Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a szóba hozott témákat. Kétségtelen, hogy Magyarországon fontos diplomáciai események zajlottak az elmúlt napokban, és fognak a következőkben is. Itt járt az orosz elnök, akivel egy pragmatikus, érdekalapú együttműködést folytat hazánk immár évek óta. Ne feledjük el, hogy Vlagyimir Putyin immáron 20 éve vezeti Oroszországot, és egy olyan partnerséget sikerült kialakítani, amely ma már egészen kézzelfogható előnyökkel jár Magyarország számára, mind például, hogy fel vannak töltve a gáztározóink, mint például, hogy a magyar energiabiztonság és az energiadiverzifikáció szempontjából oly fontos paksi beruházásunk kifejezetten jól áll, és a Déli Áramlattal kapcsolatban is előrehaladott tárgyalásokat folytatunk Oroszországgal konkrétan azért, hogy a magyar energiaellátási útvonalak több irányból érjék el hazánkat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Nem csak érdekalapú az Oroszországgal folytatott együttműködésünk; annak most már van értékdimenziója is, hiszen a közel-keleti keresztények…  ugyebár a balliberális oldalnak kedvelt gúnytémája a keresztényüldözés melletti kiállásunk. Oroszországgal olyan együttműködést alakítottunk ki az elmúlt hónapokban, amely példaértékű lehet a világ minden országa számára, hiszen bebizonyította azt, hogy vannak olyan hatalmak a világban, amelyeket érdekel még ez a téma, és nem félnek néven nevezni a problémát: a keresztények elleni szisztematikus genocídium, ami zajlik a Közel-Keleten (Arató Gergely közbeszól.), az az oroszokon kívül vajmi kevés nagyhatalom érdeklődését és főleg aktivitását váltotta ki. Oroszországgal ezen a területen hatékonyan együtt tudunk működni, miután az elmúlt években Magyarország több milliárd forintból épített újjá falvakat és városokat, hozott létre olyan infrastruktúrát, alapellátó infrastruktúrát a Közel-Keleten, amely elüldözött keresztények visszatelepítését tette lehetővé.

(14.20)

Tisztelt Ház! Idekapcsolódik a kurd ügyekben az elmúlt napokban fellángolt vita. Néhány számadattal szeretném alátámasztani azt, hogy Magyarország mi mindent tett a kurdokért az elmúlt időszakban. Bizonyára tudják, hogy Magyarország komoly katonai kontingenst állomásoztat Erbíl mellett. Ennek a kontingensnek a maximális létszáma megközelítette a 200 főt, jelenleg is több mint 160 katonánk szolgál Iraki Kurdisztánban. Néhány olyan ország van csak a világon, néhány olyan nagyhatalom van csak a világon, amelyik ennél nagyobb katonai szerepvállalást tesz a kurdok biztonsága érdekében. Az Egyesült Királyság, Olaszország és Kanada hasonló nagyságrendű katonai kontingenssel van jelen a Közel-Keleten, mint Magyarország, és jelentősen csak a németek és az amerikaiak haladják meg azt a katonai szerepvállalást, amit Magyarország tesz a kurdok biztonsága érdekében. Ne felejtsék el, hogy a kurd harcosokat kiképezzük, és biztonságot nyújtunk egy olyan régióban, amit az ottani beavatkozások az elmúlt években instabillá tettek. Franciaország hozzájárulása nem éri el a magyar hozzájárulást, Románia egy fővel van jelen, Belgium 24 fővel, Norvégia 70 fővel, és sorolhatnám hosszan, Magyarország közel 200-as szerepvállalása egészen magasnak számít.

Ami Törökországot illeti: Törökország egy másik olyan partnerünk Oroszország mellett, amelyik közvetlen hatást gyakorol a régiónkra. A harmadik ilyen közvetlen hatást gyakorló hatalom a térségben Németország, amely államnak a külügyminisztere éppen ma tartózkodik Magyarországon. Elmondhatjuk tehát, hogy sikeres az a politikánk, hogy ezzel a három hatalommal folyamatos érdekegyeztetés révén megtaláljuk azokat a közös pontokat, amelyek mentén a magyar érdekek kiépíthetők.

Törökországot nem csak a mostani közel-keleti helyzettel kapcsolatban szeretném kiemelni, mint olyan partnert, amelyikre folyamatosan oda kell figyelnünk. Ha követik a török fejleményeket, és kitekintenek egy kicsit a régiónkban, akkor látják, hogy kevés olyan hatalom rendelkezik befolyással a régiónkban, mint Törökország, amelyik a Balkánon rendkívüli módon aktív, és gazdasági támogatásokkal nagyon fontos pozíciókat foglalt el, már csak ezért is oda kell rájuk figyelnünk.

Ami a közel-keleti háborús eseményeket illeti, tisztelt Ház, az Európai Unió egy olyan helyzetbe lavírozta magát az elmúlt években, hogy önmagát szolgáltatta ki a törököknek, önmagát, a saját biztonságát adta a törökök kezébe, és most bizony azzal a választással szembesülünk, hogy a Törökországgal való viszonyunk alakítása függvényében bármikor ezt az úgynevezett migránscsapot a törökök megnyithatják. Ezt szeretnénk elkerülni, ezért támogatunk egyébként a németekkel, a német védelmi miniszterrel például összhangban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egy olyan politikát, amelyik a Törökországban tartózkodó négymillió menekült hazatelepítését célozza. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)