Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Köszöntöm önöket ma kezdődő ülésünkön. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat a televízió, a rádió vagy az internet nyilvánossága előtt.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 3. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Podolák György és Szűcs Lajos jegyző urak lesznek segítségemre. Kérem képviselőtársaimat, hogy ne feledkezzenek meg csipkártyájuk olvasóba történő elhelyezéséről.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon áldozatokra emlékezünk, és emlékezni mindig felelősség. A csöndben, amikor fejet hajtunk előttük, nemcsak a fájdalom érzése tolul fel bennünk, megfogalmazódnak erőteljes gondolatok is. Nemrég az eleve torz faji eszme, a vér tisztasága nevében legyilkolt milliókra emlékeztünk, ma pedig az eltorzított baloldali eszme, a kommunizmus áldozataira. Két különböző XX. századi tévútra, amely egyaránt az emberi szenvedések poklába vezetett.

Az elemésztett, meggyötört milliók felől nézve a hóhérok között ugyanis nincs különbség. Persze sokan mondhatják erre, hogy az emberiség históriája telis-tele van hitek és eszmék ürügyén megölt, megégetett embertársaink árnyaival. Sajnos ez igaz. Mégse fogadhatjuk el, hogy az üzemszerű gyilkolás szükségszerű velejárója a történelemnek. Különösen nem az egy olyan eszmeiség esetében, amely a társadalmi igazságtalanságok elleni harc jegyében fogant, és az emberi élet jobbításának célját tűzte zászlajára.

Sőt, az eltorzított kommunizmus bűnei nagyobbak, hiszen a faji eszmében aligha hihetett valaki a fasizmus áldozatai közül. De a Gulágon, Recsken és egyéb táborokban az úgynevezett osztályellenségek tömegei mellett a baloldali másként gondolkodók is ott voltak. Volt, akivel tehát az eltorzított eszme kétszer is végzett: nemcsak az életét, előtte még a baloldaliság hitét, becsületét is elvette tőle.

Kedves Honfitársaim! Kedves Képviselőtársaim! Nem telhet el olyan sok idő, hogy ezeket a jóvátehetetlen bűnöket a gondolkodó ember elfelejtse. Ezen a napon szent meggyőződéssel ki kell jelentenünk, hogy: soha többé. Soha többé az eszmék nevében elkövetett népirtásokat, tömeggyilkosságokat! Soha többé olyan eszmét, amely az emberi élet tiszteletét bármilyen indokkal megsértheti! Soha többé olyan hitet, amelynek mások halála az ára!

A XX. század tévútjai arra tanítják a XXI. századot, hogy ennek három biztosítéka van: az emberi élethez való jog minden eszmén felül álló tisztelete, a tolerancia és a demokrácia.

Ezeknek az értékeknek a jegyében tisztelegjünk az áldozatok emléke előtt, de ne csak ezen a napon.

Köszönöm kedves képviselőtársaim figyelmét. (Taps.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A megemlékezést követően megkezdjük mai munkánkat.

A bizottsági elnöki értekezlet alapján tárgysorozatba-vételre, illetve ajánlás készítésére kijelöltem a bizottságokat. Érdeklődő képviselőtársaim az informatikai hálózaton kaphatnak tájékoztatást erről.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a mai ülésén Gazda László és Török Zsolt képviselő urakat a február 21-22-ei ülésnapra frakcióvezető-helyettesnek megválasztotta. Kívánok a megválasztásuk időtartamára sikeres és eredményes munkát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gazda László frakcióvezető-helyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: “A keleti kapcsolatok jelenlegi helye, lehetséges jövője a magyar gazdaságbanö címmel. Képviselő urat illeti a szó.

GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Bennünket, akik az ország északkeleti részén élünk, közel másfél évtizede élénken izgat a keleti kapcsolatok mindenkori helyzete és lehetséges jövője, elsősorban a gazdasági kapcsolatainkban. Nem leértékelve az oktatási, tudományos, kulturális, idegenforgalmi lehetőségeinket, még 15 év után is él emlékeinkben, milyen kedvező volt a szinte minden árut korlátlan mennyiségben felvevő szovjet piac közelsége, mit jelentett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kistermelőknek, amikor csak étkezési almából közel 500 ezer tonna almát exportálhattak, és az élelmiszer-ipari termékek közel 90 százaléka Globus márkanév alatt kelet felé hagyhatta el az országot.

Tágra nyílt szemmel figyeltük, hogy a rendszerváltást követően az akkori döntéshozók egy-egy geg, egy-egy kuruckodás kedvéért hogyan tették ezeket a kapcsolatokat tönkre egyik pillanatról a másikra, milyen fejvesztetten adtuk fel gazdasági lehetőségeinket, mai szóhasználattal: bejáratott piacainkat, és hogy milyen szívesen vették át a helyünket német, olasz, francia és amerikai kereskedők. Tudjuk, kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba belépni, mégis azt mondom: most türelmes, kitartó munkával, pragmatikus alapon újra kell építenünk gazdasági kapcsolatainkat Kelet felé, mert a magyar gazdaság, különösen az észak-alföldi, észak-magyarországi és dél-alföldi régiók számára elhelyezkedésüknél fogva megadhatja a lehetőségeket arra, hogy a határ menti és a határon átnyúló kapcsolatokat felhasználva és kihasználva aktív regionális politikát folytathassanak.

Magyarországnak az Európai Unió tagjaként fontos lehet a tengerentúl, a Távol-Kelet, Délkelet-Ázsia, de talán fontosabb lehet két olyan ország, Ukrajna és Oroszország, amelyekkel együtt Európa, ha a remélt változások bekövetkeznek, versenyképesebbé válhat a többi földrészhez képest.

A még meglévő kapcsolatainkat nem hagyhatjuk elveszni, azokat a történelmi hagyományokat, amelyek bennünket nem elválasztanak, hanem összekötnek, le kell fordítanunk a gazdaság nyelvére.

Az elmúlt két hétben, mint a határos megye közgyűlésének elnöke, részt vettem a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr által vezetett kormánydelegáció tagjaként az ukrán-magyar és az orosz-magyar tárgyalásokon. Az ukrán-magyar tárgyalásokon átsütött az igyekezet, az akarat. Ukrajna demokratikus viszonyokat, piacgazdaságot akar; az átalakuláshoz tapasztalatokat keres, partnereket vár; a lehető legrövidebb időn belül el akarja kezdeni a felkészülést, hogy az Európai Unió tagjává válhassék. Az ukrán miniszterelnök asszony több alkalommal megerősítette a határ menti és a határon átnyúló kapcsolatok fontosságát, kiemelve közös érdekeinket a Tisza folyó hasznosításában, az árvízi biztonság emelésében és az uniós felkészülési tapasztalatok átadásában.

Az orosz-magyar tárgyalásokon végig azt éreztem, hogy Oroszország európai uniós partnereket keres, akikkel pragmatikus alapon gazdasági együttműködést akar. Érdekelt az V. korridor közúti, vasúti vonalainak továbbépítésében, a záhonyi körzet fejlesztésében, a magyar élelmiszer-vásárlásban és a regionális együttműködésben. Azt, hogy Magyarország felzárkózásához stabil makrokörnyezetre, exportvezérelt növekedésre, működőtőke-exportra és -importra, regionális terjeszkedésre, valamint korszerű iparpolitikára van szükség, csak kevesen vitatják. Remélem, azt is csak kevesen vitatják, hogy ez az ország úgy válhat igazán versenyképessé, ha az elmaradott területek fokozatos felzárkóztatása folyamatosan folytatódik a fejekben és a reálfolyamatokban egyaránt. Ennek útja lehet az Európai Unió hatvanas évekbeli regionális politikája; lehet út az Európai Unió nyolcvanas évekbeli regionális politikája; és ezzel együtt lehet útja a keleti gazdasági kapcsolatok újraépítése.

Magyarországon mindháromra szükség van egyidejűleg, és mi, az Északkelet-Magyarországon élők, amellett, hogy tevékenyen részt is kívánunk venni ebben a folyamatban, azt várjuk a kormánytól, hogy a keleti gazdasági kapcsolatokban a közelmúlt tárgyalásai után bátrabban tovább is lép.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm a képviselő úr napirend előtti felszólalását. A kormány nevében pedig megadom a szót Szanyi Tibor gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr!

DR. SZANYI TIBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban időszerű ez a téma. Nemcsak azért időszerű, mert a magyar kormány és főképpen annak feje az elmúlt hetekben valóban intenzív tárgyalásokat folytatott keleti partnereinkkel, és nemcsak külföldi utazások alkalmával, hanem hazai tárgyalások is folytak - itt most alapvetően Kazahsztánra gondolok -, de szent igaz, ezek az országok méltán azon országok sorában vannak, ahol bőven van tere a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének.

Persze, noha a képviselő úr mondja, hogy bizony pragmatikus hozzáállás kell, gyakorlatiasan álljunk az ügyekhez, én azért megtoldanám ezt annyival, hogy azért kell ám ehhez a politika is. A képviselő úr említette, hogy amikor mi - úgymond - kipottyantunk ezekről a piacokról, akkor a helyünket német, olasz, francia és amerikai kereskedők vették át.

Igen, képviselő úr, ezek vették át, de nekik volt egy titkuk, például az, hogy nem kezdték el félremagyarázni a történelmet. És az, hogy az elmúlt hetekben a magyar kormány feje konkrét lépéseket tett a tekintetben, hogy a történelemismeretünk is a helyére kerüljön, én azt hiszem, hogy ez további lendületet adhat a gazdasági kapcsolatoknak is.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön Oroszországot és Ukrajnát említi; ezek közül Ukrajna bizony kopogtat az Európai Unió ajtaján. Jóllehet ma még nem lehet azt megmondani, hogy mikor válik Ukrajna tagjává az Európai Uniónak, de azt tudni kell, hogy - mint Magyarország esetében is - minden ilyen jellegű integrációs lépés a gazdasági együttműködés fokozásával indul. Én azt gondolom, hogy földrajzi közelségünk, azaz szomszédos mivoltunk predesztinálja Magyarországot arra, hogy akár az Európai Unió élharcosaként is ezen kapcsolatok fejlesztésében részt vegyen.

Természetesen nagyon nehéz megbontani a kereskedelmi arányokat, hiszen az energiahordozók akkora volument képviselnek, hogy ez minduntalan egy borzasztó komoly importtöbbletet eredményez, ugyanakkor szeretném a képviselő úrnak is és az Országgyűlés figyelmébe ajánlani azt a tényt, hogy mind 2003-ban, mind 2004-ben 40 százalékos nagyságrenddel bővült az exportunk ezekbe az országokba.

Persze, nagy országokról beszélünk, hatalmas nagy mind Ukrajna, mind Oroszország lakossága, még ha csak a fővárosokra gondolunk, már az önmagában nagyon komoly gazdasági együttműködési terepet kínál. Ennek dacára a kormány törekszik a főváros-centrikusság oldására, és például Oroszországban ezért is van, hogy Szentpétervárott is, illetve Jekatyerinburgban is diplomáciai, illetve kereskedelmi irodákat nyitottunk.

Tisztelt Képviselő Úr! Az eddigi együttműködéseink ezekkel az országokkal, mind Ukrajnával, mind Oroszországgal alapvetően kereskedelmi jellegűek voltak, az együttműködéseket a jövőben szeretnénk azért más területekre is kibővíteni. Mire gondolok? Például akár mondhatnám, hogy igenis kiemelt figyelmet érdemel az a magyar-orosz-EU-kezdeményezés, amelyik egy nanotechnológiai kutatóközpont magyarországi létrehozását célozza. Ezenkívül komolyan foglalkozunk azzal, miként vehetnénk részt Oroszország esetében a szociális lakásprogramokban, illetve más építőipari tevékenységekben, amelyek egyébként korábban szintén jellemzőek voltak Magyarországra. És ezenkívül, bármilyen furcsa is az élet, a kölcsönös tőkebefektetések világa külön pozitív terepet kínál, hiszen nemcsak a magyar tőkeexport lehet hasznos akár Ukrajnában, akár Oroszországban, hanem igenis várjuk azokat az orosz vagy ukrán befektetéseket ide, Magyarországra, amelyek az ottaniak szempontjából fontosak lehetnek.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Asszony! A képviselő úr által fölvetett kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének azonban van egy további titka is, nevezetesen az, hogy ne legyen Magyarországon egyetlenegy olyan politikai erő sem, amelyik egyébként a különböző, főképpen az ország keleti térségére mutogatva az orosz kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, ugyanakkor a napi politikai életben pedig ennek az ellenkezőjét bizonyítja, azaz olyan kijelentéseket tesz, amelyek árthatnak ezeknek a kapcsolatoknak.

Én azt gondolom, hogy Magyarország, amely friss tagja az Európai Uniónak, igenis példát mutathat a tekintetben, hogy hogyan lehet azon Európán kívüli országokkal is együttműködni, amelyekkel egyébként a régi tagországok ezt jó szívvel meg is teszik.

Képviselő Úr! Elnök Asszony! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)