A felszólalás szövege:

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt kijelölt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti együttműködés programja a magyar nemzeti stratégia irányait foglalja magába. Az utolsó két kormányzati ciklus, valamint az utolsó négy hét elhibázott politikájának köszönhetően a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szakmai és morális válságban van. Az elmúlt nyolc évben személyi döntésekben érvényesülő átpolitizálási törekvések, az átgondolatlan és megalapozatlan szervezeti átalakítások az egyéni jövőkép és a motiváció teljes hiánya gyengítette a katonák hivatásérzetét. Mindez a testület belső kohéziójának megbomlásához vezetett.

Az elmúlt nyolc év további öröksége, hogy a Magyar Honvédség mára nagyrészt elvesztette műveleti képességeit, alakulatai csak korlátozottan alkalmasak műveletekben való részvételre. Az alakulatok érdemi felkészítése, valamint a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása lényegében a nemzetközi missziókban való részvételre korlátozódott. A rendelkezésre álló forrásokat pazarló és átláthatatlan felelősségi struktúrában, minimális ellenőrzés nélkül, a megalapozott tervezés elmulasztásával költötték el. Mindez nemcsak a honvédelem erőforrásait apasztja, hanem súlyos morális következményekkel is jár.

Az elmúlt nyolc év elhibázott kormányzati döntései miatt a hazai hadiipar összeomlott, a magyar cégek részvétele a honvédség által használt felszerelés előállításában minimális. Ez és a magyar haditechnikai innováció névlegessé válása egyfelől csökkenti védelmi képességeinket, másfelől súlyos károkat okoz a nemzetgazdaságnak: hátrányosan érinti a hazai vállalkozásokat, és nem ad lehetőséget a munkavállalók számára.

A társadalom nincs kapcsolatban a honvédelemmel, annak céljai és munkája nem ismertek a nyilvánosság előtt. A katonai hivatás elismertsége alacsony, a hivatástudatot, nagy szakmai tudást igénylő, veszélyes szolgálat sem a megfelelő anyagi, sem a kiérdemelt erkölcsi megbecsüléssel nem járt. A katonák elkötelezett munkájának köszönhető, hogy az alakulataink megállták a helyüket a nemzetközi missziókban és az országot ért természeti csapások elleni védekezések során. Az ő tudásukra, tapasztalatukra, elkötelezettségükre építve lehet megújítani a magyar honvédelem egész rendszerét.

A nemzeti együttműködés programja hitet tesz amellett, hogy az állam legfontosabb feladata, létének és működésének alapfeltétele, hogy a békéről és biztonságról gondoskodjon. Ezért a haza védelme nemzeti ügy. Az új kormány az ország gazdasági teherbírásának és a honvédelem valós igényeinek megfelelően fogja biztosítani a szükséges pénzügyi forrásokat, amelyeket a nemzeti haderő előrelátható tervezése alapján, átlátható felelősségi struktúrában, szigorú ellenőrzés mellett hatékonyan és gazdaságosan fog felhasználni. Fontos a nemzetgazdasági cél, hogy a magyar ipar - új munkahelyeket teremtve, technológiai kultúrát meghonosítva - a lehető legnagyobb mértékben bekapcsolódjék a honvédség ellátásába, és tartós beszállítóvá váljék.

A nemzeti együttműködés programja biztosítja a honvédség kiszámítható életpályamodelljét, amelynek legfontosabb jellemzője az egzisztenciális biztonság és a kiszámítható, teljesítményalapú előmeneteli rendszer. A szolgálat ellátását jól működő személyügyi rendszer fogja támogatni, méltó életkörülményeket biztosítva a katonai hivatás betöltéséhez.

A nemzeti együttműködés programja ugyancsak határozott az elszámoltatás és a rendteremtés tekintetében. Első feladatunk a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség működésének és gazdálkodásának teljes körű átvilágítása és vizsgálata, a pazarlás és a korrupció megszüntetése, a felelősök elszámoltatása. A Honvédelmi Minisztérium és háttérintézményei nem lehetnek korrupciós ügyek kifizetőhelyei. Haladéktalanul intézkedünk az adófizetők pénzét, a honvédség hadrafoghatóságát, a katonák becsületét veszélyeztető ügyek felderítéséről, és az elkövetők szigorú felelősségre vonásáról.

A nemzeti ügyek és A nemzeti együttműködés programja új vezetési rend kialakítását teszi lehetővé. Egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tesszük a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetésének rendjét, csökkentjük a bürokráciát. A Honvédelmi Minisztérium támogatni fogja a honvédelmi ismeretek oktatását és terjesztését, a hazafias nevelést, a katonai hagyományőrzést. Szoros kapcsolatot fog kialakítani mindazokkal az oktatási intézményekkel és társadalmi szervezetekkel, amelyek a nemzeti és a helyi közösségért tenni kész, egészséges ifjúság nevelésével foglalkoznak.

A haza minden előtt! Legyen a honvédelem nemzeti ügy, a honvédség nemzeti intézmény! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP, szórványos taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igazából lehetett volna az azonnali kérdésemnek az a címe is, hogy 200 fő vagy egy fénykép. Mindez költői kérdés; a leköszönő volt miniszterelnök, Bajnai Gordon az Egyesült Államokban látogatást tévén - valószínűleg a tanácsadói javaslatára -, azért, hogy egy fényképet tudjon készíteni Obama elnök úrral, ezért egy nagyot kellett mondani, nagyot kellett mondani a tekintetben, hogy 200 fővel növeljük Afganisztánban a csapataink létszámát. Tette mindezt a javaslatot a volt, leköszönő miniszterelnök úgy, hogy nem egyeztetett a parlamenti pártokkal, a szakmával, a területtel, sőt, mondhatnám azt is, hogy ő maga még Afganisztánban sem járt. Ha járt volna, akkor legalább tudhatott volna azzal kapcsolatban egy-két olyan mondatot vagy éppen a költségvetésben is tenni egy-két olyan javaslatot, hogy milyen mind a katonák egyéni felszerelése, mind pedig az ott lévő egyéni beosztásban lévő katonák egyéb kiegészítőkkel tudjanak rendelkezni. Azt gondolom, elgondolkodtató az, hogy egy ilyen, mondhatjuk úgy, félig-meddig felajánlás maradt a következő kormányra; és ha megnézzük az idei költségvetést, abban erre a plusz 200 főre a pénzügyi javaslatot nem látjuk.

Felteszem az államtitkár úrnak azt a kérdést, hogy látja-e a pénzügyi vonzatát e 200 fővel kapcsolatos növelésre Afganisztán tekintetében.

Köszönöm szépen.

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, egyetértünk abban, hogy az egyik kiemelt feladat továbbra is a nemzetközi misszióban való eredményes részvétele a Magyar Honvédségnek, és azt gondolom, hogy Afganisztánt is mindenféleképpen ide kell sorolni.

Én magam az elmúlt ciklusban legalább négy alkalommal jártam Afganisztánban. A tapasztalataim szerint a katonák az egyéni felszereléseket sajnos ők maguk veszik meg, az infravörös lézerpontos, mondjuk úgy, biztonságos gépkarabélyhoz felcsatolhatót ők maguk veszik meg. Úgy gondolom, hogy a jövőbeni honvédelmi miniszter és az államtitkár úr és a honvédelmi vezetés is biztosítani fogja a katonákat a tekintetben, hogy a jövőben gyakorlatilag az ő szolgálatteljesítésüket biztonságban végre tudják hajtani itthon és akár misszióban is.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a Jobbik soraiból.)

(16.20)

CSAMPA ZSOLT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A késői órára tekintettel, úgy gondolom, egy rövid összegzését szeretném a törvényjavaslatunknak, már csak azért is, mert bőségesen lehet látni, illetve olvasni azt, hogy a benyújtott módosító javaslataink paragrafusra lebontva pontosan mit tartalmaznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A T/616. számú törvényjavaslat elsődleges célja az ösztöndíjas hallgatóknak a honvédelmi törvény szerinti tényleges állományba tartozását erősítő szabályozás megteremtése volt. Biztosítani kívántuk egyúttal a Rendőrtiszti Főiskola hallgatóinak egységes elveken alapuló, de az eltérésekre is figyelemmel lévő bevonásának lehetőségét.

A katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény hatályos rendelkezései csak az ösztöndíjas hallgatók önkéntes jelentkezése alapján történő szolgálatteljesítését teszi lehetővé a katasztrófavédelmi feladatok ellátása során. Az árvízi védekezés kiemelt jelentőségére figyelemmel a hatékonyság növelése és a folyamatos váltás biztosítása érdekében a javaslat megteremti a katonai és a rendvédelmi felsőoktatásban tanuló ösztöndíjas hallgatók, valamint a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatók katasztrófavédelmi feladatok ellátásában való közreműködésének törvényi kötelezettségét.

A javaslat a feladat-végrehajtás elrendelése tekintetében differenciált szabályozást tartalmaz a katonai, illetve a rendvédelmi felsőoktatási intézmények szerint, miközben a hallgatók elismerése tekintetében egységesen biztosítja a pénzbeli ellentételezést, illetve a vizsgakötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét. A bizottságok vitájának tapasztalatai alapján tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szabályozás nem érinti a felsőoktatási intézmények polgári hallgatóit, a kirendelésükre a jövőben sem lesz lehetőség.

A fentieken túl a javaslat lehetővé teszi a katonai felsőoktatás ösztöndíjas hallgatóinak megelőző védelmi helyzetben és a rendkívüli állapot idején szolgálati feladatokra való igénybevételét, illetve a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatók gyakorlási célú szolgálatteljesítését. E pontban a javaslat a szűk értelmű katasztrófavédelmi szemléleten túlmutat. A javaslat a katonai sajátosságok érvényre juttatása érdekében fegyelmi kérdéseket rendez, egyértelművé teszi az ösztöndíjas szerződés megszüntetését követően a tanulmányok folytatásának feltételeit, illetve pontosítja a külföldi tanulmányokkal kapcsolatban egyes ellátások rendelkezéseit.

A fentiek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/616. számú törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg, és támogassa a törvényjavaslat vitáját.

Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Schiffer András tapsol.)

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bár mondhattam volna azt, hogy köszönöm szépen, nem, elnök úr, merthogy Simicskó képviselőtársammal közösen jegyezzük ezt a törvényt, és ő a kétpercesben most elmondta kicsit összefoglalva az elmúlt fél óra eseményeit, de azt gondolom, mindenféleképpen szeretném megköszönni minden frakciónak és hozzászólónak a, mondhatom azt, hogy kedves, üdítő és gyöngyszem szavakat, de mondhatom katonásan az arányosság, méltányosság és tervezhetőség szavakat is. Én azt gondolom, hogy ez is előretekint a tekintetben, hogy a honvédelem ügye egy fontos ügy, abban a tekintetben lehet együttműködést a jövőben is kialakítani, ha természetesen akár katonai, akár rendvédelmi területről szeretnénk közösen gondolkodni.

Köszönöm szépen, elnök úr, a hozzászólási lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

CSAMPA ZSOLT, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi és rendészeti bizottság mint kijelölt bizottság 2010. június 22-én az előterjesztést megtárgyalta és egyhangúlag javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra.

CSAMPA ZSOLT, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő módosításáról szóló T/1127. számú törvényjavaslatot a honvédelmi és rendészeti bizottság a mai napon megtárgyalta, 15 igennel és 3 tartózkodó szavazattal általános vitára bocsátja, illetve javasolja a Háznak.

Köszönöm szépen.

CSAMPA ZSOLT, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi és rendészeti bizottság a mai nap megtárgyalta mind a három előterjesztést, és általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSAMPA ZSOLT, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, fontos az, hogy miután a bizottságunk az előterjesztője ennek a napirendi pontnak, illetve a határozati javaslatnak, a bizottság nevében is egypár szót hozzászóljak.

Először is részletes vitáról beszélünk, és jelenleg a részletes vitában kellene bizonyos érveket pró és kontra ütköztetni. Én most úgy éreztem, hogy visszamentünk az általános vita szakaszába. Mindenki elmondta a maga kis monológját, amit az általános vitában elmondtunk. Úgy gondolom, legközelebb - elnök úr figyelmét is szeretném fölhívni - ezt ne ismételjük meg.

Ami nem hangzott el egyik frakció részéről sem, azon kívül, hogy az országgyűlési határozati javaslatról és a jelentésről beszélünk, az az, hogy a kormány közjogi döntés, határozat formájában be kell hogy terjessze az alkotmány 40/C. § (2) bekezdése alapján a jelentését, illetve benyújtja és megküldi az Országgyűlésnek a döntését. Úgy gondolom, egy kormány általi döntést vitatunk jelenleg; és ha így nézzük, a kormányhatározatot persze ellenzéki képviselőtársaim természetesen bírálhatják, ez szíve joga mindenkinek, és elmondhatja a maga kis véleményét.

A mostani vitában azért szeretném fölhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy most is van ENSZ BT-felhatalmazás Afganisztán kapcsán. Úgy gondolom, akkor, amikor a kormány meghozta a döntését e tárgykörben, hogy csak hat hónapra hosszabbítja meg, mondjuk, a PRT mandátumát, akkor, azt lehet mondani, felelős döntést hozott mind a honvédelmi vezetés, mind pedig a kormány e tárgykörben. Nem évekről beszélünk, hat hónapról. Ez a hat hónap elegendő arra, hogy akár különböző stratégiákat is figyelembe véve - itt államokról beszélünk -, hat hónap múlva kialakítsuk azt az álláspontot, hogy hogyan tovább Afganisztán ügyében.

Szeretném fölhívni a figyelmét Juhász Ferenc képviselőtársamnak, mert úgy gondolom, természetesen a bizottság nevében meg kell védenem a benyújtott határozati javaslatunkat; ezt meg is teszem. Képviselőtársam kicsit elkanyarodott a tárgykörtől azzal kapcsolatban, hogy a leendő új alkotmányban mi szerepeljen és mi nem. Felhívom a figyelmét, hogy az az előző kormány döntése volt, hogy 200 fővel megnöveljük Afganisztánban a katonák létszámát. Emlékszünk rá, hogy Bajnai miniszterelnök úr kiment az Egyesült Államokba, és azért, hogy egy kézfogás esetleg összejöjjön, fölajánlott kétszáz főt. Ezek után arra volt bátorsága a miniszterelnök úrnak, hogy ez az ő hatásköre, mert a kormány hatáskörében ezt el lehet dönteni. Egy kézfogás meg kétszáz fő - mindenki gondolkozzon el rajta, hogy mi a jó és mi nem jó.

Összességében azt gondolom, hogy az új stratégiát, azt, hogy a kormány foglalkozik a kérdéssel, azt, hogy nem évekre, hanem hat hónapra hozta meg ezt a döntést, időben beterjesztette a kormány.

Szeretném fölhívni a figyelmét mindenkinek, ahogy államtitkár úr is fölsorolta, két részt szeretnék kiemelni: egyrészt egy Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport mandátumának a meghosszabbításáról van szó, akik az afgán rendőröknek, illetve katonáknak a felkészítésében vesznek részt. A másik pedig, amit szeretnék kiemelni, hogy 13 fővel egy Mi-17-es szállító helikopter légi kiképzésének a csoportjában veszünk részt. Ha ezeket figyelembe vesszük, ez pontosan az az érvrendszer, amire szükség van ahhoz, hogy támogassuk az afgán haderőt és az afgán kormányzatot.

Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólását. Köszönjük szépen a bizottság nevében is a módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó reggelt kívánok mindenkinek, mondhatnám így katonásan. És ebből ki is derül az, hogy a honvédelmi fejezethez kívánok hozzászólni, szeretnék egypár gondolatot mondani, és kérném majd ellenzéki képviselőtársaimnak is a támogató voksát, illetve szavazatát.

Először is szeretném azt elmondani, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén szocialista ellenzéki képviselőtársaink úgy fogalmaztak, hogy az igazság pillanata mindig eljön. Nos, úgy gondolom, és azt látjuk, hogy az igazság pillanata valójában eljött, hiszen a nemzeti ügyek kormánya benyújtotta a 2011. évi költségvetést, amely családbarát költségvetés, ami számomra is nagyon fontos, és úgy gondolom, a katonáknak is fontos ez a költségvetés, hiszen azt lehet megfogalmazni, hogy ez egy katonabarát költségvetés is.

Miért mondom ezt, miért fogalmazok így? Hogy az Állami Számvevőszék jelentését, illetve bizottsági ülésen való nyilatkozatát visszaidézzem, az Állami Számvevőszék a következőket mondta: "Számos eredmények jobbak, mint a korábbiak. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy ez az átláthatóság költségvetése, azt lehet mondani, hogy a 2011. évi költségvetés tiszta, átlátható költségvetés." Miért nyilatkozta ezt, miért fogalmazott így az Állami Számvevőszék? Két számot szeretnék itt az önök tudtára adni. Azt egyik az, hogy míg idén, a 2011. évi költségvetés tervezésénél a bevételi oldal 33,1 százalékát nem látta az Állami Számvevőszék, ellentétben a korábbi évekkel, amikor a bevételi oldal 96 százalékát nem látta az Állami Számvevőszék. Úgy gondolom, ez önmagában is elképesztő és elgondolkodtató szám.

De hogy tovább menjek és megfogalmazzam azokat a pozitív és kiemelt véleményeket, amelyeket az Állami Számvevőszék a tárcával kapcsolatban hangsúlyozott, elmondta azt, hogy az infrastrukturális kiadásoknál a fizetési határidők betartására, valamint a Honvéd Kórház - Állami Egészségügyi Központ - működésének fenntartására teszi a hangsúlyt a honvédelmi költségvetés fejezetében a mostani kormányzat. Hogy hogyan is áll össze a jövő évi költségvetés? Megint csak egy pozitív számot tudok önöknek itt katonásan jelenteni, méghozzá azt, hogy 8,8 százalékkal nő a honvédelemre szánt költségvetés. Ez pontosan 22,3 milliárd forintot jelent. Úgy gondolom, ez egy olyan szám, amivel bizonyos kérdésekben, akár a fejlesztésekben, akár az infrastruktúrában tudunk majd újat mutatni önöknek.

Már annak idején, amikor a kormányalakítási vitában is felsoroltuk itt azokat az érvrendszereket, hogy miért tartjuk fontosnak a honvédelem ügyét, akkor többek között én magam is elmondtam, hogy vissza kell térni arra a J-struktúrára, NATO-nevén joint-struktúrára, amire a honvéd vezérkar és a minisztérium integrációjával került sor az elmúlt időszakban. Erre az áttérésre azért van szükség, mert a J-struktúra teljes mértékben a NATO kompatibilitását mutatja. Ennek megfelelő csoportfőnökségeket alakított ki a tárca. Hozzáteszem, és megint csak vissza szeretném idézni az Állami Számvevőszéknek azt a jelentését, látva azt, hogy az új kormányzat egy újfajta struktúrában gondolkodott, a struktúra átalakítása gyakorlatilag zökkenőmentesen valósult meg, semmilyen olyan dolog nem történt, illetve azt jelezte az Állami Számvevőszék, hogy semmilyen olyan negatív irányba nem mozdult el ez az átalakítás, ami esetleg veszélyeztethetné a jövő évi költségvetést.

Szeretném azért még mindig kiemelni azt, hogy mire is szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni. A HM Infrastrukturális Ügynökség a csapatok központi infrastrukturális ellátása, kiadása alcímen 37 milliárd forinttal gazdálkodhat az előző évihez képest, amikor ez 31 milliárd forint volt. Ez ugye 6 milliárd forinttal több a 2010. évinél. Úgy gondolom, hogy ez a 6 milliárd forint akár a laktanya-rekonstrukciós program, akár egyéb fejlesztések kapcsán azért majd megmutatkozik. De ugyanez a többlet a HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségnél, ahol a csapatok központi logisztikai ellátása, kiadása címen mintegy 9 milliárd forinttal több szerepel a 2011. évi költségvetésben. Itt valósulhat meg az, hogy hogyan és miképp gondolkodunk a jövő évben, illetve az azt következő időszakban, mondjuk, a fejlesztések tekintetében.

Úgy gondolom, és azt látom, hogy a jövő évi költségvetés egy katonabarát költségvetés, családbarát költségvetés, nem a trükkök költségvetése. Azt szeretném itt kihangsúlyozni, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén ellenzéki képviselőtársaim, lehet, hogy megszokásból fakadóan is használják ezt a "trükkök költségvetése" kifejezést, de úgy látjuk, és azt gondolom, hogy ha alaposabban megnézzük a számokat, alaposabban a számok mögé nézünk, azt látjuk, hogy nem a trükkök költségvetése, hanem valós költségvetés az, amit per pillanat benyújtott a kormányzat, akkor ez igenis kirajzolódik.

Csak egy példát szeretnék mondani a trükkös költségvetésre. Az előző kormány úgy tervezte, hogy 29 milliárd forintot egy ilyen úgynevezett fejezeti tartalékra helyezett, ez a 29 milliárd forint lett volna a Magyar Honvédségnek a jövőbeni hadfelszerelésre, hadkiegészítésre szánt összege. De mellette volt még egy rövid kis mondat, hogy ha és amennyiben 102 százalékon teljesülnek az adó- és járulékbevételek ebben az országban, abban az esetben fogja csak megkapni a Magyar Honvédség, a magyar honvédelem a 29 milliárd forintot fejlesztésre. No, ez az, amire, azt gondolom, hogy ellenzéki képviselőtársaim talán utaltak, hogy náluk ezek a trükkök voltak. Nálunk ezek a trükkök nincsenek, a számok önmagukért beszélnek. Ahogy ezt elmondtam, a nemzeti ügyek kormánya fontosnak tartja a haderőt, fontosnak tartja az országvédelmet, katonabarát költségvetést nyújtott be. Tisztelettel kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy támogassák a költségvetésben benyújtott számokat, és támogassák a költségvetési javaslatot.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Juhász Ferenc képviselőtársamra szeretnék reagálni, már csak azért is, mert reggel 8 órakor őt nem láttuk itt a teremben, amikor a honvédelemről szólt a felszólalásom. Ha gondolja, képviselőtársam, akkor megismételhetem, de idéztem őt is a tekintetben, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottságban ő mondta azt, hogy az igazság pillanata mindig eljön. Így igaz, és bólogat Vadai képviselőtársam is.

Természetesen, már csak azért is eljött az igazság pillanata, mert a honvédelmi költségvetés fejezetéhez az Állami Számvevőszék egyrészről a következő megjegyzést tette: "tiszta, világos, átlátható és takarékos", másrészről pedig azt nyilatkozta az Állami Számvevőszék főosztályvezető asszonya, hogy a honvédelmi részen a 33,1 százalékát nem látják a bevételeknek a 2011-es költségvetésnél, míg az elmúlt időszakban a 96 százalékát nem látták a bevételeknek.

De úgy gondolom, hogy ha esetleg kíváncsi a képviselő úr, a reggel 8 órakor megtartott beszédemet szívesen elmondom neki akár itt még egyszer (Nyakó István: Internetről követte!), de volt, aki meghallgatta a padsorokból.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

CSAMPA ZSOLT, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényt, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosítását a bizottságunk megtárgyalta, 15 igennel és 4 nemmel általános vitára alkalmasnak találta. A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. évi országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozatot 15 igennel, 3 nem szavazattal, és 1 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta.

Úgy gondolom, hogy szólnom kell arról itt, a tisztelt Ház előtt, hogy gyakorlatilag a bizottsági ülésen kialakult egy kisebbfajta vita az ellenzéki képviselőtársaim között már csak a tekintetben, hogy valójában ez a mostani módosítás mennyire szolgálja a Magyar Honvédség, a magyar honvédelem ügyét. Azt gondolom, ha visszagondolok a bizottsági ülésen megfogalmazott szocialista álláspontokra, akkor egy picit el kell rajta gondolkoznom, hogy az elmúlt nyolc évben valójában mit is tettek le ők az asztalra.

Valószínűleg a vezérszónoki körben el fogom mondani majd azt is, hogy az elmúlt nyolc évben, mondjuk, ha 2002-t nézem, és a kormányváltást nézem és veszem alapul, akkor Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszter úrnak az volt az elsődleges és legfontosabb dolga, hogy a Simicskó István által benyújtott, illetve a parlament által nagy többséggel elfogadott, nemzetőrségről szóló országgyűlési határozatot behozza és annullálja, amely többek között megteremtette volna vagy megteremthette volna a Magyar Honvédség tartalékos rendszerét.

Ahogy a miniszter úr itt az expozéban is elmondta, 18 fő ma jelen pillanatban a Magyar Honvédség tartalékja. Ez egy elképesztő szám, úgy gondolom, hogy ezen változtatni kell. A tárca álláspontja, illetve azt gondolom, hogy a nemzeti ügyek kormányának az álláspontja akár a költségvetésben is tükröződik, hogy a honvédelemről, a honvédségről szóló kérdésekben igenis markáns és határozott elképzelések vannak. Markáns és határozott a tekintetben, hogy a honvédelmi büdzsében növekmény látszik 2011-ben; markáns és határozott a tekintetben, hogy akár az önkéntes tartalékos rendszer, akár mondjuk, különböző elemek, amik benne vannak még ebben a törvénymódosító javaslatban, megerősítse a Magyar Honvédséget, megerősítse magát a honvédelmet itthon, illetve külföldön.

Azt gondolom, és bízom abban, ahogy a miniszter úr is elmondta, hogy több módosító javaslat érkezik, az ötpárti egyeztetésen is volt jó néhány olyan javaslat, amely megfontolás tárgyát képezi, ezt államtitkár úr is ott hangsúlyozta. Én abban bízom, hogy szocialista képviselőtársaink átgondolják majd a nemüket, és a végén gyakorlatilag nemzeti ügyként kezelik a honvédelem ügyét, és támogatni fogják mind a két benyújtott törvényjavaslatot, illetve országgyűlési határozatot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSAMPA ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy már a többségi véleményben is említést tettem róla, és szeretném mindenféleképpen kihangsúlyozni és elmondani, hogy a nemzeti ügyek kormányának igenis fontos a honvédelem és a honvédelem ügye.

Ahogy elmondtam a többségi véleményben is, úgy gondolom, hogy a kormány megtette azt az első lépést, hogy a 2011. évi költségvetésben már 22,1 milliárd forinttal növeli a honvédelemre szánt költségvetést. Azért is tartom ezt fontosnak kihangsúlyozni így elöljáróban, mert az elmúlt időszakban láttuk, hogy folyamatosan gyakorlatilag csökkent a honvédelemre szánt költségvetés, az elmúlt nyolc évben különböző reformnak és egyéb, álságosnak nevezett kérdésekben gyakorlatilag leépítették a Magyar Honvédséget, leépítették, elsorvasztották azoknak a különböző fegyvernemeit.

Ha utalok arra és utaltam arra, hogy 2002-ben az akkori kormányzatnak az volt az első és legfontosabb feladata, ha úgy tekintjük, hogy azt az országgyűlési határozatot, amit nagy többséggel elfogadott a tisztelt Ház a nemzetőrség felállításáról, ami egy tartalékot képezett volna... - akkor lehetett látni már előrevetítve azt, hogy 2002 óta egészen napjainkig a szocialista kormányzatnak mennyire is volt fontos maga a honvédelem ügye.

Itt a Házban többször, több alkalommal elhangzott az, hogy igenis nemzeti ügy, igenis gyakorlatilag a honvédelem egy nemzeti ügy. Csak mit tapasztaltunk az elmúlt nyolc évben belőle? Azt tapasztaltuk, hogy 18 fő a tartalék, azt tapasztaltuk, hogy egyszer csak bezárunk laktanyákat, objektumokat, kiszerveztük az őrzés-védelmet, különböző magáncégek és őrző-védő cégek azok, amelyek milliárdos tételben gyakorlatilag őrizték a magyar katonákat és a magyar katonai objektumokat. Ha ezekre mind visszaemlékszünk, akkor azt gondolom, hogy egy nagy előrelépés az, amit ma a tárca megtett, illetve benyújtott törvényjavaslat formájában.

Ugyan a kisebbségi véleményben elhangzott az, hogy mi felrúgtuk, megsemmisítettük, illetve gyakorlatilag mondhatjuk úgy, hogy elsöpörtük mindazt az egyetértésben született országgyűlési határozatot, illetve előkészítő munkát, ami akár a tartalékos rendszerről, akár pedig a Magyar Honvédség nemzeti ügyéről szólt, én úgy gondolom, és nekem az az álláspontom személy szerint, hogy nem elsöpörtük, hanem előrehoztuk. Előrehoztuk azért, mert fontosnak tartjuk. Előrehozzuk azért, mert - ahogy a miniszter úr az expozéjában is elmondta - a honvédelem nem lehet tartalék nélkül, hadsereg nincs tartalék nélkül.

Azt gondolom, ebben egyetérthetünk, és ha az üléspont olykor-olykor meghatározza az álláspontot is, ha valaki kormányon van, majd utána ellenzékben, kritikával illetheti az új kormányt, nosza, lehet, és azt gondolom, hogy állunk elébe, de egyelőre én azt gondolom, hogy mindenki tegyen egy számvetést saját magában. Tegyen azért számvetést, mert az, hogy egy kormány fontosnak tartja azt, hogy egy évvel akár előrehozza azt az elképzelést, azt a rendszert, amit akár fél évvel ezelőtt közösen benyújtottunk a Házhoz, hogy igenis legyen tartalékos rendszer, azt gondolom, egy dicsérendő dolog. Az, hogy vannak ilyen és ehhez hasonló törekvések, elképzelések, azt gondolom, ez is csak egy dicséretes dolog, ezért nem értem ellenzéki képviselőtársaimnak a kritikáit.

Ha belegondolok mindabba, hogy most a tárca benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, ami nem mondhatom azt, hogy intercity tempóval készült el, mert az elmúlt nyolc évben azért a honvéd vezérkar, illetve a Honvédelmi Minisztérium azért folyamatosan előkészítette ezeket a törvényjavaslatot, illetve a Hvt. ezen módosításait, úgy gondolom, hogy valószínűleg meg fogjuk hallani szocialista képviselőtársainktól is majd a vezérszónoki körben vagy akár a hozzászólásokban, hogy miért nem értenek egyet azzal, amit valójában igazából, ha nézzük, ők készítettek elő a következő kormánynak.

Az, hogy a kormányzat hogyan ítéli meg: államtitkár úr, mondhatom úgy, hogy a bizottsági ülésen több ciklusról beszélt, illetve több elemről beszélt a tekintetben, hogy hogyan is kívánjuk, hogyan is kívánják bevezetni az önkéntes tartalékos rendszert, milyen formában. Azt gondolom, hogy vitatkozhatok minden további nélkül Iváncsik Imre alelnök úrral, képviselőtársammal, mert ahogy ő megfogalmazta, a valós harcértéke ezeknek a tartalékos katonáknak nem fogja elérni. Azt gondolom, hogy az államtitkár úr, illetve a Honvédelmi Minisztérium részéről ott lévő főtisztek elmondták és megfogalmazták, hogy igenis az önkéntes tartalékos rendszerbe aki belép, igenis egy komoly harcértéket fog majd képezni, illetve komoly harcértéket fog majd ott megszerezni.

Miért állítjuk és miért mondjuk ezt? Azért, mert gyakorlatilag a kiképzésük meg fog történni 40 órában, illetve egy folyamatos kiképzésen esnek át. Úgy gondolom, hogy ez már önmagában elegendő kell hogy legyen e tekintetben, és azt gondolom, hogy ezt el is kellene hogy fogadják akár ellenzéki társaim.

Ha magára a törvényjavaslatra térek rá, akkor azt lehet mondani, hogy az idei évtől a Honvédelmi Minisztérium kiemelt célkitűzése lett az önkéntes tartalékos rendszer felépítése, amelynek ez a törvényjavaslat adja meg a jogi hátterét. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nélkülözhetetlennek tartja ezen rendszer létrehozását, hiszen már társadalmi igényként is megfogalmazódott az önkéntes tartalékos rendszer léte és számos pozitív hatása, ami, azt gondolom, hogy a Magyar Honvédség és a honvédelem ügyét előreviszi.

Idézhetem ismételten csak, amit miniszter úr mondott. Először is: mint tudjuk, tartalék nélkül nincs hadsereg. A törvényjavaslat tartalmazza a honvédség új tartalékos rendszerének két alappillérét, az egyik az önkéntesség alapján szervezett műveleti és védelmi tartalék, a másik pedig a törvényi kötelezettségen alapuló, kiképzett tartalékos és potenciális hadköteles. Az önkéntes védelmi tartalékos - mint ahogy a nevében is szerepel - önkéntes jelentkezés alapján vállalja, hogy katonai esküt tesz, és határozatlan idejű szerződésben meghatározott, egyedi feltételrendszer szerint közreműködik a Magyar Honvédség feladatainak ellátásában, elsősorban kritikus infrastruktúra-védelemben, katasztrófavédelemben, illetve a befogadó nemzeti támogatás feladataiban működik közre.

Mint ahogy már mondtam itt az előzetesben, Simicskó államtitkár úr elmondta a bizottsági ülésen azokat a célkitűzéseket és azokat a lépcsőfokokat, hogy hogyan kívánjuk megteremteni a tartalékos rendszer kialakítását, hogyan kívánja a tárca 2011. január 1-jével meghozni, illetve azt átvenni.

A törvényjavaslatban szintén önkéntes alapon szerveződő, műveleti tartalék tagjai vállalják, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben - más néven Hjt. - meghatározott feltételrendszer alapján rendelkezésre állási díj ellenében rendelkezésre áll, és behívást követően tényleges katonai szolgálatot teljesít.

(8.40)

Ez lényegében a volt szerződéses katonákra támaszkodik, akik létszáma jelenleg közel 13 ezer főre tehető, és teljes értékű tartaléknak minősülnek, hiszen bármikor bevethetők a hivatásos és szerződéses katonák mellett, mert rendelkeznek megfelelő katonai kiképzéssel és tapasztalattal. Az előbb említett két tartalék biztosítja, hogy a hadkiegészítés béke- és minősített időszakban is zavartalanul működjön.

2004-ben, a sorkatonai szolgálat megszűnése után semmilyen nyilvántartás nem készült azzal kapcsolatban, hogy úgymond egyszerűen megfogalmazva, ha baj van, ki hívható be, és sajnálatos módon az elmúlt időszak árvizei vagy vörösiszap-katasztrófája is bebizonyította, hogy szükséges egy ilyen adatbázis létrehozása. Lényegében ezt szolgálná a tartalékos rendszer második pillére, hiszen a kiképzett tartalékos, valamint potenciális hadköteles csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején, a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot.

Fontosnak tartom még kiemelni, hogy a törvényjavaslat szerint katonai felsőoktatási intézményben az eddig ösztöndíjas hallgatóként definiált tanuló helyébe a honvédtisztjelölt elnevezés lép. A honvédtisztjelölt pedig ezentúl egy önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezet, az MH Ludovika Zászlóalj állományába tartozik, a honvéd vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe. A zászlóalj az általános szabályok szerint természetesen különböző eszközökkel, haditechnikai eszközökkel is fog majd rendelkezni.

Mint tudjuk, más minisztérium általános struktúrájától eltérően a Honvédelmi Minisztérium visszatér a J-struktúrához. Itt szeretném megemlíteni, hogy én magam az elmúlt nyolc évben többször is kritikával illettem az előző kormányzatot a tekintetben, hogy ezt a J-struktúrát, ami '99-ben elkezdődött és felállított az Orbán-kormányzat, 2002-ben gyakorlatilag szétverték, és egy teljesen más struktúra, más elképzelés lett, mondhatjuk úgy, hogy fogták magukat, és kidobták a kukába mindazt, amit annak idején mi megcsináltunk. És a J-struktúra azért is fontos, mert amikor a honvéd vezérkar és a minisztérium integrációjára sor került, ez az áttérés a NATO-kompatibilitás szempontjából és a NATO-val való kapcsolattartásban is fontos. Ennek megfelelően csoportfőnökségeket alakítottunk ki egészségügyi kérdésekben, illetve személyi kérdésekben.

Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint a törvény módosítására szükség van, megítélésünk szerint a javaslat hozzájárul a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség megfelelő működéséhez, az önkéntes tartalékos rendszer létrehozásához.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Rövid pillantást vetve hősi halottaink hadisírjai gondozásának jelenlegi helyzetére, a következőt állapíthatjuk meg. A hadisírok kölcsönös gondozása tekintetében számos országgal kötött hazánk kétoldalú kormányközi együttműködésen alapuló megállapodást. A szomszédos államok közül ugyanakkor Szlovákiával és Szerbiával nem rendelkezünk ilyen jellegű megállapodással. A Romániával érvényben lévő hadisír-gondozási vonatkozású megállapodásunk pedig nem terjed ki az 1848-49-es hősi halottaink sírjainak gondozására.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy jelenlegi ismereteink szerint Magyarországon kívül több tucat országban található magyar katonasír. Ezek közül hat állam, amelynek területén nagyságrendileg tízezres vagy akár százezres számban vannak elesett, illetve hadifogságban meghalt katonáink eltemetve. Az így érintett települések száma eléri az ötezret, és ha úgy nézzük, a feltehetően magyar katonasírok köre közel 200 ezer. Pontos nyilvántartások hiányában mindezek azonban csupán becsült adatok. További kétoldalú megállapodások megkötése és már meglévő megállapodások alapján hadisírjaink gondozásának hatékony teljesítése az előttünk álló fontos feladatok egyike.

Tisztelt Miniszter Úr! Hazánkban a magyar katonasírok helyzete tehát igen kedvezőtlen képet mutat. Bár gyarapodó azon önkormányzatok száma, amelyek a területükre eső hadisírok gondozását elvégzik, és e területen számos társadalmi szervezet aktív tevékenységet fejt ki, de az így kialakult helyzet messze nem tekinthető optimálisnak.

(16.00)

A hadisírgondozó tevékenység koordinálása rendkívül kívánatos lenne. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum keretei között végzett tevékenység ugyan számos eredményt tudott felmutatni, de jelenleg hiányzik például egy teljességre törekvő, egy olyan adatbázis létrehozása, amely az elesett magyar katonák nyughelyének pontos nyilvántartását foglalná magában. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tisztelt Miniszter Úr! Milyen koncepcióval rendelkezik a Honvédelmi Minisztérium a hadigondozással kapcsolatban kialakult helyzet érdekében, és tervezi-e a tárca a hadisírgondozás jogszabályi hátterének rendezését?

Köszönöm szépen, elnök úr.

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, igyekszem betartani az egy percet. Tisztelt Miniszter Úr! Örömmel hallgattam viszontválaszát, azt gondolom, hogy a nemzeti ügyek kormányának és a Honvédelmi Minisztériumnak is, ebből látszik, hogy egy fontos feladata a hadisírgondozás, és azt gondolom, hogy a halottaink emlékének ápolása. Én magam a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnökeként is fogadtam pár héttel ezelőtt az örmény védelmi minisztert, ahol a miniszter úr pont azt mondta, hogy kétoldalú együttműködési megállapodás keretében mind a magyar, mind az örmény fél részéről gyakorlatilag fontosnak tartották a hadisírok gondozását. A jövőben Örményországban fog sorra kerülni, azt hiszem, az egyik temetőben egy kétnyelvű tábla elhelyezésére. Úgy látom, hogy jó irány, és azt látom, hogy a nemzeti ügyek kormánya pontosan nemzeti ügyként kezeli a hadisírgondozást.

Köszönöm szépen, miniszter úr. Köszönöm, elnök úr.

CSAMPA ZSOLT, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság 2011. február 15-ei ülésén megvitatta a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló T/2229. számú törvényjavaslatot, és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.

A honvédelmi és rendészeti bizottság álláspontja szerint a törvényjavaslatra szükség van, hiszen NATO-tagságunk eredményeképpen a Magyar Köztársaság területén évek óta állomásoznak nagyobb létszámú külföldi katonák. Az előterjesztés fontosságát jelenti továbbá, hogy a törvényjavaslat szerint a felállításra került NATO Kiválósági Központ mint nemzetközi katonai parancsnokság sajátos jogállást élvez. A javaslat célja, hogy elősegítse a fent említett különleges helyzetet szabályozó három nemzetközi megállapodás teljes körű végrehajtását. Mindemellett a javaslat alapján egy olyan nyilvántartási rendszer is létre lenne hozva, amely a Magyar Köztársaság területén hosszabb ideig állomásozó külföldi haderők létszámának és jelenlétének céljáról adna pontos, naprakész tájékoztatást.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága többségi véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, és javasolja a Háznak, hogy fogadja el a későbbiekben.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi miniszter úr 2011. február 2-án terjesztette be az Országgyűlés elé a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló T/2229. számú törvényjavaslatot.

A javaslat fontosságát az indokolja, hogy a Magyar Köztársaság immáron a több mint tízéves NATO-tagságból kifolyólag számos olyan szövetségi programban vesz részt, melynek révén hazánk területén külföldi katonai állomány állomásozhat. E speciális helyzetet három nemzetközi szerződés szabályozza.

Az első az észak-atlanti szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló megállapodás, a második az észak-atlanti szerződés részes államai és a Békepartnerség más részt vevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló megállapodás, a harmadik pedig az észak-atlanti szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról 1952. augusztus 28-án, Párizsban aláírt jegyzőkönyv. E három nemzetközi megállapodásnak azonban csupán egyes rendelkezései tekinthetők önmagában is végrehajthatónak, így a nemzetközi megállapodások maradéktalan végrehajtatása további belső jogi jogalkotási feladatot igényel. Ezen okok miatt vált szükségessé a T/2229. számú törvényjavaslat megalkotása.

A javaslatnak két fő célja van: egyrészről az említett nemzetközi megállapodások végrehajtásához kapcsolódó magyar szabályozás hiányosságainak pótlása, így a teljes körű végrehajtásuknak az elősegítése; másrészt a javaslat bevezeti a hazánkban állomásozó külföldi haderők, nemzetközi katonai parancsnokságok és azok tagjainak egységes nyilvántartási rendszerét. E kezdeményezés egyrészt nemzetbiztonsági érdekeket szolgál, amely emellett a megalapozását is jelenti azon mentességeknek, amelyek elengedhetetlenek a tartósan a Magyar Köztársaság területén állomásozó külföldi haderők állományának és hozzátartozóik megfelelő életkörülményének biztosításához.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat részleteibe tekintve megállapíthatjuk, hogy a szabályozás fontos, a törvényjavaslattal összefüggő alapfogalmak meghatározására törekszik. Meghatározásra kerül benne így többek között a katonai és a polgári állomány fogalma, amely a külföldi haderőknél katonai szolgálati viszonyban álló személyeket, valamint a haderők által alkalmazott polgári személyeket és hozzátartozóikat jelenti. A nemzetközi katonai parancsnokságot olyan szervezetként definiálja, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában és a közös védelemben érintett nemzetközi szervezetek által vagy többnemzeti együttműködésben, nemzetközi szerződéssel felállított nemzetközi katonai parancsokságként működik.

A hozzátartozó fogalmát is fontos volt e törvény keretei között definiálni. A gyakorlatban ugyanis nemcsak a házastárs minősül hozzátartozónak, hanem az általa eltartott gyermek, ideértve a vér szerinti, az örökbe fogadott, a nevelt vagy a mostohagyermek is, amennyiben a külföldi fegyveres erő állománytagjával magyarországi közös háztartásban él. Ez a fogalomtisztázás azért lényeges, mert a javaslatnak számos olyan rendelkezése van, amely a hazánk területén állomásozó külföldi állományok hozzátartozóit is érinti.

A javaslat egyik jelentős része olyan alkotmányjogi kérdéseket rendez, amelyek a nemzetközi szerződésekben nem minden részlet tekintetében vannak szabályozva. Hiszen minden fogadó állam saját szuverenitásából eredő belső joga meghatározni, hogy mely feltételek teljesülése esetén engedi a területére szolgálati céllal más államok fegyveres erejének tagját.

Tisztelt Országgyűlés! Az általunk most tárgyalt törvényjavaslatnak talán az egyik legfontosabb rendelkezése egy nyilvántartási rendszer létrehozása. Ezen rendszer a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig tartózkodó külföldi állományról, illetve haderőkről és a nemzetközi katonai parancsnokságok állományáról tartalmazna pontos és mindig naprakész adatokat.

Ezen nyilvántartási rendszer létrehozatalára azért van szükség, mivel a nyilvántartás alapján lehetségessé válna egy olyan igazolvány kiállítása, amellyel az említett állomány tagja azon túl, hogy igazolni tudná magát a magyar hatóságok előtt, az őt megillető mentességeket is igénybe tudná venni. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy ezen igazolvány biztosítaná a jogállás megfelelő igazolását.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hazánk területén nagyobb létszámban állomásozó külföldi haderők jelenléte kihatással lehet a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmére is. A létrehozandó nyilvántartás azokat az adatokat is tartalmazná, amelyek szükségesek az előbb említett védelem biztosításához.

A külföldi haderőket is megilleti ugyanakkor a nemzetbiztonsági célú védelem, mivel a mindenkori befogadó állam kötelezettsége a területén állomásozó külföldi haderők biztonságának szavatolása. E feladat ellátása megfelelő nyilvántartás nélkül nem lehetséges. A javaslat részletesen tartalmazza a nyilvántartásban tárolt adatok kezelésének, nyilvánosságának, illetve más állami szerv részére történő átadásának szabályait. Lényeges eleme az adatkezelésnek továbbá, hogy nem nyilvános, és csak meghatározott szervek megnevezett céllal tekinthetnek be annak adattartalmába.

A javaslat rögzíti továbbá a külföldi haderő használatában lévő objektumok fegyveres őrzése során alkalmazható fegyverhasználati szabályokat, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításával lehetővé teszi, hogy az igazolvánnyal rendelkező külföldi állomány tagja a saját ideiglenesen behozott gépjárművét magyar rendszámmal láthassa el, és forgalomba helyezés esetén mentességet élvezzen.

(11.30)

A javaslat azonban a mentesség kereteit és korlátait is szabályozza. Ilyen korlátozásnak minősül például az, amikor a külföldi fegyveres erők tagja mégis el kívánja idegeníteni Magyarországon az általa behozott gépjárművet, mert ebben az esetben a regisztrációs adót köteles megfizetni. Fontos eleme továbbá a javaslatnak, hogy rögzíti: más állam katonai vagy egyéb bíróságot a Magyar Köztársaság területén tagjának büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségre vonása érdekében nem hozhat létre.

Összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat olyan szabályozást alakít ki, amely a hazánk területén tartózkodó külföldi katonai állomány jogállásának valamennyi fontos kérdését átfogja, és megteremti hazánk nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalan végrehajtását. Megítélésem szerint a törvényjavaslat a nemzetközi és szövetségi elvárásoknak teljes mértékben megfelel, és figyelembe veszi az állam szuverenitását.

Az elmondottak alapján kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSAMPA ZSOLT, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi és rendészeti bizottság 2010. november 24-én megvitatta a kormány által beterjesztett jelentést. 14 igen és 1 nem szavazattal gyakorlatilag általános vitára alkalmasnak tartotta, és benyújtotta a H/1788. számú országgyűlési határozatot.

Kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A J/1734. számú beszámoló az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők, rövidítve az ISAF műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalásról szóló egyes kormányhatározatok módosításáról szóló kormányhatározatban foglalt döntéseket tartalmazza - a benyújtott országgyűlési határozat.

Mint tudjuk, az afganisztáni misszió a NATO kiemelt, fontos művelete, a Magyarország ISAF-feladatához történő hozzájárulás pedig szövetségi feladataink teljesítésének egyik legfontosabb eleme. Afganisztán biztonsági helyzetét ismerve tudjuk, hogy egy hatékony afgán nemzeti hadsereg létrehozása létfontosságú az önálló Afganisztán megteremtéséhez. Ezt tükrözi a NATO átfogó politikai, katonai stratégiai terve is, miszerint kiemelt fontosságú feladat az afgán haderő kiképzése. Az ISAF keretein belül ezt a célt szolgálja a Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport, rövidítve OMLT, amelynek feladata az afgán nemzeti hadsereg alakulatainak kiképzésében és felkészítésében való részvétel, az ISAF-erőkkel való összeköttetés és kapcsolattartás biztosítása, valamint az adott alakulat műveleti tervezésének és végrehajtásának támogatása.

A Magyar Honvédség 2009 áprilisától vesz részt ebben a típusú tevékenységben. Ahogyan már a miniszter úr is említette, az Egyesült Államok haderejének ohiói nemzeti gárdájával együttesen teljesítjük szolgálatunkat az átalakuló-alakított magyar vezetésű OMLT-ben. A kormány először 30 fő részvételét engedélyezte az OMLT-ben, azonban a tervek szerint 2011 októberéig körülbelül 170 ezer főre növelik az afgán nemzeti hadsereg létszámát, ami természetesen további műveleti, tanácsadói és összekötői csoportok iránti igényt fogalmaz meg, mindemellett pedig az Egyesült Államok átszervezi katonai jelenlétét a misszióban, ami pedig az OMLT feladatvállalása amerikai létszámarányának csökkentését eredményezi, mindezt egybevetve azzal, hogy műveleti szempontból az OMLT-nek a magyar fél, a magyar vezető nemzet szerepvállalását erősítenie kell. Ehhez pedig az afganisztáni nemzetközi biztonsági erők műveleteiben történő további magyar szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 9.) kormányhatározat módosítása szükséges, amelyben a korábbi 30 fő létszámot 60 főre kell emelni, és ezzel egyidejűleg a feladat-végrehajtásra vonatkozó véghatáridőt 2011. augusztus 31-én meg kell hosszabbítani.

Lényeges még, hogy a már említett 2186/2008. kormányhatározat módosításáról szóló 1014/2010. kormányhatározatban a kormány tovább bővítette az afganisztáni szerepvállalást az alábbiakban: hozzájárul egy műveleti tanácsadói és összekötői csoport kitelepítéséhez, a kabuli reptéren működő légi kiképzést támogató csoportnak 10 fő kiküldését engedélyezte, továbbá az afganisztáni parlamenti és tartományi választásokban egy legfeljebb 40 fős választási biztosítási szakaszban biztosította az ISAF-et.

Úgy gondolom, a kormány megtette a kötelességét, az alkotmányban foglalt kötelességét. A honvédelmi és rendészeti bizottság az Országgyűlésnek benyújtotta ezt a határozati javaslatot. Kérem a tisztelt Házat, hogy vitassuk meg, és később majd a támogatásáról biztosítsuk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Immár lassan a reggeli órákban megpróbálom rövidre fogni ezeket a gondolatokat, amiket papírra vetettem.

Ahogy már többször, többektől elhangzott, hazánk jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy lemondjon fiatal, tapasztalt és életerős szakemberek munkájáról. Éppen ellenkezőleg, Magyarország újjászervezéséhez minden emberre és minden ember munkájára szükség van.

Vegyünk példát egy negyvenes éveiben járó, rendvédelmi területen dolgozó munkavállalóról, aki hosszú szolgálati éveivel a háta mögött rengeteg tapasztalatot gyűjtött össze. A hatályos szabályozás azonban lehetővé tette, hogy ezt a tudást idő előtt szögre akassza. Átadhatná a tudását a fiataloknak, szükség esetén képzéssel alkalmassá válhatna a civil közigazgatás feladatainak ellátására, vagy akár vezetői pozíciót is betölthetne.

Természetesen ehhez teljesen új életpályamodellt kell kialakítani. Jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az érintett tárcák bevonásával dolgozik azon, hogy mihamarabb, de legkésőbb 2012. január 1-jével életbe léphessen azon életpályamodell, amellyel többek közt megteremti az egyes pályautak közös kapcsolódási pontjait, amely alapján biztosítani tudja az átjárhatóságot, a mobilitást.

A jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, pazarló, és nem ösztönzi a munka világába való visszatérést azok számára, akik egészségügyi állapotuknál fogva erre alkalmasak lennének. Jelenleg aki 25 év szolgálat után nyugdíjba megy, annak több a nyugdíja, mint a bére lenne, ha továbbra is dolgozna. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, amikor az államadósság óriási mértéket ölt, és egyik fő célunk, hogy csökkentsük.

Azt senki nem vonja kétségbe, hogy a fegyveres és a rendvédelmi dolgozó az általánosságnál nagyobb stressznek, megterhelésnek van kitéve munkája során. Azonban azzal nem érthetünk egyet, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt ezen emberek felhalmozott tudása, tapasztalata csak úgy eltűnjön a rendszerből. Jelenleg Magyarország ezt nem engedheti meg magának. Mindenki segítségére szükség van az országunk újjáépítéséhez. Az adósság elleni összefogás programját tartalmazó Széll Kálmán-terv a nyugdíjrendszer egyensúlyának megteremtését javasolja. Új életpályamodellt kell kialakítani. A cél, hogy a korai nyugdíjazás helyett más eszközzel ismerjük el az elvégzett munka különböző sajátosságait.

Azon dolgozunk, hogy mindenki méltó juttatásban részesüljön. Kérem, képviselőtársaimat, támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)