Készült: 2020.07.12.15:54:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

265. ülésnap (2005.11.14.), 434. felszólalás
Felszólaló Halmai Gáborné (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:44


Felszólalások:  Előző  434  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Elég sokan vagyunk még a teremben e késői órán, mert fontos ez a téma, amiről beszélünk, és fontos az is, az a történet, amely itt elhangzott többször a teremben; az 1993 óta működő nemzeti alapprogramnak ki-ki felvillantotta előnyeit, hátrányait, és a történésekből egy-egy kormányhoz kötötte, hogy éppen abban az évben milyen irányba mentek el a folyamatok.

Hadd idézzek először két számot, ami miatt azt gondolom, hogy a változtatásra szükség van. 1993-ban, amikor elindult a program, az első teljes évben az NKA teljes összbevétele 850 millió forint volt, amelyre akkor 4 ezer pályázat érkezett. A tavalyi évben, az utolsó lezárt évben 14 889 pályázat érkezett, és 8,5 milliárd forint volt ebben az alapban. Ha csak ezt tekintenénk is, mondhatnánk azt, hogy nemcsak hogy egy nagyon fontos témára jött létre a Nemzeti Kulturális Alap, hanem valóban kiteljesedett.

Annak idején a kulturális járulék kimondottan ennek az alapnak a feltöltésére szolgált, tehát nem közvetlenül a költségvetésből a bevételek után odaadott összeg volt, hanem erre a célra egy bevételi forrást jelölt meg az akkori kormányzat. Ennek a bevételi forrásnak éppen ezért a külön alapon való kezelése egy fontos tény volt, amely mellé járult az is, hogy ez akkor még Európában szinte egyedülálló rendszert alakított ki, azaz egy társadalmi elosztást, amelyben a szakmai szervezetek, az érdekképviseletek részt tudtak venni.

Volt itt néhány fontos esemény, amelyet többen is emlegettek, az egyik az alapnak alapprogrammá válása, és persze ki-ki a saját érveit sorakoztatta föl emellett. Azt mondanám, nemcsak az a lényege, hogy függetlenül az államháztartástól és függetlenül attól, hogy milyen kormányzat van, nem lehet belenyúlni ebbe az alapba, de tudjuk, hogy ha kötődik a költségvetési évhez, akkor úgy, ahogy államtitkár úr mondta, nem tud évadokhoz igazodni, ha kötődik a költségvetési évhez, akkor nem tud hosszabb távú, akár két-három éves programokat finanszírozni, nem tud előfinanszírozni. Tehát azon túl, hogy van egy önállósága, számtalan praktikus okból is jó az, ha nem alapprogramként, hanem alapként működik.

Ez egy ’99-es esemény volt, de én hadd mondjak egy jó eseményt is a 2000. évből, amely szintén még az előző kormányhoz kötődött. Akkor került ki a járulékköteles körből a közösségi művelődési szolgáltatás. Történt ez két ok miatt. Az egyik az volt, hogy akkor ennek a szakmai besorolása, az SZJ-száma nem volt pontos, de ennél sokkal lényegesebb, hogy miért történt ez a módosítás. Azért történt, hogy azok a szervezetek és a bennük működő művészeti és alkotó közösségek, akiknek a számára létrejött ez az alap, ne legyenek ők azok, akik ebbe az alapba befizetnek, hiszen ők azok, akik elsősorban a szolgáltatás oldalát nyújtották akkor és nyújtják ma is.

Nagyon fontos tehát ennek az új módosításnak az a része is, amikor azt mondja, hogy pontosítja a törvényt aszerint, hogy a kulturális járulék alapját ma hogyan tudjuk bővíteni, például most az új törvény szerint az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, valamint önálló tevékenységet végző magánszemélyek esetében is lehetővé teszi azt, hogy a kulturális járulékot itt meg tudjuk állapítani, merthogy új feladatok is vannak. Éppen az előző évben a műemlékvédelmi törvény új szabályozást tett lehetővé, és megígérte azt, hogy a későbbiekben más törvényekben, a kapcsolódó szabályozásokban is lehetőséget ad arra, hogy például erre a célra, a műemlékvédelem céljaira is történhessenek felajánlások. Az is elhangzott már itt ebben a teremben, hogy talán az alapprogramnak és az alapnak nem is csak az a lényege, ami eddig elhangzott, hanem az is, hogy legyen mód és legyen szándék arra, hogy az állami forrásokon túl külsős befizetések is történhessenek az alap számlájára, mert ezek is azt a kört bővítik, azt az anyagi lehetőséget szaporítják, amely később a kulturális szféra rendelkezésére áll. Ha alapként működik a program, akkor lehetősége van arra, hogy az önálló számláján ott levő pénzeket úgynevezett banki ügyletekbe bevigye, és az ebből származó pluszbevétel is az alapot szaporítsa. Ezeket a lehetőségeket megteremtette.

Nagyon fontos tehát, amint az előbbiekben mondtam, hogy az immáron önálló alapnak meglegyenek a lehetőségei az előfinanszírozásra, a gördülő pályáztatásra, az évad-finanszírozásokra. Új elem az is, hogy most már támogathatók lesznek kiemelkedő szakmai teljesítmények és díjak, azaz az alap továbbadhatja a forrást, és azt mondhatja, hogy olyan szakmai szervezetek, amelyek meghatározóak a kultúra területén, ebből a forrásból akár díjat alapíthassanak vagy kiemelkedő művészeti és alkotótevékenységet jutalmazhassanak.

Megint csak azért fontos ez, mert amikor a Nemzeti Kulturális Alapról beszélünk, akkor arról is beszélnünk kell, hogy az egész kultúrafinanszírozásnak kell hogy egy újfajta átgondolása megtörténjen. Hogy ez ebben a stratégiában vagy ennek az ügynek a kapcsán történik - azt gondolom, minden ügynek a kapcsán fontos, hogy átnézzük azt, a kultúra finanszírozásában hányféle szereplő létezik. Nemcsak Vitányi Iván mondta el azt az egyik bizottsági ülésen a kulturális stratégia kapcsán, hogy nagyon sokféle kulturális stratégia van, hiszen rendelkezik kulturális stratégiával az állam, de rendelkezhet ma már a vállalkozói szféra, rendelkezhetnek az önkormányzatok, rendelkezhetnek az egyházak vagy maguk a civil szerveződések, ugyanilyen sokszínűnek kell lenni nemcsak a stratégiának, hanem a támogatási lehetőségeknek is.

Meg kell teremteni tehát minden eszközzel annak a hátterét, hogy kialakuljon egy újfajta kulturális mecenatúra, hogy kialakuljon egy olyan réteg, aki elfogadja azt, hogy mindazok, akik a kulturális termékek által gazdagodnak és a tevékenységük ide kapcsolható, fizessék meg, kulturális járulék formájában teremtsenek egy olyan alapot, amely aztán visszafordítható a kultúrára. Azt gondolom, hogy ha ez a cél az, ami elsőként van előttünk, akkor jól fogunk dönteni.

Arról a vitáról pedig, amely itt kialakult a képviselőtársak között, hogy mennyire fontos, hogy a kuratóriumok önállóak legyenek, mennyire fontos az, hogy a kuratóriumok társadalmasított módon, ugyanakkor az összeférhetetlenségeket kiküszöbölve tudjanak dönteni, igen, az én véleményem is az, hogy meg kell valahol találni azt, hogy a jó szakterületek kiváló szakemberei ott legyenek a kuratóriumokban, ugyanakkor közvetlenül a saját érdekeltségi körükben ne történhessen meg semmiféle részrehajlás, semmiféle pénzosztás.

 

(1.30)

 

Biztosan kitalálható ennek a módja akár módosító javaslatokkal, pontosító javaslatokkal is, ilyenek a mi frakciónkban is vannak szép számmal.

Szintén a stratégiához tartozik az - és itt a képviselőtársak emlegették -, hogy a törvény akarta szabályozni pontosan az új kuratóriumok számát, összetételét, hogy milyen kuratóriumok alakuljanak ki. Én azt gondolom, törvényszerű újragondolni azt, hogy a megváltozott körülmények között akár csak a kultúra digitális terjedését tekintjük, vagy az archiválás különböző módjait - hiszen az elmúlt időszakban ezekről beszéltünk -, ezekre is nyílhassanak meg új források, át kell tekinteni a kollégiumok szerkezetét.

Egyébként abban egyetértek képviselőtársaimmal, hogy ezt közösen kell tenni az érdekeltekkel, azokkal a szervezetekkel, amelyek ezen a területen dolgoznak, élik mindennapjaikat, és nagyon pontos információik lehetnek arról, hogy szükség van-e változtatásra vagy nem. Tekinthetjük akár közös eredménynek is azt, hogy amikor ezen a nyáron ezekre a problémákra fény derült, akkor ezeknek a szabályozása, átgondolása nem ebben a törvényi keretben történik, hanem megindult egy olyanfajta egyeztetés, amelynek részesei a meghatározó országos kulturális szervezetek, és reméljük, hogy az ő egyetértésükkel, egy közös szándékkal alakul ki majd a stratégiának megfelelő, új szerkezet is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  434  Következő    Ülésnap adatai