Készült: 2020.07.15.01:55:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2012.02.28.), 22. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:00


Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon-nagyon sok szempontból fontos Magyarországnak a horvát EU-csatlakozás, és nagyon sok mindent tettek is a magyar politikusok és kormányok az elmúlt években azért, hogy ezt elősegítsék.

Nagyon szép és ünnepi pillanata volt az Országgyűlésnek ennek a nemzetközi szerződésnek a ratifikálása, hiszen elsők között tehettük ezt meg, és még azok a pártok is, amelyek az EU-t ellenzik, azt mondták, hogy mivel Horvátország barátai, ezért ha a horvátok ezt szeretnék, hát legyenek EU-tagok, választottak, amit választottak, de megteszik, úgyhogy még az EU-szkepticizmust is felülmúlta Magyarországon a horvátbarátság. Ez, azt hiszem, a közös 1100 éves történelmünknek is egyfajta következménye. Ugyanakkor nagyon fontos szövetségesünk lesz nyilvánvalóan Horvátország az Európai Unión belül, és nekünk nagyon fontos, hogy itt van, hiszen egy jelentősebb méretű ország, amely hasonló történelemmel, hasonló kultúrával, hasonló gazdasági nehézségekkel, hasonló problémákkal küzd, mint Magyarország, és hasonló fejlettségi szinten van. Éppen ezért amikor majd az Európai Unión belüli döntéshozatalban valamelyest a közép-európai országoknak a saját érdekeik mellett kell felszólalni, nyilvánvalóan Horvátországra most már számíthatunk. A közép-európai érdekképviseletnek a lehetőségei, az ereje bővült vagy bővül az Európai Unión belül azáltal, hogy Horvátország is az Európai Unió tagjává válik.

(9.50)

De ezen túlmenően nekünk nyilván nagyon fontos, hogy ha körbenézünk a határsávon, akkor már csak két olyan részlet van, amely nem az Európai Unió, Ukrajna és Szerbia, és ezen kívül Magyarország mindenhol az Unióval van már körbevéve. Ennek nyilván vannak gazdaságélénkítő hatásai, nyilván hosszabb távon vannak a határellenőrzést megkönnyítő, kvázi költségkímélő hatásai, de ugyanilyen fontos, hogy a Horvátországban élő magyaroknak, illetve a Magyarországon élő horvátoknak az anyaországgal való kapcsolattartása is könnyebbé válik ezáltal.

Magyarország egy évvel ezelőtt, amikor az Európai Unió soros elnökségét betöltötte, akkor is fontos feladatának tartotta, hogy elősegítse a horvát csatlakozást, és az utolsó, az igazságügyi fejezetnek a lezárásához is hozzájáruljon. Valljuk meg, hogy már ekkor is megmutatkozott szerintem az, hogy mennyire fontos a közép-európai országoknak az egymás iránti szolidaritása, hiszen ha megnézzük, ez a lezárás, ennek a fejezetnek a lezárása akár korábban, hónapokkal vagy talán még évekkel korábban is megtörténhetett volna, de valahogy nem volt akkora szándék. Azért volt jó, hogy ebben az időszakban egy közép-európai ország, Magyarország volt az Európai Unió soros elnöke, hiszen azt a korábban Horvátország által hangoztatott elvárást, hogy mindenkit mérjenek egyenlő mércével, hogy ne kelljen Horvátországnak most, a csatlakozási folyamatában szigorúbb feltételeknek megfelelnie, mint amivel 5, 10 vagy 15 évvel ezelőtt más országok csatlakozhattak az Európai Unióhoz, vagy más országoknak az Európai Unió tagjaként azokat a feltételeket teljesíteni kell, nos erre az egyenlő elbánás elvére Magyarország fel tudta hívni a figyelmet, és tudta a közép-európai államok közös érdekét érvényesíteni abban, hogy Horvátországnak ne szabjunk szigorúbb feltételeket, mint amit a többi 27 tagállamnak az Európai Unión belül feltételként meg kell tartania. Ezért nem véletlen, hogy pont egy közép-európai ország, Magyarország elnöksége idején sikerült befejezni a horvát csatlakozási tárgyalásokat.

Én bízom benne, hogy ez a szolidaritás hosszú távú lesz, és minden közép-európai országra is kiterjed, hiszen nekünk látnunk kell, hogy egymásnak szövetségesei vagyunk. Ennek vannak nyilvánvalóan történelmi okai is, vannak a kultúrában gyökerező okai, közös vallásunkban gyökerező okai, közös adottságunkban gyökerező okai, de ebben igenis van perspektíva is, amit Magyarországnak ki kell használnia, és rá kell jöjjön, hogy igazából akkor tud erős Magyarországot építeni egy erős Európai Unión belül, hogyha a közös érdekkel rendelkező országok itt Közép-Európában összefognak, és nem pusztán kiszolgálói egy feltételezett vagy valós elvárásnak. Ezért szerintem nagyon fontos, és valóban, amikor nekem is volt szerencsém a külügyminiszter asszonnyal, az igazságügy-miniszter úrral találkozni a múlt hét péntekén, ők is mindketten megköszönték Magyarországnak az ebbéli segítségét, hiszen látták, hogy ez miként történt meg. Illetve magyar politikusként azt is jó volt látni, hogy azért Horvátországban a nemzeti minimum egy magasabb szinten van, mint Magyarországon, e tekintetben mi vehetnénk példát Horvátországról.

Ott különböző kormányok különböző pártszínezetű képviselői és politikusai fordultak elő az elmúlt években, de volt egy nemzeti nagybizottság, amely az EU-s csatlakozást mint közös érdeket tekintette, és ott azért a horvátoknak sikerült egy nagyobb nemzeti konszenzust kialakítani, mint nálunk, ott azért olyan dolgok szerintem nem voltak elképzelhetők, hogy saját képviselőtársaink a saját országunk ellen kérjenek szankciókat vagy járuljanak hozzá politikai nyilatkozatok, deklarációk elfogadásához. Ilyen szempontból pedig tehát nem Horvátországnak kell követnie Magyarországot, hanem Magyarországnak kell követnie Horvátországot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  22  Következő    Ülésnap adatai