Készült: 2020.07.10.19:32:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

170. ülésnap (2012.03.12.), 22. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:50


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Szerencsére jó pár olyan intézkedés sorolható föl itt a már említett minimálbér radikális megemelésén túl, ami pontosan a legrászorultabbakon segít, leginkább kifejezi a szolidaritást a társadalmon belül. Ilyen volt már a kezdetek kezdetén a különadók bevezetése, amely pontosan azokról az emberekről vett le terhet, akik a legnehezebb körülmények között élnek bérből és fizetésből vagy nyugdíjból, és azokra rótt rá, akik nyereséget az elmúlt években igencsak bőven termeltek, és akár az országból is kivittek.

De ugyanígy az egyenlő életesélyek lehetőségét, az azonos feltételeket hivatott szolgálni az is, hogy jövő évtől a kormányhivatalokon keresztül állami fenntartásba kerülnek a legfontosabb oktatási és a legfontosabb egészségügyi intézmények; hogy ne függjön attól valakinek a jövője, az egészsége, hogy szegény vagy gazdag önkormányzat területén született, Kelet- vagy Nyugat-Magyarországon, kistelepülésen vagy nagytelepülésen, a fővárosban vagy vidéken, hanem az állam mindenhol mindenkinek a lehető legnagyobb mértékben hasonló egészségügyi, oktatási szolgáltatást tudjon kínálni, mindenkinek ugyanaz legyen a lehetősége.

Szintén a leginkább rászorulók szenvedtek az uzsorázástól is, az ezzel szembeni fellépést a büntető törvénykönyv módosításával is igyekeztünk megerősíteni, megkönnyíteni a rendőröknek, hogy elérjék az uzsorásokat, és megszüntessék azt a terrort, amelyben egy-egy ember nyomorúságában kényszerül élni. Hiszen eddig folyamatosan csak az uzsorások csengetésétől félt. Szintén a családosokat támogatta a családi típusú adórendszer, amely bevezetésre került. Magyarországon a szociológusok szerint a szegénységnek két forrása van. Akkor lesz valaki szegény, ha szegény családba születik, vagy ha nagy családba születik, nagy családot vállal. Mind a kettő igazságtalan és elfogadhatatlan, ezért tartjuk fontosnak, hogy a családi típusú adózás az egygyermekeseknél 8, a kétgyermekeseknél 12, a háromgyermekeseknél pedig 22 százalékkal több jövedelmet hagyott ott nettóban a családnál. Így, aki több gyermeket vállalt, és a nemzet jövőjéért vállalt pluszfelelősséget, pluszfeladatot, az nem került nehezebb helyzetbe, vagy jóval kevésbé kerül nehezebb helyzetbe, mint 2 vagy 3 évvel ezelőtt.

Szintén, ha megnézzük a válság idején más országok gazdaságpolitikáját, a nyugdíjasok azok közé tartoznak, akik az elsők között szenvedtek el valamilyen megszorítást a válság következtében. A legtöbb helyen csak befagyasztották a nyugdíjakat, vagy bizonyos kedvezményeket megvontak, máshol akár 15-25 százalékos nyugdíjcsökkentésekre is sor került, Romániában, Portugáliában, Olaszországban, Spanyolországban különböző módon vonták meg a nyugdíjasok jövedelmeit. Ehhez képest óriási államadósság és nagyon nehéz gazdasági körülmények között a magyar kormány így is több mint 4 százalékkal tudta az elmúlt évben a nyugdíjasok nyugdíját megemelni, és hasonlóra törekszik ebben az évben is, hogy inflációkövető legyen a nyugdíj emelése.

Szintén a legrászorultabbakon segített a rezsistop bevezetése, illetve annak a szabálynak a bevezetése, hogy legfeljebb az infláció mértékével emelkedhet, és annak a törvénymódosításnak a bevezetése is, hogy a korábbi 8 százalékos profitmaximumot 4 százalékra csökkentette a kormány. Hiszen akik a legszegényebb sorban élnek, azoknak a költségvetésén belül a rezsi teszi ki a legnagyobb részt, sokkal inkább, mint a tehetőseknél. Az ő megsegítésüket jelentette tehát az, hogy a legalapvetőbb lakásfenntartási költségek nem emelkedtek el. Emlékszünk, hogy szocialista időszakokban 40-50-60 százalékkal hogyan emelkedtek a gázárak vagy más tényezők.

Legvégül, engedje meg, képviselő úr, hogy megemlítsem a devizahitelezést és a devizahitelek végtörlesztését. Nemcsak a korábban bevezetett árfolyamgát vagy a most a Bankszövetséggel megkötött új árfolyamgát, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozatala volt fontos ezeknek az embereknek a szempontjából, hanem a végtörlesztés is. Sokszor sokan mondják azt az igaztalan vádat, hogy a végtörlesztés lehetősége elsősorban a tehetősebbeknek kedvezett, hiszen ők tudták egy összegben végtörleszteni ezeket a különböző nagyobb hiteleket, amelyeknek megemelkedett a törlesztőrészlete. Ez azért valótlan, mert az átlag visszatörlesztett hitel abból a 160 ezerből, amit 160 ezer család végtörlesztett, 5 millió forint környékén volt.

Ha tehát kiszámolják önök, hogy ebben nyilván voltak 10-20 millió forintos hitelek is, akkor nagyon-nagyon-nagyon sok 2-3 millió forintos hitelnek is kellett lennie ahhoz, hogy az 5 milliós átlag végtörlesztési összeg megjelenjen. És 2-3 millió forintos hiteleket nem a legtehetősebbek vettek föl, hanem azok, akik tényleg nehezebb körülmények között éltek, de egy kicsivel nagyobb lakásra vágytak, mondjuk, egy gyerekszobával nagyobbra, és a devizahitelek elszállása számukra óriási nagy nehézséget jelentett. Tehát a végtörlesztés lehetősége is minden más indokkal szemben elsősorban azok érdekét szolgálta, akiknek ugyan lakásuk, de kisebb lakáshoz egypár millió forintos hitelt végtörlesztettek.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai