Készült: 2020.10.27.10:09:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

104. ülésnap (1999.12.01.), 110-114. felszólalás
Felszólaló Dr. Toller László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Alkotmányügyi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:56


Felszólalások:  Előző  110 - 114  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valójában eredetileg az alkotmányügyi bizottságban nem hangzott el, hogy a kormányoldal többségi előadót kíván állítani, mi a kisebbségi véleményt azért kértük, mert alapvető eltérés van a kormányoldal felfogása és a mi felfogásunk között az alkotmányosság és a törvényesség kérdésében a törvényjavaslatot illetően.

Hozzáteszem azt is, hogy az alkotmányügyi bizottságban a kormányoldalon több kétség fogalmazódott meg, mint pozitív hozzáállás a törvényjavaslat alkotmányosságát illetően, hiszen egy kisgazda és egy MDF-es képviselő úr - egy hölgy és egy úr - kifejtette azt az álláspontját, hogy ezt a törvényjavaslatot bizony jobbítani kell módosító indítványokkal, éppen a törvényesség helyreállításának érdekében.

Igyekeztünk beszerezni több alkotmányjogász véleményét is, és beszereztük a megyei jogú városok véleményét is az alkotmányügyi bizottság munkájához a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Megdöbbenve vettük tudomásul azt, hogy az önkormányzati szövetségek egy egészen más törvényjavaslatról adtak véleményt, amelyben valójában azok az elemek fellelhetők, amelyeket a miniszter úr itt most az expozéjában elmondott. Mint kiderült róla, ez nem egy törvény keretében, hanem végrehajtási jogszabályok keretében lesz megalkotva, ezért egy kicsit komolytalannak tartottuk az alkotmányügyi bizottság vitáját is, hiszen a szakmai és a törvényességi elemek kritikája másról szólt, mint amely törvényjavaslat végső soron elénk került.

Magáról a törvényjavaslatról szabadjon néhány észrevételt tennem. Alapvető hibája az, hogy álláspontunk szerint a jogalkotási törvénynek semmiben nem tesz eleget és annak nem felel meg. Annyira keretjellegűek a szabályok, hogy a fogalmak meghatározhatatlanok, és a jogbiztonság követelményét ezáltal nem elégítik ki. A másik oldalról a jogalkotási törvény 15. § (1) bekezdése értelmében végrehajtási jogszabály alkotására felhatalmazás csak úgy adható, ha tartalmazza egyebek mellett a felhatalmazás kereteit is. Ez itt nem történt meg a javaslatban.

A törvényjavaslat 4. § (5) bekezdése úgy ad felhatalmazást a kormánynak, illetve az egészségügyi miniszternek, hogy a felhatalmazás kereteit semmiben nem rögzíti. A törvényjavaslat felhatalmazási szabálya két vonatkozásban is problematikus. Egyrészt azért, mert a keret nélküli felhatalmazás miatt a törvényjavaslat önmaga okoz jogbizonytalanságot, és ha visszakérdezünk az orvostársadalomra, fogalmuk sincs, hogy mit tartalmaz ez a törvényjavaslat azon kívül, amit a miniszter úr egy mondatban megfogalmazott, de akkor ezt egy mondatban kellett volna a törvényben leírni.

A másik oldalról pedig a tartalmat olyan végrehajtási szabályok alkotják majd, amit senki nem ismer: sem az Országgyűlés, sem a szakmák, sem az érdekképviseletek, sem az önkormányzatok. Tehát önmagában ennek a felhatalmazásnak az a lényege, hogy maga egy felhatalmazás és semmi több. Ez egy tautológia a jogalkotás folyamatában.

A másik probléma az, hogy a jogalkotási törvény 15. § (2) bekezdése értelmében a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelezettségek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni. A törvényjavaslat 4. § (5) bekezdése azzal, hogy a kormány szabályozási hatáskörébe utalja a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, a szabályozási tartalom alapvető elemeinek, lényegének szabályozására ad felhatalmazást. Ez pedig a jogalkotási törvény szerint nem megengedett, tisztelt miniszter úr.

Ugyancsak a jogbiztonság követelményeiben kifogásolható a törvényjavaslat 3. §-a is. A 3. § a működtetési jog típusait és a működtetési jog alapján végezhető orvosi tevékenységek körét külön jogszabályban kívánja szabályozni. Ez a külön jogszabályra utalás azért problematikus, mert az oda utalt kérdések az önálló orvosi tevékenység lényegéhez tartoznak. Ezt a lényeget mindenképpen a törvényjavaslatnak kellene tartalmaznia.

Ezért itt ismét azt kell megállapítani, hogy a törvényjavaslatban tulajdonképpen alig van kifejezett rendelkezés, lényeges vonatkozásokban pedig teljesen hiányzik a normatartalom. Norma nélküli jogszabályt pedig nem igazán lehet elképzelni a jogalkotási törvény keretei között.

Azt is meg kell említeni, hogy a törvényjavaslat 4. § (4) bekezdése értelmében a működtetési jog vagyoni értékű jog - mondta az alkotmányügyi bizottságban több szakértő, mint ahogy ön is állította, miniszter úr. Mint ilyen jogra, a tulajdonvédelem alkotmányos szabályai vonatkoznak, ennek megfelelően e vagyoni értékű jog minden lényeges eleme törvényhozási tárgykör. Ebből a nézőpontból tehát a kormány felhatalmazás esetén sem alkothat olyan jogszabályt, amely a törvényhozásban nem jelenik meg egzakt módon.

Végül a háziorvosi tevékenységről szóló... (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselő Úr! Az öt perc letelt.

DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: ... tevékenységben egyetlen lényeges elemet ez a törvényjavaslat most azonos módon kezel, és nem különböztet meg: a közalkalmazotti és a vállalkozói jogviszony keretében végzett háziorvosi tevékenységet...

ELNÖK: Képviselő Úr! Letelt az öt perc!

DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: ...amely szintén jogszabálysértő. Köszönöm megtisztelő figyelmét, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)




Felszólalások:  Előző  110 - 114  Következő    Ülésnap adatai