ahhoz kapcsolódó rekreációs tevékenységek, amelyekre másutt, a városok környezetében már nincsen lehetőség. Felismerték például azt a Sárközben, hogy az ott élő kulturális örökség, a néphagyomány olyan gazdagság, olyan kincs, amelyre építve például a Sárköz akár a világörökség része lehet. Amikor elkezdtek ezeken gondolkodni, az sokkal összetettebb gondolkodás volt, mint az, ami például az elmúlt két évben megvalósult a különböző SAPARD- és AVOP-támogatásokban.

Megnyíltak a lehetőségek. Természetesen ezekre a lehetőségekre mindenki valamilyen elkészülőben lévő tervével reagált, tehát felújítottunk faluközpontokat, felújítottunk templomokat, de sokkal kevesebb komplex, a vidékfejlesztésben munkahelyet teremtő, a vidék értékeit megőrző, az ottani életmódot értékként kezelő fejlesztési terv született, mint amilyenre szükség lenne. Ahhoz tehát, hogy ez meg is valósuljon, mindegyik szereplőnek szemléletet kell váltania.

Elhangzott itt a teremben, hogy nyitottnak kell lenniük a falun élő embereknek. Igen, akkor, ha ennek a fontosságáról gyakorta szó esik, ha ebben a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsban például a kutatók, akik komoly szereppel bírnak, azokat a helyzetfelméréseket, amelyeket az előző időszakban készítettek, a maguk valóságában tárják az emberek, a gazdálkodók, a falun élők irányába.

Erről azért nagyon fontos beszélni, mert rengeteg ilyen tanulmány készült, rengeteg ilyen tanulmány került néha a politikusok asztalára, de sokkal ritkábban azok elé, akikre vonatkozik, akikről például ezek a tanulmányok szólnak. Ezért azt gondolom, magam is azt vallom, a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács jogosítványai a decemberi négypárti egyeztetéshez képest - amely a mi kezdeményezésünk is volt, tévedés ne essék, közös kezdeményezés volt - ma gyengébbek, mégis azt gondolom, ezt a fajta kezdeményezést most megakasztani nem érdemes.

Nézzük meg, mik azok a dolgok, amelyekre a figyelmet felhívja: a városi és vidéki életminőség egymáshoz történő közelítése, az ország természeti, települési, környezeti, kulturális adottságainak megőrzése, fejlesztése és hasznosítása, a településeken élők társadalmi kohéziójának erősítése, a vidéki közösségi hagyományok ápolása, olyan kiemelkedő nemzeti célok, amelyek széles körű társadalmi részvétellel kialakított és folyamatosan megújított vidékpolitikát igényelnek. Ide térnék vissza: a megújuló vidékpolitika csak úgy lehet eredményes, ha abban minden szereplőnek megvan a maga helye, a maga terepe.

Ha megnézzük, hogy a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács összetétele hogyan alakul - ami itt elhangzott az államtitkár úrtól is -, ebben részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia, amely a kutatásokat tudja ebbe a munkába hozni, a Magyar Rektori Konferencia, amelynek véleménye lehet arról, hogy a közoktatás és a felsőoktatás különböző területein ehhez a szemléletformáláshoz mivel lehet hozzájárulni. Ugyanezt a célt a Főiskolai Főigazgatói Konferencia delegáltja tudja teljesíteni. Nagyon fontos, hogy ebben a grémiumban a helyi önkormányzatok a maguk által javasolt delegált képviselőivel tudnak az országos érdek-képviseleti szövetségeken keresztül részt venni, vagy a kisebbségi önkormányzatok és ezek közül is kiemelten az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Hiszen tudjuk, hogy ahol ezek a lemaradások vannak, ott a kisebbségi önkormányzatoknak ebben aktív szerepet kell vállalniuk, nem elszenvedni a róluk szóló történéseket, hanem ebben kezdeményezőként részt venni.

Nagyon fontos, hogy öt taggal vehet részt a vidék értékeinek megőrzéséért és fejlesztéséért tevékenykedő Országos Civil Szervezetek Szövetsége, amely szintén delegálhat tagokat. Talán jelképes az, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Agrárkamara is, amelyek ezeken a területeken dolgoznak, és a foglalkoztatási területre tehetnek konkrét javaslatot, szintén tagjai ennek a leendő vidékfejlesztési tanácsnak.

Azt gondolom tehát, csalódottak lehetünk azt illetően, ami itt elhangzott, hogy nem minden jogosítvány olyan erős, mint ahogyan azt az előző év folyamán vagy éppen decemberben képzeltük, hogy az országgyűlési képviselők részvétele most nem biztosított, vagy az összeférhetetlenségi törvényben visszamenőleg is olyan szabályozás van beterjesztve, ami éppen azokat, akik elkötelezetten dolgoztak a területért, akik ebben szakértőként részt vettek, most így ki tudnának maradni ennek a tanácsnak a munkájából.

Hiszem azt, hogy úgy, ahogyan a tárgyalások folyamatában egységes volt a parlamenti patkó mindkét oldala abban, hogy egy ilyen típusú, a szemléletformálást, a módosítást, a tettek lehetőségét is előrevetítő grémium létrejöhet, ebben a két oldal egységes volt, most egységes lehet abban is, ha van egy felajánlott lehetőség, mely szerint közös bizottsági módosító indítvánnyal ezt a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot létre lehet hozni, akkor ebben most egységesek lehetünk.

(23.30)

Mert szeretnék egyetlen érvet mondani arra is, hogy ez a késlekedés vajon hosszú távra kihatással bír-e. Igen, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a II. nemzeti fejlesztési tervnek, azon belül a regionális operatív programoknak most van az ideje. Március végére elkészül egy olyan fejlesztési csomag, amely kikerül Brüsszelbe, és az onnan visszakerült vélemények alapján határozódik meg az, hogy a következő időszakban a régiók, ezen belül a lemaradó térségek, települések maguknak milyen pozíciót tudnak kiharcolni. Ez a munka, azt gondolom, hogy sem egy kormányváltás idejére, sem néhány hónapra nem állhat meg, ezért mindannyiunknak javaslom azt, hogy aki egyetértett az alapcélokkal, egyetértett azzal, hogy szemléletváltásra van szükség, egyetértett azzal, hogy ebbe lehetőség szerint minél több szereplőt tudjunk bevonni, az módosító javaslataival megjavítva, feljavítva vagy az eredeti szándékaink szerinti célra visszatérve ezt a javaslatot fogadja el, először általános vitára, majd a beadott módosító indítványokkal együtt a Vidékpolitikai Tanács létrehozását is segítse.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  306  Következő    Ülésnap adatai